Népszabadság, 2008. augusztus (66. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-01 / 179. szám

2008. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország www.nol.hu Milliárdos tartalékok a Leader-programban Az ellenzék pénzosztással vádolja az MSZP-t - Több, mint harminc helyen újra pályáztat a tárca Felülvizsgálták a Leader­­program vidékfejlesztési irodáinak működését és a 173 közül több mint harmincnál találtak prob­lémákat - ezeknél új pá­lyázatokat írtak ki. A Leader-program így is „dübörög”, a politikai tá­madásokat viszont össze­férhetetlenségi szabályok­kal kívánják kivédeni. Szalay Tamás Lajos Új fejezetébe lépett a kor­mány uniós forrásokból gaz­dálkodó vidékfejlesztési Lea­­der-programja. Megkezdőd­het a végrehajtás. A Leader­­programot számos kritika és támadás érte, nem utolsósor­ban azért, mert a hálózatban részt vevő akciócsoportok szocialista kötődésűek (vagy annak tűnhetnek); az ellenzék több alkalommal is azt állítot­ta, hogy nem vidékfejlesztés, hanem kormánypárti pénz­osztás történik az uniós forrá­sok terhére. Az európai közösség Lea­­der-programja (a rövidítés a francia elnevezés kezdő betűi­ből származik: Liaison Entre Actions pour le Develop­­pement de l'Economie Rurale; magyarul: Közösségi Kezde­ményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében) innova­tív fejlesztési módszereket he­lyez előtérbe, bevonva a helyi közösségeket. A Leader az Európai Unió egyik legsikeresebb kezdemé­nyezése: a program első sza­kaszában 1991-1994 között 217 vidéki térségben, 25 ezer mun­kahely teremtődött, míg máso­dik szakaszában, 1994-1999 között ez a szám ezer vidéki térségben százezerre tehető. Magyarországon 2004 és 2006 között az Agrár- és vidékfej­lesztés operatív program (AVOP) része volt a Leader+, a felelőse pedig Pásztohy And­rás államtitkár volt. Utóbbi titkárságvezetője az a Ficsor Ádám, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-szocialista pártelnök mostani kabinetfő­nöke. 2004 és 2005 között alakul­tak meg a vidéki fejlesztő kö­zösségek, laza polgárjogi tár­sulások formájában. A 186 tár-Forrás: VÁTI Kht. / Népszabadság-grafika sajágból akkor 70 nyert el tá­mogatást, átlagosan 90-100 millió forintot. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a projektek elaprózottak voltak. Változtat­ni kellett. Az Új Magyarország vidék­­fejlesztési program (ÚMVP) négy tengelye közül a Leader lett az egyik. A következő hét évre 70 milliárd forintot tesz­nek ki a forrásai. Elsősorban a 10 000 fő alatti települések megtartó, illetve vonzóerejét kívánja a program növelni. Az ÚMVP indulását követő négy­öt hónap alatt a program or­szágos lefedettségét hetvenről kilencvenszázalékosra növel­ték. A jogosult települések esetében ez 100 százalék. A véghajrában csak hét tár­sulásnál voltak egyeztetési ne­hézségek; érdekesség, hogy az egyik ilyen térség épp Gőgös Zoltán FVM-államtitkár vá­lasztókerülete volt. Egy közös­séghez átlagosan negyven te­lepülés tartozik. Hetven kö­zösség helyett kilencvenhat helyi érdektömörülés alakult, benne tizenkétezer szereplő­vel, háromezer önkormányzat­tal - kormánypárti és ellenzéki vezetésűvel egyaránt -, vállal­kozásokkal és civil szerveze­tekkel. Viszont - az első sza­kasszal ellentétben - nem csak az önkormányzatok, hanem ci­vil szervezetek vagy vállalko­zások is csatlakozhattak az adott közösséghez. Ez utóbbi­ból adódtak viták a közössé­gek megalakulásakor. Ehhez kapcsolódik, hogy Ficsor Ádám - még az FVM európai ügyekért felelős szakállamtit­káraként - tavaly év végén összehívta az Európai Parla­ment „eltérő pártállású” ma­gyar képviselőit, hogy a Leader-programról és a cso­portok megalakulása körüli politikai vitákról egyeztessen. A