Népszabadság, 2006. november (64. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-29 / 279. szám
Kósa Lajos nem lesz a Fidesz elnökjelöltje Kácsor Zsolt Debrecen „Minden olyan feltevés, amely engem egy esetleges Fidesz-elnöki pozícióval hoz összefüggésbe, értelmetlen” - közölte tegnap kiadott sajtóközleményében Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, fideszes parlamenti képviselő. A közleményben az is olvasható: egy polgármester pártszínekben csak nagy körültekintéssel tud szerepelni, s mivel egy pártelnök a pozíciójából adódóan az esetek többségében pártpolitikai szempontok szerint politizál, bármelyik párt elnöki tisztsége és egy nagyvárosi polgármesteri pozíció összeegyeztethetetlen. A debreceni polgármester azután adta ki a közleményt, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egy vasárnap esti tévéinterjúban a Kósa Lajos esetleges pártelnökségét firtató kérdésre azt mondta: „Egy nagyvárosi polgármester nincs abban a helyzetben, hogy az ország legnagyobb politikai szervezetét is vezesse.” Ezzel kapcsolatban Kósa Lajos a Hajdú-Bihari Napló tegnapi számában azt mondta: egyetért Orbán Viktorral, aki valójában az ő szavait idézte. A megyei lapban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy jelölteti-e magát jövő tavasszal a Fidesz elnöki posztjára. Hozzátette azt is: a tavaszi tisztújításig sem változtat ezen az álláspontján. Debrecen polgármestere szerint nem a gyengeség jele az, hogy Orbán Viktornak az eddigi tisztújításokon nem akadt kihívója. Mint fogalmazott: hálátlan szerep ez. Az ügyről szerettük volna megkérdezni Kósa Lajost is, de a polgármester azt üzente: sajtóközleményében minden benne van, ahhoz mást nem kíván hozzátenni. Orbán és a debreceni polgármester. Nem kerülnek egymással szembe Fotó: Kovács Bence Rejtett kamera - biztos botrány Bűncselekménnyel nem lehet bűncselekményt leleplezni - mondta ki a Fővárosi Bíróság hétfőn a tényfeltáró újságírás határait meghúzva. Haszán Zoltán Nagyobb bűn a korrupciót elhallgatni, mint bemutatni. Ezzel védekezett a bíróság előtt a TV2 Napló című műsorának szerkesztője egy vesztegetési ügy vádlottjaként. Az érvelés kevés volt, végül a műsor főszerkesztője, szerkesztője és riportere is megrovást kapott a bíróságtól, mert rejtett kamerás felvételeken egy inkognitóban lévő tévés 500-500 forintot adott négy parkolóőrnek szabálytalan várakozása elsikálásáért. Az ítélet indokolása szerint a tévések cselekedetének veszélyessége a társadalomra csekély, sőt fontos, hogy visszásságokat bemutassanak, de ennek nem az a módja, hogy maguk is bűncselekményt kövessenek el. Súlyosabb ítéletet kapott a négy parkolóőr. Egy, illetve egy év két hónapos felfüggesztett börtönbüntetést. Emellett 500 forint vagyonelkobzásra ítélték őket, aminek behajtása nem is lesz olyan egyszerű. Az origo beszámolója szerint ugyanis egyikük vagyona egyetlen mobiltelefon, a másikuk hatvanévesen 18 ezer forint, nyugdíj előtti segélyből él, amit kukázásból egészít ki. Elmondták, parkolóőrként is csupán hatvanezer forintos fizetést kaptak, ezért fogadták el a kenőpénzt. A műsor szerkesztője egyébként a bíróságon bocsánatot kért az exparkolóőröktől, mert nem ellenük irányult a leleplezés, nem is voltak felismerhetők a képeken - egy jelenséget akartak bemutatni. A TV2 már többször élt rejtett kamerás megoldással, a legnagyobb botrányt egy parlamenti felvétel okozta. 