Népszabadság, 2006. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-18 / 65. szám
16 • 2006. MÁRCIUS 18., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG i /Média A Média oldalt szerkeszti: Haszán Zoltán e-mail: haszanz@nepszabadsag.hu Eljárás a pornócsatornák ellen A médiahatóság letiltatná a külföldről sugárzott „felnőtt tartalmat” Harcot hirdet a pornócsatornák ellen a médiahatóság. Az ORTT szeretne érvényt szerezni annak a jogszabálynak, amely szerint pornográf műsor nem kerülhet televízió képernyőjére. Ez amúgy európai előírás, nálunk 2002 óta van érvényben. Haszán Zoltán Hosszú, bürokratikus küzdelemre készül a magyar médiahatóság a televíziós pornócsatornák ellen. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a közelmúltban eljárás megindítását rendelte el az eufemisztikusan felnőttadóknak nevezett csatornákkal kapcsolatban. A pornó képernyőre kerülését ugyanis - mint a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére súlyosan ártalmas tartalmat - tiltja az uniós szabályozás. 2002 óta a magyar médiatörvény is. Mégis látható Magyarországon több pornócsatorna is. A tiltás elrendelői ugyanis nem tértek ki arra, hogy mi értendő a súlyosan ártalmas kategória alatt. Az erotika és a pornó közti határ országonként változik, a kulturális tradíciók függvényében is. A svédeknél például mindaddig csupán erotikáról beszélnek, amíg két ember közös akaratából történik az aktus. Erőszak viszont nem szerepelhet a történetben. (A gyermekpornó itt is, mint mindenhol máshol, tilos.) Így egy olyan film Svédországban akár főműsoridős program is lehet, amely Németországban egyáltalán nem kerülhetne adásba. Magyarországon ad némi könnyítést, hogy a kábeltévétársaság időnként maga minősíti a honlapján a terjesztett „felnőttcsatornát”. Például: „XXL (éjszakai műsor) színvonalas szex- és pornócsatorna egyenesen a pikáns kalandok hazájából, Franciaországból!” A még erotika-már pornó vitában a magyar médiahatóság a Big Brotherben sugárzott Renátó-Évi aktus után hozta meg a maga állásfoglalását. Kemény pornóról az ORTT szerint akkor beszélhetünk, „ha aktusra alkalmas állapotban lévő férfi nemi szervnek, illetve a női genitáliáknak, tehát közösülésre alkalmas elsődleges nemi szerveknek, valamint a közösülésnek a részletes, közeli képen történő bemutatására kerül sor”. Az erotikát az választja el a pornótól a hatóság szerint, hogy az előbbi „a nemiség, az emberi test, a szexus bemutatásának érzéki, sok esetben művészi jellegű, a befogadó számára esztétikai élményt jelentő változata, amely nem a közösülésre mint fizikai tényre koncentrál, hanem az emberi testre, annak szépségeire”. Ehhez képest a hatósági kategorizálásban a pornó a szexuális aktusnak pusztán a közösülés fizikai tényére, az ösztöni kielégülés bemutatására törekvő ábrázolási mód. A hatóság különbséget tesz ugyan könnyű és kemény pornó között, hiszen a forgatásokon gyakran két kamerát használnak: az egyiken láthatók a nemi szervek is, a másikon csak az aktus. Az ORTT szerint azonban még sincs lényeges különbség, hiszen a filmben akkor is a „szexusnak az emberi érzésektől megfosztott, közösüléscentrikus megjelenítése a legfőbb jellemző”. Vagyis a történet csak egy mellékszál, ami elvisz az ágyig. Ilyen letompított szex miatt is száműztek már műsort a Viasatről - tudtuk meg Szilády Szilviától, a hatóság irodájának munkatársától. Amúgy a digitális rendszer adhat kiskaput: enyhébb megítélés alá esik, ha