tanácskozás végén aztán az ellenzéki Surján László, aki­­ polgármesterek jelzései alap­ján korábban panaszt emelt a Leader-csoportok megalakulá­sával kapcsolatos állítólagos visszaélések miatt - azt mond­ta, hogy párthovatartozási alapon senkit nem lenne sza­bad kizárni ezekből a csopor­tokból. A Leader körüli politikai vi­harok nem ültek el, legutóbb a hódmezővásárhelyi fideszes Benkő Zsolt támadta a helyi csoportot azzal, hogy a szo­cialisták felé hajlik a kezük. Tény, hogy a helyi vidékfej­lesztési közösségek pályázatait - a tervezés folyamatát köve­tően - a szaktárca pontozza. Ennek egyik illetékese lapunk­nak azonban azt hangsúlyozta, hogy bármennyire is furcsa, de egyelőre több a forrás, mint a pályázó, vagyis a visszaélések­nek értelme sem lenne, hiszen aki „épkézláb tervet” ad be, mindenképpen forráshoz jut. A Leader-program helyi szócsöveként funkcionáló HVI-k hálózatát az egyéves ta­pasztalatok birtokában a tárca felülvizsgálta, és körülbelül harminc kistérségben új pá­lyázatot írt ki a korábbi cím­birtokos „nem megfelelő telje­sítménye” miatt. A politikai tá­madások elhárítása, illetve a rendszer tisztaságának védel­me érdekében fokozottan fi­gyelnek az összeférhetetlensé­gi szabályok érvényesítésére. 52. Őrség-Göcsej-Hetés 53. Őrtorony HIRDETÉS 250 milliárd 2013-ig Az Új Magyarország vidékfejlesz­tési program keretében 2013-ig mintegy 250 milliárd forint fordít­ható a vidéki életminőség javítá­sára, amelyből 70 milliárd forintot tesznek ki a Leader-források. Ér­tesüléseink szerint mintegy tíz­­milliárdos tartalékot is képeznek, amelyet 2010-ben, az arra legér­demesebb harminc közösség kö­zött osztanak el. Kenediék az ügynökakták nyomában: belügyes közügyek Végéhez közeledik a máig titkos pártálla­mi állambiztonsági iratok után kutató bi­zottság munkája. A Kenedi-bizottság a kormánynak jelent, így remélhetőleg ki­derül, miért rejtegetnek máig húsz-ötven éves ügynökaktákat a titkosszolgálatok, s hogy sikerült-e leszoktatni őket e régi szokásukról. Nyusztay Máté Milyen állambiztonsági dossziék porosodnak még a titkosszolgálati irattárakban és miért? Mi­lyen nemzetbiztonsági érdek fűződhet még több évtizeddel ezelőtt keletkezett dokumentumok, ügynökjelentések titkosságának fenntartásához? Remélhetőleg ezekre a kérdésekre is választ ad a Kenedi-bizottság jelentése. A titkosszolgálatok­nál maradt állambiztonsági iratok feltérképezé­sével megbízott, Kenedi János kutató által veze­tett szakértői testület lényegében befejezte a munkáját, és már készül a kormány elé kerülő je­lentéstervezetük. A testület felállítását kezdeményező SZDSZ komoly várakozásokat fűz a bizottság munkájá­hoz, nyilatkozta lapunknak Gulyás József nem­zetbiztonsági szakpolitikus.­­ A posztkommu­nista országok közt az élen járunk az informáci­ós jogok korlátozásában, ezért az egykor megfi­gyeltek információs kárpótlása sem történt meg. Az állambiztonsági iratok jelentős része ma sem hozzáférhető, közel húsz évvel a rendszerváltás után, holott már nem fűződhet érdek ahhoz, hogy a pártállamban, a jogállami normák meg­sértésével keletkezett állambiztonsági iratok ne legyenek elérhetők az egykor megfigyeltek, a ku­tatók és a nyilvánosság számára - hangsúlyozta Gulyás József. A korábbi irategyesítés során ren­geteg állambiztonsági dossziét adtak át ugyan a titkosszolgálatok a levéltárnak, ám, mint arra Gulyás felhívta a figyelmet, indokolatlanul sok iratot is tartottak vissza, amit a levéltári jelenté­sek is alátámasztanak. Az iratfeltárás előzménye, hogy 2002 nyarán a parlament az Állambiztonsági Szolgálatok Tör­téneti Levéltárába rendelte egyesíteni a polgári és katonai titkosszolgálatok irattáraiban őrzött régi