Népszabadság, 2008. október (66. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-01 / 230. szám
2008. OKTÓBER 1., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország WWW.NOL.HU Egy ütősebb megoldás fenyegetése Nem biztos, hogy sztrájkkal demonstrálnak az egri „kórházvédők” - Mánya Kristóf főorvos Amerikába küldi a beteget Mégsem lesz sztrájk ma reggeltől az egri Markhot Ferenc megyei kórházban. Ennél ütősebb megoldásra készülnek, közölték az úgynevezett kórházvédők. A Hospinvest Zrt. jog szerint november elsejétől veheti át a kórház irányítását. Az egri önkormányzat megfellebbezi az ÁNTSZ döntését. Doros Judit Szolnok Sem kevesebben, sem többen nem voltak tegnap a betegek az egri Markhot Ferenc megyei kórházban, mint más, átlagos napon. A betegfelvételi ablakoknál öten-hatan álltak sorban délelőtt. - Már a Hospinvest a főnök? - kérdezte egy asszony az információs pultnál, de választ sem várva sietett be a szakrendelésre. A kórház előtti téren egy autó állt, zászlókkal fellobogózva, rajta a szokásos „Hospinvest, takarodj!” felirat, valamint egy másik, miszerint a magyar föld nem eladó. Egy idős nő aláírásokat gyűjtött az előre hozott választásokért, s közben minden arra járónak elmondta: nyugodjanak meg, a karvalytőke nem fogja betenni a lábát a kórházba, s ha kell, a saját kezével bontja ki a falból azt a százötven téglát, amit még a nagyapja áldozott téglajegy formájában az épületre. Később kijött Mánya Kristóf, a kórház gyermekgyógyász főorvosa, a Hospinvesttel szembeni ellenállás egyik fő szervezője, aki tudósítónknak azt mondta: biztos benne, hogy egy hónapon belül lesz ítélet abban a polgári perben, amelyet az egri polgármester indított a megyei önkormányzat és a Hospinvest közötti szerződés semmissé nyilvánításáért. (Minderről megkérdeztük Kovács Pétert, a Heves Megyei Bíróság szóvivőjét, aki azt válaszolta: még az első tárgyalás időpontja sincs kitűzve, így minimális az esélye annak, hogy november elsejéig ebben a perben ítélet szülessen. • Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ egri kirendeltségén egyelőre nem jelentkeztek tömegesen az állásuk megszűnésétől félő orvosok, ápolónők. A Hospinvest viszont csaknem hatvan álláshelyre keres - a munkaügyi központ segítségével - ápolót, szakápolót és orvosi asszisztenst. Az aláírásgyűjtés helyszínén egy síró asszony feldúlva közölte: műtétre aznapra kiírt férjét hazaküldték. Az ügyeletes orvos az asszony elmondása szerint ezt azzal magyarázta: kevés a sebész, altatóorvosokból még nagyobb a hiány. Ugyanez történt azzal a férfival, akit eredetileg hétfőre rendeltek be sérvműtétre, vele azt közölték: sorban állás van, még az egy hónappal korábbra bejegyzett műtéteket sem tudták elvégezni. - Tüntetés meg sztrájk helyett inkább dolgoznának, vagy zárják be a kórházat, és akkor máshová megyünk - mondta elkeseredésében az asszony. Mánya Kristóf azt javasolta neki, talán költözzön Amerikába, hátha ott hamarabb megműtik a férjét. (Mánya egyébként a Magyar Orvosi Kamara titkára.) Az egyik aláírásgyűjtő aktivista Észak-Koreába küldte az asszonyt, mondván: csak tudja meg, milyen az egészségügyi ellátás máshol, s közben lökdösni is kezdte a panaszkodót. A síró asszony végül távozott. A kórházi igazgatóságról kapott információ szerint a sebészeti beavatkozások elmaradása nem függ össze a tüntetésekkel, máskor is torlódnak a műtétek, csúsznak a megadott határidők, mert kevés a szakorvos. A betegeket igyekeznek időben értesíteni, de ez - amint a példák bizonyítják - nem mindig sikerül. Az egri kórházvédő bizottság képviselői tegnap délután sajtótájékoztatón jelentették be: a sztrájktárgyalások tegnap megszakadtak, mert a megyei önkormányzatot képviselő főjegyző kijelentette: nem bontják fel a Hospinvesttel kötött szerződést. Hegyaljai Judit, az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének egri vezetője közölte: nem biztos, hogy sztrájkolni fognak, de megtalálják majd azt a törvényes megoldást, ami a sztrájknál is „sokkal ütősebb lesz”. Arra a kérdésünkre, hogy ez valójában mit jelent, az