Népszabadság, 2009. április (67. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-01 / 77. szám
2009. ÁPRILIS 1., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Újabb fordulatot hozott az MSZP vezérkarának tegnapi tanácskozása. Gyurcsány Ferenc élesen kritizálta Szekeres Imre elnökhelyettest, „gyenge emberi minőségűnek” nevezve. A pártelnöki székre esélyes Kiss Péter - Gyurcsánnyal együtt - Lendvai Ildikót ajánlotta maga helyett a posztra. Az erővonalak újra átrajzolódnak. Szalay Tamás Lajos Évek óta elfojtott vitákat, személyi ellentéteket hozott felszínre a szocialisták megyei elnökeinek és tisztségviselőinek tegnapi tanácskozása. Gyurcsány Ferenc távozó miniszterelnök ismét világossá tette, hogy lemond pártelnöki posztjáról. Új vezetőnek először szimbolikus erejű, bár átmeneti megoldásként Vitányi Ivánt, a Szociáldemokrata Platform első emberét ajánlotta, ötletét azonban hamar elvetették. Éppen, mert csak szimbolikus megoldás volna a párt nagy öregjének elnöki megbízatása. A távozó kormányfő ekkor ismét szót kért, és meglepően éles kritikát fogalmazott meg az utódlásra esélyes Szekeres Imrével szemben. Gyurcsány Ferenc tegnap közölte, hogy nem szeretné, ha Szekeres Imre lenne MSZP vezetője, mert úgy tudjuk, ennél is keményebben fogalmazva azt állította - emberi minősége erre nem teszi alkalmassá. Szekeres közvetlenül Gyurcsány mellett ült a főasztalnál. A miniszterelnök azzal vádolta meg a honvédelmi minisztert, hogy régóta áskálódik és szervezkedik ellene, a kormányfő-jelölési folyamatban több ízben szembe ment vele. Szekeres Imre kikérte magának az elhangzottakat, megjegyezve, a maga részéről Gyurcsányt „jó emberi minőségűnek” tartja, de kéri, hagyjon fel ezzel a stílussal és viselkedéssel. Lamperth Mónika információink szerint közölte: Szekerest „kicsit ugyan körülményesnek és óvatosnak, de jó minőségű embernek” ismeri, Gyurcsányt pedig arra kérte, hogy ne akarja egyedül meghatározni, hogy ki vezetheti az MSZP-t. A tanácskozás folytatásában Gyurcsány Lendvai Ildikót ajánlotta pártelnöknek, így tett a korábban szintén erős elnökjelöltként számon tartott Kiss Péter is. Ide tartozik, hogy egyre megalapozottabbnak tetsző információink szerint Bajnai Gordon továbbra is számít kancelláriaminiszterként Kissre, egyesek értelmezése szerint azonban csak akkor, ha a politikus nem lesz pártelnök. Kiss azt nyilatkozta, hogy csütörtökig dönt, jelölteti-e magát. Valószínű, hogy indulásával nem akarja még jobban megosztani a pártot. Lendvai a felkérést köszönettel elhárította, mondván nem tenne jót a pártnak, ha olyan elnöke lenne, aki nem ambicionálja a posztot, miközben olyan helyettesekkel kell együttdolgoznia, akik viszont igen. Információink szerint Botka László szegedi polgármester, Csongrád megyei elnök a vita legforróbb pillatatában felszólalva határozottan közölte: ha a vezetés nem tud megegyezni, elkerülhetetlen lesz az előre hozott választás. Botka azt mondta: Lendvai ebben a helyzetben nem teheti meg, hogy nem vállalja a pártelnöki tisztséget, amely nem jelentené azt, hogy meg kell válnia a szocialista képviselőcsoport vezetésétől. (Úgy tudjuk, az elnökségből többen napok óta győzködik Lendvai Ildikót, hogy induljon pártelnöknek.) Jól érezhető, hogy a megyei elnöki kar - ha nem is egységben, de - felsorakozik a frakcióvezető megválasztása mögött. Egyesek úgy vélik: be kell látni, hogy Gyurcsány Ferenc nélkül, Gyurcsány ellenében nem lehet pártelnököt választani. A Burány Sándor vezette budapesti elnökség - a kerületi vezetőkkel karöltve - közleményt adott ki, amelyben a párt egységére szólítottak fel és közölték: Kiss Péter, Lendvai Ildikó, Szekeres Imre egyaránt alkalmas jelölt, ezért mindhárman vegyenek részt a megmérettetésben. A főváros MSZP: jelöltek és indulatok Új név az elnöki posztra esélyesek között: Lendvai