Népszabadság, 2006. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-10 / 59. szám

2006. MÁRCIUS 10., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 12 • Kultúra Milliárdos filmcsomag ’56-ról Őszre több történelemidéző mű bemutatója is várható Csaknem annyi ’56-os té­májú magyar játékfilmet forgatnak az idén, mint az elmúlt öt évtizedben együttvéve. A két filmala­pítvány összesen mintegy egymilliárd forintot aján­lott meg a fél évszázados évforduló tiszteletére ké­szülő 7-8 műre. Csákvári Géza-Varsányi Gyula Az 56-os tematikájú filmek kö­zül a legnagyobb támogatást, 150 millió forintot az Andy Vajna vezetésével készülő Sza­badság, szerelem kapta a Ma­gyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) pályázatán. Forgató­­könyvének első változatát Hollywood egykor legdrágább sztárszerzője, a magyar szárma­zású Joe Eszterhas írta. Tovább simított rajta Gárdos Éva vágó­rendező, Bereményi Géza és Divinyi Réka. A forradalmi ese­ményeket is bemutató filmet a hét elején kezdték forgatni Bu­dapesten a Csak szex és más semmivel föltűnt Goda Kriszti­na rendezésében. A főszerep- Néhány ’56-os film tervezett költségvetése Szilágyi Andor: Magasabb szempontból 550 millió Ft iért, a magyar vízilabda-váloga­tott játékosát Fenyő Iván alakít­ja, műegyetemista forradalmár szerelmét Dobó Kata, barátju­kat, egy másik vízilabdázót pe­dig Csányi Sándor. A munkála­tok előreláthatólag kilenc hétig tartanak. A film költségvetésé­ről nem adtak tájékoztatást. Szilágyi Andor rendező is csak a hős személyét árulta el lapunknak a fiatalon kivégzett Mansfeld Péter történetét el­mesélő Magasabb szempont­ból című filmjéből. A kana­dai-magyar koprodukcióban készülő mű főszerepét a Tibor vagyok, de hódítani akarok cí­mű komédiában megismert Fancsikai Péter játssza, de fon­tos szerepet osztottak Maia Morgensternre, Pindroch Csa­bára, Nagy Ervinre és a Vajna­­filmben is szereplő Fenyő Ivánra. Híreink szerint a költ­ségvetés jóval átlagon fölüli, a rendező szerint az MMK 50 milliós támogatása csak a „lyu­kak tömködésére” elég. Mint megtudtuk, a Magyar Törté­nelmi Film Közalapítvány (MTFK) 135 milliót tesz hozzá ehhez. Kovács István Gyermekko­rom tündöklete című regénye nyomán forgatja Budakeszi srá­cok című filmjét Erdőss Pál, amelyben egy tízéves gyerek szemén keresztül láttatja 1956 eseményeit. - Nekem is hasonló élményeim voltak, ’56-ban a Parlament közelében laktunk - említi a rendező. A főhőst Veégh Szabolcs, az anyát Nagy- Kálózy Eszter alakítja. Némiképp hasonló témájú munka lesz az 1956 vagy a Nap utcai fiúk című film, amelynek csak a jövő évi filmszemlére tervezi a premierjét Szomjas György rendező. A külvárosból a belvárosi harcokba érkező fi­úk a mű hősei, akik egy mozit akarnak megvédeni a szovjet tankoktól. A komoly csatajele­neteket is ábrázoló film több mint 200 milliós költségvetésé­nek fedezete még nem állt össze. Festő a főhőse Jeli Ferenc Sínjárók címmel már megkez­dett alkotásának. A történet a rendszerváltás idején játszódik, és emlékképekben idézi ’56-ot. A film főszereplője szerint a megkésett változások nem úgy alakulnak, ahogy ’56-os fiatal társaival annak idején elképzel­te, a társadalmi-emberi viszo­nyok jócskán megváltoztak. Ér­dekesség, hogy kiváló színészek mellett az író Gyurkovics Tibor is játszik a műben, Krassó György figuráját jeleníti meg. Míg Erdőss, Jeli és Szilágyi filmjét mindkét filmalapít­vány támogatja, Szomjas, vala­mint Vágvölgyi B. András Ha­todik koporsó című filmtervé­re csak az MMK ad pénzt. Az MTFK ezeken kívül még Dömölky János Bibó Istvánról készülő produkciójára (A ci­vil), és Pozsgai Zsolt Csendkút című filmjére ajánlott meg 90 illetve 50 milliót. Jeli Ferenc: Sínjárók Erdőss Pál: Budakeszi srácok 162 millió Ft Dömölky János: A civil 219 millió Ft 256 millió Ft A budakeszi srácok aknát találnak Erdőss Pál filmjében Forrás: Norien Film Egyéni drámák, mítoszok a Kádár-korszakban Több hullámban készültek ’56- tal foglalkozó filmek már a ká­dári időkben is - mondja Ko­vács András Bálint filmesztéta. Az első 1957-1960 közé tehető, amikor először Révész György Éjfélkor című művének (1957) volt központi kérdése az emig­­rálás-maradás problémája. A hangvételében kiegyensúlyo­zott film a maradás mellett te­szi le a garast. Keleti Márton két opusza azonban, a Dobozy Imre Szélvihar című drámájából ké­szült Tegnap (1959) és a Virrad című (1960) már egyértelműen a kádári „vonalat” támogatja az események megítélésében. A hatvanas évek közepétől buk­kan fel újra 1956, legerőteljeseb­ben a Sánta Ferenc Húsz óra cí­mű regényéből készült Fábri­­filmben (1965), de előjön Szabó Istvánnál is (Álmodozások