Népszabadság, 2006. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-29 / 279. szám

Kósa Lajos nem lesz a Fidesz elnökjelöltje Kácsor Zsolt Debrecen „Minden olyan feltevés, amely engem egy esetleges Fidesz-elnö­­ki pozícióval hoz összefüggésbe, értelmetlen” - közölte tegnap ki­adott sajtóközleményében Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, fideszes parlamenti képviselő. A közleményben az is olvasható: egy polgármester pártszínekben csak nagy körültekintéssel tud szerepelni, s mivel egy pártelnök a pozíciójából adódóan az esetek többségében pártpolitikai szem­pontok szerint politizál, bárme­lyik párt elnöki tisztsége és egy nagyvárosi polgármesteri pozí­ció összeegyeztethetetlen. A debreceni polgármester azután adta ki a közleményt, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnö­ke egy vasárnap esti tévéinterjú­ban a Kósa Lajos esetleges pártel­nökségét firtató kérdésre azt mondta: „Egy nagyvárosi polgár­­mester nincs abban a helyzetben, hogy az ország legnagyobb poli­tikai szervezetét is vezesse.” Ezzel kapcsolatban Kósa Lajos a Hajdú-Bihari Napló tegnapi számában azt mondta: egyetért Orbán Viktorral, aki valójában az ő szavait idézte. A megyei lapban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy jelölteti-e magát jövő ta­vasszal a Fidesz elnöki posztjára. Hozzátette azt is: a tavaszi tiszt­újításig sem változtat ezen az álláspontján. Debrecen polgár­­mestere szerint nem a gyengeség jele az, hogy Orbán Viktornak az eddigi tisztújításokon nem akadt kihívója. Mint fogalmazott: hálát­lan szerep ez. Az ügyről sze­rettük volna megkérdezni Kósa Lajost is, de a polgármester azt üzente: sajtóközleményében min­den benne­ van, ahhoz mást nem kíván hozzátenni. Orbán és a debreceni polgármester. Nem kerülnek egymással szembe Fotó: Kovács Bence Rejtett kamera - biztos botrány Bűncselekménnyel nem lehet bűncselekményt leleplezni - mondta ki a Fővárosi Bíróság hétfőn a tényfeltáró újságírás határait meghúzva. Haszán Zoltán Nagyobb bűn a korrupciót el­hallgatni, mint bemutatni. Ezzel védekezett a bíróság előtt a TV2 Napló című műsorának szer­kesztője egy vesztegetési ügy vádlottjaként. Az érvelés kevés volt, végül a műsor főszerkesz­tője, szerkesztője és riportere is megrovást kapott a bíróságtól, mert rejtett kamerás felvétele­ken egy inkognitóban lévő tévés 500-500 forintot adott négy parkolóőrnek szabálytalan vára­kozása elsikálásáért. Az ítélet in­dokolása szerint a tévések csele­kedetének veszélyessége a társa­dalomra csekély, sőt fontos, hogy visszásságokat bemutassa­nak, de ennek nem az a módja, hogy maguk is bűncselekményt kövessenek el. Súlyosabb ítéletet kapott a négy parkolóőr. Egy, illetve egy év két hónapos felfüggesztett börtönbüntetést. Emellett 500 forint vagyonelkobzásra ítélték őket, aminek behajtása nem is lesz olyan egyszerű. Az origo be­számolója szerint ugyanis egyi­kük vagyona egyetlen mobiltele­fon, a másikuk hatvanévesen 18 ezer forint, nyugdíj előtti segély­ből él, amit kukázásból egészít ki. Elmondták, parkolóőrként is csupán hatvanezer forintos fize­tést kaptak, ezért fogadták el a kenőpénzt. A műsor szerkesztő­je egyébként a bíróságon bocsá­natot kért az exparkolóőröktől, mert nem ellenük irányult a le­leplezés, nem is voltak felismer­hetők a képeken - egy jelenséget akartak bemutatni. A TV2 már többször élt rej­tett kamerás megoldással, a leg­nagyobb botrányt egy parlamen­ti felvétel okozta. 