Népszabadság, 2007. június (65. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-01 / 126. szám

2 • 2007. JÚNIUS 1., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország www.nol.hu Virágcsokor és tüntetés pedagógusnapra A nyáron 15 ezer tanári állás szűnik meg - Nem kérnek az önkormányzatok a pénzért adott szaktanácsokból Tüntetéssel „ünnepli” ma a Pedagógusok Szakszerve­zete a pedagógusnapot. A jeles nap keserű: a tanárok, tanítók fizetése 8-10 száza­lékkal csökkent, a tanév végén pedig úgy 15 ezer ál­láshely szűnik meg. A szakmai rész sincs rend­ben: hiányzik a visszajelzés és a továbbképzés. Varga Dóra Kereken 55 éve ünnepeljük júni­us elején a tanárokat, tanítókat: június első vasárnapját 1952- ben jelölték ki pedagógusnap­nak. Meglepő módon: anyagi megfontolásból. Az akkori ér­dekvédelmi szervezet vezető­sége ugyanis hosszú javaslat­sort állított össze a pedagógu­sok élet- és munkakörülmé­nyeinek javítását kezdeményez­ve: kértek egyebek mellett bér­emelést, pedagóguslakás-épí­­tést, kedvezményes üdülést. A Magyar Dolgozók Pártja azon­ban csak egyetlenegy pontot fo­gadott el: a pedagógusok napját - ez volt a legolcsóbb. Szakmai indokok helyett most is a pénz szabja meg a vál­toztatások menetét - így látja legalábbis a Pedagógusok Szak­­szervezete, amelynek fővárosi tagozata ezért ma délután öt órára tüntetésre hívja a tanár-, és tanítókollégákat az Akadé­mia épülete elé. Csupán a fővárosban ezer, országosan pedig 15 ezer tanári álláshely szűnik meg ezen a nyáron. Budapesten leginkább a szakközépiskolák pedagógu­sainak kell tartaniuk munka­helyük elveszítésétől - 19 szak­képző intézményt zárnak be -, vidéken viszont az általános is­kolák felső tagozatain tanítók félthetik leginkább állásukat. A demográfiai apály ugyanis most éri el a felső tagozatot, rá­adásul az intézménytársulások is leginkább ezt a fokozatot érintik (az alsó tagozatok ma­radnak helyben, a felső tagoza­tokat összevonják, ha nincs kel­lő számú diák). A nyári iskolabezárási sze­zon azonban csak az egyik oka a létszámleépítésnek: komoly ha­tással bír a szeptemberi heti kétórás kötelező óraszámeme­lés is. Ha ugyanis egy pedagó­gusnak több órát kell megtarta­nia, akkor kevesebb tanár is ele­gendő a tanítás megszervezésé­hez. Akik pedig maradnak, azok sem kapnak már annyi túlóradí­jat, mint eddig: az idei tanév óta már heti két óra többletmunkát díjazás nélkül is elrendelhet számukra a munkáltató. Az idén elmaradt a béreme­lés is: a pedagógusok a 13. havi bérük felét fogják csupán - azt is hónapokra szétosztva - júni­ustól előre megkapni. Nem cso­da, ha az oktatásban dolgozók (a felső- és a közoktatásban együttvéve) nettó átlagkeresete 3,3 százalékkal csökkent, a pe­dagógusoké pedig ennél is job­ban: 2007 első negyedévében 8-10 százalékkal kevesebb pénzt vihettek haza, mint eddig. Az infláció hatásaival is számol­va ez több mint tízszázalékos reálkereset-csökkenést jelent. Persze nem csupán számok­ban és anyagiakban szemlélik magukat és pályájukat a peda­gógusok, akad probléma bőven szakmai téren is. A Pedagógu­sok Szakszervezete (PSZ) „zűr­oktatási mappát” készít: az ér­dekvédők az ország különböző pontjain fórumokat tartva gyűj­tik össze a közoktatás aktuális problémáit. A még csak „fél­kész” csomag a közoktatás szin­te egyetlen szegmensét sem hagyja említés nélkül. - Tíz éve tanítok, de még so­ha senki nem látogatta meg az órámat, hogy megtudjam, mit csinálok jól, és min javíthatnék még - sérelmezte egy pedagó­gus az egyik vidéki fórumon. A szakfelügyelői rendszer úgy másfél évtizede megszűnt, he­lyét a „fakultatív” szaktanács­­adás vette át. Ez viszont pénzbe kerül, amiben nem bővelked­nek az iskolafenntartó önkor­mányzatok, így