Népszabadság, 2006. június (64. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-06 / 130. szám

2 • 2006. JÚNIUS 6., KEDD • NÉPSZABADSÁG Magyarország RÖVIDEN Kampány a képzési díj bevezetése ellen Egyetemeken és főiskolákon kezd aláírás-gyűjtési kampány­ba az Ifjúsági Demokrata Fó­rum, ha a kormány nem vonja vissza a diplomásadóra vonat­kozó elképzelését. Almássy Kornél, a szervezet elnöke sze­rint az utólagos tandíj beveze­tése alkotmányossági problé­mákat is felvet. (MTI) Ismét lesz Liberálisok Háza Ismét felállítják a Liberálisok Házát, amely június 8-tól októ­berig, az önkormányzati vá­lasztások végéig üzemel majd a belvárosi Városháza-parkban. Az átlátszó műanyag falú, sá­tortetős építmény a választáso­kat megelőzően az SZDSZ kampányközpontjaként műkö­dött. (MTI) Demszky újraválasztása csak koalíciós jelöltként? Demszky Gábor főpolgármes­ter támogatottsága ugyan ma­gas, ám újraválasztása csak ak­kor biztos, ha koalíciós jelölt­ként méretteti meg magát - mondta Horváth Csaba, az MSZP Budapesti Területi Szö­vetség alelnöke egy tévémű­sorban. A politikus elmondta: a jövő héten adja át az MSZP az SZDSZ-nek azt a csomagot, amelynek elfogadását a szocia­listák feltételként szabják Demszky támogatásához. Kis Zoltán, az SZDSZ ügyvivője viszont az önálló lista mellett foglalt állást. (MTI) Aláírás a zsidó kisebbség elismertetéséért Aláírásgyűjtést folytat a ma­gyarországi zsidó kisebbség törvényi elismertetése érdeké­ben a Társaság a Magyarorszá­gi Zsidó Kisebbségért Egyesü­let. Céljuk, hogy a kisebbségi törvényben felsorolt 13 hazai nemzeti kisebbséget az Ország­­gyűlés egészítse ki a zsidó nép­csoporttal. Mértékadó szocio­lógiai felmérések szerint száz­ezren élnek zsidók vagy zsidó származásúak az országban. (MTI) A győztes oldal vesztesei Több volt miniszter kikerül a politikai elitből - Kovács Kálmán környezetvédelmi államtitkár lesz Kevesebb miniszter és ál­lamtitkár lesz az új kor­mányban, de nem csak ez az oka annak, hogy komoly átrendeződéseket hoz az új ciklus a győztes oldal poli­tikai elitjében is. Nagy B. György Gyurcsány Ferenc új kormánya jóval karcsúbb lesz, mint az elő­ző volt. A közigazgatási állam­titkárokon kívül (az átszabott miniszteri struktúrában ezt a posztot megszüntették) vagy másfél tucatnyi politikus már csak a leépítések miatt is búcsút vesz a kormányzati pozíciójá­tól. Nem kevesen közülük kike­rülhetnek a politikai elittől is. Az ismertebb szocialista politikusok közül nem jut még államtitkári stallum sem pél­dául Baja Ferencnek, aki eddig az elektronikus kormányzásért felelős kormánymegbízottként tevékenykedett. Baja a Horn­­kormányban környezetvédel­mi és területfejlesztési minisz­ter volt, a pártot pedig egykor alelnökként, illetve a győze­lemmel zárult 2002-es kam­pány irányítójaként szolgálta. Jelenleg is vezető szerepet ját­szik a párt Táncsics Alapítvá­nyában. A Népszabadság infor­mációi szerint Baja esetleg tag­ja lehet a Gyurcsány Ferenc irányításával működő fejlesz­tési kabinetnek. (Más verzió szerint szakállamtitkárként gondozhatja tovább az e-kor­­mányzatot.) Távozik a Miniszterelnöki Hivatalból (Méh) Nagy Sán­dor területfejlesztési politikai államtitkár is, aki az új parla­mentbe sem került be. Ő vagy két és fél évtizedet töltött el a politika élvonalában. Előbb a szakszervezeti