Népszabadság, 2008. február (66. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-01 / 27. szám
2 • 2008. FEBRUÁR 1., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG Magyarország EKF: Pécs és Budapest között félúton Folytatás az 1. oldalról A város vezetői továbbra is ellenzik a tárca elképzelését arról, hogy az EKF előkészületeit kormánybiztos irányítsa. Kiszivárgott hírek szerint a beruházások késlekedése kapcsán az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, Bajnai Gordon vetette fel ezt a lehetőséget, amivel Hiller István kulturális miniszter egyetért. Pécs vezetői viszont ellenzik. Tasnádi Péter - tudósítónk kérdésére válaszolva - elmondta, hogy a városháza jogászai a kormánybiztosi intézmény felállítását jogilag képtelenségnek tekintik, mert kormánybiztos csak a kormány hatáskörébe tartozó beruházás vagy program élére delegálható szerintük. Az EKF viszont Pécs ügye. A város pályázott a kulturális főváros címért és nyert, így nem kérdéses, ki valósíthatja meg a pályázatba foglaltakat. Suttognak, hallgatnak, döntenek Pécsett. Merza Péter, a fejlesztési kft. ügyvezetője és Mészáros András EKF-főigazgató Fotó: Weber Tamás Aki fizet... Kormánybiztos kinevezésétől most nem kell tartania Pécsnek. Kötöttek a kormány lehetőségei: Kondorosi Ferenc és Garamhegyi Ábel kinevezésével az igénybe vehető státuszok elkeltek. A miniszterelnök egyébként bármilyen célra kinevezhetne kormánybiztost Pécsre is. A felhatalmazás? Az EKF beruházásainak 85 százalékát uniós pénzből valósítják meg. Pécs programjáért a kormány felelősséget vállalt. A város a kedvezményezett, de a magyar államnak kell helytállnia. További öt százalékot a kormányzat ad, 10 százalék hitel, amihez Pécsnek kormánygarancia kell. A kulturális programköltségeik 40 százalékát állja a kabinet. Európában nincs modell az együttműködésre. Nyugat felé haladva nő az egyébként tehetős városok szerepe, Kelet felé viszont a biztonságot garantáló kormányé. Nagy N. Péter Mikor kezdődik 2008? Vezető értelmiségiek nyilatkozata az EKF-programról Ismert értelmiségiek - köztük Konrád György, Nádas Péter és Parti Nagy Lajos író - lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatban értékelték a pécsi Európa Kulturális Fővárosa terv megvalósításának esélyeit. Veszélyben látják a programot. „Az Európa Kulturális Fővárosa pécsi projektjének főigazgatója és a város polgármestere 2008. január végére ígérték a lemondott művészeti igazgató utódjának kinevezését. Az idő letelt, ám a leendő művészeti igazgató személyéről nincs hivatalos döntés... Art director és mellé rendelt kulturális szakemberek nélkül, mint azt a jelen állapot is bizonyítja, nincs esélye a programok sikeres lebonyolításának. A nyilvánosság számára a 2008-as EKF felvezető év egy hónapnyi üresjárattal indult. S további tétlenség várható, hiszen a tavalyi országos programpályázat régóta ismert nyertesei máig nem jutottak hozzá a programok megvalósításához szükséges támogatáshoz. Kérdés tehát, Pécsett mikor kezdődik valójában a 2008-as esztendő. Összefügg a fentiekkel a lemondott művészeti igazgató által felkért két tanácsadó testület ügye. A tavalyi programpályázat elbírálásában közreműködő grémiumokat - az egyik pécsi, a másik magyar és külföldi művészekből, kulturális szakemberekből áll - a projektért felelős szervezet főigazgatója sem további együttműködésre nem kérte, sem azt nem jelezte, hogy munkájukra nem tart igényt. A testületek tagjai munkájukért cserébe, ha egyebet nem is, a világos választ joggal várják el. Hogy az EKF előkészületei nem a megfelelő rendben zajlanak, az immár kormányzati szinten is nyilvánvalóvá vált, mint azt a területfejlesztési minisztériumból a napokban kiszivárgott jelentés tanúsítja. A tényekkel szembeszegülő kincstári optimizmus végképp tarthatatlan, ha már a kincstár sem optimista. Mindezek miatt őszinte kommunikációra van szükség, egyszersmind a civil társadalommal és a kulturális