Népszabadság, 2006. szeptember (64. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-07 / 210. szám
2006. SZEPTEMBER 7., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 4 * Magyarország A Combinók csak este csöngetnek Újabb Combino-ügy - mondhatnánk, ha ezúttal nem éppen arról lenne szó, hogy nem lesz ügy, hiszen egyelőre Combino sem lesz. Legalábbis nem a nagykörúti csúcsforgalomban. A legzsúfoltabb időszakban ugyanis az új, különlegesen hosszú - ötven méter - és korszerű szerelvények a remízben várják, hogy beesteledjék, s munkába állítsák őket. A gyártó cég ugyanis „korlátozott üzemeltetési módot” javasolt a BKV-nak a drága villamosok érdekében, a vandalizmus megakadályozására. A tömegközlekedési cég elfogadta a javaslatot, s úgy döntött: csak csúcsforgalmi időszakon kívül, többnyire késő délután, kora este állítja forgalomba a villamosokat. Akkor is csak úgy, ha minden kocsin biztonsági őr is utazik, hogy azonnal lekapcsolhassa a rongálókat. Az intézkedést átmenetinek szánja a BKV, ám egyelőre nem tudni, meddig tarthat a járművek szigorú védelme. Vagyis csúcsidőszakban továbbra is a régi Ganz-csuklósok járnak a Nagykörúton. A BKV-nak ugyanis „elemi érdeke, hogy megvédje a rongálásoktól a fővárosiaknak vásárolt villamosokat” - olvasható a társaság közleményében. Az üggyel kapcsolatban kiadott Siemens-közleményben az áll, hogy a gyártónál a nem várt események „következményének mérséklése érdekében megerősített műszaki szolgálat áll rendelkezésre az üzemmenet biztosítására”. Ez nagyjából annyit jelent, hogy egy-egy szerelvényen a járművezetőn kívül utaznak majd ellenőrök, biztonsági őrök és időnként a gyártó cég mérnökei is. Egyesek szerint azonban a korlátozással a gyártó magát (is) védi: minél kevesebbet futnak a szerelvények, annál később derülnek ki az esetleges újabb vagy a továbbra is ismétlődő műszaki problémák. (N. H. E.) A Combinókon ezentúl biztonsági őrök is utaznak majd Fotó: Sopronyi Gyula Rendőrkézen az egyik villamosrongáló Fekete Gy. Attila Egy graffitis csoport egykori tagja „dobta fel” azt a fiatalembert, aki a rendőrség szerint augusztus 26-ról 27-re virradóra maró festékkel megrongálta az egyik próbaúton lévő Combinót, hárommilliós kárt okozva ezzel. A tanú azután jelentkezett a rendőrségen, hogy Demszky Gábor egymillió forint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. A főpolgármester a BRFK szerdai sajtótájékoztatóján közölte: az ígért jutalmat kifizetik. Ács Péter, a VIII. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője lapunknak elmondta: a Combinókra festett motívumok között a rendőrök felfigyeltek a PZA és a CHE betűjelekre, amelyek két rivális graffitis csoportot jelölnek. Ekkor jelentkezett egy fiatalember, aki azt állította, többeket ismer a két csoportból. Szeptember 5-én egy időben négy helyszínen, összesen húsz rendőr tartott házkutatást. Egyebek mellett felkeresték annak a törökbálinti fiatalkorúnak az otthonát is, aki később beismerte, hogy ő festette le maró festékkel az egyik Combinót. Kiderült az is, hogy a testvére korábban egy graffitis banda tagja volt, ezért szerette volna valamilyen maradandó alkotással követni a családi hagyományokat. Olyan felületen akart graffitis névjegyet elhelyezni, ahol előtte még senki más. Első akart lenni, ez lett volna élete fő műve. Később azonban - vallomása szerint - már megbánta tettét. A rendőrség folytatja a nyomozást a többi rongáló azonosítására. HIRDETÉS Meghosszabbították az MTV műsor-szolgáltatási engedélyét Meghosszabbította a Magyar Televízió lejáró műsor-szolgáltatási engedélyét a médiahatóság. Ehhez kellett az MTV-vel szemben a múlt