Népszabadság, 2007. június (65. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-01 / 126. szám
2 • 2007. JÚNIUS 1., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország www.nol.hu Virágcsokor és tüntetés pedagógusnapra A nyáron 15 ezer tanári állás szűnik meg - Nem kérnek az önkormányzatok a pénzért adott szaktanácsokból Tüntetéssel „ünnepli” ma a Pedagógusok Szakszervezete a pedagógusnapot. A jeles nap keserű: a tanárok, tanítók fizetése 8-10 százalékkal csökkent, a tanév végén pedig úgy 15 ezer álláshely szűnik meg. A szakmai rész sincs rendben: hiányzik a visszajelzés és a továbbképzés. Varga Dóra Kereken 55 éve ünnepeljük június elején a tanárokat, tanítókat: június első vasárnapját 1952- ben jelölték ki pedagógusnapnak. Meglepő módon: anyagi megfontolásból. Az akkori érdekvédelmi szervezet vezetősége ugyanis hosszú javaslatsort állított össze a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítását kezdeményezve: kértek egyebek mellett béremelést, pedagóguslakás-építést, kedvezményes üdülést. A Magyar Dolgozók Pártja azonban csak egyetlenegy pontot fogadott el: a pedagógusok napját - ez volt a legolcsóbb. Szakmai indokok helyett most is a pénz szabja meg a változtatások menetét - így látja legalábbis a Pedagógusok Szakszervezete, amelynek fővárosi tagozata ezért ma délután öt órára tüntetésre hívja a tanár-, és tanítókollégákat az Akadémia épülete elé. Csupán a fővárosban ezer, országosan pedig 15 ezer tanári álláshely szűnik meg ezen a nyáron. Budapesten leginkább a szakközépiskolák pedagógusainak kell tartaniuk munkahelyük elveszítésétől - 19 szakképző intézményt zárnak be -, vidéken viszont az általános iskolák felső tagozatain tanítók félthetik leginkább állásukat. A demográfiai apály ugyanis most éri el a felső tagozatot, ráadásul az intézménytársulások is leginkább ezt a fokozatot érintik (az alsó tagozatok maradnak helyben, a felső tagozatokat összevonják, ha nincs kellő számú diák). A nyári iskolabezárási szezon azonban csak az egyik oka a létszámleépítésnek: komoly hatással bír a szeptemberi heti kétórás kötelező óraszámemelés is. Ha ugyanis egy pedagógusnak több órát kell megtartania, akkor kevesebb tanár is elegendő a tanítás megszervezéséhez. Akik pedig maradnak, azok sem kapnak már annyi túlóradíjat, mint eddig: az idei tanév óta már heti két óra többletmunkát díjazás nélkül is elrendelhet számukra a munkáltató. Az idén elmaradt a béremelés is: a pedagógusok a 13. havi bérük felét fogják csupán - azt is hónapokra szétosztva - júniustól előre megkapni. Nem csoda, ha az oktatásban dolgozók (a felső- és a közoktatásban együttvéve) nettó átlagkeresete 3,3 százalékkal csökkent, a pedagógusoké pedig ennél is jobban: 2007 első negyedévében 8-10 százalékkal kevesebb pénzt vihettek haza, mint eddig. Az infláció hatásaival is számolva ez több mint tízszázalékos reálkereset-csökkenést jelent. Persze nem csupán számokban és anyagiakban szemlélik magukat és pályájukat a pedagógusok, akad probléma bőven szakmai téren is. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) „zűroktatási mappát” készít: az érdekvédők az ország különböző pontjain fórumokat tartva gyűjtik össze a közoktatás aktuális problémáit. A még csak „félkész” csomag a közoktatás szinte egyetlen szegmensét sem hagyja említés nélkül. - Tíz éve tanítok, de még soha senki nem látogatta meg az órámat, hogy megtudjam, mit csinálok jól, és min javíthatnék még - sérelmezte egy pedagógus az egyik vidéki fórumon. A szakfelügyelői rendszer úgy másfél évtizede megszűnt, helyét a „fakultatív” szaktanácsadás vette át. Ez viszont pénzbe kerül, amiben nem bővelkednek