Népszabadság, 2006. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-01 / 127. szám

2 • 2006. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG Magyarország Új kormányzati döntéshozó szervezetek és szintek jönnek létre. A stratégiai döntéseket a Gyurcsány Ferenc felügyelete alatt működő fejlesztési tanácsban és kabinetben, valamint az államreform-bizottságban hozzák. A cél a politika, a pénzek és egyéb erőforrások szétválasztása az igazgatástól. Tóth Ákos Gyurcsány Ferenc tegnap új kormányzati struktúrát ismertetett: világossá tette azt is, miért ragaszkodott ahhoz, hogy - a szocialista vezetésű minisztériumok élén - a pártban befolyásos politikusok üljenek: legitimitásuk az MSZP-ben megkérdőjelezhetetlen, a politikai döntéseket képviselni tudják, „nem lekötelezettjei” a miniszterelnöknek, vagyis kontrollszerepük van. Ugyanakkor képesnek kell lenniük arra, hogy a politikai döntéseket hatékonyan menedzseljék. A mikéntről szerződést írnak alá a kormányfővel, amiben rögzítik, hogy milyen feladatokat kell végrehajtaniuk év végéig. E szerződés nyilvánvalóan tartalmazza a létszámleépítést: decemberig 1300-1400 fővel csökken a kormányzati létszám. Eddig a minisztériumok alaptevékenységéhez tartozott az igazgatási ügyeken kívül a fejlesztési-beruházási feladatok meghatározása és a szakpolitikai stratégia kialakítása. Ez Gyurcsány szerint kaotikus helyzetet teremtett, hiszen a tárcák egymással csatáztak a fejlesztési pénzekért, hogy azután maguk pályáztassák meg ezeket. Területfejlesztési pénzt kezeli az FVM, a környezetvédelmi, a gazdasági tárca, a BM és a fejlesztési tanácsok is - mindenféle összhang nélkül. A minisztériumokat tehát „kiürítik”: feladatuk a jogalkotásra, a törvény-előkészítésre és a kormányzati döntések végrehajtásának menedzselésére korlátozódik. A miniszter politikai kabinetje része - a minisztériumi szint fölött - megszervezendő államreform-bizottságnak. Ez a grémium felel a szakmai stratégiáért. A fejlesztési és beruházási koncepciót - ugyancsak a minisztériumok szintje fölött - a fejlesztési kabinet hangolja össze. Ez az új Nemzeti Fejlesztési Tanács része. E közigazgatási intézményben a minisztériumok, a régiók és a fejlesztési kabinet tagjai küzdhetnek meg a pénzekért. Leegyszerűsítve: a Gyurcsány közvetlen felügyelete alá tartozó fejlesztési tanács és államreform-bizottság határozza meg a stratégiát, a minisztériumok végrehajtanak, a miniszterek részt vesznek ugyan a stratégia kialakításában, de döntően annak végrehajtásáért, illetve pártjukon belüli elfogadtatásáért felelnek. Új intézményként megalakul a kormányzati szolgáltató központ, ahová az összes minisztérium beviszi a kiszolgáló részlegeit, vagyis a pénzügyet, a humánerőforrás-fejlesztést, a kontrollingot, az informatikát. Kérdésünkre, hogy a fejlesztési tanács milyen „stratégiai beruházásokról” dönt majd, hiszen a beruházási célokat már az Új Magyarország programban részletesen ismertette az MSZP, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy az egy pártprogram, aminek végrehajtását kell koordinálni. Arra, hogy ez akkor azt jelenti, hogy e tanács dönt arról, milyen célra, mikor és milyen tartalommal, illetve melyik szervezet ír ki pályázatot, a kormányfő igennel felelt. Az új intézmények: - Nemzeti Fejlesztési Tanács Háromszor hét-nyolc főből áll. Köztük az érintett miniszterek, a régiók képviselői és a fejlesztési kabinet tagjai. - Fejlesztési kabinet hét emberrel dolgozik. Öt fejlesztési igazgató felel a gazdasági versenyképességért, az emberierőforrás-fejlesztésért, a környezetfejlesztésért, a területfejlesztésért és a központi fejlesztési koordinációért illetve az ide tartozó összegekért. Úgy tudjuk, vezetője Bajnai Gordon, korábban a Wallis-csoport, most a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója lesz. Államreform-bizottság: 15-20 