Népszabadság, 2007. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-02 / 101. szám
2 • 2007. MÁJUS 2., SZERDA • NÉPSZABADSÁG Eddig és még egy kicsit tovább Gyurcsány ment az érdekvédőkhöz - A miniszterelnök szerint természetes a kemény hangvétel Többé-kevésbé békésre sikeredett az idei hazai május elseje: a szakszervezetek azt ígérték, bojkottálják az MSZP majálisát, a pártelnök-miniszterelnök azonban maga ment vizitre a sátrukba. A Liga és a Munkástanácsok gyér érdeklődés mellett tüntetett. Kun J. Erzsébet-Rab László Mohamed nem ment a hegyhez, ezért a hegy ment Mohamedhez. A közösen majálisozó négy szakszervezeti konföderáció ugyanis az idén úgy döntött, nem vesz részt a szocialisták városligeti majálisán, így tiltakozva a kormány munkavállalókat sújtó intézkedései ellen. Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök viszont délelőtt - felesége társaságában - fölkereste a szakszervezeti sátrat. Itt köszönetet mondott az érdekvédőknek azért, hogy sikerül tárgyalásos úton tartani a konfliktusok többségét. A miniszterelnök meghallgatta az Autonómok, az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség, az MSZOSZ és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Eddig, és ne tovább címmel megfogalmazott közös kiáltványának követeléseit, azt, hogy tisztes munkajövedelmeket, egészséges és biztonságos munkakörülményeket akarnak. Erre azt mondta: helyesli és természetesnek tartja a határozott hangvételű felszólítást. Bejelentette: nem terveznek olyan lépéseket, amelyek növelnék a munkavállalók terheit. Szigorú, de nem megszorító jellegű költségvetés készül 2008-ra. A beszélgetésen a szakszervezetek képviselői azt mondták a kormányfőnek, hogy „merjen korrigálni” a reformok terén. Gyurcsány válasza: a korrekciókkal sem kell kapkodni. Szabó Endre, a SZEF elnöke leszögezte, hogy a szakszervezetek ragaszkodnak az általános társadalombiztosítás megtartásához. Nem támogatják ugyan az OEP jelenlegi rendszerét, de a magánbiztosítókat csak a kiegészítő szolgáltatások területére engednék be. Ezt Gyurcsány válasz nélkül hagyta. Ezek után a miniszterelnök átment az MSZP majálisára, ahol beszédet is mondott. A kormányfő - tavaly szeptember óta talán először -, úgy mondhatott nyilvános szónoklatot, hogy szervezetten nem akarták megzavarni. Azt a néhány embert, aki ezzel kísérletezett, lehurrogták. Hátul, a sátraknál kialakult ugyan egy kisebb perpatvar, amit a többség „Húzzon el bajkeverő!” - felszólítása zárt le. - Magyarország számára a baloldal fogja megmutatni a felemelkedés útját - mondta Gyurcsány Ferenc. - A baloldal nem fogja lehajtani a fejét - jelentette ki, hozzátéve: nem volt könnyű az ország és kormány mögött álló év. - Bolond az az ember - folytatta, aki magának keresi a konfliktusokat, a harcot és a küzdelmet. Amit teszünk, azért tesszük, hogy több jog és több lehetőség járjon az országnak. Tudom, öt éve más volt a helyzet. Akkor ugyanitt, Medgyessy Péter azt ígérte, 50 százalékkal fölemelik a béreket. Én most azt mondom, szeretném, ha munkából, nyugdíjból mindenki tisztességesen meg tudna élni. Fogjunk össze, és csináljuk meg! Merjük vállalni a kihívásokat. Szemernyi indulat sincs a szívemben - jelentette ki a miniszterelnök. - Nem értek egyet politikai ellenfeleinkkel, de fontos, hogy ne legyen bennünk harag és indulat. Az ellenzék politikájával küzdenünk kell, Magyarországért pedig tennünk kell. Sokszor temették már a baloldalt - tért vissza beszédének elején elkezdett gondolatmenetéhez. Most is azt gondolják, hogy egy huszáros rohammal meg tudnak bennünket futamítani. Nem fog menni. Felvesszük a küzdelmet. Erős Magyarországot és erős baloldalt teremtünk, és sikerre visszük közös ügyünket. Mi győzni fogunk! Mindeközben a Liga és a Munkástanácsok a Képviselői Irodaház melletti Olimpiai parkban demonstráltak a romló életminőség és a megszorító intézkedések