Népszabadság, 2006. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-01 / 281. szám

2006. DECEMBER 1., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG • Magyarország y Nyusztay Máté kilencvenhatezer forintra bír­ságolták az október 23-i buda­pesti zavargások „kisdobását”. Novák Elődnek, a Jobbik alel­­nökének csak azért nem kell ke­reken százezret fizetnie, mert három napot már lehúzott sza­bálysértési őrizetben (napi két­ezer forint a „törlesztés”). A Pesti Központi Kerületi Bí­róság az egy hónappal ezelőtti, első tárgyaláson azért nem ho­zott ítéletet, mert a rendőrség nem csatolta be azt a videofel­vételt, amely azt hivatott bizo­nyítani: a fiatalember a Nádor utcában sorfalat álló rendőröket provokálta (lökdöste, szidalmaz­ta őket), s a jól hallható rendőri felszólítás ellenére sem távozott a be nem jelentett, tehát felosz­latható demonstrációról. A fel­vételt a tegnapi tárgyaláson te­kintették meg. A pár perces, vá­gott felvétel nem támasztotta alá az erőszak gyanúját: Novák buzgón dobol, néha demokráci­áért kiált, ötvenhatozik. A bíró­ság azt azonban megalapozott­nak találta a videoklip alapján, hogy a rendőrségi felszólítás hallható volt - s így engedetlen­sége miatt bírságolta meg Novákot. Ez ugyanis önmagá­ban is rendzavarásnak minősül. Erről egyébként a tanúként meghallgatott rendőrök ellent­mondásosan beszéltek az első tárgyaláson, s maga Novák is fönntartja: ha volt is fölszólítás, túl halk volt. A videofelvétel a rendőrsorfal mögül készült, ott bizonyára jól hallható volt a föl­szólítás. „Csakhogy a sorfal túl­oldalán még az én dobom is hangosabb volt” - mondta a jobbikos politikus, megjegyez­ve: a bírságot nem fizeti ki, mi­vel fellebbezni fog. Hangzavarból rendzavaró Kakasdi „rádió” nemzetibb kormányért „Működik a bolt egy ajtóval is” - tolnai tiltakozások Gyurcsány és az Európai Unió ellen A kormány távozását köve­telő szekszárdiak estén­ként a Garay téren gyűlnek össze. A demonstrálók né­ha elautóznak valamelyik közeli településre, s ott is hirdetik igazságukat. Egy ilyen rendezvényen talál­koztunk velük Kakasdon. Ungár Tamás Pécs Horváth Anita csattogtatja ka­rikás ostorát Kakasd főutcá­ján. A törékeny, szőke lány azt mondja: olyan kormányra van szükség, amelyik nagyobb hangsúlyt helyez a magyar nemzet érdekeire. Kérdezem tőle, hogy mit tenne az általa áhított kormány. A választ már Kiss Balázstól kapom. A 30 éves, szakállas férfi úgy véli: a magyar kormánynak nem kel­lene mindenben fejet hajtania az unió előtt. - Mi szükség van arra, hogy egy kicsi boltnak két ajtaja le­gyen? - kérdi tőlem Kiss Ba­lázs. - Mert az unió akarja? Működik az a bolt egy ajtóval is! Mégis kötelezővé tették. - Ha a kisboltoknak újra csak egy ajtajuk lenne, akkor azzal megőriznénk nemzeti tartásunkat? - Na, jó, ez csak egy példa volt arra, hogy mindenben az uniónak akarunk tetszeni, és nem tudjuk megvédeni az ér­dekeinket - hangzik a válasz. Kiss Balázs amúgy 11 kecs­ke, 13 mangalica és nyolc hek­tár föld gazdájaként igyekszik új alapra helyezni életét. A fér­fi három éve könyvesboltot nyitott Szekszárdon, Szkítia néven, s az üzletnek átfogó kí­nálata volt szélsőjobbos és