2004-ben a stáb pár nappal az erről szóló törvény elfogadása után - képviselőket fülelt le, akik a jogszabályra fittyet hányva nem a kijelölt helyen dohányoztak. A kamerákat ezek után kitiltották a folyosókról. Az adatvédelmi biztos szerint bár a képviselők közszereplők, őket is megilletik a személyiségi jogok. Általában ez a legvitatottabb pontja a titokban rögzített felvételeknek. Feltételezhetően Zuschlag János sem járult volna hozzá ahhoz, hogy a Hír TV bemutassa viccelődését a holokauszt áldozatairól, ha egyáltalán rákérdeznek erre. De a tavaszi választások második fordulója előtt sem jelezte az MDF-es képviselőjelölt fideszes vetélytársának, hogy rögzíti zsarolásízű beszélgetésüket arról, hogy a fórumos lépjen vissza. A felvételt az MDF mutatta be a sajtónak. Intézmények, szervezetek is magyarázkodásra kényszerültek már rejtett kamerás felvételek miatt. Az MSZP 2004-es kampányfelkészítőjén vett részt inkognitóban az Index munkatársa, bemutatva a párt vitatható kampánystratégiáját, majd az idén a szocialisták zártkörű választmányi ülését vette fel a közrádió munkatársa. Orbán Viktor sem a közvéleménynek szánta aktivistáinak biztatását tavasszal arra, hogy a kampánycsendsértéseket legfeljebb utóbb elmarasztalják, „oszt jó napot”. De bukott már le romákat elkülönítő kórház, óvoda is, ahogyan egy romát verő rendőr is. A hazai példáktól elszakadva: Günter Wallraff török vendégmunkásnak öltözve mutatta be a legnagyobb németországi kisebbség diszkriminált helyzetét. Ez az eljárás a magyar jog szerint is elfogadható. A határokat feszegeti, ha becsempésznek robbanóalapanyagot Ferihegyre (lásd Kék fény), de eljárásról az esetben nem tudni. t Milliárdok a jövő nyugdíjasainak? A parlament keddi döntése szerint nem változnak az előre hozott nyugdíj fő szabályai, ami 2012-ig majdnem 150 milliárd forint többletkiadást jelent a nyugdíjalapnak. Két év múlva a férfiak is elmehetnek 59 évesen előre hozott nyugdíjba, a nőknél pedig marad ez a korhatár, ráadásul teljes ellátásra számíthatnak azok, akiknek legalább 40 évnyi szolgálati idejük van - ez a lényege annak a Fidesz- KDNP módosító indítványnak, amit a szabad demokraták többségének támogatásával elfogadott a parlament. Hatályban maradt tehát az 1997-es nyugdíjtörvénynek az a passzusa, amely szerint 2009-2013 között mind a férfiaknál, mind a nőknél az előre hozott nyugdíj alsó korhatára 59 év. Ha valaki rendelkezik az előre hozott nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idővel, annak járandósága havi 0,3 százalékkal, azaz összességében 10,8 százalékkal csökken. A legfrissebb statisztikák alapján a férfiaknak tizedét sem fenyegeti a járadék csökkentésének veszélye, a most nyugdíjba menők túlnyomó többségének megvan ugyanis a szükséges szolgálati ideje. Az 57. évüket betöltött nők - náluk most ennyi az előre hozott nyugdíj alsó korhatára - 80 százaléka rendelkezik a teljes nyugdíjra jogosító szolgálati idővel. Várhatóan tehát a jövőben is marad a jelenlegi helyzet, és az előre hozott nyugdíjra jogosultak 94 százaléka él is a lehetőséggel. A törvénymódosításhoz készült háttérszámítások alapján a szakértők az előre hozott nyugdíj szigorításától 2009-ben 16 milliárd forint „elmaradó” kiadást kalkuláltak a nyugdíjalapban, 2010-ben már 35 milliárdot, amiből ötmilliárd lett volna az előre hozott nyugdíjak csökkenéséből származó málusz. 