kora 1964, Szerelmesfilm 1970). Ezekre a filmesztéta szerint jel­lemző, hogy nem a politikai­társadalmi folyamatokat, ha­nem a magánélet drámáit jele­nítik meg. Érdekes, hogy Jancsó Szegénylegények című művét (1965) hazai értelmiségi körök­ben ’56-os történelmi parabola­ként értelmezték. Az ’56 szem­pontjából visszhangtalan hetve­nes évek után 1982-ben Sándor Pál Szerencsés Dánielje ismét a „menni vagy maradni” dilem­máját ábrázolja. Előző évben Gothár Péter egy hangsúlyos egykori felkelőfigurát játszat el Őze Lajossal a Megáll az idő­ben. Egyértelmű történeti-poli­tikai vetületben Kása Ferencnél jelenik meg a téma (A másik ember 1987), egyfajta forradal­mi ellenmítosz formájában. Ezt gyökeres fordulatnak tartja a magyar filmben Kovács András Bálint, hiszen a hivatalos érté­kelés szerint akkor még ellen­forradalom volt 1956-ban. Bereményi Géza Eldorádójában (1989) újra csak történelmi hát­térként, utalásként szerepel a felkelés. A filmesztéta úgy ös­­­szegez, hogy nem a művészi bá­torság hiánya miatt nem kapnak nagyobb hangsúlyt a téma szé­lesebb összefüggései a kádári évtizedekben. Inkább annak a felismerésnek a nyomán, hogy a játékfilm inkább az egyéni konfliktusok, drámák bemuta­tásának műfaja. Az a néhány mű, amely állást akart foglalni, irányzatossá, mítoszteremtővé vált. (V. Gy.) HIRDETÉS , r-a. ni noRFRT HEGYI BARBARA RUDOLF PÉTER ALFÖLDI J­ABÓ GYŐZŐ UDVAROS DOROTTYA fWilflu Valak Kormos Andrea Dal az ikerprímekről Magyar matematikus segített egy talány feloldásában A tavalyi év tudományos felfedezései között talán a legfontosabb matematikai eredmény egy amerikai, egy török és egy magyar kutató nevéhez fűződik. A prímszámok terén alkot­tak nagyot. Dan Goldston (San José-i Egye­tem) és Cem Yildirim (Isztam­buli Egyetem) 2003-ban hozták nyilvánosságra, hogy az egy­mást követő prímszámok kö­zött az átlagos távolsághoz vi­szonyított arányában akármi­lyen kicsi lehet a különbség. Ezt azonban akkor nem tudták teljes értékűen bizonyítani. Ehhez Pintz János (MTA Rényi Intézet) professzor kellett, aki­nek segítségével a szerzők tel­jessé tették a bizonyítási eljá­rást. Szép, szép, mondhatnánk, de miért fontosak a prímszá­mok? Egyáltalán: mik ezek? A magyar kutató szerint már a görögök vizsgálták a prím­számok sorozatát. 2300 évvel ezelőtt Eukleidész bebizonyí­totta, hogy végtelen sok prím­szám van, azaz olyan szám, amelyik kizárólag önmagával és eggyel osztható. A kettes számtól eltekintve valamennyi prím páratlan, hiszen a páros számok kettővel oszthatók. Va­lószínűleg szintén a görögök fogalmazták meg először, hogy minden vizsgált határon túl, akármilyen nagy számokat nézzünk is, újra és újra előfor­dulnak olyan esetek, amikor két szomszédos páratlan szám egyúttal prím is. Ezek az iker­prímek - ilyen a 11-13, 17-19 számkettős is. Ezt a sejtést azonban máig nem tudták bi­zonyítani - az ikerprímproblé­ma a matematika egyik legré­gebben megoldatlan kérdése. A fő probléma tehát az, hogy van-e végtelen sok iker­prímpár? Van-e minden hatá­ron túl ilyen számkettős? Az akadémikus szerint, a matema­tikában, ha valaki nem tud megoldani egy problémát, ak­kor úgy próbál előrejutni, hogy egy ahhoz közelálló, könnyebb feladatot tűz ki célul. Ebben az esetben az átlagosnál jóval kö­zelebbi prímpárok létezésének bizonyítását. Azt már jó száz éve tudjuk, hogy mi a prímek átlagos sűrűsége, azaz milyen gyakran fordulnak elő. Ez az átlagos sűrűség a számok nö­vekedésével egyre ritkul. A százjegyű számok között átla­gosan minden 230. lesz prím, az ezerjegyűek között minden 2300. és így tovább. A három kutató igazolta, hogy bármi­lyen nagy számot tekintünk is, annak közelében lesz olyan prímszám, amelynek a környe­zetében találni az aktuális prímsűrűségnél nagyságren­dekkel közelebb eső prímszá­mot. Akár a következő párat­lan számot. A prímek a mindennapi életben is szerepet játszanak. Harminc évvel ezelőtt ezen számokon alapuló titkos kódo­lási eljárást találtak ki, amelyet ma is alkalmaznak a bankkár­tyák titkosításakor. Az 50-100- 200 számjegyből álló prímek­kel kódolják plasztikkártyáin­kat. A tavaly teljessé tett bizo­nyításnak akár gyakorlati hasz­na is lehet - véli a kutató -, de hogy mikor és milyen formá­ban szolgálhat bennünket, azt ma még nem lehet tudni. A Wall Street Journal nem­régiben számolt be erről az eredményről, az amerikai Discover Magazine pedig az elmúlt év száz legfontosabb tu­dományos teljesítménye közé egyedüli matematikai ered­ményként a három matemati­kus felismerését választotta. Az eredményt ismertető egyik amerikai tévétársaság dalt is komponált az ikerprímekről. (Ö. Z.) Pintz János Fotó: Kovács Bence

Next