Népszabadság, 2009. július (67. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-27 / 174. szám
www.nol.hu mnaria..i.h. ...„ru.i...................... NÉPSZABADSÁG • 2009. JÚLIUS 27., HÉTFŐ Kultúra • 11 4045 kiló, négy kerék, 53 harang, egy, az orgonáéhoz hasonló játszóasztal és egy hófehér szakállú belga művész. Ennyi kellett ahhoz, hogy Fertődön is megszólalhasson ez a Lajtától keletre szinte ismeretlen hangszer: a carillon, más néven harangjáték. Lorenz Péter A hét végén Jo Haazen belga carillonművész adott koncertet a fertődi Esterházy-kastély kertjében. Már a délutáni bemutató sem volt mindennapi: a kúp alakú tiszafák által uralt parkban a modernitást és a hagyományokat egy utánfutó formájában ötvöző carillon szürreális látványt nyújtott a kastély homlokzata előtt. És akkor még meg sem jelent a művész hófehér szakállával, leningben, fehér sállal. A publikum a hangszertől ötven méterre ült, de a park másik végén is kitűnően lehetett hallani a carillont. A harangjátékot templomtornyokba tervezték, úgyhogy akkor szól igazán jól, ha megfelelő távolságból hallgatjuk. A mobil carillon azért különleges, mert a segítségével a publikum a hangszert és a művészt is láthatja. Ez a kert egyébként ideális helyszín, de egy szűk városi utcában már összezavarodhat a hangzás. Az ilyesmire a carillon amúgy is hajlamos, mert a harangok tompítását a mai napig nem tudtuk megoldani, így a játékosnak a megfelelő ritmus és hangsúlyok megválasztásával kell kiküszöbölnie a hangszer korlátait - meséli Jo Haazen. Amikor már elég sok harangot sikerült felhalmozniuk, a XVII. században rájöttek, hogy hogyan lehet hangolni őket, és az orgonáéhoz hasonló klaviatúrán el is kezdtek rajtuk zenélni. A carillonra úgy kell tekinteni, mint egy ütőhangszerre, amelynek vannak melodikus lehetőségei is. A legtöbb darabhoz átiratot készítenek, amelyben csak a feltétlenül szükséges hangokat hagyják meg, hogy a harangok összecsengése ne zavarja össze a harmóniát. Ezt sokáig kell tanulni: rengeteg kortárs művész ír darabokat carillonra, de kevesen veszik a fáradságot, hogy megismerkedjenek a harangjátékkal, így végül csak néhány szól jól a hangszeren - teszi hozzá. A carillonművész már tizenhárom évesen a hatalmas antwerpeni katedrális tornyában lévő harangjátékon játszhatott, ma pedig a mecheleni királyi „Jef Denyn” carilloniskola igazgatója, ahol a diákok akár tíz évig is tanulják a hangszer kezelését. A főleg flamand nyelvterületen, Észak-Franciaországban és Németországban elterjedt carillonnak csupán tíz hordozható változata létezik, egyikükkel a művész már a fél világot bejárta. Az Egyesült Államokban - ahol sok egyetemen van carillon - szintén nagy sikert aratott, de a japánok és az oroszok is fogékonyak voltak a játékára. Jo Hanzen Oroszországgal különösen jó viszonyt ápol, elintézte, hogy Szentpétervár két harangjátékot is kapjon, mivel Nagy Péter cár idejében egyszer volt már ilyen hangszere a városnak. A carillon az egymással versengő flamand polgároknak köszönheti a születését, akik a harangok számát illetően is le akarták pipálni a szomszéd várost. Amikor már elég sok harangot sikerült felhalmozniuk, a XVII. században rájöttek, hogy hogyan lehet hangolni őket, és az orgonáéhoz hasonló klaviatúrán el is kezdtek rajtuk zenélni. Habár a hangszer teljesen más családba tartozik, a kezelésében az orgonától látszatra csak annyiban tér el, hogy a billentyűkön nem az ujjakkal, hanem ököllel kell játszani. A harangok ma már sokkal tisztábban szólnak, hála a modern mérési lehetőségeknek, de a finomhangolást továbbra is a harang belső felületén elhelyezett karcolásokkal végzik, amelyeknek a titkát csak 6-7 ember ismeri a világon. De hiába a tisztaság: a szokatlanul erős felharmonikusok miatt a vájtabb fülűek gyakran hamisnak hallják a hangszert. A fertődi kastélyban idén koncertsorozaton mutatkoznak be az európai Haydn-fesztiválok. Jo Hanzen a mecheleni Haydn-fesztivált képviselte, augusztus 1-jén a visegrádi országok, 15-én a németországi Brühl Haydn-ünnepsége látogat el Eszterházára. Utazó harangok Egy különleges hangszer, a carillon szólalt meg hét végén a fertődi Esterházy-kastély kertjében Jo Hanzen az utánfutóra applikált harangjátékkal Színház Sam Bobrick-Julie Stein: Csókos Anyád! Thália Színház Zappe László Az idei nyár szórakoztatóipari dömpingje már akkor zavarba hoz, amikor még csak a műsorokat böngészem. Leginkább azzal, hogy nemcsak a bevett nyári helyeken, szabad tereken és főképp vidéken, de fővárosi kőszínházakban is várják a publikumot, ráadásul néhol kimondottan a nyárra szánt előadással. Mintha