fős „boszorkánykonyha”, itt hagyják jóvá a közigazgatási, illetve az államszervezeti szakpolitikai stratégiákat. Vezetője információink szerint Draskovics Tibor, Medgyessy Péter volt kabinetfőnöke, volt pénzügyminiszter, jelenleg az MVM elnöke. Központi Szolgáltató Központ Ide kerülnek a tárcák személyzeti, pénzügyi, számviteli, kontrolling, szervezetfejlesztési, informatikai feladatai. Ez a minisztériumoknál megszűnő létszám kevesebb mint felével működik majd. Vezetője Szetey Gábor, jelenleg a Philip Morris Argentina személyzeti főnöke. „Kis kormány” a nagy mellett A három új intézmény vezetője kívülről érkezik: Bajnai Gordon, Draskovics Tibor és Szetey Gábor Struktúraismertető Fotó: MTI - Kovács Attila Szakértők a tegnap benyújtott kormányprogramot nagyívűnek tartják, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy egyelőre nem látni „a program mögé tett” eszközrendszert. Rechnitzer János professzor nem tartja elegendőnek egyebek között a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében vázolt elképzeléseket. Horváth Csaba politológus szerint az állami takarékosságot a választók örömmel fogadják. Mindketten arra figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a valódi reformokhoz az ellenzékre is szükség van. Programkritika kétfelől, egy hangon ÉBbC íáÉÉfe Egyensúlykeresés Olyan, európai dimenziójú regionalizációs folyamatot indíthat el a kormányprogram, amely határozottan és egyértelműen kiáll a valódi térségi önkormányzatok mellett - hangsúlyozta kérdésünkre Rechnitzer János, a győri Széchenyi Egyetem professzora, az MTA Regionális Kutatások Központjának nyugat-dunántúli igazgatója. Szerinte a program a konkrét szándékokon túl általában is az államigazgatás decentralizációs szemléletét sugallja. Rechnitzer úgy látja, a program merész reformokat fogalmaz meg a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás és általában a nagy ellátórendszerek elkerülhetetlen átalakításáról. Ezek a tervek akkor válhatnak valóra, ha az ellenzék felelősen politizál. A professzor hiányolja viszont, hogy a program nem tartalmazza pontosan, mi az, amit az előző négy évéből továbbvisz a kormány. Nem tartja elegendőnek a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében vázolt elképzeléseket sem. Találgat az ország a megszigorításokról, de a kormányprogram alapján nem derülnek ki ennek az irányai. Rechnitzer szerint alaposabb elemzést igényelt volna, hogy miért jutottunk idáig, így nyilvánvalóvá vált volna, hogy mi az, amin óhatatlanul változtatni kell. A professzor nem látja elég karakteresnek azt a szándékot, hogy a magyar tudományos élet képviselőit megkerülhetetlen partnernek tekintsék a változásokban. A felsőoktatásról szólva pedig kifejtette: az utólagos tandíj rendszerének bevezetése helyett a szakmapolitikusoknak, a munkaügyi szakembereknek meg kellene határozniuk, hogy középtávon nagyjából hány jogászra, közgazdászra, bölcsészre vagy mérnökre van szüksége a társadalomnak. Az ő ingyenes képzésüket állami feladattá kellene tenni, s bár a többiek is lehetőséget kapnának a diploma megszerzésére, de ők már csak tandíj ellenében. (H. F.) Radikális programot hirdetett meg a kormányfő, ám egyelőre még nem látni, hogy a koalíció milyen eszközrendszerrel lesz képes megvalósítani elképzeléseit - mondta Horváth Csaba politológus, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának docense. Márpedig ha az eszközrendszerről nem tudunk semmit, akkor nem annyira kormány-, mint inkább választási programról van szó, s addig a program csak vágyálom - tette hozzá Horváth Csaba. Mindamellett a politológus szerint a kormány állam- és közigazgatási reformjában sok olyan takarékossági elem van, amit a választók örömmel fogadnak. Ilyen a parlamenti és az önkormányzati képviselők számának csökkentése, valamint az, hogy az ezer lelkesnél