an­tiszemita kiadványokból. Kiss Balázs hozzáteszi, hogy volt ott másfajta irodalom is, ám azt a férfi elismeri, hogy a Szkítiába járó közönség nem Móricz Zsigmond vagy Kertész Imre művei miatt látogatta a boltot. Igaz, nem eléggé, mert a bolt tönkrement, és Kiss Ba­lázs váltani kényszerült. A fér­fi azt mondja, hogy ha állatál­lományát megduplázza, akkor megélhetése biztosított lesz. Kiss Balázs később szóba hoz­za a termőföld dolgát: - Miért engedjük meg a kül­földieknek, hogy vegyenek a magyar földből? - Majd csak 2011-től vehet­nek - jegyzem meg. - Akkor se vehessenek! So­ha ne vehessenek! Az a mienk! - Mi is vehetünk az unió más országaiban földet. - Én nem veszek tőlük, ne­kem nem kell az ő földjük! - rázza a fejét a férfi. Megemlítem, hogy az unió­ba Magyarország akart belép­ni, nem az unió könyörgött ne­künk. Tudtuk már akkor is, hogy az unióban szabadon áramlik a tőke, az áru, a gondo­lat - most akkor mégsem ké­rünk ebből? Szavaim hatástala­nok. Ezt a kitartó csapatot nem lehet megingatni efféle érvek­kel. Ők már szeptember 17-e, vagyis a kormányfő őszödi be­szédének nyilvánosságra kerü­lése óta minden este tüntetnek Szekszárd centrumában. Elein­te majd félezren követelték Gyurcsány Ferenc távozását, mostanra másfél-kétszázra csökkent a résztvevők száma. Hetente egyszer-kétszer a szekszárdi demonstrálók meg­látogatják a közeli települése­ket, ezeknek a politikai utazó cirkuszoknak - magyarosan nevezzük „rádiók”-nak - a fő szervezője Horváth Anita. Az egyik vagyonvédelmi cégnél humánpolitikai munkakörben dolgozó huszonéves lány állít­ja: a Gyurcsány távozását kö­vetelő szekszárdiak nem tag­jai se pártnak, se civil szerve­zetnek. - Hétköznapi emberek va­gyunk - mondja -, akiknek ele­günk lett a mai politikusokból. Mindegyikükből elegünk van! De - mint szavaikból kide­rül - főleg Gyurcsányból. Ha a kormány nem távozik, a szek­szárdiak sem távoznak a Garay térről, és persze nem szoknak le arról sem, hogy néha felke­ressék a tolnai városokat és fal­vakat. Most éppen Kakasdot. A húsz járműből álló, szekszárdi konvoj a 6-os főúton negyven­nel haladva délután négykor éri el a megyeszékhelytől 15 ki­lométerre lévő falut. A rendőri felvezetéssel araszoló, magyar és árpádsávos zászlókat lobog­tató oszlop leparkol az útpad­kán a település centrumában. Amint ez megtörténik, a kon­voj mögött összesereglett, tu­catnyi jármű vezetője meg­könnyebbülten hajt tovább. Az elgördülő autók sofőrjei és utasai általában közönyösen nézik a demonstrálókat, néhá­­nyan viszont dudálással és in­tegetéssel jelzik szimpátiáju­kat. Csak egy kisbusz vezetője boldogtalan. - Mikor mentek már haza? - kiáltja oda a tüntetőknek, de a hangja inkább gúnyos, mint haragos. A demonstrálók szeme se rebben, ők csak teszik a dolgu­kat: autóik mellett állva lenge­tik zászlóikat, hárman meg ka­rikás ostort pattogtatnak. Közben egy hangszóró ha­zafias dalokat harsog. A kakas­­diakat nem dúlja fel az alkonyi rendezvény: néhányan szóba elegyednek ugyan a tüntetők­kel, a többség azonban siet a dolgára. A demonstrálók ma­guk között ugyanazokról a té­mákról beszélgetnek két és fél hónapja. - Új alkotmány kell! - véli az 53 