ellen. A párszáz főnyi hallgatóság előtt Gaskó István, a Liga elnöke azt mondta: nincs ok az ünneplésre, a kormány becsapta és megsarcolta a munkavállalókat. Palkovics Imre, a Munkástanácsok vezetője azt hangsúlyozta, hogy a lakosság kétharmada ma az 1960-as évek életszínvonalán él. A rendszer megbukott, ezért rendszerváltásra lenne szükség. Az érdekvédő szerint itthon a tőke és a multinacionális cégek diktálják a bérek alakulását, és ahol diktálnak, ott diktatúra van. Vendég az asztalfőn - Gyurcsány Ferenc a szakszervezeti sátorban Fotó: Kovács Bence Külföld: rendbontás és majális Hírösszefoglalónk Külföldön korántsem volt mindenhol békés a munka ünnepe. Igaz, százezrek vonultak fel Oroszország nagyvárosaiban és tízezrek a fővárosban, többnyire népünnepélyszerű, nyugodt hangulatban. Németországban viszont ezúttal is rendzavarásokkal kezdődtek az ünnepségek: hajnalra több mint hatvan randalírozó fiatalt vettek őrizetbe. A szakszervezeti megmozdulásokon nagyobb szociális biztonságot követeltek. Százezren vettek részt a három legnagyobb olasz szakszervezet felvonulásán Torinóban. Olaszország több más városában is majálisokat, népes megmozdulásokat szerveztek május elsejére. Csehországban a szélsőjobboldali, neonáci és anarchista baloldali fiatalok összecsapásai május elsején már évek óta hagyományosak. Idén is így volt ez. A dél-morvaországi Brnóban például vízágyúkkal és könnygázzal oszlatta fel a cseh rendőrség a neonácik eredetileg engedélyezett, majd betiltott május elsejei utcai felvonulását. Két tucat személyt tartóztatott le a rendőrség Prágában is, amikor mintegy kétszáz baloldali fiatal lezárta a moldvai Lövészszigetre vezető hidat, hogy megakadályozza a neonáci Nemzeti Ellenállás híveinek délutánra tervezett felvonulását. A rohamrendőrségnek kellett közbelépnie Zürichben is, ahol az ünnepi rendezvények után kisebb zavargások voltak. Kis látszámú munkástüntetés volt tegnap Teheránban, ahol több jogot és jobb életkörülményeket követeltek. Csak kisebb összetűzések voltak a rendőrökkel. Isztambulban viszont könnygázt vetett be a rendőrség a tüntetők ellen, akik egy korábbi, halálos áldozatokkal járó menetről akartak megemlékezni. A török hatóságok zárt övezetnek minősítették azt a teret, ahol 1977-ben ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak a több ezer felvonulóra. Az incidensben 34-en haltak meg. A rohamrendőrök tegnap csak néhány szakszervezeti vezetőnek engedték meg, hogy koszorúkat helyezzenek el a téren, a tömeget nem engedték oda. Nem jelent meg a munka ünnepén a hatalmas havannai nagygyűlésén Fidel Castro, Kuba betegeskedő elnöke, amire négy évtizede nem volt példa. Havannában mintegy ötszázezres tömeg tett hitet a szocializmus eszméi mellett. Zavargás Zürichben Fotó: Reuters - Christian Flartmann Énekszó és dal köszöntse Rab László Egy ünnep, ami nincs tele horgászbotokra aggatott zászlókkal, s nem kell tartani attól, hogy valakik valamit, csak azért, mert úri kedvük úgy hozza, szétverjenek. A városligeti majális láttán jutott eszembe mindez. Az MSZP úgy intézte, hogy a politika periferikus szerepet kapjon a nagyszínpadon, mindösszesen fél órát tett ki az egész napos programok sorában, és a hallgatóság egyáltalán nem volt megsértve miatta. Ette a virslit, ropogtatta a perecet, s mellőzte a zászlólobogtatást. Az, hogy ez egy szocialista rendezvény, csak a piros színű lufikból volt kikövetkeztethető. Feltűntek ugyan szocialista politikusok a Piros Pont Kávéházban (itt épp csak kávét nem lehetett inni), de inkább csak a könnyed trécselésre helyezték a hangsúlyt. Oldott hangulat, ártatlan kószálás jellemezte a tömeget. Sokan voltak különben, irgalmatlanul sokan, de ennek taglalása csak Fideszrendezvényeken divat, itt nem izgatott senkit. Nem sokkal az MSZP uralta virágos rét mögött ünnepeltek a „balos pártok”. A Munkáspárt aláírást gyűjtött Április 4-e