Népszabadság, 2007. július (65. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-12 / 161. szám
2 • 2007. JÚLIUS 12., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG Magyarország Minden kérdést jóváhagy az OVB? E-mail versenyez a személyes beadvánnyal - A szocialista párt emelné a népszavazáshoz szükséges aláírások számát A Fideszt zavarba ejtette, hogy magánszemélyek az ő kérdéseikre rímelő, de azokkal ellentétes tartalmú népszavazási kezdeményezéseket tettek. Zavarban lehet az OVB is, hiszen várhatóan újabb politikai támadások előtt áll. Az MSZP szeretné fölemeltetni a népszavazási kezdeményezésekhez szükséges aláírások számát. Csuhaj Ildikó-Lencsés Károly - E zavarkeltő akció mögött a kormány áll, s Gyurcsány Ferenc - jelentette ki tegnap Pokorni Zoltán annak kapcsán, hogy hétfő délután - a Fidesszel párhuzamosan - magánszemélyek is népszavazást kezdeményeztek a patikaliberalizációról, a termőföldről és a kórház-privatizációról, csak éppen ellenkező előjellel, mint a Fidesz. Pokorni Zoltán „jogi nonszensznek” nevezte az akciót, s emlékeztetett: személyesen is jelen volt, amikor az Országos Választási Iroda vezetőjének, Rytkó Emíliának hétfőn, pontosan 16 órakor ismét benyújtották a fideszes kérdéseket. A Fidesz alelnöke valószínűleg hiába hivatkozik arra, hogy - a KDNP-vel közösen - hétfőn másodjára benyújtott három kérdés elsőbbséget élvez - ez valószínűleg nem igaz, ugyanis egy magánszemély elektronikus úton ugyancsak délután négykor juttatta el a népszavazási kezdeményezéseit. E-mailen benyújtott indítványokat egyébként már korábban is fogadtak, ezt nem tiltja semmi, és rossz nyelvek szerint a Fidesz is jobban jár, ha - a sorban állás helyett - ezzel az eszközzel él. A versenyfutás tulajdonképpen felesleges is volt, mert a népszavazási törvény nem a kérdések benyújtásához, hanem azok hitelesítéséhez fűz jogkövetkezményeket. A szabályok nem teszik ugyanis lehetővé, hogy az OVB az egymással konkuráló kezdeményezések között - azok hitelesítése előtt - beérkezési sorrendjük alapján tegyen különbséget, így könnyen lehet, hogy az ellenkérdésekben is lesz referendum. Pokorni Zoltán szerint az OVB eddigi gyakorlata azt bizonyítja, hogy a kérdések benyújtásának a sorrendje számít. Ennek alátámasztására a sajtótájékoztatón példaként említette, hogy az idén áprilisban az OVB-hez a tb-kassza állami kézben maradásával kapcsolatban két népszavazási kérdést is benyújtottak, a testület pedig a sorrendben elsőként hozzá érkezett kérdést tűzte napirendjére, és a hitelesítés után a másik hasonló tárgyú kérdést nem is vitatta meg. Kétségtelen, hogy az OVB két korábbi ügyben az érkezési sorrendre figyelemmel járt el. Áprilisban egy, a több-biztosítós rendszerről szóló kezdeményezést azért utasított el, mert néhány héttel korábban már benyújtottak azonos tartalmú kérdést. Vitatható, hogy helyesen jártak-e el, ám a kezdeményező nem fordult az AB-hez, így a határozat alkotmányossági kontrollja elmaradt. Pokorni Zoltán nem ért egyet Szikinger István alkotmányjogász azon véleményével, miszerint akár egyszerre is fel lehetne tenni a Fidesz kezdeményezéseit és a másik három kérdést. Elvileg egy ilyen népszavazáson előfordulhatna, hogy egymást kizáró álláspontokat erősítenek meg a választók, 25 százalék plusz egy szavazattal - konstatálta a fideszes politikus, aki egyértelművé tette: mind a hat fideszes kérdésről népszavazást szeretnének, és egyszerre. Bármit is szeretne Pokorni, a legnagyobb valószínűsége most annak van, hogy a választási bizottság ezúttal minden olyan kezdeményezést hitelesít, amely a törvényes feltételeknek megfelel. Ilyenek az ellenzéknek a kórház-privatizáció, valamint a patikán kívüli gyógyszerárusítás tilalmáról, tovább a gazdák földre vonatkozó elővásárlási jogáról szóló kérdései. Bizonyára átengedik a magánszemély