mozgalomban volt vezető szerepe, majd a Horn-kormány idején komoly esélye volt egy gazdasági csúcsminiszteri posztra, de ezt az SZDSZ akkor megaka­dályozta. Nagy az MSZP-ben igen befolyásos politikusnak számított azonban továbbra is. Mára a párton belül is veszí­tett politikai súlyából, és egy­előre kormányzati lehetőséget sem kapott. Némiképpen váratlanul szo­rult háttérbe Tóth András, az előző ciklusban a polgári nem­zetbiztonsági szolgálatok irá­nyításában közreműködő poli­tikai államtitkár. Ezt a munkát nem folytatja, más megbízatá­sáról nem tudunk, de ő képvise­lő marad. A turizmussal foglalkozó po­litikai államtitkár, Pál Béla is megválik a kancelláriától. A tárcastruktúra átformálása öt minisztert mozdított el a he­lyéről. A volt munkaügyi mi­niszter, Csizmár Gábor a kor­mány tagja marad, miniszteri rangját államtitkárira cseréli, Kiss Péter helyetteseként dolgo­zik tovább. (Az előző ciklusban a munkaügyi kormányzat élén éppen ő váltotta az akkor kan­celláriaminiszterré előlépett Kisst.) Menniük kell a Göncz Kinga esélyegyenlőségi tárcájá­hoz tartozó államtitkároknak, köztük az ifjúságpolitikáért, a kábítószer-prevencióért, a fo­gyasztóvédelemért felelős Mesterházy Attilának, az MSZP országos elnökségi tagjának. A tárcaösszevonások áldoza­ta lett további négy miniszter: megszűnik az európai ügyekért felelős Baráth Etele, illetve a re­gionális fejlesztéseket intéző Kolber István tárca nélküli mi­niszteri posztja, ahogy Kovács Kálmán szabad demokrata mi­niszter pozíciója is: minisztéri­umát a gazdasági tárcához csa­tolták. Kovács azonban vigasz­talódhat: az SZDSZ-es irányítá­sú környezetvédelmi tárcánál Persányi Miklós államtitkára lesz. Egyelőre viszont nem lát­szik a folytatás lehetősége a po­litológusból .Kulturális minisz­terré váló Bozóki András szá­mára. Könnyen lehet, hogy ő ki­kerül a politika élvonalából. Értesüléseink szerint a kor­mányfő a héten személyesen is beszél a távozni kényszerülők­kel, és igyekszik számukra „testhez álló” feladatot találni - különösen azoknak van esé­lyük, akik vállalható elképzelé­sekhez kérik a segítséget. A második Gyurcsány-kormány miniszterei érkeznek - a cikkünkben szereplők távoznak Fotó: Kovács Bence Biztosok, meghatalmazottak is felmentve Azonnali hatállyal megszűnik a kormánybiztosok, a kor­mánymeghatalmazottak, a kor­mánymegbízottak és a minisz­teri biztosok megbízatása - mondja ki a központi állam­­igazgatási szervekről és a kor­mány tagjainak jogállásáról szóló, rohamtempóban elfoga­dott törvény. E jogszabály ere­jénél fogva vesznek búcsút be­osztásuktól a közigazgatási ál­lamtitkárok, a címzetes állam­titkárok és a helyettes államtit­károk. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindenki utcára kerül, csak a korábbihoz ké­pest fordított helyzet áll­ elő. A hivatalba lépő minisztereknek nem a számukra nemkívánatos­ vezetők felmentését kell kez­­deményezniük, hanem ellen­kezőleg: az új jogszabály sze­rinti (szak)államtitkári - eset­leg más vezetői - kinevezések­re tehetnek javaslatot. Akire nem számítanak, annak most már nem kell más vezető be­osztást felajánlani, az érintett legfeljebb hathavi illetmény ki­fizetése után távozhat. Információnk szerint a tör­vény kisebb zavart okozott az államtitkári, illetve helyettes ál­lamtitkári jogállású, vagy ilyen