Népszabadság, 2009. április (67. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-01 / 77. szám
www.nol.hu Az SZDSZ vasárnapig biztosan nem ír alá Bajnainak Csuhaj Ildikó Vasárnap délutánra hívták össze az SZDSZ országos tanácsának (OT) ülését, hogy döntsön: megszavazzák-e a konstruktív bizalmatlansági indítványt, vagyis hogy Gyurcsány Ferenc helyett Bajnai Gordon legyen a miniszterelnök. Az OT ülését azért rendezik délután, mert szintén vasárnap lesz az MSZP kongresszusa, s a liberálisok összejöveteléig feltehetően kiderül, hogy mekkora a támogatottsága az MSZP-n belül Bajnai Gordonnak, s nem mellesleg az is, hogy ki lesz a szocialisták elnöke. Az OT döntése előtt a szabad demokrata képviselők nem írják alá azt a nyilatkozatot sem, amelyik Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt kétéves, 600 milliárdos megtakarítást tartalmazó programjáról szól - nyilatkozta lapunknak Horn Gábor. Arra, hogy a pártból „távozóban lévő” Nagy Béla békési SZDSZ-elnök szerint nem az országos tanácsnak, hanem a küldöttgyűlésnek kellene döntenie a miniszterelnök-jelölt támogatásáról vagy arról, hogy az SZDSZ inkább az előre hozott választások mellett tegye le a voksot, Horn Gábor úgy reagált: „Nem nagyon értem Nagy Béla barátomat.” Az SZDSZ egyértelműen és határozottan leszögezte, hogy nincs szó koalícióról, a kisebbségi kormány külső támogatásáról döntünk. - Nem delegálunk a szakértői kormányba sem minisztereket, sem államtitkárokat - tette hozzá a liberális ügyvivő, s emlékeztetett: Nagy Béla akkor is megyei elnök volt, amikor 2004- ben történt miniszterelnökváltás, amikor Medgyessy Péter lemondása után Gyurcsány Ferenc lett a miniszterelnök. Akkor sem az SZDSZ küldöttgyűlése döntött, viszont Nagy Béla nem tiltakozott. Békés megyeiek levele Fodornak Konferencia-telefonbeszélgetést folytatott vasárnap Fodor Gábor pártelnök az SZDSZ megyei elnökeivel Bajnai Gordon támogatásáról. Ebben Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere, az SZDSZ Békés megyei választmányának tavaly lemondott, de utódja megválasztásáig ügyvezetőként még dolgozó elnöke is részt vett. Szerinte a megyei elnökök 50-60 százaléka elutasította, hogy az SZDSZ Bajnait támogassa, ehelyett az előre hozott választások mellett foglaltak állást. A megyei választmány tagjai írásban is kérték az ügyvivői testületet, hogy a döntés előtt hívják össze az országos tanácsot. A levélben figyelmeztették Fodort: Bajnai nem felel meg az SZDSZ kritériumainak. - Egy demokratikus párt nem kft., ahol a tulajdonrész dönti el, kinek mennyit ér a szava - mondta Nagy, aki a pártból való kilépését is kilátásba helyezte. Diós Zsolt, a megyei választmány alelnöke már visszaadta a tagkönyvét. - Úgy gondoljuk: de facto újra kötné a koalíciót az SZDSZ az MSZP-vel, ha elfogadnánk Bajnai kormányprogramját és minisztereit. Koalíciókötésről pedig csak a küldöttgyűlésnek van joga dönteni - mondta Nagy. (T. I.) Bajnai Gordon a Parlamentbe érkezik - csak megválasztása után nyilatkozik kormányának tagjairól Fotó: Kovács Bence EP-választás: Mohácsi visszalépett Nem indul a júniusi európai parlamenti választásokon Mohácsi Viktória, aki az SZDSZ színeiben képviseli az országot Brüsszelben. A liberális politikus döntését indokolva azt mondta: képviselőségét megelőzően az oktatási tárca miniszteri biztosaként a roma tanulók elkülönítése ellen küzdött, elindította a deszegregációs direktíváját. Később EP-képviselőként arra kérte a liberális polgármestereket, zárják be, számolják fel a szegregált iskolákat, de ez nem történt meg. (MTI) Hatszázmilliárdos kiadáscsökkentési terv A Gyurcsány