Népszabadság, 2009. december (67. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-01 / 281. szám

2009. DECEMBER 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország WWW.NOL.HU Ajándék Szegednek: szerb vízummentesség Karácsonytól új lehetőségek nyílnak a magyar vállalkozások előtt is December 19-től a szerb ál­lampolgárok is vízum nélkül léphetnek be az unió terüle­tére. Egyesek ettől nagy kará­csonyi bevásárlási rohamot várnak a szerb határ környé­ki magyar településeken. Tanács István Szeged Tápi Lajos, a szabadkai magyar főkonzulátus ideiglenes ügyvi­vője nem tud olyan prognózis­ról, amely szerint a vízum­­kényszer közeli megszüntetése után nagy roham indulna Szer­biából hazánkba. Sokan járnak át ugyanis különböző okokból most is. A főkonzulátus 2003. novemberi megnyitása óta 700 ezer vízumot adtak ki. Szerbiában kétféle útlevél van forgalomban - a vízum­mentesség csak a piros színű, „biometrikus” útlevéllel ren­delkezőkre vonatkozik majd, ezek alkalmasak a gépi leolva­sásra. A lakosság jelentős ré­szének egyáltalán nincs útle­vele. Ha mégis van, ezek húsz százaléka még a Jugoszláviá­ban kiadott, a jövő év végéig érvényes kék útlevél. Szegeden a belvárosi keres­kedők reménykednek, hogy a szerb vízummentesség fellen­díti a forgalmukat, amely a vál­ság és a multinacionális áru­házláncok térhódítása miatt je­lentősen csökkent. A kisebb üzletek forgalma az iparcikkek és a tartós fogyasztási cikkek kategóriájában 20-40 százalék­kal esett vissza. A helyi Kisosz alelnöke, Martonosi István sze­rint, ha lesz is bevásárlói hul­lám a szerbiai oldalról, annak a főbb haszonélvezői az áruház­láncok lesznek. Azok ugyanis könnyen megközelíthetők, sa­ját ingyenes parkolójuk van, míg a zsúfolt belvárosban ne­hézkes és drága a parkolás. A Tesco áruházlánc dél-al­földi üzleteiben valóban a forga­lom növekedésére készülnek. Karácsony környékén eddig is megélénkült a bevásárlóturiz­mus - mondta Hackl Mónika, az áruházlánc szóvivője. Ilyenkor olyanok is átjönnek vásárolni, akik máskor nem szoktak. Az év végén az élelmiszert, a háztartá­si és vegyiárut viszik leginkább a vajdasági vásárlók. A szóvivő tízszázalékos forgalomnöveke­désre számít a határhoz közeli települések áruházaiban. Szecsei Mihály szabadkai közgazdászprofesszor, volt or­szággyűlési képviselő, akinek családi érdekeltségébe tartozik a röszkei határállomáshoz kö­zeli Zebra Market áruház, megfigyelte, hogy az utóbbi hónapokban megötszöröző­dött a szabadkai piacon a Ma­gyarországról származó áru. A Vajdaságban számos árucikk - különösen az élelmiszer - lé­nyegesen drágább, mint nálunk. Szecsei szerint a Ma­gyarországról származó friss hús kilója - becsomagolva, le­pecsételve, engedélyezett for­mában­­ 260 dinár a szabadkai piacon, míg a helybeli húsért 570-600 dinárt is elkérnek. Főleg a Vajdaságban megél­hetési forrássá vált, hogy em­berek Magyarországra utaznak, bevásárolnak, visszaigénylik áfát, így az áru 25 százalékkal még olcsóbb lesz. A hatóságok általában szemet hunynak afö­lött, hogy ezt az árut a szabad­piacon, vagyis feketén adják el. Vannak, akik kereskedelmi mennyiségű áruval üzletelnek a turistaforgalomban. Többen hitelbe veszik meg itt az árut, és még a hitel kamatát is ki tud­ják termelni belőle. Nagyobb mennyiségnél a visszaigényelt áfát is meg kell hitelezni. Má­sok viszont éppen Magyaror­szágról járnak át, és a szabadkai piacon a szegedi hipermarke­­tekből származó árut vásárol­ják meg. Vevő és eladó megosz­tozik az áfán, mindkettő jól jár. A magyar vásárlók Törökor­szágból vagy Olaszországból származó ruházati cikkeket is szívesen vesznek a szabadkai piacon mondván, jobb minősé­gűek a kínainál, és nem „árak­tól levetett” darabok, mint a turkálóban kapható holmik. A professzor szerint az árak kö­zötti különbség még jó ideig biztosan fennmarad, így a ha­táron átnyúló kereskedelem a vízummentesség bevezetése után nagy valószínűséggel erő­södik. A vízum eltörlése miatt elő­fordulhat forgalomnövekedés a szerb határszakaszon, így a röszkei Vám- és Pénzügyőri Hivatalnál is - közölte kérdé­sünkre Némedi Varga Éva őr­nagy, a VPOP dél-alföldi regio­nális parancsnokságának szó­vivője. A magyar