kisebb településeknek körjegyzőséghez kell csatlakozniuk. A politológus azt mondta: sajnálja, hogy a kormány nem akarja a települések lélekszámához kötni, hogy hol lehet a polgármester főállású. Egyetért viszont a régiós közigazgatás bevezetésének szándékával, mivel az olcsóbb és hatékonyabb lenne a megyerendszernél, ám megjegyezte: uniós szinten még a hét térség is sok. Elég lenne három régió: Dunántúl, Főváros és Alföld. Horváth Csaba azt prognosztizálta, hogy a régiós közigazgatás eszméje nehezen megy át majd a parlamenten, hisz ahhoz kétharmados többség kell, és a változtatást nehezíti, hogy a magyar ember történelmileg a megyére szocializálódott. A politológus szerint a kormányprogram oktatási fejezetében a liberálisok koncepciója jelenik meg a bolognai folyamat véghezvitelének igényével. Amúgy a bolognai rendszer bevezetését számos ponton elkapkodottnak ítéli, így például előkészítetlenségről vall, hogy az egyetemeken indított szakok több mint 90 százalékánál hiányzik a mesterképzés. (U. T.) A két térség is sok Rechnitzer János Horváth Csaba *■ Csuhaj Ildikó „A kormányprogram olyan, mint a terápia, pontos diagnózis kell hozzá” - ez a Fidesz véleménye. Orbán Viktor pártelnök már a dokumentum közzététele előtt arról beszélt, hogy „nagy a baj”, s ezért a kormánynak pontos képet kell adnia a gazdaságról. Ha ezt nem teszi meg, ki kell követelni. A kormányprogram nyilvánosságra kerülése óta nem változott a retorika. „Nem könnyű olvasmány a 83 oldalas kormányprogram” - közölte tegnap Varga Mihály. Szerinte csak az világos, hogy a kormány adóemelésre készül - Varga tegnap délelőtt már sajtótájékoztatón prognosztizálta a kormány adóemelési „táblázatát”: szerinte az szja-kedvezményeket ritkítják, a munkavállalói járulékot három százalékponttal növelik, a középső áfakulcsot emelik, az eva 15 százalékos kulcsát 25 százalékra és a 16 százalékos társasági adót 18 százalékra növelik. Közölte: a Fidesz nem szavaz meg adóemelést. „A hajam az égnek állt, és megdöbbentem, hogy ilyen fércmunkát a magyar kormányfő kiad a kezéből” - így reagált Kósa Lajos a kormányprogram önkormányzati részére. Debrecen polgármestere szerint egy nyilvánvalóan nem működő önkormányzati rendszer alapjait vázolták föl, meghökkentő megoldásokkal. A maastrichti kritériumokat nem vitatni, hanem teljesíteni kell - mondta tegnap Járai Zsigmond, aki szerint a kormányprogramból az euróövezethez való csatlakozás 2010-es dátumát nem lehet kiolvasni. A jegybankelnök úgy látja: a tervek és a tények összhangjának hiányából azt a következtetést lehet levonni, hogy a kormánynak „halvány fogalma” sincs, hogy mi történik a költségvetéssel. Az MDF „az igazit várja” - vagyis egy másik kormányprogramot, azt, amit a miniszterelnök meg akar valósítani. Dávid Ibolya pártelnök és Herényi Károly frakcióvezető is a problémákkal való őszinte szembenézést reméli a miniszterelnöktől. Kósa Lajos haja szála az égnek áll Az ellenzék az igazit várja - Járai szerint a kormánynak fogalma sincs róla, hogy mi történik a költségvetéssel *i London: Ez csak általános útmutató Londoni piaci elemzők a kormányprogramból azt emelték ki, hogy abban nem szerepel a 2010-es eurócsatlakozási céldátum, és ebből azt a következtetést vonták le, hogy a kormány új, későbbi céldátumot fog bejelenteni. Az elemzések egyöntetűen megemlítik, hogy a programból hiányoznak a számszerű költségvetési tervek. A JP Morgan szerint a program a reformtervek „általános útmutatója”, amely nem részletezi, hogy az államháztartási hiány miképp fog 2008-ig a GDP-érték 3 százalékára csökkenni. A Goldman Sachs kommentárja szerint a kormányprogram „meglehetősen általános és nincsenek benne meglepetések. A cég szerint kérdéses, hogy a „tűzoltó jellegű bevételnövelő lépések” után a kormány miként tudja majd csökkenteni a kiadásokat. (Hírösszefoglalónk)