Népszabadság, 2009. október (67. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-01 / 230. szám

2009. OKTÓBER 1• CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország WWW.NOL.HU Egy családban csak egy segélyezett lehet Szűcs Erika: Az elvek érvényesülése persze a puding próbája Gyakorlatilag már eldőlt, hogy a kormány nem módosít korábbi álláspontján: a költ­ségvetési törvénytervezetben megmarad az „egy család, egy segélyezett” elv, és nem válto­zik a gyermekétkeztetés nor­matívája sem: az eddigi 65 ezerről 22 500 forintra csök­ken. A szociológusszakma tel­jes vereségben. Ónody-Molnár Dóra Annamária és Béla a sajókazai Sólyomtelepen él, munkalehe­tőség híján már évek óta mély­szegénységben. Segélyt kap­nak. A harmincegy éves as­­­szonynak és a harminchét éves férfinak két, általános iskolás gyereke van. A család a két szü­lő úgynevezett rendelkezésre állási támogatásából (ez két­szer 28 500 forint), illetve a gyermekek után érkező családi pótlékból (26 600 forint) pró­bál megélni. Ha a parlament a jelenlegi formájában szavazza meg a költségvetési törvény­­tervezetben lévő „egy család­ban csak egy aktív korú segé­lyezett lehet” tervét, akkor a család jövedelme 83 600-ról 55 100 forintra csökken, az egy főre jutó jövedelem pedig 20 900-ról 13 775 forintra. Ez még akkor is óriási vágás, ha a gyerekek továbbra is ingyen ét­kezhetnek, és a család lakhatási támogatásra jogosult. Végered­ményben fejenként 7125 forint­tal gazdálkodhatnak keveseb­ből, miközben az árak és a re­zsiköltségek növekednek. (Ide­tartozik: ha az önkormányzat tud az egyik szülőnek közcélú munkát adni, akkor három hó­napon át hat órában 43 ezer fo­rintot keres.) A szociális tárca számításai szerint 35 ezer olyan ellátott van, akit érinthet ez a változás, vagyis 35 ezer csalá­dot ér érzékeny veszteség. Példánk helyszínén, Borsod­ban nem nagyon akad munka­­lehetőség, és alkalmi munkák­ból sem lehet kiegészíteni a jö­vedelmet. Egyrészt, ha valakit feketemunkán érnek, kizárják az ellátórendszerből, másrészt­ már feketemunka sincs. A tervek szerint januártól egy családból csak egyvalaki kaphatja meg az aktív korúakat megillető támogatást, ugyanak­kor a tervezet nem zárja ki, hogy az ellátatlanul maradt családtag közmunkát vagy közhasznú munkát végezzen. Ezt a közmunkatanács szerve­zi, illetve a Regionális Munka­ügyi Központoknál meghirde­tett közhasznú munkaprog­ramokra is lehet jelentkezni. Egyelőre azonban még nem le­het sejteni sem, hogy ezek a szervezetek mennyi munkát kí­nálnak jövőre, egyáltalán: lesz-e elég kapacitásuk arra, hogy az ellátatlanul maradt harmincötezer embernek mun­kát biztosítsanak. Az MR1 Kossuth rádiónak a Foglalkoz­tatási és Szociális Hivatal veze­tője azt mondta: csak decem­ber végére tudják összesíteni, hogy az önkormányzatoknak és az állami vállalatoknak hány közmunkásra lesz szükségük. A tervezettel 12 milliárdot spórolna az állam a legszegé­nyebbeken. „Korlát egyik oldal­ról az önkormányzatok által felkínált értelmes munka mennyisége, a másik oldalról a költségvetés jelen állapotbeli teherbíró képessége.” Ez áll ab­ban a tájékoztatóban, amit Szűcs Erika miniszteri megbí­zott készített a Népszabadság számára. „A családok biztonsá­gát mi nem a pénzbeli segé­lyekkel, hanem a foglalkoztatá­si lehetőségek bővülésével kí­vánjuk biztosítani, mert ellen­kező