az iskolafenntartó önkormányzatok, így sokszor inkább nem kérnek a tanácsokból. Évek óta működik ugyan a mérésértékelés, de „csak” a diákok képességeit mérik föl. A pedagógusok így azt láthatják ugyan, hogy hol tartanak a diákjaik, de nem tudják, min kellene változtatniuk a tanításban. Erre szolgálna persze a tanártovábbképzés, amire azonban gyakran nincs elég pénz. Egy pedagógus továbbképzésére ugyanis évente 11 400 forint áll rendelkezésre, miközben például a közoktatás-vezetői képzés féléves tandíja 100 ezer forint. Miután az önkormányzatoknak e célra nincs kiegészítő forrásuk, a pedagógus sokszor saját zsebből kényszerül pótolni a hiányzó összegeket. A családok szétesésével a szülők helyett egyre inkább a pedagógusokra hárul a nevelés is, miközben lassan közhellyé válik, hogy egyre több a hátrányos helyzetű, a nehezen kezelhető gyerek, a magukra hagyott pedagógusok pedig egyre nehezebben „küzdenek” meg velük. Külső segítség híján nehezen tudják kezelni a motiválatlan, hiperaktív, részképesség-zavaros diákokat is. Nem beszélve azokról az egyre gyakrabban előforduló helyzetekről, amikor a pedagógusnak az agresszívan fellépő, verekedős szülőtől kell megvédenie magát. 2006. december 15.: sztrájkszünet a tanáriban Fotó: Kovács Bence Nevelőből projektmenedzser Június 30-ig pályázhatnak átképzési programokra - és az azokat fedező fejenkénti 300 ezer forintos keretre - a munkaügyi központoknál az állás nélkül maradt pedagógusok. A sikeres pályázásban a Pedagógusok Szakszervezete a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolával közösen próbál segíteni. Az érdekvédők a pályá zatíró és projektmenedzseri, a nyelvi és az informatikai képzéseket ajánlják, mivel ezek kurrens szakmáknak számítanak: ezeket a főiskola a szakszervezettel együttműködve Budapesten, valamint a megyeszékhelyeken indítja el. A PSZ próbálja elérni, hogy a pedagógusok még szeptemberben is pályázhassanak a keretre, mivel a felmondásuk csak később dől el. (V. A. D.) Idézetek a PSZ fórumain elhangzottaké • „Ha megbetegszik egy kolléga, és helyettesíteni kell, azért nem fizetnek túlóradíjat.” • „Szívesen mennék továbbképzésre, de nincs rá pénz.” • „Megalázó módon nekünk kell kuncsorogni a szülőknél, hogy vegyenek tisztítószert, festéket, ceruzát, mert nincs rá pénz. Az óvodáknak sosincs semmire elég pénzük.” • „A pedagógusok alacsony keresete a versenyszféra diplomás bérei és az uniós országok pedagógusbérei alatt maradnak.” • „A technikai dolgozók bizonytalan helyzetben érzik magukat. Kiszervezik-e őket a közszférából?” • „A pénzügyi, takarékossági szempontok, és nem a szakmai szempontok kerülnek előtérbe a tervezett intézkedéseknél. Az oktatás eredményessége nem a takarékosság által fog javulni.” • „Az oktatás-nevelés intézményét gazdasági problémává egyszerűsítik, a nevelés a sor legvégén áll.” • „Az osztálylétszám felső határát úgy állapították meg, mintha észre sem vennék, hogy egyre több a hátrányos helyzetű, illetve valamilyen nevelési problémával küszködő gyerek, akikre jóval több idő kellene.” Lapindító értekezlet leendő „rokkant” újságíróknak Kácsor Zsolt Debrecen A Debrecenben szerkesztett Hajdú-Bihari Napló megyei napilap több munkatársa azt állítja: a lapot kiadó Inform Média Kft. értekezleteket hívott össze, ahol azt éreztették a dolgozókkal - újságírókkal, tördelőkkel és korrektorokkal -, hogy ha vannak egészségügyi problémáik, akkor rokkantnyugdíjaztassák magukat. Névtelenséget kérő újságírók állítása szerint a cégvezetés azzal indokolta a kérést: ha a szerkesztőség és a kiadó dolgozóinak egy részét leszázalékolják, akkor a cég igénybe veheti