szférával történő szoros együttműködésre. Pécs polgárai számára létfontosságú az EKF folyamatának sikere, hiszen a tág értelemben vett kultúrán mint kitörési ponton túl nem mutatkozik élhető alternatíva. Nem lehet kétséges ugyanakkor, hogy a város szereplése az egész ország megítélését is befolyásolja. A pécsi EKF ügyének továbbra is elkötelezett támogatói: Ágoston Zoltán kritikus, szerkesztő, Berták László költő, Bencsik István szobrászművész, Gellér B. István képzőművész, Konrád György író, Lovas Pál táncművész, Nádas Péter író, Nyári Zsolt szobrászművész, Parti Nagy Lajos író, Pinczehelyi Sándor képzőművész, P. Müller Péter irodalomtörténész, Somody Péter festőművész, Thomka Beáta irodalomtörténész, Uhrik Dóra táncművész, Várkonyi György művészettörténész.” Jó üzlet az egyház - jut az ördögűzőknek is Képtelenség olyan hitbéli tanítással előrukkolni, amely ne találna követőkre. Az egyházalapítási buzgalmat alighanem csak fokozza, hogy viszonylag könnyen és kockázat nélkül lehet állami támogatáshoz jutni. Czene Gábor Az egyházak jelentős kiegészítést kapnak a költségvetéstől, attól függően, hogy a kérdéses vallási közösség számára hányan utalják át adójuk egy százalékát. Az egyházként nyilvántartásba vett szervezetek tavaly egyszázalékos felajánlásként 4,3 milliárd forintot kaptak, az állam ezt több mint 7,5 milliárddal toldotta meg. A végösszeg tehát a 12 milliárd forinthoz közelít. Léteznek bizonyos törvényi megszorítások, de a lényeget tekintve elmondható: az egyházak ezt a pénzt arra költik, amire akarják. A támogatás nem kevesebb, mint 144 szervezet között oszlik el, a hivatalos lista szerint ennyi egyház igyekezett elnyerni az adófizetők kegyeit. A jól ismert vallások reprezentánsai mellett boszorkányok, táltosok és mindenféle mágushitűek is mozgolódnak a vallási porondon. Bár az egy százalékból és az állami kiegészítésből befolyó támogatás túlnyomó része a nagy keresztény felekezetek (katolikus, református, evangélikus) büdzséjét gyarapítja, a feltörekvő kisebb közösségeknek se lehet okuk panaszra. A tavalyi adófelajánlási verseny egyik meglepetése a Közösség a Születés Méltóságáért nevű egyház volt, amely korábbi népszerűségét megsokszorozva mintegy hatezer adófelajánlást, azaz 27,5 millió forintot könyvelhetett el. Az ehhez társuló állami kiegészítés mintegy 61,5 millió forint, összesen ez már 89 millió. A népességfogyás megállításán munkálkodó szervezet tagjai születéskor, a köldökzsinór elvágásakor elmondanak egy imát, de a kérdés ettől még megválaszolatlan marad: ez a közösség vajon mitől egyház? A megszálló lényektől való megszabadítást, ördögűzést, tűzönjárást is kínáló Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza 5,3 millió forint költségvetési kiegészítéshez, az adószázalékokat is beszámítva közel nyolcmillió forinthoz jutott. Ehhez képest aprópénz az a nem egészen másfél-másfél millió, amivel a Gyurcsok József távgyógyító nevével fémjelzett Egyetemes Szeretet Egyháza, illetve az optimista világszemlélet térhódításán fáradozó Derű Egyház növelte bevételeit. Az Univerzum Egyháza több mint hárommillió (az adófelajánlásokkal együtt ötmillió) forinttal gazdagodott. A tudományosságra nagy hangsúlyt fektető egyház hitvallása szerint őseink hatezer évvel ezelőtt „egy nagy hullámban érkeztek a Földre”, mégpedig az Univerzumból, amely felett - ezzel sem árt tisztában lenni - a „Teremtők, a Vének Tanácsa és az Univerzum Parlamentje” őrködnek. Az egyház vezető lelkésze Kisfaludy György. Ő a Hun Népfőiskola elnöke és a Terembura című hun kutatási magazin főszerkesztője. A szintén egyházként bejegyzett Metafizikai Hagyomány Centruma - az 1,9 milliós állami kiegészítést is beleszámítva - több mint hárommillió forintot kapott. A Centrumról amúgy tudni kell, hogy „lokalizációját tekintve esszenciálisan nem a térben van, hanem a tudati létben: a tudat és a lét egyedüli és aeternális (örökkévaló - a szerk.) középpontja”. A szóban forgó