2004-ben a stáb­­ pár nappal az erről szóló törvény elfogadása után - képvi­selőket fülelt le, akik a jogsza­bályra fittyet hányva nem a kije­lölt helyen dohányoztak. A ka­merákat ezek után kitiltották a folyosókról. Az adatvédelmi biz­tos szerint bár a képviselők köz­szereplők, őket is megilletik a személyiségi jogok. Általában ez a legvitatottabb pontja a titokban rögzített fel­vételeknek. Feltételezhetően Zuschlag János sem járult volna hozzá ahhoz, hogy a Hír TV be­mutassa viccelődését a holo­kauszt áldozatairól, ha egyálta­lán rákérdeznek erre. De a tava­szi választások második forduló­ja előtt sem jelezte az MDF-es képviselőjelölt fideszes vetély­­társának, hogy rögzíti zsaro­lásízű beszélgetésüket arról, hogy a fórumos lépjen vissza. A felvételt az MDF mutatta be a sajtónak. Intézmények, szervezetek is magyarázkodásra kényszerültek már rejtett kamerás felvételek miatt. Az MSZP 2004-es kam­pányfelkészítőjén vett részt in­kognitóban az Index munkatár­sa, bemutatva a párt vitatható kampánystratégiáját, majd az idén a szocialisták zártkörű vá­lasztmányi ülését vette fel a köz­rádió munkatársa. Orbán Viktor sem a közvéleménynek szánta aktivistáinak biztatását tavasszal arra, hogy a kampánycsendsér­­téseket legfeljebb utóbb elma­rasztalják, „oszt jó napot”. De bukott már le romákat elkülöní­tő kórház, óvoda is, ahogyan egy romát verő rendőr is. A hazai példáktól elszakadva: Günter Wallraff török vendégmunkás­nak öltözve mutatta be a legna­gyobb németországi kisebbség diszkriminált helyzetét. Ez az el­járás a magyar jog szerint is elfo­gadható. A határokat feszegeti, ha becsempésznek robbanó­alapanyagot Ferihegyre (lásd Kék fény), de eljárásról az eset­ben nem tudni. t Milliárdok a jövő nyugdíjasainak? A parlament keddi döntése sze­rint nem változnak az előre hozott nyugdíj fő szabályai, ami 2012-ig majdnem 150 milliárd forint több­letkiadást jelent a nyugdíjalapnak. Két év múlva a férfiak is elmehet­nek 59 évesen előre hozott nyug­díjba, a nőknél pedig marad ez a korhatár, ráadásul teljes ellátásra számíthatnak azok, akiknek leg­alább 40 évnyi szolgálati idejük van - ez a lényege annak a Fidesz- KDNP módosító indítványnak, amit a szabad demokraták többsé­gének támogatásával elfogadott a parlament. Hatályban maradt tehát az 1997-es nyugdíjtörvénynek az a passzusa, amely szerint 2009-2013 között mind a férfiaknál, mind a nőknél az előre hozott nyugdíj al­só korhatára 59 év. Ha valaki ren­delkezik az előre hozott nyugdíj­hoz szükséges minimális szolgála­ti idővel, annak járandósága havi 0,3 százalékkal, azaz összességé­ben 10,8 százalékkal csökken. A legfrissebb statisztikák alap­ján a férfiaknak tizedét sem fenye­geti a járadék csökkentésének ve­szélye, a most nyugdíjba menők túlnyomó többségének megvan ugyanis a szükséges szolgálati ide­je. Az 57. évüket betöltött nők - náluk most ennyi az előre hozott nyugdíj alsó korhatára - 80 száza­léka rendelkezik a teljes nyugdíjra jogosító szolgálati idővel. Várha­tóan tehát a jövőben is marad a je­lenlegi helyzet, és az előre hozott nyugdíjra jogosultak 94 százaléka él is a lehetőséggel. A törvénymódosításhoz ké­szült háttérszámítások alapján a szakértők az előre hozott nyugdíj szigorításától 2009-ben 16 mil­liárd forint „elmaradó” kiadást kalkuláltak a nyugdíjalapban, 2010-ben már 35 milliárdot, ami­ből ötmilliárd lett volna az előre hozott nyugdíjak csökkenéséből származó málusz. 