Népszabadság, 2007. szeptember (65. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-01 / 204. szám

2 • 2007. SZEPTEMBER 1. SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG Magyarország RÖVIDEN Diákhitel számlára Öt felsőoktatási intézmény­ben nyílik lehetőség a költ­ségtérítéses hallgatók szá­mára februártól - kísérleti program keretében - arra, hogy a tandíjukat fedező di­ákhitelt közvetlenül az egye­tem vagy főiskola számlájára utalja a Diákhitel Központ. Ez megoldást jelenthet arra a problémára, hogy a költ­ségtérítéses hallgatók addig nem iratkozhatnak be, amíg nem fizetik be a költségtérí­tést. Amíg viszont nem irat­koznak be, addig nem vehet­nek föl diákhitelt sem, ami­ből fizethetnének. (V. A.D.) Légi mentők Szentesen Szentesen épül meg a hete­dik magyarországi légimen­­tő-bázis. A tervek szerint már idén használatba vehe­tik a mentők az új bázist. A kormány határozatáról Ko­vács Attila, az egészségügyi tárca államtitkára számolt be, mint mondta, azért dön­töttek Szentes mellett, mert innen a dél-alföldi régió job­ban „lefedhető”, mint Sze­gedről. (D. A. N) Kapcsolati háló Szocialista politikusok és az MSZP-hez közel álló szemé­lyek is érintettek a csepeli galvániszap ügyében - állítja a Fidesz. Németh Szilárd csepeli frakcióvezető és Illés Zoltán, a Fidesz környezet­­védelmi szakértője szerint a Nagymező utcai mélygarázs kivitelezője, a Murus Zrt. szállította a legutóbb felfe­dezett szennyező anyagokat, s a cég igazgatósági tagja je­lenleg is Kunos Péter, az Agrobank volt vezérigazga­tója, Hatvani Szabó János, az ÁVÜ egykori vezetője, s a felügyelőbizottság tagja volt Élő Norbert szocialista hon­atya. (S. G.) Hosszabb nyomozás A Központi Nyomozó Fő­ügyészség november 9-ig meghosszabbította a Lengyel Zoltán országgyűlési képvi­selő ellen tett feljelentés ügyében a nyomozást. A Központi Nyomozó Fő­ügyészség vezetője azzal in­dokolta döntését, hogy az ügyben további bizonyítási lehetőségek is vannak. Az RTL Klub Híradója úgy tud­ja: a főügyészség kezdemé­nyezné a képviselő mentel­mi jogának felfüggesztését. (MTI) Négy MTI-elnökjelölt Négy pályázat érkezett a Magyar Távirati Iroda elnö­ki posztjára. Pályázatot nyúj­tott be Belénessy Csaba, a Lánchíd Rádió Budapest fő­­szerkesztője, Kerekes Pál kommunikációs szakember, Váradi Emil, aki 2002-2005 között az MTI általános szakmai elnöke volt, vala­mint Vince Mátyás jelenlegi elnök. A tulajdonosi testület a végszavazást október 1-jén tartja. (MTI) Kizárták „Csonttollút” Kizárták a Fideszből a párt leányfalui önkormányzati képviselőjét, Cs. Kovács Gabriellát, aki egy inter­netes portál szerint antisze­mita kijelentéseket fogalma­zott meg, „Csonttollú” né­ven rendszeres szereplője internetes fórumoknak. A Jobbik.net fórumán többek között azt írta, hogy „a zsidó kurvaországiak mindent megtesznek, hogy kimossák végrehajtó hóhér fattyaikat”. (MTI) Mindenki mást lát a gárdában Öt párt ötféle véleményt fogalmazott meg a szélsőjobboldali veszélyről Folytatás az 1. oldalról Gyurcsány kérdést intézett a Fidesz képviselőihez: nincs köztük, aki levonná a következ­tetést, okulna a történelemből, miszerint nem integrálni kell a fasisztákat, hanem küzdeni kell velük? Bejelentette: a kormány a polgári törvénykönyv módo­sítását kezdeményezi, a közös­ség elleni izgatásra vonatkozó szabályok szigorításáért. - A Magyar Gárda rossz Ma­gyarországnak és a Fidesznek - szögezte le újfent Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Munkatársunk kérdésére azon­ban „szómágiának” nevezte a tőlük kívánt elhatárolódást, s megismételte, hogy a Fidesz, a törvény és a rend pártja. Hisz­tériakeltéssel vádolta a minisz­terelnököt, s az „antiszemitázá­­si” fronton is „visszalőtt”, mondván, az MSZP nem zárta ki a holokauszttal viccelődő Zuschlag Jánost, és azt az V. ke­rületi képviselőt sem, aki a Fi­desz „díszzsidójának” nevezte Deutsch-Für Tamást. (Buta, al­kalmatlan emberek minden pártban lesznek, - hangzott Gyurcsány válasza - ez akkor válik problémává, ha ez a gon­dolkodásmód intézményesül, mint a Jobbik, illetve a Fidesz esetében.) Arra a kérdésre, lesz-e kö­vetkezménye Wittner Mária fideszes képviselő Magyar Gár­da megalakulásakor mondott beszédének, Navracsics Tibor azt felelte, hogy az egykori ’56- os halálraítélt a szeretet hatal­máról beszélt az avatáson. Sze­rinte érthető, ha Wittner Mária nehezen éli meg, hogy a minisz­terelnök „egy zsidóktól kétsze­resen elkobzott villában él”, és ezért még csak bocsánatot sem kért. Szerinte tavaly tavasszal „besült a kormány antiszemita kártyája”, bizonyosodott, hogy a Fidesz nem antiszemita. Hogy jön ahhoz Gyurcsány Ferenc, hogy lefasisztázza a jobboldali­akat?! Hogy meri? (Navracsics láthatóan kibo­rult, mikor Gyurcsány fölmuta­tott egy Demokrata-címlapot az ő fényképével, s ingerülten rea­gált az egyéb támadásokra is.) Magyarországon nincs fasiz­mus és nincs fasiszta veszély sem, viszont vannak fasiszták - vélekedett Eörsi Mátyás SZDSZ-es frakcióvezető. (Eörsi igyekezett a pártcsatá­rozásoktól elhúzódva, a veszélyt jelentéktelennek tekinteni - be­széde a külföld számára nyilván megnyugtató is volt.) Eörsi Mátyás arról is szólt: büszke rá, hogy Magyarorszá­gon szélsőséges erő immár nem tagja a parlamentnek. Szerinte ugyanakkor „tízezrek, százez­rek okkal félhetnek, hogy a szélsőséges erők megerősöd­hetnek. Ennek megakadályozá­sa elsősorban nem jogi, hanem kőkemény politikai kérdés. A szabad demokrata frakcióveze­tő megismételte: pártja kész az együttműködésre önkormány­zati szinten, ha a Fidesz fel­mondja partnerségét a Jobbik­kal, amire ráadásul nem is szo­rul rá (Óbuda kivételével). A KDNP-t képviselő Har­rach Péter szerint sincs direkt fasisztaveszély Magyarorszá­gon. A politikus nem határoló­dott el a Magyar Gárdától , mert szerinte nincs szükség rá, hogy a kereszténydemokraták „letegyék a hűségesküt”. A párt értékrendje ugyanis hiteles. (Öten ötféleképpen értékel­tek. A Jobbik Gárda, ha eddig nem, ettől továbbra sem érezheti magát karanténban.) Szemközt a kérdezőkkel - Harrach Péter, Navracsics Tibor, Dávid Ibolya, Gyurcsány Ferenc és Eörsi Mátyás Fotó: Móricz Simon Sólyom felszólal a Parlamentben Az államfő felszólal az Országgyű­lés őszi ülésszakának első ülésnap­ján, szeptember 10-én. Az államfő felszólalásának témája a demokra­tikus államszervezet értékeinek megerősítése lesz, amelyre napi­renden kívül kerül majd sor. Kumin Ferenc, az elnöki hivatal főosztály­vezetője az elmondta: a köztársa­sági elnök azért szólal fel, mert a közéletet számos olyan alapkér­dés foglalkoztatja, amelyek össze­függnek a demokratikus állam­­szervezet értékeivel. Ezen értékek megerősítése államfői feladat. (MTI) Vona szerint milliók mögöttük, s a Fidesz sincs ellenük Nyusztay Máté Elítéljük Gyurcsány Ferenc és Szálasi Ferenc diktatúráját is! - a vezető nemzetközi hírügy­nökségek tudósítói megrökö­nyödve jegyzetelgetnek 2007 derekán, a Parlament Caféban, elegáns keretlegények oltalma alatt, a Jobbik tájékoztatóján. Stílusosan az Országgyűlés tőszomszédságában tartott saj­tótájékoztatót a Magyar Gárda elnöke (az öt parlamenti párt­nak az Országházban megtar­tott, közös tájékoztatója után). Vona Gábor, aki egyben a Job­bik Magyarországért Mozga­lom vezetője is, Bencsik And­rással, Murányi Leventével, va­lamint két szép szál legénnyel az oldalán jelenti be: aljas és ha­zug rágalomkampány folyik el­lenük. Ezért aztán beperlik a kormányt. Vona