esetben az érintett társa­dalmi csoport kirekesztettsége fokozódik, és egyre távolabb kerül a munkaerőpiactól. Min­den olyan megközelítés tehát, amely nem a pénzbeli ellátás és foglalkoztatási lehetőség együtteséből elérhető jövede­lemből, valamint a rendelke­zésre álló munkakínálat és a munkára várók összevetéséből vezeti le a következtetéseit, az a mai Magyarországon nem al­kalmazható. Közmunka nem csak egyféle van, és a közmun­kához való hozzáférést semmi­lyen törvénymódosítással nem kívánjuk korlátozni. A szociális ellátáshoz való hozzáférés kor­látozása a foglalkoztatási lehe­tőségek bővítésével védhető szakmai álláspont, ráadásul gyakorlatilag csak ez kivitelez­hető. A családok szintjén az el­vek érvényesülése persze a pu­ding próbája”, írja Szűcs Erika, volt szociális miniszter. A költségvetési törvényter­vezettel kapcsolatos szociális vitát Ferge Zsuzsa szociológus gerjesztette, aki pár héttel ez­előtt nyílt levélben fordult a döntéshozókhoz az egy család, egy segélyezett elv, valamint a gyermekétkeztetési normatíva csökkentése ellen. Levelére Herczog László szociális és munkaügyi miniszter Bajnai Gordon miniszterelnök nevé­ben válaszolt a napokban. „Bár nagyon sok hasznos in­formációt és magyarázatot kaptam, ha jól értem, egyik kér­désben sem sikerült előrelép­ni” - így kommentálta lapunk­nak a miniszter válaszát Ferge Zsuzsa. E lakonikus kommen­tárból is kiderül: a kormány ra­gaszkodik az egy család, egy segélyezett elvhez. A szociális miniszter a Ferge Zsuzsának írt levélben kifejtette, hogy a költ­ségvetésben prioritást élvez az Út a munkához program, amelyre 2010-ben 13 milliárddal többet szán az ideinél a költ­ségvetés, vagyis összesen 110 milliárdot. A levél arra is kitér, hogy a kormánynak döntenie kellett, mit szigorít: a pénzbeli ellátás rendszerét vagy a köz­célú foglalkoztatás szabályait. „Mivel a program elsődleges célja az érintettek munkaerő­piaci esélyeinek javítása érde­kében a közfoglalkoztatás mi­nél szélesebb körben történő megszervezése, ezért a tör­vényjavaslat a rendelkezésre állási támogatást illetően tar­talmaz korlátozó intézkedést” - magyarázza Herczog László, miért akarják kizárni az aktív korúak ellátásából az egyik csa­ládtagot. Úgy tudjuk, novemberben lesz kész az a hátrányos helyze­tű kistérségekben végzett kuta­tás, amely azt elemzi, hogy az Út a munkához program elér­­te-e a célját, vagyis enyhítette-e a gyerekes családok szegénysé­gét, és segítette-e a tartósan munkanélküliek munkaerő-pi­aci visszatérését. Az előzetes tapasztalatok alapján Ferge Zsuzsa azt mondja: szerinte az adatok csak igen kis mértékben igazolják vissza a kormányzati várakozásokat. „Magyar és nemzetközi kutatások tömege meggyőzően igazolja, hogy sú­lyosan téves az a meggyőződés, amely szerint a közfoglalkozta­tások jobban szolgálják a segé­lyezési létből való kitörés esé­lyeit, mint a passzív ellátások folyósítása” - mondja a szocio­lógus. Ferge Zsuzsa véleményét osztja egy a területtel szintén napi szinten foglalkozó szocio­lógus, Krémer Balázs is, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány azért szigorítaná az aktív korúak ellátásának körét, mert rosszul tervezték meg az Út a munkához program költ­ségvetési tételeit. Az önkor­mányzatok arra számítottak, hogy két-három órás alibi munkákat biztosítanak majd a tartósan munka