vámhatóság, amennyiben a forgalomnöve­kedés indokolja, más hivata­loktól vezényel át a szerb ha­társzakaszra pénzügyőröket. A Szerbiából Magyaror­szágra irányuló utasforgalom­ra jellemző, hogy a szerb ál­lampolgárok a határ menti nagyáruházakban saját szemé­lyi és családi szükségletnek megfelelő mennyiségben vásá­rolnak, főként élelmiszereket, háztartási cikkeket, elektroni­kai felszereléseket, autóalkat­részeket, sport- és szabadidő­felszereléseket. E termékek után visszaigénylik az áfát, ami benyújtott igénylésenként öt­hat percet vesz igénybe az eljá­ró pénzügyőr részéről. Napon­ta 180-200 áfa-visszaigénylési kérelmet nyújtanak be a röszkei Vám- és Pénzügyőri Hivatalnál. A magyar állampolgárok jellemzően hétvégén - de nem tömegesen - járnak át Szerbiá­ba vásárolni. Ruházati termé­keket hoznak, de csak szemé­lyes szükségleteknek megfele­lő mennyiségben. Fellendülhetnek a magyar­szerb gazdasági kapcsolatok a vízummentesség megadása után - állítja Jójárt Miklós, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. A szerb üzletemberek ugyan nem fogják elözönleni Ma­gyarországot, és aki akarta, ed­dig is ki tudta fizetni a vízum árát­­ a bürokrácia, és egyálta­lán a vízumkényszerből fakadó bizalmatlan légkör gátolta a két ország üzletemberei közöt­ti kapcsolatok épülését. Éppen a napokban rendez­nek üzleti konferenciát Szege­den, amelyen a szerbiai priva­tizáció új fordulóját ismertetik. A szerb állam visszavásárolta ugyanis azokat a cégeket, ame­lyeket szerb tulajdonosoknak privatizáltak, de tőke és ta­pasztalat híján, továbbá a szi­gorú szociális és profilkötött­ségek miatt csődbe jutottak. Ezeknél a cégeknél már se fog­lalkoztatási kötelezettséget, se profilkötöttséget nem írnak elő. Ebben a folyamatban a ma­gyar vállalkozások előtt is új lehetőségek nyílnak. A szabadkai piacon a magyar áru olcsóbb Fotó: Móricz Simon Kifelé mindent szabad A kiskereskedelmi forgalomban kapható termékeket a külföldiek általában korlátozás nélkül meg­vásárolhatják, s engedély nélkül ki is vihetik az országból - közölte Sipos Jenő vám- és pénzügyőrségi szóvivő. A gépjárművek esetében a szükséges adminisztráció után au­tót vagy motorkerékpárt is hazavi­hetnek például a szerbek vagy a horvátok. A nem uniós országok­ból érkezőknek áfa-visszatérítés is jár, ha nagyobb értékű fogyasztási cikket vásárolnak. Az unión kívüli államok maguk dönthetnek arról, hogy a határforgalomban mely termékeket és milyen feltételekkel bocsátanak be. A külföldiek nálunk szinte mindent megvehetnek, ám előfordulhat, hogy hazájukban be­hozatali korlátozásokkal kell szá­molniuk. Például a jövedéki termé­kek és a tartós fogyasztási cikkek esetében esetleg vámot vethetnek ki, míg a friss hús és a húskészít­mények, a tejtermékek bevitelét meg is tilthatják. A külföldön eset­leg olcsóbb dohánytermékeket, italokat itteni értékesítésre alkal­mas mennyiségben legálisan nem lehet behozni. Ez a szigorúbb sza­bályozás érzékenyen érintette a határ menti bevásárló turizmust. Az unión belül az áruk szabad mozgását kizárólag a jövedéki termékek körében korlátozzák. Miután Bulgária és Románia a do­hányra egyelőre a minimálisan kö­telezőnél kisebb adót vet ki, onnan személyenként egyszerre legfel­jebb tíz doboz cigarettát lehet be­hozni. A többi tagállamban megvá­sárolt, nem kereskedelmi mennyi­ségű dohánytermék és szeszes ital - ez akár nyolcvan doboz cigaret­ta, kilencven liter bor és 110 liter sör lehet - viszont szabadon be­hozható. (L. K.) A hivatali hatalom és a föld Ma ítélet születhet Benedek Fülöp, illetve a pákozdi HM-MNV birtokcsere ügyében Kedden születhet első fokú ítélet a Heves me­gyei bíróságon Benedek Fülöp, a vagyonkeze­lő vezérigazgató-helyettesének ügyében. Hi­vatali visszaéléssel vádolják. Amennyiben bű­nösnek találják, az más pereket, így a sukoróit is befolyásolhatja. Az ellenzék szerint a va­gyonkezelőnél személyes érdekeket szolgáló „mutyizás”, és kormányközeli nagy agrártár­saságok földdel való „kistafírozása” folyik. A vezérigazgató-helyettes felmentésre számít. Munkatársainktól A Heves Megyei Bíróság többkilónyi dokumen­tum áttanulmányozása, tanúként megidézett mi­niszterek, magas beosztású