Népszabadság, 2006. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-18 / 65. szám

16 • 2006. MÁRCIUS 18., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG i /Média A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Eljárás a pornócsatornák ellen A médiahatóság letiltatná a külföldről sugárzott „felnőtt tartalmat” Harcot hirdet a pornócsa­tornák ellen a médiaható­ság. Az ORTT szeretne ér­vényt szerezni annak a jog­szabálynak, amely szerint pornográf műsor nem ke­rülhet televízió képernyő­jére. Ez amúgy európai előírás, nálunk 2002 óta van érvényben. Haszán Zoltán Hosszú, bürokratikus küzde­lemre készül a magyar média­­hatóság a televíziós pornócsa­tornák ellen. Az Országos Rá­dió és Televízió Testület (ORTT) a közelmúltban eljá­rás megindítását rendelte el az eufemisztikusan felnőttadók­nak nevezett csatornákkal kap­csolatban. A pornó képernyőre kerülését ugyanis - mint a kis­korúak testi, szellemi és erköl­csi fejlődésére súlyosan ártal­mas tartalmat - tiltja az uniós szabályozás. 2002 óta a magyar médiatörvény is. Mégis látható Magyarorszá­gon több pornócsatorna is. A tiltás elrendelői ugyanis nem tértek ki arra, hogy mi értendő a súlyosan ártalmas kategória alatt. Az erotika és a pornó közti határ országonként vál­tozik, a kulturális tradíciók függvényében is. A svédeknél például mindaddig csupán erotikáról beszélnek, amíg két ember közös akaratából törté­nik az aktus. Erőszak viszont nem szerepelhet a történetben. (A gyermekpornó itt is, mint mindenhol máshol, tilos.) Így egy olyan film Svédországban akár főműsoridős program is lehet, amely Németországban egyáltalán nem kerülhetne adásba. Magyarországon ad némi könnyítést, hogy a kábeltévé­társaság időnként maga minő­síti a honlapján a terjesztett „felnőttcsatornát”. Például: „XXL (éjszakai műsor) színvo­nalas szex- és pornócsatorna egyenesen a pikáns kalandok hazájából, Franciaországból!” A még erotika-már pornó vitában a magyar médiaható­ság a Big Brotherben sugárzott Renátó-Évi aktus után hozta meg a maga állásfoglalását. Ke­mény pornóról az ORTT sze­rint akkor beszélhetünk, „ha aktusra alkalmas állapotban lé­vő férfi nemi szervnek, illetve a női genitáliáknak, tehát kö­zösülésre alkalmas elsődleges nemi szerveknek, valamint a közösülésnek a részletes, kö­zeli képen történő bemutatásá­ra kerül sor”. Az erotikát az vá­­lasztja el a pornótól a hatóság szerint, hogy az előbbi „a ne­miség, az emberi test, a szexus bemutatásának érzéki, sok esetben művészi jellegű, a be­fogadó számára esztétikai él­ményt jelentő változata, amely nem a közösülésre mint fizikai tényre koncentrál, hanem az emberi testre, annak szépsé­geire”. Ehhez képest a hatósági kategorizálásban a pornó a szexuális aktusnak pusztán a közösülés fizikai tényére, az ösztöni kielégülés bemutatásá­ra törekvő ábrázolási mód. A hatóság különbséget tesz ugyan könnyű és kemény por­nó között, hiszen a forgatáso­kon gyakran két kamerát hasz­nálnak: az egyiken láthatók a nemi szervek is, a másikon csak az aktus. Az ORTT sze­rint azonban még sincs lénye­ges különbség, hiszen a film­ben akkor is a „szexusnak az emberi érzésektől megfosz­tott, közösüléscentrikus meg­jelenítése a legfőbb jellemző”. Vagyis a történet csak egy mel­lékszál, ami elvisz az ágyig. Ilyen letompított szex miatt is száműztek már műsort a Viasatről - tudtuk meg Szilády Szilviától, a hatóság irodájának munkatársától. Amúgy a digitális rendszer adhat kiskaput: enyhébb meg­ítélés alá esik, ha nem csomag­ban, hanem