2011-ben az elő­re hozott korhatár emelkedése 30 milliárddal, 2012-ben pedig 42 mil­­liárddal csökkentette volna a nyugdíjkiadásokat, míg az előre hozás „árából” származó megta­karítást 9, illetve 13 milliárd forint­ra becsülték. (H. Sz.) NÉPSZABADSÁG • 2006. NOVEMBER 29., SZERDA Magyarország • 3 A szerencsétlen iraki nép lassan megszokja, hogy az atrocitásokkal együtt kell élnie, amiképp, lassan másfél évtizede, a szarajevói embe­rek (zömmel bosnyák-mohame­­dánok) is megszok­ták a szerb martaló­­coknak hegyekről lezúduló tüzét. A cinizmus kora? Aczél Endre enczel@mail.eol.hu Noha vannak kisebb-nagyobb szünetek, az Irakban dúló feleke­­zetközi háborúság halálos áldozatainak száma napi átlagban könnyen eléri, olykor meg is haladja a százat. A szerencsétlen iraki nép lassan megszokja, hogy az atrocitásokkal együtt kell él­nie, amiképp, lassan másfél évtizede, a szarajevói emberek (zöm­mel bosnyák­ mohamedánok) is megszokták a szerb martalócok­­nak hegyekről lezúduló tüzét. A két eseményt az rokonítja, hogy a merényletek az etnikai tisztogatás nyilvánvaló szándékával történnek - bár bő kétmillió síitától épp annyira lehetetlen lesz megszabadítani Bagdadot, mint a bosnyák fővárost annak idején az ugyancsak többséginek számító muszlim lakosságtól. Másutt ez olajozottabban megy. Ha a fővárost nem számítjuk, lassan meg lehet rajzolni a három rész­re szakadt Irak térképét: emitt csak síita, amott csak szunnita, megint amott csak kurd népesség. A brit védelmi miniszter sze­rint az ország feldarabolása „csábító” leküzdése volna az anar­chiának, bár nem oldana meg semmit. (Boszniában bő tíz éve bé­ke van, de a három népességcsoport, a bosnyák-mohamedán, a szerb és a horvát nem került közelebb egymáshoz.) Persze a miniszternek helyesebb lett volna vallomást tennie arról, hogy a szövetséges erők által életre hívott és hív remé­nyekkel körbedúcolt iraki (bennszülött) biztonsági és rendfenn­tartó alakulatok fabatkát sem érnek; teljességgel képtelenek ele­jét venni a kibontakozó anarchiának. Na jó, ez nem egy mélyen érdekelt és érintett nagyhatalom főtisztviselőjének a dolga. Má­sok megteszik helyette. Fel kell(ett) figyelni például arra, hogy a tekintélyes Los Angeles Times egyik publicistája a minap Gyere vissza, Szaddám! címmel közölt személyes véleményt az ügyek állásáról, éspedig azzal - a címből is kitetsző - mondanivalóval, hogy a halálos ítélettel sújtott volt diktátor kemény keze tudna egyedül segíteni azon, hogy Irak sorsa ne a széthullás legyen, íme, eképp fordul a nemrég még vallásos hittel diktatúraellenes és demokráciateremtő küldetéstudat reálpolitikai cinizmusba. De ha már itt tartunk, cinizmus-e azt mondani, hogy a Szaddámra 140 ember meggyilkoltatásáért kimért kötél általi ha­lál „tartalmilag” érzéketlenül hagyja az irakiakat, akik legalább ugyanennyi halottat kénytelenek elkönyvelni nem tízévenként, hanem nap, mint nap? Cinizmus-e azt mondani, hogy igen, a tö­megpusztító fegyverek és az al-Kaidához fűződő kapcsolatok ügyében igaztalanul megvádolt Szaddám „legalább” egyben tar­totta Irakot s egyensúlyban azt a térséget, amelyet az amerikaiak most oly ügyesen átjátszottak a síita többség patrónusának, Irán­nak a hegemón befolyása alá - önmaguk és Izrael számára a lehe­tő legrosszabb változat gyanánt? És: cinizmus-e föltenni a kérdést, hogy azok az emberek, akik őrjöngve vonultak pár hónapja az utcára, hogy tiltakozzanak egy dán lap Mohamed prófétát karikírozó rajzai ellen, vajon e világ mely tettét érzik szentséggyalázásnak, amikor félkatonai szerve­zeteik aknavetős osztagainak tüzét szemrebbenés nélkül zúdítják... hová is? A próféta templomaira. A vonatkozó parancs pedig kitől is jön? Egy síita jogtudóstól. Aki a jelek szerint egyál­talán nem