héten még kritikus szocialista tag támogató voksa is. Közben Rudi Zoltán elnök saját tanácsadóját és az európai tévészövetség volt elnökét is cáfolva közölte: nincs politikai befolyás a Magyar Televízióban. Haszán Zoltán Újabb tíz évre kapott műsorszolgáltatási engedélyt a Magyar Televízió tegnap az Országos Rádió- és Televíziótestülettől (ORTT). Az eddigi októberben lejár, és a múlt héten még úgy tűnt, hogy rezeg a léc, hiszen Ladvánszky György, a hatóság MSZP-s delegáltja bírálta az MTV teljesítményét. Ezért akkor el is halasztották a voksolást. Miközben Ladvánszky hezitált, a Magyar Nemzetben megjelent egy információ, amely szerint a közelmúltban az MSZP-s delegált egy producer társaságában felkereste Rudi Zoltánt azzal az ajánlattal, hogy műsormegrendelések esetén ORTT-pályázatokon nyerhet az MTV. Mindezt a lap információi szerint Rudi múlt csütörtökön egy főszerkesztői értekezleten mesélte el, hozzáfűzve, hogy elutasította a megkeresést. Ladvánszky tagadta a lobbizást, Rudi Zoltán pedig egy tegnapi sajtóbeszélgetésen nem kívánta kommentálni a hírt, belső ügynek nyilvánítva az értekezleten elhangzottakat. Tegnap végül 4:2 arányban zöld lámpát kapott az MTV Ladvánszky igen szavazatával. Lapunknak annyit mondott: „Ebben a pillanatban így szavaztam.” A két nem a testület két ellenzéki tagjától érkezett. Szalai Annamária (Fidesz) jogi aggályokat vetett fel, és hiányolta a műsor-szolgáltatási rendszer felülvizsgálatát. A szavazással majdnem egy időben Rudi Zoltán azt közölte: jelenleg nincs politikai befolyás a Magyar Televízióban, és a pártok sem kapnak pénzt külsőben gyártott produkciókon keresztül. Ezzel ellentmondásba került saját tanácsadója, a német Olaf Steenfadt által írt és nemzetközi szervezeteknek, illetve a német kormánynak is elküldött jelentésével. Abban ugyanis az szerepel, hogy pártközeli tévés producerek révén a műsorköltségekből visszafolyik valamennyi a pártoknak. Az Indexnek kedden Steenfadt azt nyilatkozta: „a kormánypártokhoz és az ellenzékhez ma már nem ömlik, csak csörgedezik a pénz a köztévéből”. Ez a német szakember írta azt az akciótervet is, amelyben leírja, hogy nemzetközi figyelmet kell kelteni az MTV ügye iránt. A szövegből az derül ki, hogy az MTV ezt összehangolja az európai tévés szövetséggel (EBU), és minden lépést Rudi Zoltán hagy jóvá. A végeredmény: az EBU elnöke a nyáron Gyurcsány Ferencnek írt egy éles hangú levelet, amelyben kifogásolja az MTV politikai kiszolgáltatottságát, csődközeli anyagi helyzetét, és személyes találkozót kér. Rudi viszont tegnap a politikai befolyást cáfolta, és azt mondta: az EBU elnökének leveléről csak lapunkban olvasott. Az EBU-elnök ugyanakkor lapunknak korábban azt nyilatkozta: vizsgálódtak a Magyar Televíziónál, információkat pedig a tévés munkatársaktól kaptak. X » • Távozik posztjáról Fischer András, a Magyar Televízió üzleti és termékfejlesztési igazgatója. Fischer egy telefontársaság ajánlatát fogadta el. Rudi Zoltán tévéelnök „nagy veszteségnek" nevezte Fischer döntését. Utódját keresik, miként a Rudi által a tavasz óta üres alelnöki posztok helyett létrehozott ügyvezető igazgatói székbe is fejvadász cégekkel keresnek szakembert. (Munkatársunktól) Blikk, Népszabadság: nincs fúzió Sokan érdeklődtek szerkesztőségünkben a Magyar Televízió kedd esti Híradójában elhangzott tudósítás kapcsán, amely arról számolt be, hogy a Népszabadság és a Blikk részleges összevonását tervezi a két lap tulajdonosa. Ők ezt határozottan cáfolják. Munkatársunktól A közszolgálati televízió kedd esti Híradójában a Népszabadság és a Blikk esetleges fúzióját taglalta a műsorvezető, illetve az