Népszabadság, 2006. április (64. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-27 / 98. szám

Orbán Viktor már belül sem támadhatatlan Kósa Lajos szerint Orbán Viktor már nem lesz minisz­terelnök-jelölt, a KDNP kép­viselői pedig különválnának a Fidesz frakciójától. Csuhaj Ildikó Már a Fideszben is megkérdőjelez­ték Orbán Viktor pozícióját. Deb­recen fideszes polgármestere, Kósa Lajos azt mondta tegnap a köztévé Nap-kelte című műsorá­ban, hogy­­ nem kell feltétlenül mennie Orbán Viktornak, de ezt majd eldönti a kongresszus. Sze­rinte viszont nem valószínű, hogy Orbán Viktor ismét miniszterel­nök-jelölt lesz: a következő válasz­táson minden bizonnyal más felál­lásban kell megmérettetni magun­kat - fogalmazott. Annyit azonban hozzátett, hogy nem kell kapkodni, és rossz személyi döntéseket hoz­ni. Van egy csomó feladat, amit „még mindig az elnök úr tud a leg­jobban elvégezni”, mondta Orbán­ról a párt egyik legsikeresebb vidé­ki politikusa. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor lehet-e a Fidesz par­lamenti frakcióvezetője, Kósa La­jos úgy válaszolt: átmeneti perió­dus következik, egy olyan időszaka a jobboldalnak, amikor újra kell rendezni a sorokat. Ebben szerinte Orbánnak kulcsszerepe van. Kósa a magyar politikai élet egyik legte­hetségesebb emberének nevezte Orbánt, akiért kár lenne. A Fidesz szóvivője a lényeget il­letően néhány órán belül vitába szállt a debreceni polgármesterrel. Szijjártó Péter közölte, hogy két nappal a választások után senki nincs abban a helyzetben, hogy a 2010-es, vagy ki tudja mikori vá­lasztási esélyeket latolgasson. Mindazonáltal az egység töre­dezik: Semjén Zsolt tegnap beje­lentette, az általa vezetett Keresz­ténydemokrata Néppárt szeretne önálló frakciót a parlamentben. Korábban Orbán ezt ellenezte. La­punk úgy értesült, végül Orbán Viktor is elfogadta, hogy a KDNP „a nem távoli jövőben” külön par­lamenti frakciót alakíthasson. A Nemzeti Fórum tegnap az Orbánnal történt egyeztetés után elállt attól a korábbi szándékától, hogy esetleg csatlakozik a KDNP valamikor megalakuló frakciójá­hoz. A Lezsák Sándor által vezetett Nemzeti Fórum közleményben tu­datta, hogy „a Fidesz által létreho­zott szövetségen belül, bizalmi együttműködésben határozza meg a helyét az Országgyűlésben, a he­lyi és az országos közéletben”. Ami a Fidesz elnökének jövőjét illeti, annyi kiszivárgott, hogy a parlamenti munkában frakcióel­nökként venne részt. Ez olyan poszt (annak idején Torgyán József is volt frakcióelnök), amely nem járna adminisztrációs feladatok­kal, „ülésnapi lekötöttséggel”. A frakcióelnök csak kivételes alkal­makkor szólal meg.­­ Orbán Viktor változatlanul a jobboldali szövet­ség vezetője marad, akárhogyan dönt is személyéről majd a Fidesz kongresszusa - mondta tegnap a Nap-keltében a Fidesz-elnök kabi­netfőnöke, Navracsics Tibor. Sze­rinte, amíg Orbán aktív vagy „fél­aktív”, addig a Fidesznek, illetve a jobboldalnak, a magyar politiká­nak „megkerülhetetlen figurája”. A Fidesz vezérkara tegnap este lapzártánk idején elemezte a vá­lasztási eredményeket. Ma a párt frakciójának értekezletén a hírek szerint nem választanak frakcióve­zetőt, de az mégis eldőlhet: ha Or­bán Viktor frakcióelnök lesz, ki lesz a frakcióvezető. (Korábban ír­tunk arról, Áder János nem kíván a posztján maradni.) A fideszesek leggyakrabban Pokorni Zoltánt és Varga Mihályt említik e poszt esé­lyeseként, de nem zárják ki, hogy Orbán ismét meglepetést okoz. Semjén Zsolt KDNP-elnök­­ külön frakciót akar Fotó: Kovalovszky