Népszabadság, 2009. június (67. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-02 / 127. szám
www.nol.hu Lesz-e listavezetők tévévitája? Bokros szerda délután várja a többieket Csuhaj Ildikó Schmitt Pál kész részt venni a Bokros Lajos által kezdeményezett EP- választási listavezetők nyílt vitáján, de csak akkor áll ki az MDF listavezetőjével, ha mind a nyolc hivatalos listavezető ott lesz - erről a politikus nyilatkozott lapunknak. Bokros Lajos a múlt héten kezdeményezte a vitát. Az MDF listavezetője szerdán 14 óra 30-kor várja egy rendezvényközpontban a másik hét listavezetőt. Az egyeztetések a nyílt vita lebonyolításáról a hétvégén megkezdődtek, s úgy tűnik, hogy az SZDSZ, a Jobbik és a Lehet Más a Politika elfogadta a meghívást. Szent-Iványi István, az SZDSZ listavezetője azzal a feltétellel, hogy minden parlamenti párt listavezetője legyen ott, az LMP kikötése pedig, hogy mind a nyolcan vegyenek részt a vitán. Thürmer Gyula a múlt héten még nem tudta megmondani, hogy a Munkáspárt képviselteti-e magát. Ma ismét egyeztetnek a kampánystábok a részletekről; a Fidesz például csak akkor hajlandó a részvételre, ha a vita moderált formában történik. Az MSZP még nem nyilatkozott arról, hogy Göncz Kinga részt tud-e venni a vitán. Bokros Lajos Göncz Kinga Schmitt Pál Pintér Attila Nem fogadta el a közelmúltban az MTV Közalapítvány 2006-os beszámolóját az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága. A tagok egyike sem voksolt igennel. Jánosi György, az MSZP médiaszakértője lapunknak azt mondta: elfogyott a lojalitás a köztévével szemben. Nem hozzák nyilvánosságra az MTV és az annak új székházát építtető (a Wallis-csoporthoz tartozó) Milleniumi Média Kft. közti szerződést, pedig a nyilvánosságnak joga van tudni, hogy mire költötték a közpénzeket. Tarthatatlan szerinte az is, hogy míg a kereskedelmi tévék, vagy akár a Duna TV 300-400 fővel készítik a műsoraikat, az MTV-nek ezerhétszáz alkalmazottja van, és négyszáz külsőst foglalkoztat. Hasonló kritikát fogalmazott meg a fideszes Cser-Palkovics András is. Nem vitatják, hogy szükség volt új székházra, de nem a mostani horribilis bérleti díj fejében. Az is tarthatatlan, tette hozzá, hogy a tévé átalakítását máig nem végezték el, az erre kapott forrást felélték (a televízió közleményében ezt cáfolta). Medveczky Balázs, az MTV ügyvezető alelnöke azt mondta: nem a tévé, hanem a felügyelő kuratórium beszámolójára mondott nemet a bizottság. A tévészékházszerződést pedig nyilvánosságra hozzák, ha a kuratórium erre engedélyt ad. A televízió tulajdonosi testületének (MTV-kuratórium) pártok által jelölt elnökségi tagjai „felemásan” reagáltak minderre. Kozák Márton (SZDSZ) szerint a zrt.-re vonatkozó kritikáknak csak egy része jogos. A másfél éves elnökválasztási fiaskókért „vastagon” terheli a felelősség azokat a pártokat, amelyek most bírálnak, ízléstelen ezt másra hárítani - mondta. Ami a sok alkalmazottat illeti: ebben van felelőssége a menedzsmentnek, de a leépítéshez további források kellenének, amit a politikának kell biztosítania. Az alacsony színvonalú technika pedig több embert kíván, a technikai fejlesztésre nincs pénz. Csernus János, az MDF által jelölt kurátor szerint az éves büdzsé vállalhatatlanul nagy százaléka megy el bérre, és a kelleténél