erről szóló anyag riportere. A két lap közös tulajdonosa szerinte azzal magyarázza a tervezett intézkedést, hogy a Népszabadságnak színesednie, a Blikknek pedig komolyodnia kell. Ugyanakkor Papp Béla, a svájci Ringier magyarországi cégének igazgatója közölte, hogy a Híradónak mindössze ennyit mondott: „A jövőben további szinergiákat próbálunk kiosztani, mint például egy közös épület, vagy bizonyos háttérosztályoknak az összevonása, az felmerült.” Tehát nem a két lapról, hanem a kiadóvállalatokról beszélt. Lengyel L. László, a Népszabadság elnökvezérigazgatója a sugárzott anyagban is cáfolta a fúzióról szóló hírt. Mint mondta, „inkább arról van szó, hogy kihasználjunk minden olyan lehetőséget, amelyek kölcsönös előnyt jelentenek úgy a Blikket kiadó Ringier-nek, mint a Népszabadságnak”. A keddi Híradóban a rövid nyilatkozatokat követően a riporter még beszámolt a két lap példányszámának alakulásáról, majd azzal a fordulattal zárta a rövid tudósítást, „hogy egy piacvezető lap jobb üzlet-e, mint kettő, azt természetesen csak az olvasók döntik el”, továbbra is azt sugallva, hogy nem pusztán kiadói együttműködésről, hanem valamiféle tartalmi fúzióról van szó. A Híradó keddi műsorában elhangzott riport két ténybeli tévedésének kiigazításával kezdte reagálását Földes György, a Népszabadság egyik kisebbségi tulajdonosa, a Szabad Sajtó Alapítvány képviselője. Egyrészt a Népszabadság nem Ringier-lap, mint az közismert, hanem jogilag négy, valójában három tulajdonosa van: a Ringier, a Szabad Sajtó Alapítvány és a munkatársak. (A szerkesztőségi dolgozók tulajdonát két szervezet, az úgynevezett Közös Részvény és a Népszabadság Egyesület kezeli.) A második tévedés: a Népszabadság példányszáma nem az egyharmada a Blikkének, hanem a kétharmada. (A Népszabadság példányszáma amúgy tavaly ősz óta nő. Jelenleg 152 ezer példányban értékesítik, a Blikket 247 ezerben. A szerk.) Mindamellett Földes megjegyezte: örül, hogy a közszolgálati média ilyen figyelemben részesíti a Népszabadságot, amely a mai magyar nyilvánosságnak egyfajta nemzeti intézménye, így sorsa joggal tart számot a politikai és a szellemi közélet érdeklődésére. A lap jövőjéről nem lehet és nem is célszerű a színfalak mögött dönteni. Mint tulajdonosi képviselő nehezményezi ugyanakkor, hogy a menedzsment tagjai olyan kérdésekről beszélnek a nyilvánosság előtt, amelyek tulajdonosi jogi és döntési kompetenciák. A Népszabadság újrapozicionálása ugyanis csak a két nagy tulajdonos egyetértésével lehetséges. Különösen nem szerencsés, ha a menedzsment tagjai felhatalmazás nélkül, ráadásul nem egybehangzóan nyilatkoznak a lapról; ami pedig a legkevésbé szerencsés, az az, ha a menedzsment egyik tagja egy másik cég érdekeit úgy állítja be, mintha azok a Népszabadság érdekei lennének. Földes nem kívánt foglalkozni a két lapnak a Híradóban sugalmazott összevonásával, mert képtelenségnek tartja a két olvasóközönség, két különböző kultúra társítását. - Összevonásról szó sincs, a szerkesztőségek függetlensége érinthetetlen - mondta Papp Béla, a Ringier Kiadó magyarországi cégének igazgatója. Ezt elmondta a vele készült, 15 perces interjúban is, amelyből azonban csupán egyetlen mondat hangzott el a Híradóban, az, amely az együttműködésről szólt. Papp szerint bizonyos területeken a Ringier és a Népszabadság közösen lép fel, mint például a papírvásárlásnál vagy egy telekommunikációs tendernél, illetve a terjesztési területen. De tartalmi részben teljesen elkülönül a Blikk és a Népszabadság, s ez így is marad, hiszen tudvalévően más-más olvasói igényt elégít ki a két újság. Közös nyomdában nyomják a lapot Fotó: Móricz Simon