Népszabadság, 2007. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-19 / 16. szám

2007. JANUÁR 19., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 4' Magyarország Bessenyei Ferenc özvegye tiltakozik Folytatás az 1. oldalról Nem szeretném elmagya­rázni, hogy mekkora abszurdi­tás egy katolikus pap részéről a római katolikus egyház úgyne­vezett tridenti (Szent V. Pius által elrendelt) rítusát - amely­ben a jelenlevők és a tévé több­milliós nézőtábora előtt Besse­nyei Ferenc gyászszertartását a pap celebrálta­­ a „katolikus hittől idegen szertartásnak” ne­vezni. Ehelyett dr. Paskai Lász­ló bíboros úr (aki 2006. novem­ber 4-én ugyanebben a rítusban mutatott be gyászmisét az 1956-os magyar forradalom ál­dozatainak emlékére) szavait idézem: „Sajnálattal olvasom a plébános megnyilatkozását a temetési szertartással kapcso­latban. Abban semmiképpen sincs igaza, hogy a katolikus hittől idegen szertartással tör­tént a temetés. Ez a szertartás volt addig, amíg a latinról a népnyelvre való áttérés meg nem történt, folyamatosan minden szertartásnál.” Mint Bessenyei Ferenc fele­sége, élete utolsó 34 évének tár­sa, tiltakoztam a lajosmizsei „emlékmise” ellen, hiszen olyan helyen és olyan emberek szer­vezésében jött létre, ami súlyo­san sérti férjem kegyeletét, a legalapvetőbb tisztességi nor­mákat. A legtöbb meghívott művész le is mondta a részvé­telt. Azokat, akik mégis eljöttek, jól reprezentálja Koltay Gábor filmrendező, aki amíg Besse­nyei Ferenc élt, tudomást sem vett róla, egyetlen produkciójá­ban sem foglalkoztatta. Az még jobban meglepett, hogy beszé­dében a nemzetről értekezett; éppen ő tette ezt, aki a kiváló magyar színészek között senkit nem talált megfelelőnek hon­foglaló vezérünk, az ország megalapítójának a szerepére. Jól emlékszem még, mennyire fel volt háborodva férjem, Bes­senyei Ferenc, amikor filmjét, a magyarság legjelentősebb ese­ményét feldolgozó alkotását megnézte, illetve már előzőleg, amikor a szereposztásról érte­sült. Nem tudom, mi volt a célja Koltay Gábor lajosmizsei láto­gatásának. Az elmúlt idő általa fémjelzett jelentős eseményé­re gondolva, felmerül bennem a gyanú, hogy az zavarja, hogy Bessenyei Ferencet magyar színészhez méltóan - jó ízlés­sel, nemes tiszteletadással és a katolikus egyház kétezer éves hagyományos rítusú gyász­­szertartásával -, a nemzet köz­jogi méltóságainak jelenlét­ében temették el. Hogy teme­tésén többek között ott volt az ország kormányának elnöke is, az a közjogi legfőbb méltóság, aki ezt a nemzetet jelenleg ve­zeti, ország-világ előtt hivata­lából adódóan képviseli. Talán elkerülte Koltay figyelmét, hogy két éve nemcsak a kor­mány tagjai, köztük a kulturá­lis miniszter, de a régi kor­mányfők és a pártok vezetői is lerótták kegyeletüket Besse­nyei Ferenc ravatalánál. Teme­tése a Nemzet Színészéhez, ah­hoz az emberhez méltóan zaj­lott le, aki mindig az emberi tisztesség, az emberi méltóság ápolását tartotta a színészet és az ő személyes élete fő felada­tának. Egy hatalmas színészhez méltóan, aki csakúgy, mint a sportolók, felül áll a mindenna­pi politikai problémákon, mert ennél sokkal magasabb rendű értékeket képvisel: az emberi méltóságot, tisztességet, a nem­zet erkölcsi és kulturális lété­nek emelését, ápolását, szóval mindazt, amit Koltay Gábor de­cember 27-i lajosmizsei látoga­tása lábbal tiport. Például azzal, hogy semmibe vette Bessenyei Ferenc minden megnyilatkozását, hiszen az el­múlt kilenc évben nem akadt ezek közül egy sem, amelyben ne említette volna meg, hogy saját kápolnát épített. Tette ezt éppen azért, hogy ne kelljen Lajosmizse templomába járnia, hanem gyerekkora miséjén, a tridenti rítusú szentmisén ve­hessen részt. Hogy semmibe vette a Bes­senyei Ferenc temetési szertar­tását végző pap szavait, aki pe­dig tőle magától hallotta, hogy