éves borász, az öt hektár szőlőt művelő Halmosi József. - Ezt a mostani alkotmányt az oroszoktól kaptuk, toldozott­­foldozott, elég volt belőle. Vitázom vele arról, hogy azt a 49-es alkotmányt már modernizálták, s arra kérem, idézzen a mostani alaptör­vényből egyetlen mondatot, ami korszerűtlen, és gátja a jogbiztonságnak vagy a fejlő­désnek. A kadarkájára büszke borász elbizonytalanodik: - Én ennyire nem ismerem az alkotmányt. De azt mond­ják a pesti tüntetők, hogy a ré­gi alkotmányt kellene visszaál­lítani, a háború előttit meg a Szent Korona-tant. - Mitől lenne a régi alkot­mány jobb, mint a mai? - Nem tudom. Akik értenek hozzá, azt mondják, hogy az jelentené a folyamatosságot. - Nem kell ez a mostani al­kotmány! - érkezik Halmosi mellé erősítésnek Csúcs Endre nyugdíjas keramikus. - Ki kell dobni az egészet! - Mi a rossz benne? - Ne tőlem kérdezze, én csak egy 62 éves keramikus vagyok. Este fél hétkor a szekszárdi demonstrálók visszaszállnak autóikba. A konvoj elindul, de előbb tesz egy kört Kakasdon. A dudaszó lehúzott redőnyű házfalakról verődik vissza. Az egyik porta kapujában közép­korú, overallos férfi integet az elhaladóknak. A rendőrautó­val felvezetett kocsisor vissza­kanyarodik a 6-osra, aztán a szitáló köd elnyeli a konvojt. Újra csönd van Kakasdon. Dudaszó a Szent Korona-tanért­Fotó: Wéber Tamás Tartós pátt Hevesben Lehet, hogy az új választás hoz megoldást Tudósítónktól Lehet, hogy Heves megyében feloszlatják a megyei közgyű­lést, és új választásokat tarta­nak. A Fidesz-KDNP vezette jobboldali frakció tegnap le­velet juttatott el a Heves Me­gyei Közigazgatási Hivatalba, amelyben jelezték: nincs esély a megegyezésre. A Heves Megyei Közgyű­lésben egyaránt húszfős a szo­cialista és a jobboldali Fidesz­­polgári frakció. A szocialisták a korábbi vezetőt, Sós Tamást jelölték elnöknek, míg a jobb­oldal Herman Istvánt. A vá­lasztást először az alakuló ülésen kísérelték meg, de a jobboldal kivonult az üléste­remből. Második nekifutásra, a november 24-ei ülésen sem sikerült megállapodni, noha ekkor már a megyei közigaz­gatási hivatal vezetője levél­ben arra hívta fel a figyelmet: ha nem döntenek a személyi kérdésekben, mulasztásos törvénysértést követnek el. Tatár László, a jobboldali frakció vezetője tegnap tudósí­tónknak azt mondta: azért for­dultak a hivatalhoz, mert nem látnak esélyt a megállapodásra, miután mindkét oldal ragasz­kodik ahhoz, hogy az elnöki posztot az ő jelöltjük töltse be. Sós Tamás, az MSZP frakcióve­zetője úgy reagált: felajánlot­ták, hogy rotációs alapon, fel­váltva töltsék be a posztot eb­ben a választási ciklusban, de ezt a jobboldal elutasította. Illés Endre, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal törvé­nyességi ellenőrzési főosztá­lyának vezetője az üggyel kap­csolatban azt mondta: a hiva­tal várhatóan törvényességi észrevételt tesz a megyegyű­lésnél, azzal ugyanis, hogy nem választják meg a tisztség­­viselőket, mulasztásos tör­vénysértést követnek el. A megyei önkormányzat műkö­désképtelenségét és feloszla­tását a kormány javaslatára az Országgyűlés mondhatja ki. Ezt követően új választást kell kiírni Heves megyében. An­nak