Népszabadság, 2010. április (68. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-01 / 76. szám

2010. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország WWW.NOL.HU Feljelentéskiegészítés kereté­ben, párhuzamosan vizsgál­ja a BRFK annak az interne­ten látható videónak a tartal­mát és készítésének körül­ményeit, amelyen a Dega In­gatlanforgalmazó Kft. egyik alkalmazottja, Rónai Atti­la korrupcióval vádolta meg Kósa Lajost, Debrecen fide­­szes polgármesterét. Rónai a rendőrségen is megismételte állításait, tanúként azonban már azt mondta, hogy kény­szer hatása alatt valótlansá­gokat mondott a felvételen. Fekete Gy. Attila Feljelentéskiegészítést rendelt el a BRFK a Kósa Lajost, Deb­recen fideszes polgármeste­rét korrupcióval vádló, a You­Tube videomegosztón közzé­tett felvétel ügyében. A rend­őrségnek kétszer 15 napon be­lül kell eldöntenie, elrendelt­­e a nyomozást, vagy elutasít­ja a feljelentést. Információ­ink szerint a nyomozó hatóság egy eljárás keretében vizsgál­ja a felvétel tartalmát (jelesül azt, hogy a Dega Ingatlanfor­galmazó Kft. a Debreceni Va­gyonkezelő Kft.-nek és szemé­lyesen Kósa Lajosnak több tíz­millió forintot juttatott volna azért, hogy számukra kedvező­en minősítsenek át milliárdos értékű földterületeket), illet­ve készítésének körülménye­it. A felvételen megszólaló Ró­nai Attila azt állította: több al­kalommal személyesen vitt 50, illetve 75 millió forintot a cím­zetteknek. Kósa visszautasította Rónai állításait, és azt közölte lapunk­kal: büntetőfeljelentést tesz. A rendőrség azt követően kezdett foglalkozni az üggyel, hogy Rónai bejelentést tett, amelyben a lényeget tekint­ve megismételte a YouTube­­on elmondottakat. Majd ami­kor a nyomozók a részletekről immár tanúként akarták kihall­gatni, módosította korábbi nyi­latkozatát. Közölte, hogy kény­szer hatására beszélt a video­felvételen, amely egy sor va­lótlanságot tartalmazott. Por­tik Tamás, a 90-es évek legna­gyobb olajügyének, az Ener­­gol-ügynek az egyik főszerep­lője mutatta be neki azt a két nemzetbiztonsági tisztet, akik erre rávették. Portikot, bár évekig köröz­ték, a rendőrség soha nem tud­ta elfogni, így meggyanúsítani sem. Külföldön élt, amíg ügye itthon el nem évült. Hazaérke­zése után vállalkozásokba kez­dett, a nyilvánosságot kerü­li. A Népszabadság rendőrségi forrásokból úgy értesült, hogy az Energol-ügyben nyomozó rendőrök annak idején Rónai szerepét is vizsgálták. Felvető­dött a gyanú, hogy az olajügy­ben érintett (részben bűnöző, részben fehérgalléros) csopor­tok között bizonyos készpén­zes kifizetéseket ő bonyolított, ő volt a futár, aki a bőröndnyi pénzeket célba juttatta. A rend­őrség azonban soha nem gya­núsította meg semmivel. Az ügy számos furcsaságá­nak egyike, hogy a YouTube­­on látható felvétel több mint két éve készült, de csak most tette fel valaki a világhálóra. Egyelőre nem tudni, kicsoda. Mindenesetre a rendőrség sok más mellett arra is kíváncsi, hogy két és fél évig miért nem zavarta Rónait, hogy valótlan tartalmú nyilatkozat megtéte­lére kényszerítették. Tisztá­zandó az is, hogy a nyilatko­zatában elmondottakat, az ak­kor ismertetett beruházásokat honnan ismerte ilyen mélység­ben. S ami a legtalányosabb: miért ismételte meg bejelen­tőként