külön lehet meg­rendelni a pornócsatornát. A Magyarországon látható pornócsatornákat kivétel nél­kül külföldről sugározzák, még ha azokon számos ma­gyar produkció is látható. Hiá­ba tartják Budapestet a pornó Hollywoodjának, magyar por­nócsatorna nincs. Volt ugyan néhány éve egy Sky Power ne­vű bátortalan próbálkozó, amely pornófilmek sugárzásá­ra specializálódott magántele­vízióként kérte a nyilvántar­tásba vételét a médiafelügye­lettől, amit aztán gyorsan vis­­­szavont. A hatóság most az európai társszerveivel egyez­tetve azt próbálja elérni, hogy külföldi pornó se kerülhessen magyar képernyőre. A határon túlról sugárzott pornó letiltá­sára is van ugyanis lehetőség. Nagy-Britannia például egy dán műholdas adót szorított vissza úgy, hogy a műsor véte­léhez szükséges dekóderek árusítását bűncselekménynek nyilvánította, miként a prog­ram reklámozását is. Az in­doklás szerint a dán csatorna nyilvánvalóan, rendszeresen és komolyan sérti az uniós irányelvnek a kiskorúakra vo­natkozó előírásait. Az Európai Bizottság ezt elfogadta. A por­nócsatornák letiltását ugyanis az Európai Bizottság által jóvá kell hagyatni. Ez hosszadalmas eljárás, Lengyelország másfél év után feladta. A magyar ORTT az út elején tart. Karika a sarokban Fotó: Kovács Bence Kell-e szülő Bud Spencer pofonjai mellé? A képernyő sarkában lévő korhatárkarikákat meg­szoktuk, igaz, a szülők nem feltétlenül veszik komo­lyan azokat. Munkatársunktól Vegyünk egy klasszikust. A Kü­lönben dühbe jövünk Magyar­­országon családi filmnek szá­mít, nem kell ellátni semmilyen karikával sem, ha képernyőre kerül. Németországban 12 év felettieknek ajánlott, az Egye­sült Államokban a szülői útmu­tatás kategóriába került, a 16 év alatti angol tévénézők mellé is hozzátartozót ültetnek Bud Spencer pofonjaihoz. Magyar­­országon két és fél éve látható korhatárkarika a képernyő alsó sarkában. Egy most elkészült GfK-kutatás szerint a tévéné­zők többsége kiismeri magát a piktogramok között, ennek el­lenére a 12 év feletti gyerekek viszonylag szabadon nézhetik a számukra nem ajánlott műso­rokat is. Magyarországon a tévék ál­lapítják meg a korhatár-besoro­lást, amelyet a médiahatóság szúrópróbaszerűen ellenőriz, de egyre gyakrabban előfordul, hogy panaszra veszik elő egy­­egy műsor kazettáját, és érté­kelik az ajánlást. Szilády Szilva, az ORTT Irodájának munka­társa szerint egyre kevesebb olyan esettel találkoznak, ami­kor jelentősen eltér a hatóság és a tévék álláspontja arról, hogy kik nézhetik meg a mű­sort. A tévék vélhetően az egy­szerűbb utat választották, hi­szen nőtt azoknak a műsorok­nak a száma, amelyeket vala­melyik kategóriába soroltak. Azért volt példa a téves beso­rolásra. Az ORTT Irodája sze­rint például egyáltalán nem mehetett volna adásba a felnőt­teknek szóló, éjfél körül sugár­zott Hungarikum című rajz­film, amelyben magyar törté­nelmi és egyházi vezetőket fi­guráznak ki, meglehetősen pri­mitív módon. És az MTV is be­leszaladt a hatóságba a Ken Park című, botrányfilmként fel­­konferált alkotással. Itt a ható­ság nem tudott túllépni azon a jeleneten, amikor egy fiú erek­­cióval látható, miután végzett hozzátartozóival. De nem kell kép sem az indexre kerüléshez, egy 2003-as Mónika-showt pél­dául azért sorolt­a leadhatatlan kategóriába az ORTT, mert be­mutatta egy börtönben ülő fér­fi üzenetét a feleségének, nagy­jából azzal a tartalommal, hogy megöli, ha kijut a rácsok mö­gül. A műsor a hatóság szerint nem ítélte el a bűnözői életmó­dot sem. Végül néhány