két, ezekkel ellentétes tartalmú, a gyógyszerárusítás liberalizálását, illetve a földet ténylegesen megművelő személyek elővásárlási jogát szorgalmazó indítványát. Egyértelműségi probléma merülhet fel annak kapcsán, hogy pontosan értelmezhető-e az a kérdés, amely szerint az önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásáról szabadon dönthetnének. A kérdések kapcsán egyébként felvetődhet, hogy azok nem is ugyanolyan tartalmúak - sőt egymással éppen ellentétesek -, akkor pedig, ha a jogszabályt betű szerint értelmezik, nincs is ütközés. És hogy vajon igaza van-e Pokorni Zoltánnak abban, hogy a „zavarkeltő akció” mögött a kormány és Gyurcsány Ferenc áll, arra Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője válaszolt: a kérdések jellegéből látszik, hogy a kormány politikájával szimpatizáló ember nyújtotta be őket, azt azonban nem tudja, ki volt az. Kálmán László: Bántotta a szememet Nyelvész vagyok, ezért szakmai motivációja is van annak, hogy magánszemélyként újabb népszavazási kérdéseket nyújtottam be az OVB-nek - mondta lapunknak Kálmán László. A nyelvész a Fidesz népszavazási kérdéseinek ellentétpárjait azért juttatta el a választási bizottsághoz, mert - mint fogalmazott - „bántotta a szemét” az előző három kérdés, amely szerinte tendenciózusan befolyásolja a szavazókat. Ezért arról kérdezné a voksolókat, hogy egyetértenek-e a gyógyszerek patikán kívüli árusításával, és nem a családi gazdáknak, hanem a földet ténylegesen megművelő személyeknek biztosítanának-e elővásárlási jogot. A nyelvész mindazonáltal nem tagadta, hogy nem híve a Fidesznek, így a két motiváció természetesen összefügg. Kálmán László ugyanakkor elfogadhatatlannak mondta, hogy - bár ő nem kívánt szerepelni - a Hír TV megszerezte az elérhetőségét, márpedig a televízió ezt szerinte csak az OVB-től tudhatta meg. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a Klubrádió Kontra című műsorában tegnap azt mondta: ha az OVB-től került ki az információ, akkor jogsértést követett el, mint ahogy ezt tette a Hír TV is. Az OVB este cáfolta, hogy tőle került volna ki az információ. (K. J. E.) Igazgatóságok a kampányra Egyre szövevényesebb a Fidesz-struktúra, az ellenzéki párt mellett - Orbán Viktor elképzelése szerint - szervezetek sora alakul általában kampányidőszakokra. Csuhaj Ildikó Ismét változik a Fidesz-struktúra. Deutsch-Für Tamás, Orbán Viktor pártelnök kabinetfőnöke a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: szeptember 1-jétől hat igazgatóság (külügyi, civil, „programalkotó”, társadalmi kapcsolatokért felelős, személyzeti, valamint stratégiai) alakul, plusz egy önkormányzati és koordinációs iroda. A cél, hogy a Fidesz szolgáltató pártként „közelebb kerüljön a társadalomhoz”. Az egyik Fideszes szakértő szerint a struktúraváltásnak van aktuális üzenete: a népszavazás, illetve a 2009-es EP-választás előtt eminens érdeke a Fidesznek, hogy „közvetlen, jól dokumentálható” kapcsolatot alakítson ki a különböző társadalmi csoportokkal, szervezetekkel, ez ugyanis megkönnyíti a mozgósítást. A megalakuló igazgatóságok és az irodák közvetlenül Orbán Viktor és Deutsch-Für Tamás irányításával működnek. Az igazgatóságok élére kiválasztott társaság meglehetősen „színes”, de viszonylag kevéssé ismert szereplőkről van szó (Bíró Olga, Papp Csilla, Koszorús László). Gyürk András a stratégiai igazgatóság elnöke lesz, a fiatal európai parlamenti képviselő sikeres kampányfőnök volt a 2004-es EP-választásokon. Vizkeleti Mariann pedig, aki Orbán Viktor egykori, miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadója volt, a programalkotás, s egyszersmind a kormányzásra való felkészülés felelőse lesz. Koszorús László fideszes parlamenti képviselő arról, hogy hogyan kell elképzelni a társadalmi kapcsolatok igazgatóságának működését, lapunknak úgy nyilatkozott: tizenhat „mikrocsoport” tartozik az általa vezetett igazgatósághoz, feladatuk a közvetlen kapcsolat elmélyítése lesz a különböző társadalmi csoportokkal, olyanokkal, mint például az autóstársadalom vagy a panellakok. A cél: „minél precízebben megismerni, górcső alá vonni” a helyzetüket, elvárásaikat. A lapunk által megkérdezett Fideszesek némiképp szkeptikusak: hasonló céllal alakultak meg ugyanis a Fidesz mellett 2003 és 2005 között, nyilvánvalóan Orbán Viktor akaratának megfelelően a tagozatok (gazda-, nyugdíjas-, női, falusi, kulturális, önkormányzati, zöld-, munkás- és ifjúsági), melyek „nem igazán váltották be a hozzájuk fűzött reményeket”; a „villáskulcsos” Kontúr Pálról (munkástagozat) alig hallani, de a Medgyessy Pétert „lehazaárulózó” Loppert Dániel (ifjúsági tagozat) sem szerepel a nyilvánosság előtt. Másrészt már most sok a párhuzamosság: az önkormányzati tagozat elnöke Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Fidesz önkormányzati kabinetvezetője Kovács Zoltán pápai polgármester, a pártelnökségben Kósa Lajos debreceni polgármester az önkormányzati szféra felelőse, a Deutsch-Für Tamás által említett, megalakuló struktúra szerint pedig az önkormányzati és koordinációs iroda élére Papp Csilla kerül. Arról nem is beszélve, hogy tavaly ősszel, a Fidesz győri kongresszusán döntöttek az „önkormányzati képviselők fórumának” (önkormányzati tanács, regionális országos gyűlések, országos önkormányzati gyűlés 6600 fő részvételével) felállításáról, de a hírek szerint a regionális pártigazgatók kinevezésén túlmenően „semmi különös nem történt ezen a téren”. www.nol.hu Oda-vissza Fidesz • Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban? • Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket csak gyógyszertárban lehessen árusítani? • Egyetért-e Ön azzal, hogy 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén? Kálmán László • Egyetért-e Ön azzal, hogy egyes vény nélkül is kapható gyógyszereket a gyógyszertárakon kívül is lehessen forgalmazni? • Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek? • Egyetért-e Ön azzal, hogy a földterület megművelőjét illesse meg első helyen elővásárlási jog termőföld vásárlása esetén? Alkotmányértelmezést szeretne az MSZP Úgy tűnik, a népszavazási törvényben újabb joghézagra bukkantunk - mondta Wiener György szocialista képviselő. Az MSZP épp e jogszabály értelmezésének problémáiról tartott sajtótájékoztatót tegnap, ahol Avarkeszi Dezső, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának MSZP-s elnöke elmondta: az AB júniusi határozata alapján kezdeményezik, hogy a parlament határozza meg, hogy a népszavazás eredménye meddig köti a jogalkotót, s hogy ugyanabban a kérdésben meddig nem lehet újabb referendumot kiírni. Javasolják azt is, hogy pontosabban szabályozzák a védett tárgyak körét, és vizsgálják felül: nem lenne-e szerencsés felemelni a népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírások számát, mert a mai kétszázezres küszöb alacsony. Hangsúlyozták, hogy a tiltott tárgyakról, így a költségvetésről, illetve a kormányprogramról az AB-től alkotmányértelmezést kellene kérni. Fidesz-igazgatóságok struktúrája Forrás: Népszabadság-gyűjtés / Népszabadság-grafika A párt civil kapcsolatrendszere 1995: Professzorok Batthyány Köre (elnök: Náray-Szabó Gábor) 1996: Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (elnök: Martonyi János) 2002: Polgári körök (koordinátor: Hende Csaba) 2002: Szövetség a Nemzetért Polgári Kör 2003: Fidesz - Magyar Polgári Szövetség tagozatai 2003: Polgári Magyarországért Alapítvány (elnök: Balog Zoltán) 2004: Polgári Kormányzás 2006 (koordinátor: Navracsics Tibor) 2005: Nemzeti Konzultációs Testület (koordnátor: Orbán Viktor) 2005: Civil Egyeztető Fórum (szervezők: Sunyovszky Szilvia, Vizkeleti Mariann) (Forrás: Népszabadság-gyűjtés)