a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatást. A dolgozók szerint nemcsak értekezleten hangzott el a cég kérése, hanem telefonon is felhívták őket, és azt tudakolták tőlük: vannak-e egészségügyi problémáik, s ha igen, akkor vállalnák-e, hogy rokkant-nyugdíjazási kérelmet nyújtanak be. Az újságírókat megdöbbentette a cégvezetés kérése. Megkeresésünkre többen úgy fogalmaztak: huszon- és harmincéves embereknek nem lehet azt tanácsolni, hogy próbálják leszázalékoltatni magukat, még akkor sem, ha ezáltal a cég többletbevételhez jutna. Többen sérelmezték azt is: elhangzottak olyan utalások, miszerint stabilabb az állásuk azoknak, akik rokkantnyugdíjassá válnak. Értesülésünk szerint hasonló jellegű értekezletek voltak a cég másik két megyei napilapjánál is, Miskolcon és Nyíregyházán. Megkerestük Szabó Miklóst, az Inform Média Kft. ügyvezető igazgatóját és felelős kiadóját, aki helyett Kiss László lapcsoport-főszerkesztő válaszolt kérdéseinkre. Azt mondta: egy kezdeményezésről van szó, amelyet minden bizonnyal néhányan félreértelmeztek. Úgy fogalmazott: a cégnél telefonon valóban érdeklődtek a dolgozók egészségügyi állapota felől, de csupán azért, mert a cégvezetés a szívén viseli a munkatársak egészségét, s nem szeretnék, ha valaki betegen dolgozna. Mint mondta, azt akarták jelezni: ha egészségügyi szempontból indokolt, akkor a dolgozók kérelmezhetik rokkantnyugdíjazásukat. Közbevetésünkre, miszerint a debreceni újságírókat egy értekezleten már-már biztatták a rokkant-nyugdíjaztatásra, Kiss László azt válaszolta: csak azt mondták el az újságíróknak, hogy ha valakinek van nyomós egészségügyi indoka, éljen a jogszabályok adta lehetőséggel, de ez teljesen a munkavállaló egyéni döntése. Az ügyről megkérdeztük az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, amelynek elnöke, Papp István elmondta: sem munkajogi, sem társadalombiztosítási szempontból nem jogszerű a munkáltató effajta kezdeményezése, hiszen a rokkantnyugdíjazásnak megvannak a szigorú egészségügyi-társadalombiztosítási feltételei. Hozzátette: a rokkantsági nyugdíj megállapítását kizárólag az érintett személy kezdeményezheti, ha az erre vonatkozó feltételeknek megfelel. • A közeljövőben szigorodni fognak a rokkant-nyugdíjaztatás feltételei, hiszen jelenleg az országban mintegy 450 ezer rokkantnyugdíjas még aktív korú. Persze, továbbra is cél és támogatásra érdemes további foglalkoztatásuk, a tovább dolgozók aránya most csak 10 százalék. A vissza nem térítendő költségvetési támogatás mértéke jelenleg a munkavállaló munkabére és járulékainak 40-100 százalékáig terjedhet. Egy 2005-ben hozott kormányrendelet alapján júliustól az ehhez való hozzájutás is szigorodik, csak az akkreditált, vagyis minősítésen átesett munkaadók vehetik föl a dotációt. HIRDETÉS Demonstráció babákkal Kismamák demonstráltak tegnap a babakocsis közlekedésre alkalmas város megteremtéséért Budapesten. A szervezők petícióba foglalták követeléseiket, azt, hogy részesítsék előnyben a gyalogosközlekedést az autóssal szemben, épüljenek megfelelő szélességű járdák, teremtsék meg az akadálymentesítést, a szabálytalan parkolással szemben pedig lépjenek fel határozottabban. A petíciót eljuttatták az éppen ülésező Fővárosi Közgyűlésnek. Fotó: Reviczky Zsolt Támogatás Kállai Ernőnek Várhatóan mind az öt parlamenti párt támogatni fogja Kállai Ernőt a kisebbségi ombudsman posztjára. A Fidesz, az MSZP, a KDNP és az MDF több név nélkül nyilatkozó képviselője azt mondta, hogy az állampolgári jogok biztosának jelölt Majtényi László esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Az SZDSZ mind a két jelöltet elfogadja. (MTI)