ügynökaktákat, jelentéseket, nyilvántartáso­kat stb., amelyek titkosságának fenntartásához már nem fűződik államérdek. A törvény alapján a szolgálatok több lépcsőben adták át az állam­biztonsági dossziékat, az átadást egy háromfős, Gálszécsy András korábbi titokminiszter vezette testület felügyelte. A szolgálatok számára az MSZP és az SZDSZ által megalkotott törvény le­hetővé tette bizonyos érzékeny dokumentumok visszatartását, s ezzel a lehetőséggel éltek is: az összes állambiztonsági akta egynegyedét, vagyis több száz iratfolyóméternyi dokumentumot tar­tottak meg maguknak. Ezen iratokról csupán egy jegyzék készült, amely nem tartalmazhatott ál­lamtitkot - érthetetlen kódszámot viszont annál többet... Bizonyos „szupertitkos” állambiztonsá­gi iratoknak pedig még a jegyzékét sem nézhet­ték meg az iratátadást felügyelők, sem a levéltá­rosok, csak egy arra kijelölt bíró. Az állambiz­tonsági levéltár több alkalommal szóvá is tette, hogy a visszatartott iratoknak nemhogy a tartal­máról, de még a jellegéről is alig kaptak tájékoz­tatást, így nem is perelhettek az átadásukért. Nem volt könnyebb dolguk Kenediéknek sem. Az újabb bizottság azután alakult, hogy az SZDSZ tavaly javasolta az irategyesítés felülvizs­gálatát, ezúttal nem egy volt titokminiszter, ha­nem civil felügyelet mellett. Ennek érdekében a koalíciós szerződés mellékletébe foglalták tavaly nyáron az iratfeltáró szakmai estület felállítását. Csakhogy a törvényi háttér - amely korábban sem kedvezett a feltárásnak - azóta nem válto­zott. Kenedi korábban felhívta a figyelmet pél­dául arra, hogy az aktanyilvánosságról szóló tör­vény nem veszi figyelembe a Nemzetbiztonsági Hivatal titkos adattárát. Ráadásul a kormány is csak egy középgyenge felhatalmazást adott a bi­zottságnak, amely ennél fogva nem áshatott sok­kal mélyebbre Gálszécsyéknél, a különösen » Leleplezett politikusok Százával lepleződtek le állam- és kormányfők, miniszte­rek és pártelnökök, parlamenti képviselők a posztkom­munista országokban az elmúlt évek átvilágítási proce­dúrái, illetve az ügynöklisták nyilvánosságra kerülésé­nek eredményeként. Az alábbiakban a környező orszá­gokból hoztunk fel példákat, a teljesség igénye nélkül. Bulgáriában száznál is több egykori ügynököt azonosí­tottak a rendszerváltás óta hivatalt viselt kormányta­gok, politikusok között. Csehországban a napokban a csehszlovák katonai elhárítás száznegyvenezres listája került fel az internetre, többek között Richard Sacher, a rendszerváltás utáni első csehszlovák belügyminisztert, illetve Miroslav Vacek akkori védelmi minisztert is így leplezték le. Lengyelországban a Nemzeti Emlékezet In­tézete 240 ezer nevet tartalmazó Ügynökadatbázist állí­tott össze. A listát három évvel ezelőtt egy újságíró ki­lopta a levéltárból, amire hivatkozva az érintett politi­kusok pert indítottak. Romániában az egykori állambiz­tonsági szolgálat irattárát vizsgáló tanács csaknem fél­ezer politikusról, köztisztviselőről állapította meg, hogy együttműködött a Securitatéval. Egy volt szekus osztály­­vezető pedig többek között Adrian Nastase és Radu Vasile volt miniszterelnököt, Teodor Melescanu volt kül­ügyminisztert és Ioan Mircea Pascu volt védelmi minisz­tert vádolta meg ügynökmúlttal, amit az érintettek kivé­tel nélkül tagadtak. Szlovákia állambiztonsági archívu­ma is folyamatosan hozza nyilvánosságra a volt cseh­szlovák állambiztonsági szolgálattal együttműködő szlo­vákok névsorát - ezeken többek között Rudolf Schuster volt államfő, Vladimír Meciar volt belügyminiszter, ké­sőbb miniszterelnök, Pavol Hrusovsky parlamenti elnök, illetve Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának első alelnöke, európai parlamenti képviselő neve is sze­repel.

Next