nélkül élőknek, azonban a szociális tárca - épp ennek kiküszöbölésére - arra kötelezte a településeket, hogy legalább kilencven napig és mi­nimum hat órában foglalkoz­tassa a közcélú munkára felvet­­teket. A közcélú foglalkoztatás­ban a visszajelzések szerint sok visszaélés van, nem ritka, hogy polgármesterek a saját földjü­kön dolgoztatják a falubeli ellá­tottakat. A visszaéléseket senki nem ellenőrzi, ilyen jogköre csak az Állami Számvevőszék­nek lenne, de az ÁSZ-nak erre már nincs kapacitása. Krémer Balázs szerint a munkakedvet is rosszul mérték fel. Közkele­tű hiedelem ugyanis, hogy a se­gélyezettek kerülik a munkát. Csakhogy ez nem így van. A programban mindössze tíz szá­zalék a munkamegtagadók ará­nya, ami tovább növelte a köz­foglalkoztatásba kerülők számát, és ezáltal a költségeket. Visszatérve Herczog László levelére: Ferge Zsuzsa kényte­len volt egy másik vereséget is elkönyvelni, hiszen változatlan marad a gyermekétkeztetési normatíva is. Vagyis: 65 ezer forintról 22 500-ra csökken. Ez az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormány­zatoknál kiegészül a jelenlegi támogatás összegére - elvileg tehát ezeken a településeken (becslések szerint úgy 1500- 1800 településről van szó) nem lesz érzékelhető a változás. A többi önkormányzat esetében a Pénzügyminisztérium még vizsgálja, hogy indokolt-e ki­egészíteni a normatívát, vagy a település saját forrásaiból is képes a hiányzó pénz előte­remtésére.­­ Mindez minimális megta­karítást és rengeteg pluszadmi­nisztrációt jelent, miközben szimbolizálja, hogy a szegény gyerekek étkezése nem tarto­zik ama prioritások közé, ame­lyeket a válság ellenére óvni kellene. Nem változtat azon sem, hogy a kormány az orszá­gosan egyenlőtlenül eloszló közfelelősségből ismét áthárít egy elemet az önkormányza­tokra, egyelőre meglehetősen homályos ellentételezésekkel. Kedvezőtlen hatásai pedig a szegényebb települések szegé­nyebb lakosain csapódnak le - szögezte le lapunknak Ferge Zsuzsa. A kormány álláspontja ez­zel szemben: nem maradhat gyerek ingyenes étkeztetés nélkül, ha arra jogosult. A vál­tozás abban áll, hogy az önkor­mányzatok ehhez harmadan­­­nyi normatívát kapnak, mert az étkezéshez szükséges össze­get saját forrásaikból kell ki­egészíteniük. Herczog László levelében emlékeztet arra, hogy az idén már a nyári szün­idő idejére is biztosítottak ét­keztetési forrásokat. A gyer­mek-közétkeztetést összesen 978 ezren veszik igénybe. Eb­ből kedvezményes étkeztetés­re 369 ezer gyermek jogosult, míg­­ ezen belül­­ 204 ezer gyermek étkezik ingyen. Herczog László kiemeli: 2009-ben 530 ezer gyermek jo­gosult rendszeres gyermekvé­delmi kedvezményre. A ked­vezményekre való jogosultsá­got az önkormányzat jegyzője egy évre állapítja meg, ha az egy főre jutó jövedelem össze­ge nem haladja meg a 35 625 (egyes esetekben 38 450) forin­tot. Mivel ennyire emelkedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynél figyelembe ve­hető egy főre jutó jövedelem mértéke, várhatóan az ingyene­sen étkező gyermekek köre to­vább emelkedik. A miniszter közli továbbá, hogy 2010-ben az ingyenes étkezésre gyerme­kenként járó 22 500 forintos normatíván felül kiegészítő hozzájárulás illeti meg a fenn­tartókat az 5-7. évfolyamos ta­nulók esetében is, amelynek összege 19 ezer forint. Közmunkások kertészkednek a Borsod megyei