illetményre és juttatásokra jo­gosult vétetók,­ például egyes­­ országos hatáskörű szervek el­ső emberei körében. Nem tud­ják ugyanis, hogy rájuk milyen szabályok vonatkoznak. Elkép­zelhető, hogy az előbbiek az ál­lamtitkári, a többiek pedig a szakmai államtitkári fizetésre tarthatnak majd igényt, ám ezt a változást számos törvényben és kormányrendeletben át kell vezetni. (L. K.) Házelnök, kormány- és államfő a népszerűségi lista élén A Szonda Ipsos felmérése a politikusok ismertségéről és elfogadottságáról Szili Katalinnak több mint egy éve nem volt ilyen magas pont­száma, általában 55 és 57 között mozgott a rokonszenvmutató­­ja. Az elmúlt hónapok kismér­vű népszerűség-növekedése együtt járt megítélésének párt­hovatartozás szerinti differen­ciálódásával. Korábban vi­szonylag konszenzusos szemé­lyiségnek számított, az MSZP és a Fidesz támogatóinak érté­kelése általában 15-20 ponttal tért el egymástól. Az előbbiek körében mostanában valami­vel kedveltebbé vált, az utóbbi­ak között viszont egy kicsit népszerűtlenebb lett, s a kü­lönbség 33 pontra emelkedett (szocialista szimpatizánsok: 73 pont; fideszesek: 40 pont). Po­zitívan értékelik a szabad de­mokraták (69 pont) és az MDF-esek is (62 pont). Ha a pártpreferenciákat meghatáro­zó társadalmi jellegzetessége­ket kiszűrjük a véleményalko­tásból, akkor viszont minden rétegben hasonló pontszámo­kat láthatunk a neve mellett. Lendvai Ildikó és Kuncze Gá­bor olyan közmegbecsüléssel folytatják frakcióvezetői tevé­kenységüket, amilyennel az elő­ző ciklusban abbahagyták. A ro­­konszenvlista felső részében ta­lálhatók, közepes pontszámok­kal. Megítélésükben markáns politikai szempontok érvénye­sülnek. Az MSZP szavazóitól mindketten 67 pontot kaptak, a Fidesz támogatóitól 25-25 pon­tot. Kuncze valamivel magasabb összpontszáma az SZDSZ tábo­rának köszönhető, ők ugyanis elnöküknek 86, a szocialista po­litikusnak 60 pontot adtak. A most induló frakcióveze­tők közül a választási kampány­ban is szerepet vállaló Semjén Zsolt az ismertebb, 46 százalék­nak cseng ismerősen a neve. Navracsics Tibor hirtelen került a csúcspolitikusok közé, a fel­mérés időpontjáig 34 százalék tudott véleményt alkotni róla. A Fidesz parlamenti frontem­beréről valamivel kedvezőbb értékelést adtak a választók, mint a KDNP politikusáról (40, illetve 36 pont), de mindketten a lista vége felé helyezkednek el. Navracsics Tibor megítélése - mint általában a kevéssé is­mert politikusoké - nem mutat társadalmi-demográfiai jelleg­zetességeket. Pártállása viszont sokkal erősebben meghatározó. A Fidesz tábora óvatosan, de pozitívan közelít hozzá (57 pont). Az MSZP hívei pedig be­sorolták a többi, kifejezetten negatívan értékelt Fidesz-poli­­tikus közé (25 pont). Az SZDSZ és MDF támogatói korántsem ennyire kritikusak: 43, illetve 41 ponttal fejezték ki véleményü­ket vele kapcsolatban. Semjén Zsolt megítélése az MSZP, a Fidesz és az MDF sza­vazói körében lényegében azo­nos Navracsics Tiboréval, az SZDSZ hívei számára viszont ő a legellenszenvesebb politikus (14 pont). A pártválasztásuk­ban bizonytalanok rokonszenv­­ét is kevésbé nyerte el (32 pont), mint Navracsics (39 pont). (Szonda Ipsos) • Az adatfelvétel ideje: 2006. má­jus 17-24. A megkérdezett 1500 fő az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviseli.

Next