sokszor inkább nem kérnek a tanácsokból. Évek óta működik ugyan a mérésértékelés, de „csak” a diá­kok képességeit mérik föl. A pe­dagógusok így azt láthatják ugyan, hogy hol tartanak a diák­jaik, de nem tudják, min kellene változtatniuk a tanításban. Erre szolgálna persze a tanártovább­képzés, amire azonban gyakran nincs elég pénz. Egy pedagógus továbbképzésére ugyanis éven­te 11 400 forint áll rendelkezés­re, miközben például a közokta­tás-vezetői képzés féléves tan­díja 100 ezer forint. Miután az önkormányzatoknak e célra nincs kiegészítő forrásuk, a pe­dagógus sokszor saját zsebből kényszerül pótolni a hiányzó összegeket. A családok szétesésével a szülők helyett egyre inkább a pedagógusokra hárul a nevelés is, miközben lassan közhellyé válik, hogy egyre több a hátrá­nyos helyzetű, a nehezen kezel­hető gyerek, a magukra hagyott pedagógusok pedig egyre nehe­zebben „küzdenek” meg velük. Külső segítség híján nehezen tudják kezelni a motiválatlan, hiperaktív, részképesség-zava­ros diákokat is. Nem beszélve azokról az egyre gyakrabban előforduló helyzetekről, amikor a pedagógusnak az agresszívan fellépő, verekedős szülőtől kell megvédenie magát. 2006. december 15.: sztrájkszünet a tanáriban Fotó: Kovács Bence Nevelőből projektmenedzser Június 30-ig pályázhatnak átkép­zési programokra - és az azokat fedező fejenkénti 300 ezer forin­tos keretre - a munkaügyi köz­pontoknál az állás nélkül maradt pedagógusok. A sikeres pályázás­ban a Pedagógusok Szakszerveze­te a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolával közösen próbál segíteni. Az érdekvédők a pályá­­ zatíró és projektmenedzseri, a nyelvi és az informatikai képzése­ket ajánlják, mivel ezek kurrens szakmáknak számítanak: ezeket a főiskola a szakszervezettel együttműködve Budapesten, va­lamint a megyeszékhelyeken in­dítja el. A PSZ próbálja elérni, hogy a pedagógusok még szep­temberben is pályázhassanak a keretre, mivel a felmondásuk csak később dől el. (V. A. D.) Idézetek a PSZ fórumain elhangzottaké • „Ha megbetegszik egy kolléga, és helyettesíteni kell, azért nem fizet­nek túlóradíjat.” • „Szívesen mennék továbbképzés­re, de nincs rá pénz.” • „Megalázó módon nekünk kell kuncsorogni a szülőknél, hogy vegyenek tisztítószert, festéket, ceruzát, mert nincs rá pénz. Az óvodáknak sosincs semmire elég pénzük.” • „A pedagógusok alacsony kerese­te a versenyszféra diplomás bérei és az uniós országok pedagógusbérei alatt maradnak.” • „A technikai dolgozók bizonyta­lan helyzetben érzik magukat. Ki­­szervezik-e őket a közszférából?” • „A pénzügyi, takarékossági szem­pontok, és nem a szakmai szem­pontok kerülnek előtérbe a terve­zett intézkedéseknél. Az oktatás eredményessége nem a takarékos­ság által fog javulni.” • „Az oktatás-nevelés intézményét gazdasági problémává egyszerűsí­tik, a nevelés a sor legvégén áll.” • „Az osztálylétszám felső határát úgy állapították meg, mintha észre sem vennék, hogy egyre több a hát­rányos helyzetű, illetve valamilyen nevelési problémával küszködő gye­rek, akikre jóval több idő kellene.” Lapindító értekezlet leendő „rokkant” újságíróknak Kácsor Zsolt Debrecen A Debrecenben szerkesztett Hajdú-Bihari Napló megyei na­pilap több munkatársa azt állít­ja: a lapot kiadó Inform Média Kft. értekezleteket hívott össze, ahol azt éreztették a dolgozók­kal - újságírókkal, tördelőkkel és korrektorokkal -, hogy ha vannak egészségügyi problé­máik, akkor rokkantnyugdíjaz­­tassák magukat. Névtelenséget kérő újság­írók állítása szerint a cégveze­tés azzal indokolta a kérést: ha a szerkesztőség és a kiadó dol­gozóinak egy részét leszázalé­kolják, akkor a cég igénybe ve­heti a megváltozott munkaké­pességű munkavállalók foglal­koztatásához