Hidvégardón­Fotó: Kovács Bence Az ingyenes gyermekétkeztetés bővülése A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak esetén 2009. január 1-jétől* általános iskola 6. osztálya 2010. január 1-jétől* általános iskola 7. osztálya * a nyári szünidőre is kiterjesztve Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium / Népszabadság-grafika Újbuda újra a Kopaszi-gáton? • Folytatás az 1. oldalról Mindenesetre az egykori kö­zös cég, az Öböl XI. Kft. 99 szá­zalékát birtokló Öböl Invest Kft. 75 százalékát néhány hó­nappal az önkormányzat üzlet­ből való kiszállása után - sajtó­­értesülések szerint 25 milliárd forintért - megvette egy portu­gál befektetői csoport (Mota- Engil, Finibanco, Estia). Az önkormányzat kezdetek­től úgy tervezte, hogy a sza­badidőpark elkészülte után ki­száll a cégből - tájékoztatta la­punkat akkoriban Molnár Gyu­la. Most viszont úgy látja, hogy a 4,5 milliárdból - ebből 2,75 milliárdos hitelből­­ megvaló­sult közpark elkészülte óta a beruházás lelassult, és az el­múlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy az ingatlanfej­lesztőnek nem áll szándékában a közpark teljes körű üzemel­tetése. A területen megépült 14 modern pavilon közül csupán kettőt használnak: az egyikben egy étterem, a másikban a ki­kötő irodái működnek. A gyö­nyörűen parkosított hatalmas parkban hétvégenként sokan vannak, de alig tudnak valamit is csinálni. A terület szépségé­hez mérten erősen alulhaszno­sított. A polgármester ezért azt javasolja a képviselő-testület­nek, hogy vegye vissza üze­meltetésre a közparkot. - Az önkormányzat csupán az egyik tárgyalópartnerünk. Még semmi sem dőlt el - mondja Szörcsök Gabriella, az Öböl XI. Kft. értékesítési veze­tője. - A gát hasznosítása a cég kiemelt feladatai közé tartozik, ráadásul ingatlanfejlesztési re­ferenciának szánjuk a területet. Folyamatosan tárgyalunk a le­hetséges üzemeltetőkkel. A megállapodást nehezíti, hogy az épületeket a fejlesztés érde­keit szolgáló koncepció szerint akarjuk hasznosítani, miközben a terület továbbra is az ellenőr­zésünk alatt maradna. Az önkormányzat a jobb megtérülés érdekében - a pavi­lonok csupán szerkezetkészek, így az üzemeltetőt komoly ki­adások terhelik - minimum 25 évre szerződne, ráadásul magá­nak kéri a rendezvényszervezés és a reklámértékesítés jogát. A fentiekből és az épületek bérbe­adásából származó bevételek az első bevezető évet követően egyensúlyba hozhatók a kiadá­sokkal - jelentette ki lapunknak a polgármester, aki szerint nincs ellentmondás a múltbéli döntések és a jelenlegi javaslat között. - Akkor az volt az elő­nyösebb a kerületnek, ha elad­juk a területet, és ott egy ingat­lanfejlesztő hoz létre egy köz­parkot, mivel erre saját forrá­sokból nem lettünk volna képe­sek. Most viszont a kerületben élők akkor járnak jól, ha a köz­parkban valamennyi lehetséges szolgáltatás elérhető. A fejlesz­tőnek ez láthatóan nem érdeke. Ők építeni akarnak, és nem üze­meltetni. A kft. tehát adná, a kerület vinné a területet, de egyelőre alig van több érintkezési pont. Mind jogi, mind pénzügyi ter­veik tekintetében távol állnak egymástól a felek. A képviselő­­testület pedig csupán arra adott felhatalmazást a polgármester­nek, hogy készíttessen részletes gazdasági számításokat, a beru­házóval való tárgyalásra nem. A pavilonok kihasználatlanul állnak Fotó: Teknős Miklós

Next