egri szakszervezeti vezető azt válaszolta: csakis törvényes eszközöket fognak alkalmazni. Sziki Károly az úgynevezett Egri Forradalmi Emlékbizottság képviseletében a sajtótájékoztatón bejelentette: október 6-ától határozatlan ideig - blokádot tartanak a megyeháza épülete előtt. Az egri polgármestertől, Habis Lászlótól kapott esti információink szerint az egri önkormányzat megfellebbezi az ÁNTSZ döntését, amellyel a Hospinvest működési engedélyt kapott. Új helyzetben - az úgynevezett kórházvédők nagygyűlése az ÁNTSZ döntését követően Fotó: MTI Tréba Ákos • Az eredeti tervtől eltérően nem tűzte napirendjére tegnap az ózdi kórház jövőjét érintő előterjesztést a helyi képviselő-testület, amely így októberi ülésén dönt a kérdésben. Az előterjesztő Benedek Mihály MSZP-s polgármester kérte a képviselőket arra: ne tárgyalják a javaslatot, mert további egyeztetéseket tart szükségesnek a kórházi szakszervezetekkel és a közalkalmazotti tanáccsal. A kórház működtetésére két társaság, a HospInvest és a Medcenter Kft. adott ajánlatot. Időközben a HospInvest elállt szándékától. (MTI) Felszámolási eljárást kezdeményezett az egri kórház működtetésére jogot szerzett cég ellen a TEVA gyógyszergyártó vállalat, legalábbis ezt állítja. A cégiratokban ennek nincs nyoma, s a Hospinvest vezetői sem tudnak ilyesmiről. Danó Anna Az ÁNTSZ hétfői engedélyével elhárult az akadálya annak, hogy a HospInvest átvegye működtetésre az egri kórházat, ám a nyugodt hétköznapok még távol vannak. A Gazdasági Versenyhivatal tavaly kezdte vizsgálni, hogy sérti-e a versenyjogot, ha - mások mellett - a Hospinvest kórházláncot épít. Döntés október közepére várható. Támadja a Hospinvestet a TEVA gyógyszercég is. A kórház-üzemeltető üzletág vezetője, Zrínyi Miklós a múlt hét közepén jelentette be: felszámolási eljárást kezdeményeztek a Hospinvest Zrt. ellen, egyhavi gyógyszerforgalom árát követelik a több kórházat is működtető cégtől. A Hospinvest Zrt. nemrég megszerezte a Péterfy Sándor Utcai Kórház gyógyszerellátásának jogát (bár még jogilag nem végleges az ügylet). Idáig évente egymilliárdért a TEVA is szállított ide. Zrínyi Miklós határozott állítja, nincs összefüggés a felszámolási eljárás és eközött. Kollányi Gábor, a Hospinvest elnöke viszont nagy határozottsággal közölte lapunkkal: nincs ellenük felszámolási eljárás. Sőt üzleti kapcsolatuk sincs a TEVA-val. (Cégkivonatukon lapunk nem talált felszámolási eljárással kapcsolatos feljegyzést.) Perek is övezik a Markhot Ferenc Kórház ügyét. A Hospinvesttel megkötött kórházműködtetési szerződés miatt a megyei önkormányzatot jogerősen elmarasztalta a bíróság. A cég pályázati dokumentációjához csatolt banki igazolás nem felelt meg ugyanis a kiírásban foglaltaknak. Abban az elmúlt három évre vonatkozó bankgaranciát követeltek meg, amit ők csak két évre nyújtottak be. Az elbírálás időpontjára a Hospinvest pótolta a hiányt, ám ez nem befolyásolta az ítéletet. A megyei közgyűlés a jogerős döntés felülvizsgálatát kérte a Legfelsőbb Bíróságtól. Mindenesetre több hónapos politikai csatározás, nyilatkozatháború után hétfőn az ÁNTSZ-től megkapta a Hospinvest Zrt. az egri kórházra szóló működtetési engedélyét. Ha egyetlen érintett - például a Hospinvest Zrt., a megyei önkormányzat mint tulajdonos, illetve a kórház menedzsmentje - sem nyújt be fellebbezést, elvben elhárult a legfontosabb adminisztratív akadály a kórház átvétele elől. Ahhoz, hogy a cég ténylegesen birtokon belülre kerülhessen, még szükség van az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási szerződésére. Az egészségbiztosító „pecsétje” lényegében formális, hiszen az egri kórház több mint 740 ágyának közfinanszírozását, súlyponti kórház lévén, a kórháztörvény betonozta be. (Lapunknak Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke, valamint Kollányi Gábor is úgy nyilatkozott: tudomásuk szerint egyetlen érintett sem fellebbez az ÁNTSZ határozata ellen, így öt napon belül megkezdődhet az egészségbiztosító finanszírozási szerződésének összeállítása. A kórház átvételének előkészítésén