aggályoskodik, ha a rivális szunniták szent helyeire kell lőni, amiképp, mellesleg, azok sem aggályoskodnak, ha ők rontanak rá a síita szentélyekre. A lövegek mögött nem dán kari­katuristák ülnek. Ennyit az életünket szabályozó évek állítólagos egyetemlegességéről. Irak, 2006 késő ősze. A kérdésekben ott a válasz. A vesztegetést a té­vések provokálták ki azzal, hogy pénzt ajánlottak fel a par­kolóőröknek. Kép­telenség azt állítani, hogy ezzel ők indí­tották el a Mikulás­­csomagosokat a bűn útján. Elgörbült tükör Haszán Zoltán haszant@nepszabadsag.hu Miért van hírértéke ebben a „nem tudnánk valahogy elintézni?”­­országban annak, hogy korrumpálható négy parkolóőr? Ennyit mutatott be ugyanis a TV2 tavaly. Az a fajta rejtett kamerás felvé­tel volt, ami megmutatja, amit úgyis tudunk. A kereskedelmi tévékben mutatott kép a valóságról többnyire inkább olyan, mint az Elvarázsolt kastélyban a tükröké. Ebben az esetben ennél azért többről volt szó, még akkor is, ha a vesztege­tést a tévések provokálták ki azzal, hogy pénzt ajánlottak fel a par­kolóőröknek. Képtelenség azt állítani, hogy ezzel ők indították el a Mikulás-csomagosokat a bűn útján, hiszen azok gondolkodás nél­kül elfogadták a baksist. Mint a fociban: a kezezést akkor fújják be, amikor a kéz keresi a labdát. Minden más eset vétlennek minősül. Bíró itt is volt, aki hétfői ítéletével vesztegetésben bűnösnek mondta ki­­ a tévéseket. Is. Egyben eligazította a tényfeltáró újság­írókat. Mert hasznos ugyan a társadalom számára, ha bemutatják a korrupciót, de káros, hogy ezt vesztegetéssel érik el. A bíróság út­mutatásokat is adott Ezek szerint tetten kell érni, ha valaki valakit lefizet. Vagy kísérjenek el egy álruhás rendőrt. És ha a rendőr nem megy? Nem mellesleg, a TV2 rendőrt is akart már lebuktatni. Ott is átadták a pénzt, a rendőr át is vette, de nem sikerült bizonyítani, hogy tudott is az okmányba bújtatott bankóról. Persze, ne verjük el a pert csak a bíróságon. Mert mire számít­hatunk, ha a parlamenti folyosóról kitiltják a kamerákat, miután megmutatták, ahogy a képviselők a dohányzásellenes törvényt ép­pen az Országházban nem tartják be. Egy példa Olaszországból: a múlt hónapban egy tévéstáb parlamenti képviselőkön végzett ti­tokban drogtesztet. A sminkeléshez használt tampon segítségével ötven ellenőrzött honatya harmadánál állapították meg, hogy a kö­zelmúltban kábítószert fogyasztott. A műsor nem került adásba, a tévések ellen eljárás indult, igaz a parlament néhány héttel később enyhített a drogtörvényen. A szakma önszabályozása szerint sérti az újságírói etikát a rej­tett hang- és képfelvétel. Kivéve ha törvény-, vagy társadalomelle­nes tevékenységről kívánják készíteni, és más módon a kívánt le­leplezés nem valósítható meg. Lengyelországban a közelmúltban titkos videofelvétellel lepleztek le egy politikai megvesztegetési kísérletet. Ezt a legjelentősebb lengyel újságíró-szervezet elítélte, az „állam destabilizálása” miatt. Két éve a legnagyobb magyar új­ságíró-szervezet etikai bizottságának elnöke szintén elmarasztalta az Indexet, mert lebuktatták az MSZP akkori választási kampányá­nak jelmondatát: az ellenféllel szemben minden megengedhető. Értelmiségiek az elmarasztalás ellen mindkét esetben tiltakoztak. A parkolóőrügy mérlege: négy lebuktatott ember, akik havi hat­vanezer forintból éltek. Most már annyiból sem. Egyikük hatvan­évesen 18 ezer forint segélyből és kukázásból tartja fent magát. Környékén már nincs rejtett kamera. Az oknyomozás befejező­dött. A bíróság pihen. v

Next