Népszabadság, 2006. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-10 / 59. szám
2006. MÁRCIUS 10., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 12 • Kultúra Milliárdos filmcsomag ’56-ról Őszre több történelemidéző mű bemutatója is várható Csaknem annyi ’56-os témájú magyar játékfilmet forgatnak az idén, mint az elmúlt öt évtizedben együttvéve. A két filmalapítvány összesen mintegy egymilliárd forintot ajánlott meg a fél évszázados évforduló tiszteletére készülő 7-8 műre. Csákvári Géza-Varsányi Gyula Az 56-os tematikájú filmek közül a legnagyobb támogatást, 150 millió forintot az Andy Vajna vezetésével készülő Szabadság, szerelem kapta a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) pályázatán. Forgatókönyvének első változatát Hollywood egykor legdrágább sztárszerzője, a magyar származású Joe Eszterhas írta. Tovább simított rajta Gárdos Éva vágórendező, Bereményi Géza és Divinyi Réka. A forradalmi eseményeket is bemutató filmet a hét elején kezdték forgatni Budapesten a Csak szex és más semmivel föltűnt Goda Krisztina rendezésében. A főszerep- Néhány ’56-os film tervezett költségvetése Szilágyi Andor: Magasabb szempontból 550 millió Ft iért, a magyar vízilabda-válogatott játékosát Fenyő Iván alakítja, műegyetemista forradalmár szerelmét Dobó Kata, barátjukat, egy másik vízilabdázót pedig Csányi Sándor. A munkálatok előreláthatólag kilenc hétig tartanak. A film költségvetéséről nem adtak tájékoztatást. Szilágyi Andor rendező is csak a hős személyét árulta el lapunknak a fiatalon kivégzett Mansfeld Péter történetét elmesélő Magasabb szempontból című filmjéből. A kanadai-magyar koprodukcióban készülő mű főszerepét a Tibor vagyok, de hódítani akarok című komédiában megismert Fancsikai Péter játssza, de fontos szerepet osztottak Maia Morgensternre, Pindroch Csabára, Nagy Ervinre és a Vajnafilmben is szereplő Fenyő Ivánra. Híreink szerint a költségvetés jóval átlagon fölüli, a rendező szerint az MMK 50 milliós támogatása csak a „lyukak tömködésére” elég. Mint megtudtuk, a Magyar Történelmi Film Közalapítvány (MTFK) 135 milliót tesz hozzá ehhez. Kovács István Gyermekkorom tündöklete című regénye nyomán forgatja Budakeszi srácok című filmjét Erdőss Pál, amelyben egy tízéves gyerek szemén keresztül láttatja 1956 eseményeit. - Nekem is hasonló élményeim voltak, ’56-ban a Parlament közelében laktunk - említi a rendező. A főhőst Veégh Szabolcs, az anyát Nagy- Kálózy Eszter alakítja. Némiképp hasonló témájú munka lesz az 1956 vagy a Nap utcai fiúk című film, amelynek csak a jövő évi filmszemlére tervezi a premierjét Szomjas György rendező. A külvárosból a belvárosi harcokba érkező fiúk a mű hősei, akik egy mozit akarnak megvédeni a szovjet tankoktól. A komoly csatajeleneteket is ábrázoló film több mint 200 milliós költségvetésének fedezete még nem állt össze. Festő a főhőse Jeli Ferenc Sínjárók címmel már megkezdett alkotásának. A történet a rendszerváltás idején játszódik, és emlékképekben idézi ’56-ot. A film főszereplője szerint a megkésett változások nem úgy alakulnak, ahogy ’56-os fiatal társaival annak idején elképzelte, a társadalmi-emberi viszonyok jócskán megváltoztak. Érdekesség, hogy kiváló színészek mellett az író Gyurkovics Tibor is játszik a műben, Krassó György figuráját jeleníti meg. Míg Erdőss, Jeli és Szilágyi filmjét mindkét filmalapítvány támogatja, Szomjas, valamint Vágvölgyi B. András Hatodik koporsó című filmtervére csak az MMK ad pénzt. Az MTFK ezeken kívül még Dömölky János Bibó Istvánról készülő produkciójára (A civil), és Pozsgai Zsolt Csendkút című filmjére ajánlott meg 90 illetve 50 milliót. Jeli Ferenc: Sínjárók Erdőss Pál: Budakeszi srácok 162 millió Ft Dömölky János: A civil 219 millió Ft 256 millió Ft A budakeszi srácok aknát találnak Erdőss Pál filmjében Forrás: Norien Film Egyéni drámák, mítoszok a Kádár-korszakban Több hullámban készültek ’56- tal foglalkozó filmek már a kádári időkben is - mondja Kovács András Bálint filmesztéta. Az első 1957-1960 közé tehető, amikor először Révész György Éjfélkor című művének (1957) volt központi kérdése az emigrálás-maradás problémája. A hangvételében kiegyensúlyozott film a maradás mellett teszi le a garast. Keleti Márton két opusza azonban, a Dobozy Imre Szélvihar című drámájából készült Tegnap (1959) és a Virrad című (1960) már egyértelműen a kádári „vonalat” támogatja az események megítélésében. A hatvanas évek közepétől bukkan fel újra 1956, legerőteljesebben a Sánta Ferenc Húsz óra című regényéből készült Fábrifilmben (1965), de előjön Szabó Istvánnál is (Álmodozások