ostorként pat­togó szavakkal „párbajra” hívja a pártok vezetőit, legalábbis azokat, akik rágalmazták őket. Félreértés ne essék: az MSZP, az SZDSZ és az MDF elnökét hívta nyílt vitára, a Fideszt nem, mert ők nem aljas­ hazugok. Hogy mind az öt párt elhatá­rolódik tőlük? - Én nem így hal­lottam, az, hogy a Fidesz számá­ra rossz a gárda, az nem elhatá­rolódás - feleli a főgárdista, az esetleges félreértéseket oszla­tandó. Majd rögvest egy másik „mítosszal” is leszámol, az egyenruháéval. Ez nem SS-, ha­nem népi viselet. (Derültség az újságírók soraiban.) A magyar mondavilágban tudniillik a sze­gény legény a tisztaság és az ár­tatlanság jelképe. S valóban, tisztogatnak ők serényen - már­mint Szegeden partot, Szarva­son gazt. Vona szerint „milliók” áll­nak mögöttük, a gárdisták pe­dig tettre készek és nem hát­rálnak, s ha ettől nem dobban a magyar (újságíró) szív, akkor az ajándékba kapott árpádsá­vos lobogó okvetlen megteszi a hatást. Nemzeti szuvenír a margó­ról, oh, milyen figyelmes! Ajándék a sajtónak - árpádsávos zászlók az asztalon, Bencsik András, Szilárd István (gárdaalapító) és Vona Gábor Fotó: Móricz Simon WWW.NOL.HU Kövér László: Jöhetnek az új telepesek Néhány évtized múlva olyan állapotban lesz a ma­gyar vidék, mint a tatárjá­rás, törökdúlás után­ jöhet­nek az új telepesek, az új honfoglalók - mondta teg­nap este Kövér László Szegeden. Tanács István Szeged Új politikust fedezett föl a sze­gedi jobboldal: Bálint Sándort, a 100 éve született, 25 éve el­hunyt néprajztudóst, aki a má­sodik világháborút követő koa­líciós időkben rövid ideig ke­reszténydemokrata országgyű­lési képviselő volt. A „Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítványt” fiatal fideszes sajtómunkások hozták létre 2007 márciusában. A néprajz­­tudósra való emlékezést össze­kötötték az 1947-es kék cédu­­lás választásra való emlékezés­sel. A Tisza Szálló báltermé­ben tartott polgári nagygyű­lésen mesét mondott Balázs Péter, a Szolnoki Szigligeti Színház nemrég kinevezett igazgatója, aki nem mulasztot­ta el bejelenteni, hogy tarto­zott a hazának azzal, hogy elfo­gadta a színidirektori felkérést. Becsey Zsolt fideszes EP- képviselő előadásában - szom­széd országok példáira hivat­kozva - megpendítette ugyan­azt a gondolatot, amelyet a 2006-os választási kampány­ban Mikola István úgy fogal­mazott: húsz évre bebetonoz­hatnánk a hatalmunkat, ha a határon túli magyarok meg­kaphatnák a kettős állampol­gárságot. Becsey most azt mondta: az uniós tagállamo­kon múlik, hogy kinek adnak kettős állampolgárságot - ez­zel együtt jár a választójog is. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke Bálint Sándor példája nyomán azt emelte ki: politi­kus is lehet tisztességes. Sze­rinte veszélyben van a demok­rácia. A negyvenes években a kommunisták a fasiszta ve­széllyel riogatva éppen azokat, Sulyok Dezsőt, Pfeiffer Zoltánt, iktatták ki a közéletből, akik harcoltak a fasizmus ellen, míg a kommunista pártba nyilasok tömegét vették föl. A legnagyobb érdeklődéssel várt szónok Kövér László volt. Többek között azt mondta: rothad az államgépezetben va­lami, mert haramiák és bitor­lók ülnek az államvezetői szé­kekben. Kövér azt mondta: azok örökösei, akik egykoron arra hivatkozva államosították a magántulajdont, hogy az ál­lam a legjobb tulajdonos, most azt mondják, az állam rossz tu­lajdonos, ezért meggyengítik az államot. Amit maguk nem tudnak ellopni, azt idegen álla­mok cégeinek birtokába adják. Néhány év múlva, ha a magyar polgárok hagyják, olyan álla­potban lesz a magyar vidék, mint a tatárjárás, törökdúlás után: „jöhetnek hát az új tele­pesek, az új bevándorlók, az új honfoglalók” - mondta a Fi­desz választmányának elnöke.

Next