pornó­nak minősített sorozat is fenna­kadt korábban az ORTT szűrő­jén. Romániában ugyanakkor volt arra példa, hogy egy televí­ziós társaság durván felülérté­kelte műsorainak veszélyes ha­tását. Emiatt az ottani hatóság megbüntette a tévét. Nálunk felfelé lehetne csalni, igaz, saját nézettségét veszélyeztetné ez­zel a csatorna. A másik trükk, hogy meg­vágják a filmeket. Európa-szer­­te elterjedt divat. A kritikus ré­szek kihagyásával ugyanis már nem kell karikával riogatni a szülőket, így járt például az Amélie csodálatos élete című vígjáték, amely úgy került be a reggeli műsorsávba, hogy min­den, a szeretkezésre csak átté­telesen utaló képet és hangot kivágtak belőle. Akciófilmek­nél is van példa a csonkításra. És ha már a nemzetközi pél­dáknál tartunk. Minden uniós országban fel kell hívni a fi­gyelmet arra, ha korhatáros a film. De nem mindenhol vá­lasztották azt a megoldást, hogy a képernyő sarkába ki­tesznek folyamatosan egy kari­kát. Van, ahol csak a film elején látható egy jelzés, de Angliá­ban például egyáltalán nincs. Csak szóban felhívják a figyel­met arra, hogy a következő műsorban mi lesz látható. Azért nem alkalmazzák a fel­iratot, hogy ne keltse a tiltott gyümölcs vágyát. Norvégiában pedig például szigorúbb meg­ítélés alá esnek az akció vígjá­tékok, nehogy humoros formá­ban tüntessék fel az erőszakot. Az is megszokott, hogy más kategóriát kap egy film, ha mo­ziban játsszák, és mást, ha tévé­ben. Sőt, Nagy-Britanniában külön kategóriát kap a videó vagy a DVD, mert itt a kiskorú­ak fejlődésére károsnak tartott jelenetek tetszőlegesen vissza­játszhatók, kikockázhatók. A magyar médiahatóság el­végeztetett egy kutatást 345 magyar fiatal között. A 10-14 éves gyerekek fizikai mutatóit is mérték, és azt mutatták ki, hogy minél többet néz valaki erőszakos jeleneteket, annál inkább érezi és keresi az in­gert. A felmérés arra hívja fel a figyelmet, hogy a szülők jel­lemzően nem kísérik figyelem­mel, mit néz a gyerekük, legfel­jebb azt ellenőrzik, hogy mikor kapcsolják ki a tévét. Ez vi­szont könnyen kijátszható, mi­után a gyerekszobák több mint felében van tévé. Ami külön probléma, hogy a gyerekeknek nincs lehetőségük kibeszélni magukból a látottakat. A csalá­dok negyven százalékában egyáltalán nem kerül szóba, hogy mi ment a tévében, de ott sem feltétlenül jobb a helyzet, ahol beszélnek a műsorokról, mert azok legfeljebb felszínes társalgások a gyerekek szerint. Ugyanez a helyzet a pedagógu­sok esetében is. Az ORTT az éves beszámolójában ezért azt javasolja, hogy a médiaoktatást már általános iskolában tegyék kötelezővé. A helyzet azért talán még­sem annyira drámai. Egyrészt hiába igaz, hogy az erőszak és a szex felfelé viszi a nézettséget, egy két évvel ezelőtti amerikai felmérés szerint elveszik vi­szont a figyelmet a hirdetések­ről. Márpedig a tévék számára az a nézettségnél is fontosabb. Másrészt. Egy szülő azért fordult a médiahatósághoz, hogy tiltsák be a Kisvakondot, mert a gyereke a tévé elől a sza­badba kerülve rögtön el akarta ásni magát. A hatóság a kérés­nek nem tett eleget. S0 • A magyar médiaszabályozás öt kategóriát hozott létre. Az első a korhatár nélkül megtekinthető műsoroké. A másodikba azok tartoznak, amelyek a 12 év alattiakban félelmet kelthet­nek, a harmadiknál a 16. év a vízválasztó, de ezeket a műsoro­kat már csak este kilenc után lehet sugározni. Felnőtteknek szóló műsorok csak 22 óra után kerülhetnek adásba. A valami­lyen korhatárral ellátott műsorok aránya tavaly nőtt. L

Next