Népszabadság, 2010. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-01 / 50. szám
2010. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Múlt az ügynökök árnyékában Összefüggenek-e a kampányköltségek az apák cselekedeteivel? Folytatódik a múltfeltárás Hódmezővásárhelyen a helyi ügynöklista nyilvánosságra hozatala után is. Az alföldi város közéletét nem kavarta föl az ügynökügy. A megszólaló hozzátartozók szerint a besúgók úgy jelentettek, hogy másoknak ne ártsanak. Tanács István Szeged - A 2008 szeptemberében indult kutatások célja, hogy a hódmezővásárhelyiek szembenézhessenek múltjukkal - mondta Lázár János polgármester 2or6. február 4-én, amikor nyilvánosságra hozták a városban működött III/III-as ügynökök és tartótisztek névsorát. Azon a napon Kószó Péter alpolgármester, az MDF alapító tagja bejelentette a közgyűlésben, amit már sokan tudtak: apja, Kószó Pál orvos több évtizeden át jelentett az állambiztonsági szolgálatnak. Lázár helyettese és bizalmasa édesapjának ügynökmúltját Havránek Ferenc, a Munkáspárt 2006-nak a helyi MSZP- frakcióban ülő önkormányzati képviselője derítette ki, válaszul arra, hogy 2007. június 7-én a vásárhelyi képviselőtestület négy órán át pertraktálta apja, Havránek Lajos nyilas múltját. Havránek Ferenc azóta is meg van győződve arról: Lázár így akarta őt lejáratni, amiért kutatni kezdte a polgármester 2006-os választási kampányköltéseinek összegét és forrásait. Havránek azt állította: csaknem húszmillió forint kampánypénz elköltését tudja számlákkal igazolni, amit Lázár tagadott. A képviselő kérte a jegyzőtől a polgármester kampányát finanszírozó alapítványnak adott önkormányzati támogatásra vonatkozó adatokat - de nem kapta meg. A 2007. június 7-i testületi ülésen, napirend előtt, Lázár János elmondta: húsvétkor felkereste őt egy Kanadában élő, zsidó férfi, akit gyermekkorában Vásárhelyről a haláltáborba hurcoltak. Egy régi nyomtatványt kapott tőle, amely azoknak a nyilasoknak a nevét tartalmazta, akik 1944 nyarán összeszedték a zsidókat a városban. Havránek Lajos neve is szerepelt rajta. Lázár teátrálisan megkérdezte Havránek Ferenc képviselőt: van-e valami köze az említett személyhez? Havránek Ferenc elmondta, hogy az említett személy az édesapja, de nem vett részt a zsidók elhurcolásában, hiszen azt csendőrök követték el. A nyilaskeresztes párt a deportálások idején be volt tiltva, a nyilas-hatalomátvétel később, 1944. október 15-én történt. A háború után az igazolóbizottság leírta, hogy Havránek Lajos nem követett el népellenes cselekményt. A közgyűlésben, majd a helyi nyilvánosságban vita bontakozott ki arról, hogy felelősségre vonható-e Havránek Lajos magatartásáért a fia, aki négyéves volt apja 1950-es halálakor. Többen tudni vélték, hogy az ifjabb Havránek biztosan azért lett kommunista, mert a kisnyilasok Rákosi idején kommunisták lettek. A helyi SZDSZ és MSZP egy-egy politikusa próbálta józan mederbe terelni a vitát. Bocsa Pál MSZP-elnök például azt mondta, Lázár „gumicsontot” dobott a testület tagjai közé, mire a polgármester azzal vágott vissza, hogy a szocialista képviselő „viccet csinál 600 vásárhelyi zsidó megöléséből”. Az üggyel kapcsolatban számos internetes vélemény is született. Fideszes érzelműek sérelmezték, hogy amikor Pokorni Zoltán édesapjáról 2002-ben kiderült, hogy neve szerepel a kommunista ügynöklistán, „az MSZP és hűséges szövetségese, az SZDSZ országra-világra szóló botrányt csinált”. Valaki azzal replikázott, hogy Pokorninak pechje volt: „Az a szr hullott vissza rá, amelyet a jobboldal éppen elkezdett lapátolni Medgyessyre” (a