a youtube-os nyilatko­zatát, majd tanúvallomásában miért „lépett vissza” arra hivat­kozva, hogy azt kényszer hatá­sa alatt tette, és csupa valótlan­ságot tartalmaz? Kontrát Károly (Fidesz) teg­nap sajtótájékoztatón közölte: ismét bebizonyosodott, hogy Gyurcsány Ferenc volt minisz­terelnök és Szilvásy György ko­rábbi titokminiszter a szolgála­tokat is fel akarta használni po­litikai ellenfeleik ellen. Szilvá­sy György válasznyilatkozatá­ban azt valószínűsítette, hogy az akcióval Kósa Lajos akar­ja elterelni a figyelmet a sa­ját, illetve a Fidesz korrupciós ügyeiről. Abban egyetértettek a szemben álló politikai erők, hogy az ügyet ki kell vizsgálni. Osztja ezt az álláspontot Tar­jányi Péter rendőrségi szakér­tő is, aki elgondolkodtatónak tartja, hogy míg az izraeli légi­erő Magyarország légterében engedéllyel gyakorlatozó gé­pei miatt azonnal összeült az Országgyűlés nemzetbizton­sági bizottsága, addig ebben az ügyben ez még fel sem vető­dött. Tarjányi szerint ugyanis akár igaz, amit Rónai állít (jele­sül az, hogy két titkosszolgálati tiszt kényszerítette hamis nyi­latkozatra), akár nem, a hely­zet súlyos. Ha valóban a cég emberei voltak, az nem ma­radhat következmények nél­kül. De az sem, ha szélhámosok léptek fel a cég nevében. „Nem szabad hagyni, hogy a titkos­­­szolgálat olyan helyzetbe ke­rüljön, mint a rendőrség a Zsa­nett-ügy után, amikor egye­dül autózó fiatal nők nem mer­tek megállni az őket megállás­ra intő rendőröknek”, mondta Tarjányi. Kérdés, hogy valóban a tit­kosszolgálat embereivel talál­­kozott-e Rónai. A Nemzetbiz­tonsági Iroda közleményben utasította vissza a vádakat, s ta­gadta, hogy bármilyen módon kapcsolatban álltak volna vele. Felröppentek ugyanakkor már olyan hírek is, amelyek szerint a „titkos ügynökök” valójában rendőrök (vagy egykori rend­őrök) voltak. Rónai a rendőrsé­gen állítólag azt vallotta, hogy nem látta a két férfi igazolvá­nyát, jelvényt sem mutattak ne­ki, csak az utalásaikból, céloz­gatásaikból következtetett arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hiva­tal munkatársai lehetnek. Kér­dés továbbá, mennyire lehetett „kényszerítve” Rónai, ha a fel­vétel tanúsága szerint ő maga kapcsolja ki a videokészüléket? A rendőrség - mint megtud­tuk - meg kívánja hallgatni az ügyben Portik Tamást, és rajta keresztül megkísérli felkutat­ni azt a két embert, akit Rónai titkos ügynököknek hitt. (Már ha igaz Rónai vallomásának az a része, amely szerint Portik mutatta be neki a két embert.) Ezzel párhuzamosan vizsgál­ják azokat a földátminősíté­seket, amelyekről Rónai Atti­la a youtube-os felvételen be­szélt. Ha a vizsgálatok felve­tik a korrupció vagy bármilyen más bűncselekmény gyanúját, elrendelik a nyomozást, ellen­kező esetben viszont Rónainak kell szembenéznie a hamis vád következményeivel. A YouTube-ról a rendőrségre Feljelentéskiegészítés a Kósa Lajos debreceni polgármestert korrupcióval vádló videó ügyében Esküt tettek az OVB új pártdelegáltjai Letette esküjét a házelnök előtt a Civil Mozgalom (CM), a Jobbik, a Lehet Más a Politika (LMP) és a Magyar Demokra­ta Fórum (MDF) Országos Vá­lasztási Bizottságba (OVB) de­legált megbízottja szerdán. A testület ezzel 11 tagúra bővült. A CM Stekler Ottót, a Jobbik Hunyadi