Ferenc által februárban bejelentett megszorításoknál szigorúbb intézkedések várhatóak Bajnai Gordontól. Annyi már biztos, hogy hatszázmilliárd forintos kiadáscsökkentés szerepel a jelenlegi kormányfőjelölt válságkezelő csomagjában. Munkatársunktól A kiszivárgott információk szerint a jelenlegi gazdasági miniszter azt a válságkezelő intézkedéssorozatot fejlesztette tovább, amelyet februárban jelentett be Gyurcsány Ferenc. Csakhogy akkor még 3-3,5 százalékos gazdasági visszaesésről beszéltek erre az évre, mostanra pedig egészen a hétszázalékosig sokféle találgatás elhangzott, magyarul már ahhoz is szigorúbb megszorítások kellenének, hogy ugyanolyan hatást érjenek el. Elemzők szerint a vártnál nagyobbnak ígérkező recesszió miatt várhatóan 100-150 milliárdos extra bevételkiesést kell ellensúlyoznia majd a leendő kabinetnek. Csak ebben az évben még 300-400 milliárd forintot kell megspórolnia, hogy tartható legyen az eredeti államháztartási deficit. De lehet, hogy többet, ha a pesszimistább GDP-jóslatok válnak valóra. Ráadásul még abban sincs az elemzők között egyetértés, hogy a Gyurcsány-csomagnak mi lett volna a valós eredménye. A kormányzat a lépésekkel elvileg jövőre 550 milliárd forintot tudott volna megtakarítani, ám a Magyar Nemzeti Bank elemzői mindössze 331 milliárdot találtak meg nevesítve. Bajnai egy, a lapunknak adott korábbi interjújában úgy fogalmazott, ahhoz, hogy érdemben lehessen kezelni a válságot, még ebben a fél évben el kellene fogadnia a parlamentnek a szükséges törvényjavaslatokat. Szerinte nagyon kevesen dolgoznak és sokan élnek az állami újraelosztásból. Azt mondta: Akkor tudunk fejlődni, kinőni az adósságainkat, ha levesszük a terhet azok válláról, akik a fejlődés motorjai, a vállalkozásokról és a munkavállalókról. Költség- és adósságcsökkentő lépések kellenek. Információk szerint az előbbiek tükrében tervez Bajnai Gordon. A következő másfél évben 600 milliárd forinttal vágná vissza az állami kiadásokat, és ezt döntően a szociális és a nyugdíjkiadások terhére tenné. Az elmúlt napokban találgatott a sajtó, hogy vajon milyen kemény lépések várhatók, és abban szinte egyöntetű a vélemény, hogy a 13. havi nyugdíjak és bérek, a lakáscélú szociálpolitikai támogatás, a félszocpol, a családi pótlék, a gyed, a lakás- és az ártámogatások szinte biztosan az áldozatok között lesznek. Vagy szigorítja a hozzáférés feltételeit, vagy akár el is törli azokat Bajnai, aki az infláció növekedésével emelné a nyugdíjakat és elhalasztaná a 2010- es nyugdíjkorrekciós programot, és az újonnan nyugdíjba menőknél már nem lenne 13. havi nyugdíj. A parlament előtt lévő adócsomagot megtarthatják, azt változtatják módosító indítványokkal. A Gyurcsány-csomag intézkedései a munkáltatói és a tb-terhek mérséklése révén 281 milliárd forintot hagytak volna a gazdaságban, az szja-könnyítésekkel pedig 192 milliárdot a magánszemélyeknél. Igaz, az áfában és jövedéki adóban mindezt be is szedné a kormány. Vélhetően Bajnai ennél többet tervez. • A Fidesz szerint illegitim lesz az esetleg felálló kormány, s úgy véli, hogy a Bajnai Gordon által tervezett 600 milliárd forintos megtakarítást a kormány iránti bizalom helyreállításával csökkenő kamatokból és a korrupció visszaszorításából is elő lehetne teremteni, s így nem is lenne szükség megszorításokra. „Ha minden így megy tovább, mint az elmúlt napokban és az elmúlt hetekben, akkor Magyarországon nem lesz elkerülhető a pénzügyi és szociális összeomlás” - fogalmazott Szijjártó Péter. Felháborodással vegyes értetlenséggel hallottuk a hírt a „Bajnai- csomag” gyeddel és gyessel kapcsolatos terveiről - közölte Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz nőtagozatának az elnöke. NÉPSZABADSÁG • 2009. ÁPRILIS 1., SZERDA Magyarország • 3 Ami a válságtól terhelt világban felértékelődik, az a gazdasági (és politikai) stabilitás. Na, ezért vagyunk mi bajban, ha javítani akarjuk washingtoni renoménkat. Ehhez ugyanis nem elég egy-két Nabuccokonferencia, s pláne nem elég néhány durván oroszellenes megjegyzés. Személyi változás Horváth Gábor horvathy@nepszabadsag.hu Utolsó nyilvános beszédében a vízummentességet, a Táncsics-ház 2011-re tervezett (és szigorúan ellentételezett) visszaadását, illetve a pápai repülőtérre érkező NATO-repülőgépeket sorolta fel hároméves nagyköveti munkája fő eredményei között a Budapestről a napokban hazautazó April H. Foley. Az Egyesült Államok távozó nagykövete nem mondta - mert azért az évek során egészen jól belejött a diplomáciai szerepbe -, amit a minap egy, a magyar ügyeket Washingtonból mély rokonszenvvel figyelő szakértő sóhajtott bele a telefonba: - Itt most borzalmas a megítélésetek. Ilyen rossz talán a forradalom leverése óta nem volt. Mi, magyarok persze született pesszimisták vagyunk, például fő hozzájárulásunk a világ zenekultúrájához - nyugati szemmel - az önkéntes száműzetésbe menekült Bartókon kívül az életnek önként búcsút mondó Seress Rezső Szomorú vasárnapja. Az, hogy mi folyton lógatjuk az orrunkat, éppen úgy hozzátartozik a Kárpátmedence tájképéhez, mint a szürke marha és a puli. De milyen rossz lehet a helyzet, ha az örök derűlátás hazájában is több mint fél évszázaddal ezelőtti hasonlattal próbálják érzékeltetni?! A nagykövet asszonynak mégis igaza volt, amikor a kétoldalú kapcsolatok szempontjából alapjában sikeresnek tüntette fel az elmúlt éveket. Az egyetlen komolyabb feszültségforrás a Nabuccovezetéket leszóló Gyurcsány-interjúból, illetve a washingtoni szempontból talán túlontúl szívélyesen alakuló magyar-orosz viszonyból fakadt, ám ezt Budapest, ha némi késéssel is, de kezelte. Mostanra meg kiderült, hogy - akárcsak a Varsó és Prága által befogadott rakétavédelmi rendszer - a Nabucco sem feltétlenül tartozik Amerika stratégiai prioritásai közé. Egy darabig talán úgy festett, de ennek a korszaknak vége. Ami a válságtól terhelt világban felértékelődik, az a gazdasági (és politikai) stabilitás. Na, ezért vagyunk mi bajban, ha javítani akarjuk washingtoni renoménkat. Ehhez ugyanis nem elég egy-két Nabucco-konferencia, s pláne nem elég néhány durván oroszellenes megjegyzés. Különösen, ha utóbbi párosul a szomszédainkkal való konfliktusok belpolitikai okokból történő keresésével. April Foley budapesti tartózkodásának vezérmotívuma, a Nabucco melletti, ha kellett, harcias kiállás mostanra elenyészett. Az utóbbi időben, mivel már nem látszott eléggé „Gyurcsányellenesnek”, ellenben elment egy-két antirasszistának tekintett rendezvényre, a jobboldali sajtó rásütötte, hogy a baloldalhoz húz. Egy George W. Bushhoz közel álló, multinacionális cégeknél karriert csinált republikánus, amint nem elég jobboldali... Persze minden attól függ, honnan nézzük. A magyar-amerikai kapcsolatokkal, különösen azok személyi vonatkozásaival nagy kedvvel foglalkozó Lovas István terjedelmes írásban követelt végre igazi antikommunista nagykövetet Budapestre. Egyelőre nem tudni, ki váltja a nagykövet asszonyt. Lehet, hogy karrierdiplomata, de az is lehet, hogy folytatódik az elmúlt időszak sorozata, és Obama elnök olyasvalakit nevez ki, akit ezzel kíván jutalmazni korábbi politikai támogatásáért. Az új nagykövet, ahogy elődei, nyilván azzal a szándékkal érkezik, hogy valamennyi demokratikus