nem csomagban, hanem külön lehet megrendelni a pornócsatornát. A Magyarországon látható pornócsatornákat kivétel nélkül külföldről sugározzák, még ha azokon számos magyar produkció is látható. Hiába tartják Budapestet a pornó Hollywoodjának, magyar pornócsatorna nincs. Volt ugyan néhány éve egy Sky Power nevű bátortalan próbálkozó, amely pornófilmek sugárzására specializálódott magántelevízióként kérte a nyilvántartásba vételét a médiafelügyelettől, amit aztán gyorsan visszavont. A hatóság most az európai társszerveivel egyeztetve azt próbálja elérni, hogy külföldi pornó se kerülhessen magyar képernyőre. A határon túlról sugárzott pornó letiltására is van ugyanis lehetőség. Nagy-Britannia például egy dán műholdas adót szorított vissza úgy, hogy a műsor vételéhez szükséges dekóderek árusítását bűncselekménynek nyilvánította, miként a program reklámozását is. Az indoklás szerint a dán csatorna nyilvánvalóan, rendszeresen és komolyan sérti az uniós irányelvnek a kiskorúakra vonatkozó előírásait. Az Európai Bizottság ezt elfogadta. A pornócsatornák letiltását ugyanis az Európai Bizottság által jóvá kell hagyatni. Ez hosszadalmas eljárás, Lengyelország másfél év után feladta. A magyar ORTT az út elején tart. Karika a sarokban Fotó: Kovács Bence Kell-e szülő Bud Spencer pofonjai mellé? A képernyő sarkában lévő korhatárkarikákat megszoktuk, igaz, a szülők nem feltétlenül veszik komolyan azokat. Munkatársunktól Vegyünk egy klasszikust. A Különben dühbe jövünk Magyarországon családi filmnek számít, nem kell ellátni semmilyen karikával sem, ha képernyőre kerül. Németországban 12 év felettieknek ajánlott, az Egyesült Államokban a szülői útmutatás kategóriába került, a 16 év alatti angol tévénézők mellé is hozzátartozót ültetnek Bud Spencer pofonjaihoz. Magyarországon két és fél éve látható korhatárkarika a képernyő alsó sarkában. Egy most elkészült GfK-kutatás szerint a tévénézők többsége kiismeri magát a piktogramok között, ennek ellenére a 12 év feletti gyerekek viszonylag szabadon nézhetik a számukra nem ajánlott műsorokat is. Magyarországon a tévék állapítják meg a korhatár-besorolást, amelyet a médiahatóság szúrópróbaszerűen ellenőriz, de egyre gyakrabban előfordul, hogy panaszra veszik elő egyegy műsor kazettáját, és értékelik az ajánlást. Szilády Szilva, az ORTT Irodájának munkatársa szerint egyre kevesebb olyan esettel találkoznak, amikor jelentősen eltér a hatóság és a tévék álláspontja arról, hogy kik nézhetik meg a műsort. A tévék vélhetően az egyszerűbb utat választották, hiszen nőtt azoknak a műsoroknak a száma, amelyeket valamelyik kategóriába soroltak. Azért volt példa a téves besorolásra. Az ORTT Irodája szerint például egyáltalán nem mehetett volna adásba a felnőtteknek szóló, éjfél körül sugárzott Hungarikum című rajzfilm, amelyben magyar történelmi és egyházi vezetőket figuráznak ki, meglehetősen primitív módon. És az MTV is beleszaladt a hatóságba a Ken Park című, botrányfilmként felkonferált alkotással. Itt a hatóság nem tudott túllépni azon a jeleneten, amikor egy fiú erekcióval látható, miután végzett hozzátartozóival. De nem kell kép sem az indexre kerüléshez, egy 2003-as Mónika-showt például azért sorolta leadhatatlan kategóriába az ORTT, mert bemutatta egy börtönben ülő férfi üzenetét a feleségének, nagyjából azzal a tartalommal, hogy megöli, ha kijut a rácsok mögül. A műsor a hatóság szerint nem ítélte el a bűnözői életmódot sem. Végül néhány