2011-ben az előre hozott korhatár emelkedése 30 milliárddal, 2012-ben pedig 42 milliárddal csökkentette volna a nyugdíjkiadásokat, míg az előre hozás „árából” származó megtakarítást 9, illetve 13 milliárd forintra becsülték. (H. Sz.) NÉPSZABADSÁG • 2006. NOVEMBER 29., SZERDA Magyarország • 3 A szerencsétlen iraki nép lassan megszokja, hogy az atrocitásokkal együtt kell élnie, amiképp, lassan másfél évtizede, a szarajevói emberek (zömmel bosnyák-mohamedánok) is megszokták a szerb martalócoknak hegyekről lezúduló tüzét. A cinizmus kora? Aczél Endre enczel@mail.eol.hu Noha vannak kisebb-nagyobb szünetek, az Irakban dúló felekezetközi háborúság halálos áldozatainak száma napi átlagban könnyen eléri, olykor meg is haladja a százat. A szerencsétlen iraki nép lassan megszokja, hogy az atrocitásokkal együtt kell élnie, amiképp, lassan másfél évtizede, a szarajevói emberek (zömmel bosnyák mohamedánok) is megszokták a szerb martalócoknak hegyekről lezúduló tüzét. A két eseményt az rokonítja, hogy a merényletek az etnikai tisztogatás nyilvánvaló szándékával történnek - bár bő kétmillió síitától épp annyira lehetetlen lesz megszabadítani Bagdadot, mint a bosnyák fővárost annak idején az ugyancsak többséginek számító muszlim lakosságtól. Másutt ez olajozottabban megy. Ha a fővárost nem számítjuk, lassan meg lehet rajzolni a három részre szakadt Irak térképét: emitt csak síita, amott csak szunnita, megint amott csak kurd népesség. A brit védelmi miniszter szerint az ország feldarabolása „csábító” leküzdése volna az anarchiának, bár nem oldana meg semmit. (Boszniában bő tíz éve béke van, de a három népességcsoport, a bosnyák-mohamedán, a szerb és a horvát nem került közelebb egymáshoz.) Persze a miniszternek helyesebb lett volna vallomást tennie arról, hogy a szövetséges erők által életre hívott és hív reményekkel körbedúcolt iraki (bennszülött) biztonsági és rendfenntartó alakulatok fabatkát sem érnek; teljességgel képtelenek elejét venni a kibontakozó anarchiának. Na jó, ez nem egy mélyen érdekelt és érintett nagyhatalom főtisztviselőjének a dolga. Mások megteszik helyette. Fel kell(ett) figyelni például arra, hogy a tekintélyes Los Angeles Times egyik publicistája a minap Gyere vissza, Szaddám! címmel közölt személyes véleményt az ügyek állásáról, éspedig azzal - a címből is kitetsző - mondanivalóval, hogy a halálos ítélettel sújtott volt diktátor kemény keze tudna egyedül segíteni azon, hogy Irak sorsa ne a széthullás legyen, íme, eképp fordul a nemrég még vallásos hittel diktatúraellenes és demokráciateremtő küldetéstudat reálpolitikai cinizmusba. De ha már itt tartunk, cinizmus-e azt mondani, hogy a Szaddámra 140 ember meggyilkoltatásáért kimért kötél általi halál „tartalmilag” érzéketlenül hagyja az irakiakat, akik legalább ugyanennyi halottat kénytelenek elkönyvelni nem tízévenként, hanem nap, mint nap? Cinizmus-e azt mondani, hogy igen, a tömegpusztító fegyverek és az al-Kaidához fűződő kapcsolatok ügyében igaztalanul megvádolt Szaddám „legalább” egyben tartotta Irakot s egyensúlyban azt a térséget, amelyet az amerikaiak most oly ügyesen átjátszottak a síita többség patrónusának, Iránnak a hegemón befolyása alá - önmaguk és Izrael számára a lehető legrosszabb változat gyanánt? És: cinizmus-e föltenni a kérdést, hogy azok az emberek, akik őrjöngve vonultak pár hónapja az utcára, hogy tiltakozzanak egy dán lap Mohamed prófétát karikírozó rajzai ellen, vajon e világ mely tettét érzik szentséggyalázásnak, amikor félkatonai szervezeteik aknavetős osztagainak tüzét szemrebbenés nélkül zúdítják... hová is? A próféta templomaira. A vonatkozó parancs pedig kitől is jön? Egy síita jogtudóstól. Aki a jelek szerint egyáltalán nem