politikai erővel jó viszonyt alakít ki. Aztán majd, ahogy elődei, ő is meglátja, kivel sikerül. Nincs háború, mint az apám fiatalkorában, nincs idegen hadsereg az országban, mint az én ifjúkoromban, csak magunk vagyunk, szabad magyar emberek egy demokratikus köztársaságban. Ehhez képest mélységesen természetellenesnek tűnik az az acsarkodás, amely a politika csúcsairól és a médiából sugárzik szét a társadalomban. Aranyeső Tanács István tanacsi@t-online.hu Az elmúlt hosszú hetet az elejétől a végéig kitöltötte a kormányválság: lesz-e új miniszterelnök, vagy egyszer elfogy a sok jelölt, és bizonyossá válik, hogy előre hozott választás következik. Vasárnap este több közvélemény-kutató is bejelentette: különböző arányban, de többségbe kerültek az országban azok, akik idő előtti választásokat szeretnének. A Szólás szabadságában az is elhangzott: a megkérdezettek több mint 70 százaléka véli úgy, hogy utcai demonstrációkat vált ki, ha megvalósítják a különféle szakértői csomagokban emlegetett megszorításokat. A Magyar Gárda már korábban félpályás útlezárásokat helyezett kilátásba, a Hír TV műsorában pedig Fricz Tamás politológus, végleg kilépve a higgadt elemző szerepéből, tiltakozó felvonulásra toborzott jövő vasárnapra, a Hősök terére. Ennek ismeretében, korábbi elutasító véleményét megváltoztatva döntött Bajnai Gordon miniszterelnök-jelöltsége mellett vasárnap éjjel az SZDSZ. Az egész múlt héten - nyilván sokadmagammal - lestem a hírportálokat, néztem a tévécsatornákon, mit mondanak a történtekről a politikai elemzők, romlik vagy javul a forint árfolyama. Olyan volt, mint egy rossz álom, de végül úgy tűnt, Bajnai jelölésével enyhül a feszültség. Hétfő délelőtt kisütött a nap, és feltűnt, hogy nemcsak politikai válság volt az előző héten, hanem szinte észrevétlenül kinyílt az aranyeső. Nő a fű, bimbózik a kajszibarack, énekelnek a madarak, egyszóval tavasz van, már lehetne ültetni a virágokat. Nincs háború, mint az apám fiatalkorában, nincs idegen hadsereg az országban, mint az én ifjúkoromban: csak magunk vagyunk, szabad magyar emberek egy demokratikus köztársaságban. Ehhez képest mélységesen természetellenesnek tűnik az az acsarkodás, amely a politika csúcsairól és a médiából sugárzik szét a társadalomban. Süt a nap, virágba borult az aranyeső - hát nem mindegy ehhez képest, hogy Gyurcsány Ferencet egy hete felállva tapsolták, aztán meg a pártelnökségtől is el akar búcsúzni? Nem dől össze a világ, ha Bajnai kormányoz még egy évig, de akkor sem, ha már a nyáron visszatér Orbán Viktor. Gazdasági válság van, amit minél előbb kezelni kellene. Mindkét nagy politikai oldalnak érdeke, hogy ez beinduljon - akárki teszi meg az első lépéseket. Az önmérséklet is mindkét oldalnak érdeke: nem szükségszerű, hogy a gazdasági válság társadalmi válságba, utcai erőszakba torkolljon. Ha lesz új kormány és új pártvezetés a baloldalon, annak stílusváltást, békülékenyebb kommunikációt és masszívabb hátterű, határozottabb, valamint következetesebb cselekvést kellene hoznia. Tegnap délutánra azonban újra úgy tűnt: süssön bármilyen szépen a tavaszi nap, a politikai válság nem enyhül. Továbbra sem tudni, mennyien és miben támogatják Bajnait, még kevésbé, hogy ki lesz vasárnap a szocialisták elnöke - vagyis egyelőre nem körvonalazódik, hogy mekkora lesz a korábbiakhoz képest az érdemi változás. Pedig nemcsak a költségvetési kiadások csökkentése része a válságkezelésnek, hanem az is, hogy a krízis tényleges hatásaitól még éppen csak megérintett, szorongó, elfojtott indulatoktól feszített társadalmat sikerüljön a muskátlisláda mellett tartani.