D-209-es ügy kapcsán - A szerk.). Egy másik hozzászóló szerint az SZDSZ azért szorgalmazza az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát, hogy „legyen vége a sárdobálásnak és zsarolásnak”. A Fidesz szerint viszont csak szenzációhajhászásból és lejáratási szándékból teszi ugyanezt. Megint más úgy fogalmazott: „A te ügynököd szemét állat, az én ügynököm viszont áldozat.” Kószó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere a 2010. február 4-i közgyűlést követően úgy nyilatkozott a sajtónak: az állambiztonsági szolgálatnak dolgozott az az apáca, aki kisgyermekként őrájuk vigyázott. Ez a besúgó rábukkant nagyapja vitézségi érdemrendjére, és morfiumot is talált otthon. Ezután az édesapját kihallgatta a rendőrség. Kószó Pál két nap után - a családja érdekében - beleegyezett, hogy jelentéseket ír a környezetéről. Az alpolgármester nyugodtan vállalja, hogy az édesapja jelentései kerüljenek nyilvánosságra. Legalább kiderül - fogalmazott -, hogy jelentés és jelentés között is van különbség. Miután az internetről megismerte, ugyancsak vállalhatónak tartja volt férje ügynöki jelentéseit Szűcsné Kovács Katalin, akinek első férje, a 21 éve halott Magyary István is szerepel a vásárhelyi ügynöklistán. Volt férje rendőrtiszti iskolát végzett a Horthy-korszakban. Az ötvenes években „osztályidegennek” nyilvánították, és menesztették a rendőrségről, bár ezt akkor orvvadászattal indokolták. A volt feleség szerint ő is vallatások és zaklatások hatására írta alá, hogy jelenteni fog. „Nem ítélem el ezért, mert mindezek mellett vigyázott, hogy senkinek ne ártson” - fogalmaz Lázár Jánosnak írott és az önkormányzat honlapján olvasható levelében Szűcsné Kovács Katalin. Havránek Ferenc a mai napig nem kapta meg az általa kért iratokat a hódmezővásárhelyi jegyzőtől. A munkáspárti képviselő az Állami Számvevőszékhez fordult Lázár 2006- os kampányköltései ügyében, de érdemi intézkedésre a számvevőszéknek nincs lehetősége. Havránek levélben fordult előbb Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnökhöz, majd Szili Katalin akkori házelnökhöz a kampányfinanszírozás szigorúbb törvényi szabályozását kérve - mindhiába. Legutóbb a választások tisztaságának megfigyelésével is foglalkozó EBESZ-nek írt levelet, arra hivatkozva, hogy az állampolgároknak joguk van megtudni, milyen pénzekből finanszírozzák a képviselőjelöltek a kampányukat - onnan még nem kapott választ. A múlt feltárása viszont folytatódik. Havránek Ferenc folytatja kutatásait, mivel információi vannak arról, hogy az egyik helyi Fidesz-képviselő apját háborús bűnökért ítélték el. Az önkormányzat által megbízott történészek is tovább kutatnak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. Lázár János azt mondta erről a február 4-i sajtótájékoztatóján: a hódmezővásárhelyieknek joguk van megtudni, hogyan működött a diktatúra a mindennapokban, s ettől a joguktól nem foszthatja meg őket senki. Lázár János február 4-én jelentette be: nyilvánosságra hozzák az Ügynöklistát Fotó: Délmagyarország Karnok Csaba Őszöd: nem MSZP-s szivárogtatott Nyakó István szerint okafogyott az őszödi beszéd kiszivárogtatásának vizsgálata, mert az MSZP egyetlen politikusa sem érintett a kiszivárogtatásban. Szili Katalin volt házelnök két hónappal ezelőtt azt kérte az MSZP elnökségétől, illetve frakcióvezetőjétől, hogy kezdeményezzék a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) balatonőszödi beszédről készült vizsgálatának teljes nyilvánosságra hozatalát. Szili az MTI értesülése szerint erről a kezdeményezéséről levelet is írt Lendvai Ildikó