állami tisztviselők és üzletemberek meghallgatása után ma dönt Bene­dek Fülöp ügyében. A Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő Zrt. agrárportfóliójáért felelős vezérigaz­gató-helyettesét az ügyészség hivatali hatalom­mal való visszaéléssel gyanúsítja. A kiinduló­pont egy korábbi földhivatali dolgozó, Stumpfeld Norbert feljelentése, illetve egy Székesfehérvár környéki, közelebbről meg nem nevezett érdek­­védelmi csoportosulás nevében érkezett beje­lentés. Később kiderült, az utóbbi dokumentu­mot az a Málhay Csaba, volt Fejér megyei föld­hivatali vezető jegyezte, aki később - Benedek titkárságvezetője, Lacfi Endre mellett - az eljárás harmadrendű vádlottja lett. A vád szerint Bene­dek az agrártárca közigazgatási államtitkáraként 2006 elején hivatali és eljárási jogait túllépve, részben a felügyelete alatt működő hivatalok al­kalmazottait közvetlenül utasítva, részben kor­mányzaton belüli szabálytalan eszközökkel elő­segítette egy Pákozd környéki, használaton kívü­li honvédségi terület átvételét és átminősítését termőfölddé. Ezt követően a földet értékesítet­ték egy magyar vevőnek, a helyi földhivatali ve­zetéssel a vádirat szerint jó kapcsolatokat ápoló Szauerwein Tivadarnak. Ő később e birtokkal, a vételárnál jóval magasabb tőkeértékkel beszállt egy norvég vállalkozó magyarországi kft.-jébe. Önmagában országos jelentőségűnek nem lenne mondható ugyan az ügy, de jogi szakértők sze­rint az ítélet precedensértékűvé válhat. Olyan, amely későbbi, például a sukorói kaszinóügylet­ben induló perekben irányadó lehet. A legutóbbi tárgyalás azon a ponton szakadt félbe, amelyen az ügyészség bemutatott egy meg nem nevezett forrásból származó hangfel­vételt, amelyen Benedek Fülöp ingerülten jelzi beszélgetőpartnereinek, hogy ő maga járt el a földátminősítési ügyben és intézett el dolgokat az ügylet lebonyolítása érdekében. A védelem álláspontja szerint 36 tanúvallomás és az ügy­ben keletkezett csaknem kétezer oldalas doku­mentumcsomag mond ellent a hanganyagnak. A vezérigazgató-helyettes elismerte ugyan, hogy a bejátszáson az ő hangja hallható, ám szerinte az illegális felvétel egyrészt nem lehet a vád érté­kelhető bizonyítéka, de ennél lényegesebb, hogy állításuk szerint maga az anyag egy hosszabb beszélgetés „célszerűen” összevágott, tehát meghamisított változata. Kategorikusan tagadja például Benedek, hogy a földcserék felgyorsítá­sa érdekében úgymond „megvadásztatta” volna Szekeres Imre honvédelmi minisztert. Nem utolsósorban a volt FVM-államtitkár személyén keresztül hónapok óta bombázza az állami földbirtok-politikát az ellenzék. Egyrészt azt állítva, hogy személyes anyagi érdekeket szolgáló „mutyizás”, másrészt a kormányzathoz kötődő nagy agrártársaságok hosszú távú föld­­használatának „bebetonozása” folyik a vagyon­kezelő agrárportfóliójában. Az elmúlt időszak­ban az elhíresült sukorói földcsereügylet, egy korábbi újfehértói földértékesítés, illetve egy Veszprém környéki, állítólag vitatott körülmé­nyek között a földért életjáradék-programba vont erdőterület kapcsán tettek fel- és bejelen­tést a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszö­vetkezetek (Magosz) képviselői. Legutóbb Bu­dai Gyula, a szervezet igazgatója, a Fidesz-MPP választókerületi elnöke mondta azt, hogy egy 2500 hektáros Pesti megyei terület haszonbérle­tére érkezett pályázatokat idő előtt felbontották, s ezt Benedek segítségével próbálták legalizálni. Az ügyek kapcsán az ellenzék élesen támadja a kormányzati földvagyonkezelést. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a nyár elején felszólította a kormányzatot, hogy földügyekben hosszú távra szóló lépéseket ne tegyen, mert kormányváltás esetén minden szerződést részletesen meg­vizsgálnak, és amit lehet, „jogi és egyéb eszkö­zökkel” megtámadnak. A parlamentben heten­te hozzák fel a vádat, hogy a nemzeti vagyon­kezelőnél az úgynevezett agrárlobbi, vagyis a nagygazdaságok földdel való „kistafírozása” zajlik. Ezen azt értik, hogy a nagyobb gazdasá­gok használta állami területeket most úgy pá­lyáztatja - igen kedvező bérleti díjjal - húsz . Benedek: „Célszerűen” összevágott mondatok Fotó: Teknős Miklós

Next