kora 1964, Szerelmesfilm 1970). Ezekre a filmesztéta szerint jellemző, hogy nem a politikaitársadalmi folyamatokat, hanem a magánélet drámáit jelenítik meg. Érdekes, hogy Jancsó Szegénylegények című művét (1965) hazai értelmiségi körökben ’56-os történelmi parabolaként értelmezték. Az ’56 szempontjából visszhangtalan hetvenes évek után 1982-ben Sándor Pál Szerencsés Dánielje ismét a „menni vagy maradni” dilemmáját ábrázolja. Előző évben Gothár Péter egy hangsúlyos egykori felkelőfigurát játszat el Őze Lajossal a Megáll az időben. Egyértelmű történeti-politikai vetületben Kása Ferencnél jelenik meg a téma (A másik ember 1987), egyfajta forradalmi ellenmítosz formájában. Ezt gyökeres fordulatnak tartja a magyar filmben Kovács András Bálint, hiszen a hivatalos értékelés szerint akkor még ellenforradalom volt 1956-ban. Bereményi Géza Eldorádójában (1989) újra csak történelmi háttérként, utalásként szerepel a felkelés. A filmesztéta úgy összegez, hogy nem a művészi bátorság hiánya miatt nem kapnak nagyobb hangsúlyt a téma szélesebb összefüggései a kádári évtizedekben. Inkább annak a felismerésnek a nyomán, hogy a játékfilm inkább az egyéni konfliktusok, drámák bemutatásának műfaja. Az a néhány mű, amely állást akart foglalni, irányzatossá, mítoszteremtővé vált. (V. Gy.) HIRDETÉS , r-a. ni noRFRT HEGYI BARBARA RUDOLF PÉTER ALFÖLDI JABÓ GYŐZŐ UDVAROS DOROTTYA fWilflu Valak Kormos Andrea Dal az ikerprímekről Magyar matematikus segített egy talány feloldásában A tavalyi év tudományos felfedezései között talán a legfontosabb matematikai eredmény egy amerikai, egy török és egy magyar kutató nevéhez fűződik. A prímszámok terén alkottak nagyot. Dan Goldston (San José-i Egyetem) és Cem Yildirim (Isztambuli Egyetem) 2003-ban hozták nyilvánosságra, hogy az egymást követő prímszámok között az átlagos távolsághoz viszonyított arányában akármilyen kicsi lehet a különbség. Ezt azonban akkor nem tudták teljes értékűen bizonyítani. Ehhez Pintz János (MTA Rényi Intézet) professzor kellett, akinek segítségével a szerzők teljessé tették a bizonyítási eljárást. Szép, szép, mondhatnánk, de miért fontosak a prímszámok? Egyáltalán: mik ezek? A magyar kutató szerint már a görögök vizsgálták a prímszámok sorozatát. 2300 évvel ezelőtt Eukleidész bebizonyította, hogy végtelen sok prímszám van, azaz olyan szám, amelyik kizárólag önmagával és eggyel osztható. A kettes számtól eltekintve valamennyi prím páratlan, hiszen a páros számok kettővel oszthatók. Valószínűleg szintén a görögök fogalmazták meg először, hogy minden vizsgált határon túl, akármilyen nagy számokat nézzünk is, újra és újra előfordulnak olyan esetek, amikor két szomszédos páratlan szám egyúttal prím is. Ezek az ikerprímek - ilyen a 11-13, 17-19 számkettős is. Ezt a sejtést azonban máig nem tudták bizonyítani - az ikerprímprobléma a matematika egyik legrégebben megoldatlan kérdése. A fő probléma tehát az, hogy van-e végtelen sok ikerprímpár? Van-e minden határon túl ilyen számkettős? Az akadémikus szerint, a matematikában, ha valaki nem tud megoldani egy problémát, akkor úgy próbál előrejutni, hogy egy ahhoz közelálló, könnyebb feladatot tűz ki célul. Ebben az esetben az átlagosnál jóval közelebbi prímpárok létezésének bizonyítását. Azt már jó száz éve tudjuk, hogy mi a prímek átlagos sűrűsége, azaz milyen gyakran fordulnak elő. Ez az átlagos sűrűség a számok növekedésével egyre ritkul. A százjegyű számok között átlagosan minden 230. lesz prím, az ezerjegyűek között minden 2300. és így tovább. A három kutató igazolta, hogy bármilyen nagy számot tekintünk is, annak közelében lesz olyan prímszám, amelynek a környezetében találni az aktuális prímsűrűségnél nagyságrendekkel közelebb eső prímszámot. Akár a következő páratlan számot. A prímek a mindennapi életben is szerepet játszanak. Harminc évvel ezelőtt ezen számokon alapuló titkos kódolási eljárást találtak ki, amelyet ma is alkalmaznak a bankkártyák titkosításakor. Az 50-100- 200 számjegyből álló prímekkel kódolják plasztikkártyáinkat. A tavaly teljessé tett bizonyításnak akár gyakorlati haszna is lehet - véli a kutató -, de hogy mikor és milyen formában szolgálhat bennünket, azt ma még nem lehet tudni. A Wall Street Journal nemrégiben számolt be erről az eredményről, az amerikai Discover Magazine pedig az elmúlt év száz legfontosabb tudományos teljesítménye közé egyedüli matematikai eredményként a három matematikus felismerését választotta. Az eredményt ismertető egyik amerikai tévétársaság dalt is komponált az ikerprímekről. (Ö. Z.) Pintz János Fotó: Kovács Bence