mit hitt Bessenyei Ferenc. Semmibe vette Bessenyei Ferenc özvegyének határozott akaratát az a Koltay Gábor, aki nemrég még arra hivatkozott, hogy egy hasonlóan neves em­ber temetési szertartását az öz­vegy kérésére, de legalábbis be­leegyezésére rendezte úgy, ahogy­ Koltay Lajosmizsén azt mondta: „A médiából az elmúlt két évben mintha kitörölték vol­na az igazi Bessenyei Ferencet.” Tisztelt Koltay Úr, honnan tudja ön, aki soha nem dolgo­zott együtt Bessenyei Ferenc­cel, aki talán nem is találkozott vele soha, hogy milyen volt az igazi Bessenyei Ferenc? Az biz­tos, hogy nem olyan, amilyen­nek az ezen a rendezvényen je­len levők beállították, hiszen például köztudott, hogy Besse­nyei Ferenc 1995 óta soha nem tette be a lábát Lajosmizse templomába, és inkább járt ma­gánházakba, szállodai szobákba vagy messzi földre templomok­ba szentmisét hallgatni, mint hogy a helyi, ennek az „emlék­misének” helyet adó papnak a miséjén vegyen részt. Ezúton is felszólítom Koltay Gábort, hogy a jövőben ponto­san csak annyit foglalkozzon Bessenyei Ferenc emlékével, amennyit életében munkássá­gával, színészetével, valamint akaratával, szavaival, nyilvános megnyilatkozásaival foglalko­zott, azaz: semennyit! És annak eldöntését, hogy milyen volt az igazi Bessenyei Ferenc, bízza azokra, akik életében együtt dolgoztak vele. Dr. Elthes Eszter, Bessenyei Ferenc színművész felesége Koltay Gábornak felajánlot­ták a válaszadás lehetőségét, de ő csak később dönt róla, hogy él-e vele. Bessenyei Ferenc 2004-ben - Akkor egy lajosmizsei tanyán élt a feleségével Fotó: MTI Újvári Sándor A Mól lehet az első új gyógyszerárus Hamarosan debütálhat az első, patikán kívüli gyógy­szerárus - értesüléseink szerint egy Mol-kút lesz az első ilyen árusítóhely. Ed­dig negyven forgalmazási kérelem futott be az Orszá­gos Tisztiorvosi Hivatalhoz. Kun J. Viktória A Mól Nyrt. több benzin­­kútjának is kért hatósági jóvá­hagyást a gyógyszerek árusítá­sához, azt azonban, hogy pon­tosan mikor kerülnek a polcok­ra a pirulák, nem tudták meg­mondani. Az OTH-nál annyit mond­tak: pillanatnyilag negyven ké­relem van náluk, s rövidesen megkezdődhet a patikán kívüli árusítás. Ehhez az üzletnek szá­raznak, fűthetőnek, jól szellőz­­tethetőnek kell lennie, a gyógy­szereket csak önálló polcon vagy külön helyiségben, zárt szekrényben lehet elhelyezni, és tizennégy év alattiakat nem szolgálhatnak ki. Bár nem szük­séges a helyszínen szakasszisz­tencia, a boltok szerződésben nevezik meg azt a „kontaktsze­mélyt”, aki a forgalmazás sza­bályszerűségéért felel. Feltétel az is, hogy a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan elérhető le­gyen az Országos Gyógyszeré­szeti Intézet által hitelesített in­formációs bázis, valamilyen ki­advány, esetleg CD, amelyből minden kérdésre választ kap­hatnak a vevők. Az OGYI összesen 289 ké­szítmény patikán kívüli árusítá­sát engedélyezte. A listát folya­matosan frissítik. Úgy tudjuk, több készítményt a cégek már visszakértek - s ezeket mégsem engedik ki a gyógyszertárakból. • Falus Ferenc, a budapesti Nyírő Gyula Kórház főigazgatója lett az új országos tiszti főorvos. Megbí­zása február elsejétől érvényes. (MTI) „NYERŐ ÖTÖS!” 38 400 Ft/fő/5 éj ártól kétágyas classic szobában (szobák korlátozott számban állnak rendelkezésre) Tartalom: 5 éjszakai szállás félpanzióval, a szálloda saját medencéjének és sza­unájának használata, korlátlan átjárási lehetőség - fedett, fűthető folyosón keresztül­­ a szomszédos fürdőkomplexum gyógyvizes, úszó-, és gyermekmedencéihez (a Liget-, és Termálfürdőbe, csak nyáron a Partfürdőbe és az Élményfürdőbe is), áfa. "Klíma felár: 1600 Ft/szoba/éj **A szobák légkondicionáltak, gyógyággyal felszereltek. ~ Érvényes: 2007. 