a nyár óta az intézményben mintegy húsz munkatársuk dolgozik - mondta lapunknak Kollányi Gábor cégvezető. Amint kézhez kapják az OEP-szerződést, hozzálátnak a gyógyítás, a HospInvest-es kórházakra jellemző betegellátás megszervezéséhez. Kollányi elmondta: körülbelül 300 szakemberrel kötöttek munkaszerződést, elvben ők veszik át a kórházból önként távozó orvosok, ápolók munkáját. Feltéve, ha addig nem döntenek másként azok, akik megtagadták a munkaszerződés aláírását. Harapófogóban a Hospinvest Veszélyben a garantált bérminimum A minimálbér befagyasztása, a garantált bérminimum intézményének megszüntetése központi kérdés lesz a jövő évi bérajánlásról rövidesen kezdődő tárgyalásokon az OÉT-ben. Prognosztizálható, hogy lesznek munkavállalói csoportok, amelyek a sztrájktól sem riadnak vissza, hogy kikényszerítsék követelésüket. Kun J. Erzsébet Veres János pénzügyminiszter már átnyújtotta Szili Katalin házelnöknek a költségvetési tervezetet. Ebből kiderül, hogy a kormány jövőre 4,3 százalékos inflációval és 3 százalékos GDP-növekedéssel számolva 2,4 százalékos reálbér-emelkedést, illetve 6,8 százalékos bruttó béremelést tervez. Arról viszont nem sikerült információt szereznünk, hogy a kormány ezek alapján milyen konkrét bérajánlatot terjeszt a szociális partnerek elé. Egységes álláspontot még sem a munkaadói szövetségek, sem a szakszervezetek nem alakítottak ki, mindenesetre Dávid Ferenc, a Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára hosszan tartó vitára számít. Ezt támasztja alá, hogy „elég erőteljes hangok” sürgetik a munkáltatók soraiban a minimálbér befagyasztását és a szakmunkásokra vonatkozó garantált bérminimum jogintézményének megszüntetését. A főtitkár ez utóbbit azzal indokolta, hogy a szakmunkás bérminimum összege mindenképpen meghaladná a havi bruttó 90 ezer forintot, ezt pedig a munkáltatói szféra már nem viseli el a mostani helyzetben. Az országos bérajánlásról szóló megállapodás esélyeit latolgatva Dávid azt mondta: a büdzsé fő számait alapul véve a reálbér nem növekedhet 1,5 százaléknál többel. A reálkereset-növelést tartalmazó bérajánlást egyébként is veszélyesnek tartják. A magántulajdonú cégeknél, az üzleti szférában ugyanis, ahol a racionalitás erősebb, legfeljebb nem tartják magukat az ajánláshoz, a többnyire tartósan veszteséges állami vállalatok, illetve a költségvetési intézmények viszont általában még magasabb keresetfejlesztést is végrehajtanak. A VOSZ álláspontja, hogy a megtermelt új érték fele fordítható reálbéremelésre, a másik felét munkahelyteremtésre és beruházásra kell fordítani. A szakszervezetek közül a Munkástanácsok fogalmazta meg konkrét elvárását. Palkovics Imre elnök lapunkat arról tájékoztatta, hogy számításaik szerint a várható GDP és infláció alapján két számjegyű béremelésre volna szükség ahhoz, hogy ne érje jövőre reálbérveszteség a munkavállalókat. A garantált legkisebb bér jogintézményének megszüntetéséről, illetve a minimálbér befagyasztásáról tárgyalni sem akarnak. Palkovics utalt arra, hogy a miniszterelnök két éve arról beszélt, hogy 2008- ban százezer forint lesz a minimálbér, és ehhez programjavaslata is volt. Erre épült a hároméves megállapodás is. Ezért is követelik, hogy legalább jövőre érje el a százezer forintot a jelenleg 69 ezer forintos legkisebb bér. A munkavállalói oldal soros elnöke, Borsik János ugyanakkor úgy véli, reális javaslatot kell tenniük a szakszervezeteknek, mert csak annak van esélye a megvalósulásra. A büdzsében szereplő számokat azonban az autonómok elnöke sem tartja elfogadhatónak. Borsik világossá tette, hogy a december 31-ével lejáró hároméves minimálbér-megállapodás megújításáról és az országos bérajánlásról kívánnak tárgyalni az érdekegyeztetés fórumán. • A 2009-es költségvetés tervezete szerint nem növekszik jövőre a köztisztviselők, bírák és ügyészek illetményalapja, a professzoroké viszont több mint 20 ezer forinttal lesz több. A köztisztviselői illetményalap 38 650 forint marad, s a bírák és az ügyészek 359 ezer forintos legalacsonyabb alapilletménye sem változik.