Dániel • A Legfelsőbb Bíróság (LB) döntése szerint Orbán Viktor nem sértette meg a választási törvényt, amikor arról beszélt, hogy a Fidesz aktivistái a máso­dik fordulójában bírják rá az ön­szántukból elmenni nem akaró állampolgárokat a szavazásra. A testület ezzel megváltoztatta az OVB korábbi döntését. A LB ha­tározata szerint „a jogsérelem nem független attól, hogy a fel­hívásban szereplő jogsértések ténylegesen megvalósultak-e”. Indoklása szerint a kifogást tevő maga is csak vélelmezett jogsza­bálysértésekre utalt, amikor ké­relmében úgy fogalmazott: „amennyiben ugyanis (...) meg­valósul”. Az OVB április 21-i - és az LB által most megváltoztatott - határozata szerint Orbán meg­sértette a választás tisztaságá­nak megóvására és a választási csalás megakadályozására vo­natkozó törvényi alapelveket. Késik a hivatalos eredményhirdetés Egy kecskeméti körzetben megismételhetik a választást Tudósítónktól Meg kell ismételni a választáso­kat május 7-én Kecskemét 2. szá­mú választókerületében - így döntött tegnap - nem jogerősen - az illetékes választási bizottság. E választókerületben a soroza­tos törvénysértésekre hivatkozva az MSZP-SZDSZ kifogást nyújtott be, kérve az eredményeik meg­semmisítését és új választások ki­írását. A koalíciós jelölt Szécsi Gá­bor polgármester volt, fideszes el­lenfele pedig Horváth Zsolt. Szécsi csaknem négy százalékkal nyerte meg az első fordulót, a második­ban azonban Florváth fordított, 239 szavazattal vezet a még vég­eredmény nélküli körzetben. Az MSZP és az SZDSZ szerint bizo­nyítható, hogy a kampánycsend idején terjesztett, Szécsi visszalé­pését hirdető szórólapok hatására kapott kevesebb voksot a polgár­­mester. Az ügyben rendőrségi nyomozás indult, és két polgári kö­rös aktivistánál nagy mennyiség­ben foglaltak le a hamis tartalmú szórólapokból. Egy másik törvény­­sértés ügyében is nyomozás in­dult, mert Szécsi körzetében jobb­oldali aktivisták csoportosan vit­tek szavazni főként romákat, akik voksaikért pénzt kaptak. A válasz­tási bizottság tegnapi döntése el­len a Fidesz fellebbezett. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy az OVB nem hirdeti ki szom­baton a választás végeredményét. A függőben lévő kecskeméti egyé­ni képviselői hely miatt bizonyta­lan, hogy ki jut a parlamentbe me­gyei listáról, de változhat az orszá­gos listás eredmény is. Ha a megis­mételt fordulót Horváth helyett Szécsi nyerné - aki az SZDSZ-frak­cióba ülne -, a töredékszavazatok számának változása miatt a Fidesz valószínűleg eggyel több, az MSZP viszont eggyel kevesebb kompen­zációs mandátumot kapna. Az újrázás kapcsán van néhány tisztázatlan jogi kérdés is. Az egyik, hogy mi történjék a külföl­dön leadott voksokkal - legföljebb 25 szavazatról van szó -, amelyeket a törvény szerint szombaton a ki­jelölt szavazókör bontatlan urnájá­ba kellene dobni. A józan ész vi­szont azt diktálja, hogy ezzel várja­­nak a bírósági döntésig. Ugyan­csak aggályos, hogy a bíróság csak a megismétlendő szavazás előtt egy-két nappal dönt, így pedig a választópolgárok megfelelő tájé­koztatására sem lesz mód. Egyéb­ként az sincs szabályozva, hogy meddig lehet kibírni az ismételt fordulót. A szavazólapokat viszont ennyi idő alatt el lehet készíteni. Ma még csak a kör­vonalai látszanak az Európai Parlament negyedszázados ingatlanpanamáj­á­­nak. A felelősöket keresik, kár lenne idejekorán mérleget vonnunk. Annyi vi­szont bizonyos, hét év után most a leg­rosszabbkor jön Eu­rópának egy újabb nagy korrupciós botrány. Most pár virsliző fideszes honatya már az MSZP abszolút többségét jelenti. Ez koránt­sem olyan erős alkuhelyzet az SZDSZ számára. NÉPSZABADSÁG • 2006. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK Magyarország«3 Kísért Cresson fogorvosa Szőcs László Dr. René Berthelot neve ma már nem mond sokat. De holnap megint fog. A néhai fogorvos Edith Cresson egykori EU-biztost ke­zelte, majd utóbbi segítségével AIDS-tanácsadóvá emelkedett az Európai Bizottságnál. Hét évvel ezelőtt kettejük miatt mondott le kollektíven „Európa kormánya.” Ma még csak a körvonalai látszanak az Európai Parlament ne­gyedszázados ingatlanpanamájának. A felelősöket keresik, kár lenne idejekorán mérleget vonnunk. Annyi viszont bizonyos, hét év után most a legrosszabbkor jön Európának egy újabb nagy korrupciós botrány. Az integráció politikai része már tavaly, a balul sikerült uni­ós alkotmányos szerződésen megakadt. A tagállamok kicsinyes al­kudozása a közösségi szinten egyébként törpe méretű költségvetés­ről félreérthetetlenül jelezte, hogy a gazdag országok nem akarnak többet befizetni. Miért nem? Azért, mert engednek a közvélemény­ben jócskán felerősödött, olykor mérsékelten EU-kritikus, máskor kifejezetten integrációellenes hangoknak. Európa bizalmi válságban van. Aligha kétséges, hogy a mostani ingatlanpanamáról érkező első hírek - amelyek szerint állítólag Strasbourg városa rakta zsebre az adófizetők pénzét - ezt csak erősíteni fogják. A békés Ausztriában már így is a lakosság kevesebb mint egyharmada véli úgy, hogy a ti­zenegy éves EU-tagság jót hozott volna az országnak. Ebben bizo­nyára szerepet játszik, hogy az osztrákok az EU egyik nettó befize­tői. Magyarán: az ő pénzükről döntenek Brüsszelben, ebben a pro­vinciálisból felpumpált nagyvárosban. Az EP éves költségvetése több mint egymilliárd euró. A német kultúrát öt kontinensen népszerűsítő, 182 állomáshelyet fenntartó, s háromezer főt alkalmazó Goethe Intézet ennek a negyedéből mű­ködik. Erre még mondhatja az osztrák (holland, német, magyar) há­ziasszony, hogy: Rendben! Nagy Európa , nagy pénzek. De annyit azért elvárok - teheti hozzá -, hogy utánanézzenek a kiadásoknak. Ahogy a háziasszony is megnézi hó végén a bankszámláját, rajta a kiadásait, s hogy mennyit vont le különböző jogcímeken a pénzin­tézet, amiért egész hónapban nagy fáradsággal használta a pénzét. Az EP-ben a jelek szerint huszonöt évig nem végezték el ezt a műveletet. A parlament most csak azzal előzheti meg a bizalmi vál­ság további mélyülését, ha pontosan tisztázza a történteket. A kép­viselők eltökéltnek mondják magukat az igazság kiderítésére. A vizsgálat egyik kulcsfigurája történetesen a költségvetés-ellenőrzé­si bizottság magyar elnöke, Fazakas Szabolcs. Az újaknak jut a sze­rep, hogy pótolják a régiek mulasztását? Egy másik honfitársunk, Szűcs Tamás lesz hamarosan az Európai Bizottság kommunikációs stratégiáért felelős igazgatója. Nem lesz könnyű dolga az EU nép­szerűsítésével, ha közben csontvázak dőlnek ki a szekrényből. A labda hamarosan a Csaláselleni Hivatal térfelére kerül. Ezt az intézményt éppen a Cresson-botrány nyomán alakították ki, egy addig jelentéktelen ügyosztályból. Kísért a fogorvos. Egy a kilenc és félhez Haszán Zoltán Egy liberális képviselőre majdnem tíz szocialista jut az új parla­mentben (kilenc és fél, pontosan). Miért kapná meg az SZDSZ a mi­nisztériumok negyedét? Kovács Pisti a fejébe nyomott ördögszarvval jelezte, kivel is cim­borálnak a liberálisok a két forduló között, ha kell. Pisti most vissza­vonult, a „tudjátok