pártelnöknek. Az MSZP szóvivője, Nyakó István tegnap közölte: „amit nyilvánosságra lehetett hozni, az ebben az ügyben nyilvánosságra került, ma ez a kérdés okafogyott”. Kiemelte, hogy az MSZP egyetlen politikusa sem érintett az őszödi beszéd kiszivárogtatásának ügyében. Szili Katalin a levélben azt is kezdeményezte, hogy a frakcióvezető fontolja meg: tegyenek jogi lépéseket a felderítés érdekében, és a párt vezető testületei tárgyalják meg a kialakult helyzetet, s foglaljanak állást az őszödi beszéddel és annak kiszivárogtatásával kapcsolatban. Az MTI úgy tudja, a szocialista politikus a levélben a kezdeményezéseit azzal indokolta, hogy számára hihetetlen és elfogadhatatlan az a tájékoztatás, amit a három évig tartó vizsgálatról közzétettek, és az is, hogy nem nevezték meg a kiszivárogtatásban közreműködőket, továbbá azt sem tették világossá, hogyan történhetett meg az eset. Az m1 Híradója december végén jelentette be, hogy „házon belül” rögzítették 2006 májusában Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédét, de a nemzetbiztonsági vizsgálat után sem nyilvános, miként jutott el a sajtóhoz. A beszéd kiszivárogtatásáról szóló, több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat nemrég zárult le. Azt is vizsgálták, hogy ki volt a megrendelő, és azt is, hogy ki vette fel a beszédet. (MTI) Újra vizitdíjvita Az MSZP nem akarja újra bevezetni a vizitdíjat, tiszteletben tartja a népszavazás eredményét, de fenntartja: a vizitdíj a Fidesz populizmusának áldozata lett. így reagált Kökény Mihály, az MSZP egészségügyi szakpolitikusa az MTI-nek vasárnap Pesti Imre (Fidesz) kijelentésére, amely szerint a szocialisták, ha módjukban állna, újra bevezetnék a vizitdíjat. Azt mondta: a Fidesz populizmusának áldozata lett, de az MSZP tiszteletben tartja a népszavazás eredményét. „Engedtessék meg az MSZP-nek, hogy reálisan értékelje az elmúlt nyolc év egészségpolitikáját”, tette hozzá a szocialista politikus azzal, hogy mint az európai baloldali és jobboldali kormányok egyaránt használták és használják a vizitdíjat arra, hogy az igénybevételt ésszerűsítsék. Horvátországtól Németországig különböző konstrukciókban van vizitdíj. Erről sehol nem tartottak népszavazást. (MTI) Bokros országjáró kampányba kezd Az MDF miniszterelnökjelöltje vasárnap azt közölte: öthetes országjárást indít el. Hozzátette: ez alatt minden megyében, minden nagyobb városban legalább egyszer személyesen igyekszik bemutatni a programját. Kiemelte: a jövő héten az MDF-jelöltek várhatóan le tudják adni a kopogtatócéduláikat. Arra a kérdésre, hogy a párt mind a 176 egyéni körzetben tud-e jelöltet indítani, azt válaszolta: ebben bíznak. Vasárnap délután tart ülést a kampánystábjuk, ahol a legújabb eredményeket összesítik, és erről a jövő héten tudnak felelősen nyilatkozni - mondta. (MTI) www.nol.hu Farkas: Új, reményteli jövő Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke, a Fidesz képviselője szerint kormányváltásra van szükség, ezért a Fidesz-KDNP listájára és egyéni jelöltjeire leadott minden egyes szavazat közelebb viszi a cigányságot „egy új és reményteli jövő kezdetéhez”. A Lungo Drom hétvégi kongresszusán új cigánypolitikai programot fogadtak el, amely új szemléletet tükröz. Nem a gondoskodó, hanem a segítő állam szerepét helyezi előtérbe, hiszen így válhat a sorsán változtatni akaró és tudó cigányok jelentős része a nemzetgazdaság aktív tagjává, polgárrá. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a kongresszuson azt mondta: az új kormány az egység, a biztonság, a jólét és a kiszámíthatóság kormánya lesz. (MTI)