metafizikai egyház vegytiszta szélsőjobboldali eszméket hirdet. Vezetője Baranyi Tibor Imre, aki egyik írásában a „holokausztmítoszt” aljas és hazug propagandának minősíti. Okfejtése szerint a korabeli német precizitást és alaposságot ismerve szemernyi kétségünk se lehet afelől: „ha a Harmadik Birodalom ténylegesen és fizikailag ki akarta volna irtani a zsidóságot, akkor ma már legfeljebb antropológiai múzeumokból tájékozódhatnánk ennek a népnek a mibenléte felől”. Egyébként - állapítja meg az egyházvezető - a „holokausztmítoszt” amerikai „zsidó-judeokrata zsurnaliszták” ötlötték ki. Akadnak országok, ahol ezért bíróság elé állítanák: nálunk jár az állami támogatás. A magyar jogszabályok megengedők. Száz támogató megléte esetén bárki alapíthat egyházként nyilvántartásba vett szervezetet. Vannak, akiket vallásos hitük vezet, de nyilvánvalóan vannak olyanok is, akiket a gazdasági lehetőségek csábítanak. Boszorkányok a valláspiacon Fotó: Fejér Gábor www.nol.hu Fedett pályás évértékelő verseny Ismét megváltozott Gyurcsány Ferenc idei évértékelő beszédének időpontja, a legfrissebb bejelentés szerint a parlament február 18-i ülésnapján tartja meg expozéját. Ezzel, úgy tetszik, előreengedte Orbán Viktort. Állítólag nem tudatosan. Szalay Tamás Lajos Most először fordulhat elő, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök előbb tart évértékelő beszédet, mint a miniszterelnök. Az ellenzéki párt szóvivője ugyanis kedden jelentette be, hogy Orbán február 13-án tartja hagyományos évértékelőjét; a helyszín még nem ismert. Mindezt azután közölték, hogy nyilvánosságra került: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlament idei első ülésnapján, február 11-én tart évnyitó expozét. Ez utóbbi dátum is bizonytalan volt, hiszen - mint arról lapunk beszámolt - a még korábbi tervek szerint Gyurcsány az MSZP választmányának január 26-i ülésén szólalt volna fel, az erről szóló egyeztetések már folyamatban voltak. A kabinet döntése értelmében a kormányfő végül mégsem mondott beszédet a választmány előtt, sőt el sem ment a tanácskozásra, pedig a kormányszóvivő ezt ígérte. Budai Bernadett korábban úgy nyilatkozott: „A miniszterelnök azt a beszédét, amit most már hagyományosan évértékelő, évindító beszédnek neveznek, a tavaszi ülésszak első ülésnapján a parlamentben fogja elmondani. Ez nem jelenti azt, hogy a miniszterelnök, szocialista pártelnök ezt megelőzően az MSZP különböző fórumain, például a párt választmányának január 26-i ülésén ne szólalna fel.” Nyilatkozatának első fele is érvényét vesztette időközben, hiszen a másik szóvivő, Daróczi Dávid csütörtökön már azt közölte: Gyurcsány február 11-e helyett egy héttel később szólal fel. Daróczi a Népszabadság megkeresésére azt mondta: a kormánypárti frakcióktól az a kérés érkezett Gyurcsány Ferenchez, hogy február 18-án beszéljen. Az első ülésnapon, február 11-én ugyanis főként még a 2007-es ügyek lesznek napirenden, mint például az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény. Célszerűnek látszik, hogy a kormányzás első másfél évének politikai értelemben vett lezárásáról és az első szakasz által megalapozott új politikai hangsúlyokról csak azt követően, a rákövetkező hétfőn beszéljen. Daróczi egyúttal cáfolta, hogy ezzel Orbán Viktort akarták volna hátrányba hozni. „Örvendetes, ha az ellenzék vezére a kormányfőhöz igazítja a saját naptárát, hiszen jelzi: változik Orbán Viktor politikája. A miniszterelnök viszont a fontos dolgokkal foglalkozik: kormányoz, teszi a dolgát, a naptárát pedig a titkársága vezeti” - mondta Daróczi Dávid. Teljesen mindegy, Gyurcsány Ferenc mikor mond évértékelő beszédet. Soha nem azon múlik ugyanis egy évértékelés, hogy mikor mondják, hanem azon, hogy ki mondja és mit mond. Gyurcsány Ferencnek pedig már senki sem hisz - így kommentálta Szijjártó Péter, hogy a miniszterelnök végül is csak február 18-án, Orbán Viktor 13-i országértékelése után mond beszédet.