kevesebb műsorkészítésre. Szabó László, a Fidesz kurátora kijelentette: idén tízmilliárd forint megy el bérre, járulékokra, négy milliárd műsorkészítésre (ami roppant kevés). - Ezekben igaza van Jánosi Györgynek, de hát ki van kormányon, ha nem ők - mondta Szabó. Elutasított MTV-beszámoló . - A Gandhi gimnázium az elmúlt húsz év romapolitikájának a legnagyobb sikere. Ezt akarja most tönkretenni az új kuratóriumi elnök, aki azért, hogy az iskolában folyó munkára kiterjeszthesse befolyását, bábot nevezett ki az intézmény élére - ez már Kalányos Zsolt véleménye, aki volt diákként felháborodva figyeli az eseményeket. A negyedéves joghallgató azt mondja, a Gandhi szellemiségével összeegyeztethetetlen, hogy Csovcsicsnak a származása miatt kell mennie. - Nem jogszabályellenes, de etikátlan, amit művel a kuratórium. Hogyan történhet meg, hogy a tantestület, a szülők és a diákok véleményét semmibe veszi? - kérdi. Kalányos szerint egyértelműen azért nem választották újra Csovcsicsot, mert cigány származású vezetőket akarnak a Gandhi élén látni. A volt igazgató azt szerette volna, ha a Gandhiban végzett fiatalok veszik majd át a vezetést, már most is tanítanak az intézményben öregdiákok. Az iskola eredményei nagyon jók: a diákok fele egyetemen tanul tovább, másik húsz százalék pedig felsőfokú képzésben vesz részt, és ami nagyon fontos: nem morzsolódnak le. Csovcsics érdeme, hogy beindította a gimnáziumban az esti felnőttképzési programot: a gyerekek szülei közül sokan jelentkeztek - nekik korábban esélyük sem volt, hogy érettségit szerezzenek. Most ötszázan tanulnak így a Gandhiban. - Én a kaposvári cigánytelepről indultam, és most a jogon tanulok, ügyész akarok lenni. Ezt a Gandhinak és Csovcsics Erikának köszönhetem. És nagyon meg vagyunk ijedve. Veszélyben a Gandhi - mondja Kalányos Zsolt. Megkerestük Várnai Mártont is, hogy szembesítsük a tevékenységét érő bírálatokkal. Ő nyilatkozott is lapunknak, majd visszavonta szavait. Gandhi-történet A Gandhi alapítványt 1992-ben független értelmiségiek és cigány szervezetek hozták létre azzal a céllal, hogy az oktatás sajátos eszközeivel segítsék a cigányság beilleszkedését, és hogy létrehozzanak egy cigány gyermekeket oktató középiskolát, amelyet további roma középfokú oktatási intézmények követnek. Az alapítvány Pécsett létrehozta a Gandhi gimnáziumot és diákotthont. A hatéves képzést megvalósító középiskola 1994-ben kezdte meg működését. Jelenleg a gimnáziumban százkilencvenen tanulnak, és 340 diáknak ad otthont. A diákok 95 százaléka roma származású. Ehhez a programhoz 1995-ben csatlakozott a kormány, az alapítványi célokat közfeladatnak ismerve el, egyben államilag deklarálva a program és a roma nemzetiségi iskolahálózat megteremtésének társadalmi fontosságát. Az eddigi igazgató, Csovcsics Erika 2000-ben elsőként nyerte el az amerikai kormány demokráciáért és emberi jogokért díját, amelyet Göncz Árpád tiszteletére alapított. A díjat Madeleine Albright akkori külügyminiszter adta át. NÉPSZABADSÁG • 2009. JÚNIUS 2., KEDD Magyarország • 3 Értem én, hogy kirabolnak egyedülálló embereket, ha öklendek is tőle, de azt még így sem, hogy három suhanc miért erőszakolja meg a Nyírségben egy füst alatt a ház 58 éves, kifosztott asszonyát. Ismerős tettesek Nagy N. Péter nagynp@nepszabadsag.hu