Ildikó - Gyurcsány keményen bírálta Szekerest csak kinyilvánították, hogy Gyurcsány Ferencre a jövőben is nagy szüksége van a baloldalnak, ezért meg kell találni „helyét a pártban”. A tegnapi tanácskozás végén az a döntés született, hogy legyen nyílt a pártelnöki jelölés, vagyis menjen végig a szokásos folyamat (jelölőbizottság, kongresszus), csökkentve a belső vitákat. Fontos mozzanat, hogy Gyurcsány Ferenc közölte: jövőjét ideológiai-kulturális vonalon képzeli el a pártban. Bár azt konkrétan nem mondta ki, hogy a Táncsics alapítvány kuratóriumát szeretné vezetni, de állítása, hogy a párt alapítványa ne függjön közvetlenül a párttól, ne a szocialisták vezetői álljanak az élén, erre utalt. A Táncsicsot jelenleg a pártelnöki kabinetvezető, a nemrég elnökhelyettesnek megválasztott Lamperth Mónika irányítja. Az alapítvány évi 500 millió forintos költségvetési támogatásból működik, kuratóriumi tagjait nemrég frissítették: a mostani tisztségviselők között Mesterházy Attila alelnök, Simon Gábor választmányi elnök, Újhelyi István alelnök és Varju László korábbi frakcióigazgató, jelenlegi gazdasági államtitkár foglal helyet. Ha Gyurcsány Ferenc állna majd a kuratórium élén, valószínűleg a névsor is változna. A nap folyamán végül Lendvai Ildikó (mint jelölőbizottsági elnök) és Boldvai László, az értekezlet levezető elnöke (Nógrád megyei pártelnök) közös nyilatkozatot adott ki. Ebben - támaszt adva Szekeresnek is - úgy fogalmaznak: „az elnökjelölés emberi sorsokat, ambíciókat érint, olyan emberekét, akikre vigyázni a szocialista párt közös érdeke, és akiknek a munkájára a későbbiekben is szükség van. Ezért a jelölés egyik követelménye az őszinte vélemények szembesítése, a másik azonban az, hogy az együttműködés lehetősége ne csorbuljon, hanem erősödjön, és mindenkinek a teljesítményét, méltóságát tiszteletben tartsák” - fogalmaztak. A kongresszus előtt a megyei elnökök még tanácskoznak, holnap a szocialista párt országos elnöksége, csütörtökön a párt választmánya ülésezik, és hívja össze a vasárnapi kongresszust. A konstruktív bizalmatlansági indítványt a szocialisták terveik szerint jövő hétfőn nyújtják be a parlamentnek. Pál Béla Veszprém megyei és Botka László Csongrád megyei pártelnök Fotó: MTI - Kovács Attila Gyurcsány pártposzt nélkül marad Ami az elnökválasztás részleteit illeti: az MSZP alapszabálya értelmében soron kívüli kongresszusra (többek között) akkor van szükség és lehetőség, ha betöltetlen a pártelnöki poszt. Ha azért kell soron kívüli kongresszust összehívni, mert a pártelnöki poszt megüresedett, a választmány dönthet úgy, hogy az elnökválasztó tanácskozást nem kell megelőznie az alulról építkező tisztújításnak. Ez azt jelenti, hogy a korábban megválasztott megyei, országos és más vezetők helyükön maradnak. Az alapszabály értelmében a kongresszuson elég a küldöttek egyharmadának írásban jelölnie valakit, és azt kötelezően az elnökjelölti listára teszik, így ismét pártelnöki jelölést kaphat akár Gyurcsány Ferenc is. Azzal azonban, hogy a távozó miniszterelnök maga deklarálta távozását, ez bár szimbolikus, de felesleges lenne. Ugyancsak az alapszabályból következik, hogy a pártelnöki székből távozó Gyurcsány nem ülhet be például egy megüresedő elnökhelyettesi vagy alelnöki pozícióba - igaz, ezt nem is ambicionálja. Amennyiben olyan személy indul és nyer a pártelnöki versenyben, aki más vezető tisztséget is betölt (pl: Szekeres), abban nem kerül a helyére senki, így tehát Gyurcsány Ferencnek nem lesz meghatározó (formális) státusza a pártban. Lendvai pártelnökké választása esetén átvehetné a frakcióvezetést, de ez ellen a belső lobbik hamar tiltakoznának. Szinte teljesen kizárt, de akár elfoglalhatná Szili Katalin helyét is a házelnöki székben, ha a politikus nyer a pécsi polgármesterválasztáson. Valójában azonban sem Gyurcsány