időpontja egyelőre nem ismert, ez ugyanis az eljárás ütemétől függ - tudtuk meg Il­lés Endrétől. Semjén Zsolt majd hanyatt esett Nem tudni, hogy milyen lelki erőfeszítéseket igé­nyel, de az ellenzékiek újabban igyekeznek pozití­vumokat felfedezni a kor­mányzat politikájában. En­nek lehettünk tanúi a vati­káni megállapodásról szóló jelentés értékelésekor is. Czene Gábor A kereszténydemokrata Semjén Zsolt saját bevallása szerint majd hanyatt esett a csodálko­zástól, amikor a kormány meg­bízásából készült jelentésben azt olvasta, hogy anyagi önálló­ságuk megteremtése érdekében vagyonhoz kell juttatni az egy­házakat. Úgy érzi, ha ezzel ő állt volna elő, akkor az egész „bal­liberális vonal felhördül, hogy jön a klerikális reakció”. A szóban forgó javaslat ab­ban a jelentésben olvasható, amelyet a Tamás Pál szocioló­gus vezetésével létrejött bizott­ság készített a vatikáni megálla­podás hatásairól. Semjén kidol­gozatlannak minősítette az el­képzelést, de elvileg egyetért a szándékkal. Hiszen az egyházak - mondta tegnap - eddig csak azokat az ingatlanjaikat kapták vissza, amelyek viszik a pénzt, azokat nem, amelyek nyeresé­get termelhetnének. Számos pontjával vitatko­zunk, de vannak pozitív elemei - összegezte véleményét Sem­jén a jelentésről. Nagyra érté­kelte például, hogy a bizottság­ban nem kaptak helyet „egyház­ellenes, szélsőséges figurák”. Ugyanakkor szükségesnek tar­totta megjegyezni, hogy a jelen­tés elkészítésében részt vevő Horányi Özséb, Máté-Tóth And­rás és Wildmann János szerinte csak a „peremén van a katolikus körnek”. Semjén a jelentés hibájául rótta fel, hogy nagy terjedelem­ben foglalkozik irreveláns té­mákkal, ráadásul - állította - szakmai tévedéseket tartalmaz. Ezek között említette, hogy minden további, nélkül meg­szüntethető lenne az iskolai hit­oktatás állami támogatása. Fon­tos viszont, hogy a jelentés az SZDSZ-től jövő támadások elle­nére a megállapodás fenntartá­sa mellett érvel. Az SZDSZ a minap kemény hangú közleményben tiltako­zott az ellen, hogy a vatikáni szerződés változatlan formában érvényben maradjon. (Minden jel szerint a kormány is módosí­tani akarja a megállapodás egyes pontjait, és ettől a katoli­kus egyház sem zárkózik el.) A közlemény a fideszes Balog Zoltánnak alkalmat szolgálta­tott arra, hogy bevigyen egy ülést: az SZDSZ - vélekedett - nem képes beletörődni abba, hogy az egyházakkal folytatott kapcsolattartás már nem az ő vadászterülete. Toroczkaiék nevet váltanak? Felülvizsgálná az ügyészség a 64 Vármegye Ifjúsági Mozga­lom működését. A hivatalos értesítést Toroczkai László, a mozgalom volt elnöke kapta meg. Toroczkai tegnap el­mondta, nem hajlandó a tag­nyilvántartást leadni, mert at­tól tart, hogy a szervezet szim­patizánsait megtorlások érik. Hozzátette: ha beszüntetik a szervezet működését, új moz­galmat hoznak létre Mi ma­gunk néven. Közölte: a 64 vár­­megyések december 5-én fák­lyás felvonulást tartanak, amely az Erzsébet térről indul a Markó utcába, így akarnak emlékezni a kettős állampol­gárságról tartott népszavazás­ról, illetve tiltakoznak a rend­őri erőszak és a „politikai Új név és embléma helyzet” ellen. Fotó: Szabó Bernadett

Next