Nem értem, hogy miként lehet a gyerekjóléti szolgálattól érkezett nőt lefejelni. Azt még fel tudom fogni, hogy nem bírja a mátészalkai ember, ha a megvert családtagokról kérdezik. De a lefejelés ebben a relációban újszerű. Értem azt is, hogy gyerekek sorra verik egymást az utcán egyegy mobiltelefonért, játékautomatában egy körre elég pénzért. Ha undorít is, tudom, hogy mindig volt ilyen, de abban látok valami hisztérikusan mai ártani vágyást, ahogy a VII. kerületi kórházban egy szendergő néni kezéből lopják ki a mobilt, amit azért kapott, hogy ha nagyon kell, felhívhassa a fiát. Azt értem, hogy már-már minden egyenruhára gerjednek az emberek egy világban, ahol a többség számára évek óta korrekt megoldásnak számít a rendőrverés, különösen politikai indíttatással. De azt még ezen belül sem vagyok képes lefordítani magyarra, hogy miért kell levágni a sofőrt a buszról, ha szóvá teszi, hogy a peronra pisáltunk. És értem azt is, hogy az ellenőrre teszünk a HÉV- en, különösen, ha többen vagyunk, de hogy épp a mama gondolja, hogy meg is kell verni a kiegészítő jeggyel zaklatót, ezt így önmagában már nem értem. Ehhez még kell ugyanis valami. Valami korszerű. Valami, ami miatt a nagyecsedi rendőrőrsön megjelenhet egy ember húsz centis késsel kaszabolva a levegőt, hogy követelje magának a rendőrt, aki másfél éve ittas vezetésért megbüntette. Azt is tudjuk, hogy a bankok mindig is vonzották a profi bűnözőket és a lúzereket, de most már ki-bejárnak ott a többnyire dilettáns, hisztérikusan pisztolyos emberek, nap mint nap kavarva valami szánalmas őrületet, úgy, hogy immár a „telebanking” mellett szóló fontos érv, hogy közben nem lőhetnek le. Értem én, hogy kirabolnak egyedülálló embereket, ha öklendek is tőle, de azt még így sem, hogy három suhanc miért erőszakolja meg a Nyírségben egy füst alatt a ház 58 éves, kifosztott asszonyát. Gyakran ismeretlen tettest keres ilyenkor a rendőrség, a maga szempontjából korrekt megfogalmazással. Bár ne tűnne azonban egyre ismerősebbnek mindenki, akit ismeretlennek minősítenek. Tudom, hogy mindig minden kor hajlamos magában „büszkén” felfedezni az erőszak olyan szintjét, amellyel csak neki kell megbirkóznia, soha másnak, miközben például az előző évszázadban tízmilliószámra haltak erőszak által az emberek. És ez valóban nem ugyanaz. Ma börtönbe kerülhet, aki árt. Nemrég egy pecabot ellopása miatt ültettek le egy embert. Ott, a cellában három társa megbecstelenítette, majd fölakasztotta, de kétszer. Elsőre elrontották. A másodikat vette észre a személyzet. A törvény majd lesújt a tettesekre. Börtön lesz a büntetés. Ehhez képest már az ismerősség megnyugtató érzését adta az Újpest-Fehérvár futballmeccs verekedése. Nem azért, mert gyorsan megfékezték, s mint szokás, szinte csak a biztonságiak sérültek, hanem mert tisztán kiadta a képletet: a pályán lévők, a játékosok kezdték a verekedést, a közönség „csak” reagált. Nem jelképekről van tehát pusztán szó. A csődeljárás alól kikerülő, karcsúsított GM a Saturn, a Pontiac és a Hummer márkák megszüntetésével várhatóan az észak-amerikai piacon is elveszíti elsőségét a Toyotával szemben. Az állam a kormánynál Szőcs László laszloszocs@hotmail.com A csőd Amerikában még nem a világvége. Az ősszel alighanem viszontláthatjuk a pályán a Phoenix