pornónak minősített sorozat is fennakadt korábban az ORTT szűrőjén. Romániában ugyanakkor volt arra példa, hogy egy televíziós társaság durván felülértékelte műsorainak veszélyes hatását. Emiatt az ottani hatóság megbüntette a tévét. Nálunk felfelé lehetne csalni, igaz, saját nézettségét veszélyeztetné ezzel a csatorna. A másik trükk, hogy megvágják a filmeket. Európa-szerte elterjedt divat. A kritikus részek kihagyásával ugyanis már nem kell karikával riogatni a szülőket, így járt például az Amélie csodálatos élete című vígjáték, amely úgy került be a reggeli műsorsávba, hogy minden, a szeretkezésre csak áttételesen utaló képet és hangot kivágtak belőle. Akciófilmeknél is van példa a csonkításra. És ha már a nemzetközi példáknál tartunk. Minden uniós országban fel kell hívni a figyelmet arra, ha korhatáros a film. De nem mindenhol választották azt a megoldást, hogy a képernyő sarkába kitesznek folyamatosan egy karikát. Van, ahol csak a film elején látható egy jelzés, de Angliában például egyáltalán nincs. Csak szóban felhívják a figyelmet arra, hogy a következő műsorban mi lesz látható. Azért nem alkalmazzák a feliratot, hogy ne keltse a tiltott gyümölcs vágyát. Norvégiában pedig például szigorúbb megítélés alá esnek az akció vígjátékok, nehogy humoros formában tüntessék fel az erőszakot. Az is megszokott, hogy más kategóriát kap egy film, ha moziban játsszák, és mást, ha tévében. Sőt, Nagy-Britanniában külön kategóriát kap a videó vagy a DVD, mert itt a kiskorúak fejlődésére károsnak tartott jelenetek tetszőlegesen visszajátszhatók, kikockázhatók. A magyar médiahatóság elvégeztetett egy kutatást 345 magyar fiatal között. A 10-14 éves gyerekek fizikai mutatóit is mérték, és azt mutatták ki, hogy minél többet néz valaki erőszakos jeleneteket, annál inkább érezi és keresi az ingert. A felmérés arra hívja fel a figyelmet, hogy a szülők jellemzően nem kísérik figyelemmel, mit néz a gyerekük, legfeljebb azt ellenőrzik, hogy mikor kapcsolják ki a tévét. Ez viszont könnyen kijátszható, miután a gyerekszobák több mint felében van tévé. Ami külön probléma, hogy a gyerekeknek nincs lehetőségük kibeszélni magukból a látottakat. A családok negyven százalékában egyáltalán nem kerül szóba, hogy mi ment a tévében, de ott sem feltétlenül jobb a helyzet, ahol beszélnek a műsorokról, mert azok legfeljebb felszínes társalgások a gyerekek szerint. Ugyanez a helyzet a pedagógusok esetében is. Az ORTT az éves beszámolójában ezért azt javasolja, hogy a médiaoktatást már általános iskolában tegyék kötelezővé. A helyzet azért talán mégsem annyira drámai. Egyrészt hiába igaz, hogy az erőszak és a szex felfelé viszi a nézettséget, egy két évvel ezelőtti amerikai felmérés szerint elveszik viszont a figyelmet a hirdetésekről. Márpedig a tévék számára az a nézettségnél is fontosabb. Másrészt. Egy szülő azért fordult a médiahatósághoz, hogy tiltsák be a Kisvakondot, mert a gyereke a tévé elől a szabadba kerülve rögtön el akarta ásni magát. A hatóság a kérésnek nem tett eleget. S0 • A magyar médiaszabályozás öt kategóriát hozott létre. Az első a korhatár nélkül megtekinthető műsoroké. A másodikba azok tartoznak, amelyek a 12 év alattiakban félelmet kelthetnek, a harmadiknál a 16. év a vízválasztó, de ezeket a műsorokat már csak este kilenc után lehet sugározni. Felnőtteknek szóló műsorok csak 22 óra után kerülhetnek adásba. A valamilyen korhatárral ellátott műsorok aránya tavaly nőtt. L