04.08-ig ~ Szobafoglalás: (06-62) 566-466 Üdülési csekket elfogadunk! Tel.: (06-1) 238-7242 mtv, m2 teletext 492. oldal www.h­unguesthotels.com­ Pártos vita a vizitdíjról Kevesli a vizitdíjból tervezett bevételt Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa, és arra szó­lítja fel a kormányt, hogy pótol­ja vissza az egészségügyi költ­ségvetésbe a fizetési kedvez­mények miatt kieső bevételt. Szerdán arról döntött ugyanis a kormány, hogy a 18 éven aluliak mellett egyes betegségtípusok­ban szenvedőknek sem kell majd vizitdíjat fizetniük, így a korábban mintegy 35-40 milli­árd forintra becsült költségve­tési bevétel 20 milliárdra apad. Az ellenzéki politikus állítja: örül annak, hogy a súlyos be­tegségben szenvedők anyagi terhei enyhülnek, ám az így ki­eső összeget nem nélkülözheti az ágazat. - A Fidesz eldönthetné vég­re, hogy mit akar - reagált la­punknak Kökény Mihály szoci­alista politikus. Hozzátette: tegnap még az volt a baj, hogy a súlyos betegeknek is fizetniük kell, ma pedig az, hogy túl sok a kedvezményezett, és nem lesz elég bevétel. Úgy tűnik, a Fi­desz számára mégiscsak üzlet az egészségügy - jegyezte meg Kökény. A kormánypárti politi­kus közölte: a vizitdíj lényege nem a bevételről szól, hanem az egyén saját egészsége iránt érzett felelősségét erősítheti. Mindenkinek rá kell ébrednie, hogy értéket kap, amikor or­voshoz fordul, s ez nincs in­gyen. A kormány egyébként csak azt várja a vizitdíj beveze­tésétől, hogy csökken az ellátó­­rendszer túlterheltsége. A be­szedett ös­szeg az ellátóknál marad, akik remélhetőleg fej­lesztésre fordítják majd ezt a pénzt. (D.A.N.) Szemléletváltó disznóvágás Azt a régi gyakorlatot kellene Magyarországon visszaállítani, amely Né­metországra és Francia­­országra ma is jellemző, hogy a falusi vágóhidak működnek, és rájuk nem ugyanazok a szigorú elő­írások vonatkoznak, mint a nagyüzemi feldolgozók­ra - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke csütörtö­kön Jánoshalmán, ahol a párt elnöksége és ország­gyűlési képviselői máso­dik alkalommal vettek részt hamisítatlan falusi disznóvágáson. - Gráf Jó­zsef agrárminiszternek ajánlásokat szeretnénk megfogalmazni a parla­menti ülés kezdetén, pon­tosan azért, mert egyfaj­ta szemléletváltásra van szükség az élelmiszer-fel­dolgozás területén, mert engedményeket kell tenni a kisközösségek, csalá­dok részére - mondta a demokrata fórum elnöke az MTI-nek. Fotó: Móricz Simon www.nol.hu Egészségipar kontra szolidaritás Tanács István Szeged A szolidaritásra épülő hagyo­mányos egészségügyhöz, illetve az üzleti alapú egészségiparhoz szükséges gondolkodásmód összeillesztése a jelenlegi konf­liktusok lényege - mondta teg­nap Szegeden Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A regionális pólusközpon­tok közül elsőként Szegedet lá­togatta meg Gyurcsány Ferenc, akit elkísért Bajnai Gordon fej­lesztési kormánybiztos is. A fej­lesztési központok a gazdasági versenyképesség növelése ér­dekében jelentős támogatást kapnak hazai és uniós források­ból. A nemzetközi versenyben is eredményt hozó programok kidolgozását várják tőlük­­ a kutatási és a vállalkozói szféra együttműködésével. A miniszterelnököt a szege­di városházán Botka László pol­gármester és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora tájékoztatta a város 2007 és 2015 közötti terveiről. Ennek két legfontosabb pontja: Szeged logisztikai központ sze­repének erősítése, valamint a Biopolisz program, amelynek részleteit az egyetem orvos- és gyógyszerész-tudományi cent­rumának elnöke, Mikó Tivadar mutatta be. Egy új, centralizált klinikai és oktatási központ, va­lamint beteghotel és a mellé te­lepülő egészségügyi tudomá­nyos park, továbbá inkubátor­ház tervét vázolta fel, amelynek költsége 68 milliárd forint len­ne. Mikó Tivadar megjegyezte: ezeket a célokat is szolgálja a szegedi egészségügyi kapacitá­sok folyamatban lévő összevo­nása.

Next