Coyotes-t, noha az NHL-ben, az észak-amerikai profi jégkorongligában szereplő Prérifarkasok éppen csődeljárás alatt vannak. Holnap és holnapután is olvashatjuk a Los Angeles Timest vagy a Chicago Tribune-t, pedig az ő tulajdonosuk is csődvédelmet kért. A General Motorsé azonban nem pusztán egy a kényszerű rutineljárások közül. Az amerikai ipar jelképéről van szó. - Ami jó Amerikának, jó a General Motorsnak, és fordítva - mondta több mint fél évszázaddal ezelőtt Charles Wilson, a cég akkori elnöke. A „csődben a GM” hangsor olyan sokkoló az amerikaiaknak, mintha azt mondanák: „anyu meztelen fotói” - így P. J. O’Rourke, az író a szombati The Wall Street Journalban. Az autógyártók olyasmit adtak a hatalmas ország lakóinak, ami a cowboyok vagy az európai lovagok korában kevesek kiváltsága volt: az egyéni közlekedés megfizethető és könnyű lehetőségét. Most márpedig, úgy tűnik, a csőd a legjobb megoldás, a GM-nek és Amerikának egyaránt. Közvetve, a beszállítókkal, a dolgozóknak melegedőt biztosító sarki reggelizők tulajdonosaival, a gyári nyugdíjasok hadseregével, akiknek a detroiti cégek továbbra is fizetik az egészségügyi ellátását, a családtagokkal együtt milliók megélhetése függ a michigani autógyártóktól. Igen sok esetben egész „dinasztiáké”: apa után fia és az ő fia is ebben az iparágban talált megélhetést. Nem jelképekről van tehát pusztán szó. A csődeljárás alól kikerülő, karcsúsított GM a Saturn, a Pontiac és a Hummer márkák megszüntetésével várhatóan az észak-amerikai piacon is elveszíti elsőségét a Toyotával szemben; a japán cég, amely globálisan tavaly előzte meg (hogy végül nevető harmadikként a Volkswagen vágjon az élre), már a hazai pályán is nagyon a nyomában volt. Az amerikai autógyárakban az elavult üzleti modelljük miatt már lappangott a betegség, majd a gazdasági válság, az eladások két számjegyű visszaesése nyomán úgy megfáztak, hogy azóta is az ágyat nyomják. Az átalakulás ára, hogy a GM az újabb dollártízmilliárdokért cserébe az állam többségi tulajdonába kerül. Az „államosítás” márpedig az Egyesült Államokban egyértelműen negatív hívószó. Lekezelően Franciaországot szokták olyan példaként emlegetni, mint amely tőkés gazdaságnak tartja magát, és mégis képes kormánykézzel irányítani vállalatokat. A pénzügyi szektor, egyes bankok, a Fannie Mae és a Freddie Mac nagy jelzálogintézetek, az AIG óriásbiztosító után most a gyáripart is elérte Washington keze. És ismét olyan cég esetében, amely túl nagy volt hozzá, hogy veszni hagyják, de azt sem hagyhatták, hogy a végtelenségig nyelje az adófizetők pénzét. Ezért hangsúlyozzák, hogy az állami befolyás alatt eltöltött időnek minél rövidebbnek és fájdalommentesnek kell lennie. Obama elnök korábbi szavaival: „Nem akarok autógyárakat, bankokat működtetni... Van más dolgom elég... Nem vagyok autómérnök, nem tudom, hogyan kell megfizethető feltöltős hibridautót létrehozni. De azt tudom, hogy ha a japánoknak sikerült, akkor nekünk is kell, hogy menjen.” A köz éles nyelve mindenesetre máris átkeresztelte a szakszervezetek által kiharcolt szociális vívmányok miatt viccesen Generous (Nagylelkű) Motorst. Az új gúnyneve Government (Kormány) Motors, illetve a közeljövőben legalább 17,5 százalékban tulajdonrészes szakszervezet vezetőjéről - Gettelfinger Motors.