nyújtott költség­­vetési támogatást. A dolgozók szerint nemcsak értekezleten hangzott el a cég kérése, ha­nem telefonon is felhívták őket, és azt tudakolták tőlük: vannak-e egészségügyi problé­máik, s ha igen, akkor vállal­nák-e, hogy rokkant-nyugdíja­zási kérelmet nyújtanak be. Az újságírókat megdöbben­tette a cégvezetés kérése. Meg­keresésünkre többen úgy fo­galmaztak: huszon- és har­mincéves embereknek nem le­het azt tanácsolni, hogy pró­bálják leszázalékoltatni magu­kat, még akkor sem, ha ezáltal a cég többletbevételhez jutna. Többen sérelmezték azt is: el­hangzottak olyan utalások, mi­szerint stabilabb az állásuk azoknak, akik rokkantnyugdí­jassá válnak. Értesülésünk szerint hason­ló jellegű értekezletek voltak a cég másik két megyei napilap­jánál is, Miskolcon és Nyíregy­házán. Megkerestük Szabó Miklóst, az Inform Média Kft. ügyveze­tő igazgatóját és felelős kiadó­ját, aki helyett Kiss László lap­csoport-főszerkesztő válaszolt kérdéseinkre. Azt mondta: egy kezdeményezésről van szó, amelyet minden bizonnyal né­­hányan félreértelmeztek. Úgy fogalmazott: a cégnél telefo­non valóban érdeklődtek a dol­gozók egészségügyi állapota felől, de csupán azért, mert a cégvezetés a szívén viseli a munkatársak egészségét, s nem szeretnék, ha valaki bete­gen dolgozna. Mint mondta, azt akarták jelezni: ha egész­ségügyi szempontból indokolt, akkor a dolgozók kérelmezhe­tik rokkantnyugdíjazásukat. Közbevetésünkre, miszerint a debreceni újságírókat egy érte­kezleten már-már biztatták a rokkant-nyugdíjaztatásra, Kiss László azt válaszolta: csak azt mondták el az újságíróknak, hogy ha valakinek van nyomós egészségügyi indoka, éljen a jogszabályok adta lehetőség­gel, de ez teljesen a munkavál­laló egyéni döntése. Az ügyről megkérdeztük az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, amelynek elnöke, Papp István elmondta: sem munkajogi, sem társadalombiztosítási szem­pontból nem jogszerű a mun­káltató effajta kezdeményezé­se, hiszen a rokkantnyugdíja­zásnak megvannak a szigorú egészségügyi-társadalombiz­tosítási feltételei. Hozzátette: a rokkantsági nyugdíj megállapí­tását kizárólag az érintett sze­mély kezdeményezheti, ha az erre vonatkozó feltételeknek megfelel. • A közeljövőben szigorodni fog­nak a rokkant-nyugdíjaztatás fel­tételei, hiszen jelenleg az ország­ban mintegy 450 ezer rokkant­­nyugdíjas még aktív korú. Persze, továbbra is cél és támogatásra ér­demes további foglalkoztatásuk, a tovább dolgozók aránya most csak 10 százalék. A vissza nem téríten­dő költségvetési támogatás mérté­ke jelenleg a munkavállaló munka­bére és járulékainak 40-100 száza­lékáig terjedhet. Egy 2005-ben ho­zott kormányrendelet alapján júli­ustól az ehhez való hozzájutás is szigorodik, csak az akkreditált, vagyis minősítésen átesett munka­adók vehetik föl a dotációt. HIRDETÉS Demonstráció babákkal Kismamák demonstráltak teg­nap a babakocsis közlekedésre alkalmas város megteremtésé­ért Budapesten. A szervezők pe­tícióba foglalták követeléseiket, azt, hogy részesítsék előnyben a gyalogosközlekedést az autós­sal szemben, épüljenek megfele­lő szélességű járdák, teremtsék meg az akadálymentesítést, a szabálytalan parkolással szemben pedig lépjenek fel ha­tározottabban. A petíciót eljut­tatták az éppen ülésező Fővárosi Közgyűlésnek. Fotó: Reviczky Zsolt Támogatás Kállai Ernőnek Várhatóan mind az öt parla­menti párt támogatni fogja Kállai Ernőt a kisebbségi ombudsman posztjára. A Fi­desz, az MSZP, a KDNP és az MDF több név nélkül nyilatko­zó képviselője azt mondta, hogy az állampolgári jogok biztosának jelölt Majtényi László esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Az SZDSZ mind a két jelöltet elfo­gadja. (MTI)

Next