Gábort, a párt jogse­gélyszolgálatának vezetőjét, az LMP Szabó Miklós nyugdíjast, az MDF pedig az OVB-be ko­rábban póttagnak megválasz­tott Wéber János volt ORTT-ta­­got (képünkön) delegálta a tes­tületbe. Az OVB-be a parlamen­ti választáson országos listát ál­lító pártok - listájuk nyilvántar­tásba vétele után - jogosultak egy-egy tagot delegálni. A testület eddig héttagú volt, a parlament által koráb­ban megválasztott Szigeti Péter elnök, Halmai Gábor elnökhe­lyettes, valamint Fazekas Ma­rianna, Bordás Vilmos és Szo­­boszlai György mellé már ko­rábban beülhetett az MSZP által delegált Litresits And­rás ügyvéd és a Fidesz-KDNP megbízottja, Sasvári Róbert ügyvéd. (MTI) Fotó: MTI - Illyés Tibor Fakszimile Tudósítónk hétfőn, március 29- én beszélt először Kása Lajos sajtófőnökével, s mivel ő nem tudott az akkor már napok óta a YouTube-on lévő videó lété­ről, kérésére elküldte neki. Ezek után Kása kérdésünkre tagadta a Rónai Attila által elmondot­takat. Kollégánk telefonon be­szélt ezek után, hétfő késő dél­után Rónaival is, aki tegnap már elérhetetlennek bizonyult. Rónai akkor azt mondta neki, hogy valóban ő van a felvételen, de állításai teljesen valótlanok, mert ez „egy ilyen kényszerített­­ség alatt történő dolog volt”. Ar­ról, hogy ki és miért kényszerí­tette, a nyomozás érdekére hi­vatkozva nem beszélt, úgy fo­galmazott, hogy „feljelentést fogok tenni kényszerítés miatt a rendőrségen”. A szerdai Ma­gyar Nemzet és Magyar Hírlap viszont már azzal állt elő, hogy az ügyben felbukkant a titkos­­szolgálati szál, és részletesen is­mertetik Rónai feljelentésének szövegét - a Magyar Hírlap fak­szimilében is közli -, miközben ő maga nem szólal meg sem a Ma­gyar Nemzetben, sem a Magyar Hírlapban. Kérdés, hogy miként jutottak hozzá a feljelentéshez, ha őt magát nem érték utol. Ho­gyan került annak fénymásola­ta a Magyar Hírlaphoz? Kérdés továbbá, hogy ha Rónai lapunk­nak hétfő este a birtokunkban lé­vő hangfelvétel szerint a legha­tározottabban jövő időben be­szél a feljelentésről, vajon mikor tette azt meg. A Magyar Hírlap­ból fakszimiléjéből kiderül, hogy már aznap. Viszont az, hogy hétfő este ment volna be bejelen­tést tenni ebben az ügyben, nem túlságosan életszerű. Doros Judit Szolnok A DEGA Financial Bau Ingat­lanforgalmazó és Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság a cégkivonatok szerint több szállal is kötődik a cívisvá­roshoz: könyvvizsgálója deb­receni, s korábban rendelke­zett debreceni telephelyekkel. A cég ügyvezetőjét - noha ko­rábban nyilatkozott lapunknak - tegnap nem tudtuk elérni. A kft. honlapján szerep­lő adatok szerint egyik fő te­vékenységük az Airport Deb­recen fejlesztési program, amelyben partnereik között tartják számon Debrecen vá­rosát, a Debreceni Vagyonke­zelő Zrt.