védelmében, a DAC (Dolgozói Akció Centrum) székein pedig föltűnt a munkásosztály mai helyzetét ecsetelő Tamás Gáspár Miklós. Marx Károly hatalmas, a régi világból jól ismert portréja volt látható a posztereken, a Baloldali Front öreg könyveket árult. Volt itt kubai sátor is, amelynek bejáratára a Fuck USA! feliratot pingálták. Igen népszerű volt a Margharita és a Cuba libre nevű ital, ezekből a nép jóval többet vett magához, mint a Chávezt és Castrót közösen ábrázoló fotókból. - Jól érezzük itt magunkat - mondták egy idősekből álló kőbányai társaság tagjai, akik délelőtt tíz és délután négy között ugyanannál a padnál ültek. - Azért ültünk ilyen közel az egészségsátorhoz - mondták nevetve a társaság férfi tagjai -, hogy minden sör után megméressük a vérnyomásunkat. - Csak dumálnak - legyintettek rájuk a hölgyek, akik nagyon meg voltak elégedve Gyurcsány déli beszédével. Mint mondták: ezt így kell, meg kell mondani világosan, hogy győzünk, és kész. - írja bele a cikkbe, hogy mi már nem szeretjük a handabandázást. A délutánt meg az estét a táncosok és az énekesek uralták. A rendőrök unottan ácsorogtak az Olof Palme sétányon. WWW.NOL.HU Globalizálódó szakszervezetek Folytatás az 1. oldalról A szakszervezetek tagsága világszerte évtizedek óta csökken. Az Egyesült Államokban 1970-ben még az alkalmazottak 23,5 százaléka volt szakszervezeti tag, 2003-ban már csak 12,4 százalékuk. Az Európai Unióban ez alatt az idő alatt 37,8 százalékról 26 százalék köré csökkent a szervezett dolgozók aránya. E tendencia ellenére Európában, az igazán erős szakszervezetek kisebb tagsággal is eredményesek lehetnek - igazolják az elmúlt évek tapasztalatai. Franciaországban például a munkavállalóknak csak nyolc százaléka (a magánszektorban alig öt százaléka) szakszervezeti tag, ám a legnagyobb tömörülések, mint a szocialistákhoz kötődő CFDT, vagy a kommunista CGT milliókat mozgatnak meg, bénító általános sztrájkot képesek összehívni. Svédországban a dolgozók 85, Nagy-Britanniában 41, Németországban 39 százaléka szervezett. Az EU előtt az ETUC, a 34 ország 76 szakszervezeti tömörülését (köztük öt magyart) magában foglaló ernyőszervezet képviseli a huszonhetek munkavállalóit. Egyéni tagság itt nincs, s a brit John Monks vezetésével működő, brüsszeli székhelyű szervezet sztrájkfelhívást sem tesz közzé, a nagy európai ügyekben azonban a tagállamok szakszervezetei együtt demonstrálnak. A magyar szakszervezetek egyelőre nem gondolkodnak azon, hogy azonos ágazatokban, de más országokban szerveződő érdekvédelmi tömörülésekkel egyesüljenek, bár fontosnak tartják a nemzetközi kapcsolatok ápolását. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke lapunknak azt mondta: egyelőre azon dolgoznak, hogy az egyegy nagy multicsoporthoz tartozó érdekképviseletek szorosabban együttműködjenek. Mindazonáltal itthon az érdekérvényesítés hatékonyságát vélhetően jelentősen növelné, ha a szétaprózódott szakszervezetek az egységesülést fontolgatnák. A rendszerváltás idején ugyanis a volt SZOT helyébe hét konföderáció lépett, s még jelenleg is hat - igaz, drasztikusan fogyatkozó tagságú - szövetség képviseli a munkavállalókat. Az összeolvadásra ugyan négy éve már volt egy erőtlen kísérlet, ez azonban az érdekkülönbözőségek - szakértők szerint a jelenlegi szakszervezeti vezetők személyes ellentétei - miatt hamar elhalt. Az viszont reménysugár, amit a Szakszervezetek Ifjúsági Szövetségének elnöke, Kovács Balázs a napokban lapunknak elmondott: az ifjú generáció az integrálódásban látna lehetőséget arra, hogy a szervezett dolgozók határozottabbak, erősebbek legyenek, s eredményesebben tudjanak fellépni érdekeikért. Ami pedig a szervezett dolgozók számát illeti, ebben követjük a nemzetközi trendet: az 1990-es hárommillió tagból az évezred elejére alig 650 ezer maradt... Horváth Gábor, Washington Szőcs László, Brüsszel Kun J. Erzsébet, Budapest