aggályoskodik, ha a rivális szunniták szent helyeire kell lőni, amiképp, mellesleg, azok sem aggályoskodnak, ha ők rontanak rá a síita szentélyekre. A lövegek mögött nem dán karikaturisták ülnek. Ennyit az életünket szabályozó évek állítólagos egyetemlegességéről. Irak, 2006 késő ősze. A kérdésekben ott a válasz. A vesztegetést a tévések provokálták ki azzal, hogy pénzt ajánlottak fel a parkolóőröknek. Képtelenség azt állítani, hogy ezzel ők indították el a Mikuláscsomagosokat a bűn útján. Elgörbült tükör Haszán Zoltán haszant@nepszabadsag.hu Miért van hírértéke ebben a „nem tudnánk valahogy elintézni?”országban annak, hogy korrumpálható négy parkolóőr? Ennyit mutatott be ugyanis a TV2 tavaly. Az a fajta rejtett kamerás felvétel volt, ami megmutatja, amit úgyis tudunk. A kereskedelmi tévékben mutatott kép a valóságról többnyire inkább olyan, mint az Elvarázsolt kastélyban a tükröké. Ebben az esetben ennél azért többről volt szó, még akkor is, ha a vesztegetést a tévések provokálták ki azzal, hogy pénzt ajánlottak fel a parkolóőröknek. Képtelenség azt állítani, hogy ezzel ők indították el a Mikulás-csomagosokat a bűn útján, hiszen azok gondolkodás nélkül elfogadták a baksist. Mint a fociban: a kezezést akkor fújják be, amikor a kéz keresi a labdát. Minden más eset vétlennek minősül. Bíró itt is volt, aki hétfői ítéletével vesztegetésben bűnösnek mondta ki a tévéseket. Is. Egyben eligazította a tényfeltáró újságírókat. Mert hasznos ugyan a társadalom számára, ha bemutatják a korrupciót, de káros, hogy ezt vesztegetéssel érik el. A bíróság útmutatásokat is adott Ezek szerint tetten kell érni, ha valaki valakit lefizet. Vagy kísérjenek el egy álruhás rendőrt. És ha a rendőr nem megy? Nem mellesleg, a TV2 rendőrt is akart már lebuktatni. Ott is átadták a pénzt, a rendőr át is vette, de nem sikerült bizonyítani, hogy tudott is az okmányba bújtatott bankóról. Persze, ne verjük el a pert csak a bíróságon. Mert mire számíthatunk, ha a parlamenti folyosóról kitiltják a kamerákat, miután megmutatták, ahogy a képviselők a dohányzásellenes törvényt éppen az Országházban nem tartják be. Egy példa Olaszországból: a múlt hónapban egy tévéstáb parlamenti képviselőkön végzett titokban drogtesztet. A sminkeléshez használt tampon segítségével ötven ellenőrzött honatya harmadánál állapították meg, hogy a közelmúltban kábítószert fogyasztott. A műsor nem került adásba, a tévések ellen eljárás indult, igaz a parlament néhány héttel később enyhített a drogtörvényen. A szakma önszabályozása szerint sérti az újságírói etikát a rejtett hang- és képfelvétel. Kivéve ha törvény-, vagy társadalomellenes tevékenységről kívánják készíteni, és más módon a kívánt leleplezés nem valósítható meg. Lengyelországban a közelmúltban titkos videofelvétellel lepleztek le egy politikai megvesztegetési kísérletet. Ezt a legjelentősebb lengyel újságíró-szervezet elítélte, az „állam destabilizálása” miatt. Két éve a legnagyobb magyar újságíró-szervezet etikai bizottságának elnöke szintén elmarasztalta az Indexet, mert lebuktatták az MSZP akkori választási kampányának jelmondatát: az ellenféllel szemben minden megengedhető. Értelmiségiek az elmarasztalás ellen mindkét esetben tiltakoztak. A parkolóőrügy mérlege: négy lebuktatott ember, akik havi hatvanezer forintból éltek. Most már annyiból sem. Egyikük hatvanévesen 18 ezer forint segélyből és kukázásból tartja fent magát. Környékén már nincs rejtett kamera. Az oknyomozás befejeződött. A bíróság pihen. v