kivel” párt vezetői pedig Balatonőszödön a Pisti baráti kör irányítóival próbálják összebékíteni egy néppárt szava­zatmaximalizáló, nyílt konfliktusokat kerülő programját egy kis párt radikális elképzeléseivel. Más hangulatban, mint 2002-ben. Kuncze Gábor a választás éjszakáján arra a kérdésre, mit szól a szocialisták szerepléséhez, azt mondta: 194 szavazat alatt minden eredmény egyforma. Eközben többen szurkoltak azért az SZDSZ-es politikusok között, hogy 194 fölé kerüljenek a szocik, legyen meg önmagukban a többségük. Úgy valóban egyszerűbb lett volna. A két forduló közötti nagy összeborulás ellenére ugyanis a két párt korántsem azonos. Alig egy éve fenyegetőzött a Szili Katalin-tábor egyik főalakja, Suchman Tamás azzal, hogy ennek a kompromis­­­szumképtelen SZDSZ-nek el kell tűnnie a parlamentből. Erre sokan emlékeznek mindkét táborból, Suchmanra már kevesebben. Az alaphelyzet teljesen más lesz. A vékony többség miatt az elő­ző ciklusban kormánypárti oldalon komoly fegyelemre volt szük­ség mindenki részéről, a szavazások idején legfeljebb ellenzéki kép­viselőket lehetett látni a büfében. Most viszont pár virsliző fideszes honatya már az MSZP abszolút többségét jelenti. Ez korántsem olyan erős alkuhelyzet az SZDSZ számára. Az MSZP-ből kiszivárgó hírek logikája az: jobb, ha az SZDSZ olyan tárcákat kap, ahol nem borít fel mindent. Legyen például az a külügyi. Csakhogy az SZDSZ nem diplomáciai elképzelésekkel, hanem az egészségüggyel kampányolt, mert úgy gondolja, hogy ez érdekli az embereket. A több-biztosítós modell egyébként csoda­bogárnak tűnik, amelybe eddig csak az SZDSZ szeretett bele. És mi­közben vélhetően számos baja lesz a kormányfőnek a költségvetés rendbetételével, nem biztos, hogy a változatlanságot hagyományo­san képviselő orvoslobbival is birkózna kicsit. Egy tüntetést bármi­kor lehet szervezni egy fenyegetett helyzetben lévő kórház előtt. És ha így sorra végigvesszük a két párt közötti vitás kérdéseket, amelyeknél nincs kompromisszumos megoldás (mondjuk arany középszer: a másfél biztosítós modell), kiderül, hogy az MDF prog­ramja több ponton hasonlít az MSZP-éhez, mint az SZDSZ-é (egészségügy, közigazgatás, közjog). És a fórum a szavazatával meglenne a parlamenti többség, az SZDSZ nélkül is. Dávid Ibolyának azonban nem kell kiütnie az MDF ígéretfalából a „Nem segítjük hatalomra Gyurcsány Ferencet” feliratú téglát. Mert a Balatonőszödön egymással szemben helyet foglaló Gyur­csány és Kuncze egyazon autó hátsó ülésén kampányolta végig az országot, többek között 55 olyan körzetben, ahol visszaléptek az SZDSZ-es jelöltek. A hátsó ülés utasai már vélhetően tudják, milyen lesz a koalíciós együttműködés. Amit nem elsősorban a programok tartottak össze eddig sem. Még a világlátásuk is csak az elutasítás­ban azonos teljesen. És ez is összekuszálódhat, ha Orbán távozik a színről, az SZDSZ pedig megkezdi valóra váltani azt a tervét, hogy koalícióképes lesz a jobb- és a baloldal felé is, mint az a nyugat-eu­rópai liberálisoknál természetes. A mostani koalíciós együttműkö­dés még inkább szól az egymás iránt nyitott személyekről. Az egyelőre nem látszik, hogy a programokról miként egyeznek meg. Mert az SZDSZ sem állhat ki a választói elé azzal: visszük a külügyet, az igazságügyet, az ígéreteinket meg felejtsétek el. Persze 2002-ben is messziről indult az alku. Akkor 15 minisztériumból né­gyet a liberálisok kaptak. Most a 12-ből három néz ki nekik - felülír­va a számtant, és helyenként nyilván a kampányígéreteket is. a. VI

Next