habitusa, sem céljai nem egyeztethetőek össze az Országgyűlés elnöki posztjával. Munkatársunktól A szabad demokraták elnökének véleménye szerint az előre hozott választások mellett ugyanúgy hitelesen és tisztességgel lehet érvelni, mint a szakértői válságkezelői kormány létrejötte mellett, de a liberálisok az utóbbi lehetőséget javasolják a párt országos tanácsának. Fodor Gábor pártelnök szerint az SZDSZ ügyvivő testülete és frakciója azért javasolja továbbra is a szakértői kormány melletti kiállást, mert véleményük szerint az ország számára ez a verzió biztosítja a legtöbb lehetőséget a társadalmi és gazdasági válság kezelésére. A vita tehát folytatódik. Az eddigi érveket csapatokba rendeztük. • Sólyom László államfő szerint csak ez ad esélyt arra, hogy stabil, széles körű felhatalmazással rendelkező, hosszú távra tervező kormány állhasson fel. • Az MDF, mert ez a kormány, illetve a mögötte lévő pártok eljátszották már az emberek bizalmát. • A Fidesz, amely 2006 óta illegitimnek tartja a kormányt. • Medgyessy Péter, a 2002-2004- es koalíciós kormány miniszterelnöke: „Meggyőződésem, hogy az előre hozott választás most már mindenkinek jobb lenne”. • Medián, 2008 május: Az előre hozott választásokat támogatók aránya az áprilisi 50 százalékról bő egy hónap alatt 56-ra nőtt. Most, 2009-ben ennél kisebb. • A Szonda Ipsos legutóbbi felmérése szerint az emberek 53 százaléka. • Többen az MSZP-n belül: így eltávolítható egymástól az országgyűlési és az önkormányzati választás. Legalább az utóbbin születne új esély, miután kiderülne, hogy a Fidesz sem képes betartani ígéreteit. • Az üzleti világ: általános vélekedés és számtalan nyilatkozat szerint a válságban a politikailag gyenge kormányt nagyobb kockázatnak tartják, mint a választási kampány okozta több hónapos cselekvésképtelenséget. Mikor legyenek a választások? A rendkívüli voksolás mellett A rendkívüli voksolás ellen • Bajnai Gordon, a miniszterelnöki tiszt várományosa: A válságkezelő kormány és az ország érdekét szolgáló, gyors és határozott lépések végrehajtása mindaddig jobb megoldás Magyarország számára, mint bármi más, amint a program megvalósításához megvan a parlament felelős többségének határozott és nyilvánvaló támogatása. • Kovács László uniós biztos, az MSZP volt elnöke: egy előre hozott választás túl nagy időveszteséget jelentene a gazdasági krízis körülményei között az ország számára. Hónapokra leállna minden, és a kampány másról sem szólna, mint ígérgetésekről és még nagyobb ígérgetésekről. Ehhez képest sokkal kisebb kockázat lenne egy másik miniszterelnökkel megpróbálni. • Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, a szocialisták által felkért, a liberálisok által elutasított miniszterelnök-jelölt: Noha előre hozott választásokat indokolna a politikai helyzet, a válság miatt káros lehet az ezzel járó kampány és leállás. • Gyurcsány Ferenc, március 24-i blogjában, Küzdeni kell az előre hozott választások ellen címmel: „A választásokig meg kell értetni az emberekkel nekünk, baloldali és liberális politikusoknak, hogy amit a Fidesz képvisel, az a demokratikus normalitás sérelmére elkövetett politikai tisztességtelenség." WWW.NOL.HU Egy forintért lesz kormányfő Bajnai Munkatársunktól Továbbra sem tudni, hogy pontosan milyen tételeket tartalmaz Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt gazdasági csomagja - az írásos verziót állítólag csütörtökön kapják majd kézhez az országgyűlési képviselők. Kormányközeli forrásokból a Népszabadság úgy értesült, hogy Bajnai Gordon havi egy forintért vállalta a miniszterelnöki feladatot és azt tervezi, nem enged infláció feletti béremelést sem a közszférában, mert szerinte egy válságkezelő kormánynak szimbolikus döntésekkel is ki kell fejeznie, hogy a válságkezelés nem csupán a lakosság, hanem a nemzet közös ügye.