éppen most világosodott volna meg mindenki számára, hogy a színház tulajdonképpen üzlet. Sőt talán jó üzlet is. Mert - gondolom én - ha csupa áldozatos ráfizetést hozna ez a sok előadás, az áldozatot bizonyára nemesebb célokra hoznák meg. Az igazán kellemetlen meglepetések ugyanis akkor érnek, amikor megpróbálom - nem mindig sikerrel - végigülni ezeket a röhögtető estéket. A ház tele, a publikum vigad. Elképesztő, hogy miben képesek az emberek manapság röhögni, amikor éppen közönségként működnek. Nagyjából ugyanazon, amin száz éve, meg azelőtt is. Csak ami egykor párizsi, majd pesti színezetben volt divat, az most éppen amerikai, közelebbről New York-i mezben hódít. Bár ez sem újdonság persze. A Sam Robrick- Julie Stein házaspár Csókos Anyád! című darabjának azért van egy lényeges újítása. Legalábbis a szórakoztatóipari színjátékok körében: még látszólagos értelme sincs. Annak sem, hogy a szereplők levélformában értekeznek egymással, meg annak sem, ami a levelezésből kiderül. Pedig vaskos közhellyel indul a történet: túlbuzgó anyuka szeretetével elnyomja, tönkreteszi mulya fiát, aki világgá menekülne, ám amikor úgy látszik, ez sikerült, hiányozni kezd neki a mama. Csakhogy ebből alig futja tizenöt-húsz percre, úgyhogy a szerzők stratégiát váltanak: az asszony személyisége átalakul, valami fakírfélével Indiába megy, ahol rendszeresen rizst főz szerzeteseknek. A fiú természetesen nem bírja az addig óhajtott szabadságot, egyfelől mind züllöttebben kódorog Amerika-szerte, másfelől most már ő is üldözi a mamát, egy ideig a leveleiben, majd valami vuduvarázslat segítségével megszabadítja a fakírtól, akit megetet egy tigrissel. És így tovább, mígnem viccről viccre haladva el nem telik másfél óra és be nem következik egy poénos fordulat, amivel szerencsésen be lehet fejezni a darabot. A Tháliában Vári Éva és Nagy Ervin csaknem feledteti a darabot. Vári Éva ugyan ki tudja, hányadszor játssza el ezt az energikus, fontoskodó, vidám, széllel bélelt, a következményekkel mit sem törődő idősödő asszonyt, aki törhetetlen öntudattal és öntudatlan életismeretből táplálkozó humorral száguld át az életen, de ezúttal is el tudja hitetni, hogy nem a puszta rutinjából hozza a figurát. Nagy Ervin bravúrosan egyesíti az idióta, elnyomottságában felnőni képtelen, a világban magára hagyatva tévelygő gyermeket és a nyomoré sorsát reflektáltan, értelmezve elbeszélni képes intellektust, továbbá két egészen remek táncparódiával (koreográfus: Dékány Edit) is magasan a szöveg színvonala fölé emelkedik. Cselényi Nóra némely jelmeze viszont a darab szintjén karikíroz. Znamenák István rendező a sok helyszínt egyetlen díszletfal elé állította (a bal oldal a mama, a jobb a fiú térfele), talán még ezzel is fölösleges költségbe verve a producert. Fölösleges költség Vári Éva Fotó: MTI - Kollányi Péter RÖVIDEN Domingo fővédnök Plácido Domingo világhírű spanyol tenor lesz a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa program (EKF) fővédnöke - jelentette be Páva Zsolt polgármester. A fideszes politikus szóban kérte fel a művészt, és ő igent mondott. Ez Domingo számára nem jár kötelezettségekkel, a nevét adja a programhoz. (MTI) Öt nap Jamaica Az LB 27 Reggae Camp Nemzetközi Reggae Fesztivál július 29-től öt napon át várja a műfaj kedvelőit Monorierdőn. A tízéves fesztiválon idén fellép a jamaicai előadó, Don Carlos & Dub Vision Band, és több tucat hazai és külföldi előadó. Ezenkívül lesznek beszélgetések, előadások is. (S. M.) Népzene a strandon A hagyományos és a modern népzenék kedvelőit várják július 30-tól a Ceglédi Gyógy- és Strandfürdőben megrendezett Virga Fesztiválra, amelyen fellép például a Suhancos, Péterfy Bori, a Kerekes Band, a Vágtázó Csodaszarvas, a Transylvania, a Dobogó Kő, Dévai Nagy Kamilla, a Club Era. (S. M.) Mesepályázat Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulójára meseírói és illusztrátori pályázatot hirdetett Dunakeszi önkormányzata és a Magyar Hagyományőr Világszövetség. A meséket, meserajzokat általános, középiskolás és 20 év fölötti kategóriákban értékelik. A meséket és a rajzokat szeptember 15-ig várják a dunakeszi városi könyvtárban. (MTI) FAITH NO MORE LACEB mpm hIRDETÉS ! PRODIGY MANIC STREET PREACHERS 1 MAXIMO PARK!KLAXONS SNOW PATROL -TOTEN HOSEN ! WHITE LIES X EDITORS DANKO JONES SUBWAYS THE TING TINGS LIFE OF AGONY JET TURBONEGRO SATYRICON BACKYARD BABIES DONOTS BRUJERIA DISCO ENSEMBLE EXPATRIATE DE STAAT este 11 órától féláron! É IAM THE JJL eSü bu £ Dk M4. «*** ah»s POX AUTÓKÉNT ! Klubrácó 15J NtscSft unicum BXE E23 újon; O itt H awanr» fSTtjio íac cgg