-t, valamint az Airport Debrecen Kft-t. A DEGA Kft. 1999-től vásárolt fel területe­ket a város déli részén, s ennek révén nagyjából 350 hektár ke­rült tulajdonába. - A felvásárolt területek egyi­ke sem volt önkormányzati tu­lajdonban - mondta kérdésünk­re válaszolva Kósa Lajos polgár­­mester. Több, általunk megkér­dezett helyi önkormányzati kép­viselő azt állította: a kilencve­nes évek végén fillérekért lehe­tett külterületi földeket venni a városban. Ennek oka minden bi­zonnyal az volt: akkor még nem derült ki a nyilvánosság számá­ra, hogy majdan itt épül a déli iparterület, s itt kezd nagysza­bású fejlesztésekbe a repülőtér is. Tény, hogy 2004-ben a DE­GA Kft. a felvásárolt területből nyolcvan hektárt értékesített, s ez a telek végül a Debreceni Va­gyonkezelő tulajdonába került. A földet első körben a Raiffei­sen Ingatlan cégcsoporthoz tar­tozó SCTO Hajdúság Kft. vásá­rolta meg kétmilliárd 403 mil­lió forintért, vagyis 2987 forin­tos négyzetméteráron. Az ingat­lanok vételárának kifizetéséhez az SCTO Hajdúság Kft. hitelt vett fel a Raiffeisen Bank Zrt.­­től, amelynek fedezete a megvá­sárlásra kerülő két ingatlan volt. Az SCTO Hajdúság Kft. tulajdo­nosa, a Raiffeisen Ingatlan Va­gyonkezelő Kft. később a Deb­receni Vagyonkezelő Zrt.-nek 100 millió forintért értékesítet­te az SCTO Hajdúság Kft. teljes üzletrészét. Az ezzel kapcsola­tos, birtokunkban lévő debrece­ni közgyűlési előterjesztést el­fogadta a fideszes vezetésű vá­ros önkormányzata, így a jelzá­loggal és hitellel terhelt ingatlan a vagyonkezelőhöz került. Kósa Lajos tudósítónknak azt mondta: az önkormányzat a DEGA Kft. részére nem érté­kesített és nem is vásárolt tőle ingatlant.­­ Információim szerint a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalata, a Debreceni Re­gionális és Innovációs Ipari Park Kft. 2007-ben mintegy 26 hektár nagyságú iparterületet vásárolt a DEGA Kft.-től 750 millió forint plusz áfás vételáron - mondta a polgármester. (Ez 2884 forint + áfa négyzetméterenkénti árat jelent - a szerk.) - Az önkormányzat tudva, vagy legalábbis sejtve azt, hogy délen fejleszteni kell majd az ipari övezetet, maga is felvásá­rolhatta volna a szükséges te­rületeket, s akkor ma nem kel­lene minden bővítési igénnyel a DEGA Kft.-hez szaladni s több tízmillió forintot fizetni egy-egy hektárért - fogalma­zott lapunknak az egyik, név­telenséget kérő debreceni ön­­kormányzati képviselő. Arra a kérdésünkre, mi­szerint átminősítettek-e me­zőgazdasági területeket a dé­li ipari parkban, s ehhez kel­lett-e az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal enge­délye, Kósa Lajos azt felelte: a DEGA Kft. megbízottja 2008- ban kezdeményezte az ipa­ri parktól délre eső területek bevonását az ipari parkba és azok mezőgazdasági művelés­ből való kivonását. A kérést az önkormányzat nem támogat­ta, a területek azóta is termő­földként vannak nyilvántart­va. Közölte: semmilyen téren nem volt együttműködés az önkormányzat és a DEGA Kft. között. Hajdúsági üzlet: tízmilliók hektáronként A Jobbikra költötte a rabolt pénzt? Módosította korábbi vallomá­sát Cs. Miklós, akit két hete fo­gott el a rendőrség. Három év alatt három bankot és két ben­zinkutat rabolt ki, 16 millió fo­rintot zsákmányolva. A rendőr­ségen azt mondta, kártyaadós­ságai törlesztése miatt rabolt. Családja azonban az ATV Egye­nes beszéd című műsorában, majd lapunknak is nyilatkozva kétségbe vonta a férfi szavait. Az egyik hozzátartozója már Cs. lebukása után közölte: a fér­fi soha nem kártyázott. Ellen­ben szenvedélyes rajongója lett a Jobbiknak. A család azt felté­telezte, hogy a rabolt pénzt is a pártnak adta, sőt, hogy lénye­gében a párt megbízásából, el­várása szerint rabolt. Cs. Miklós hivatalos vallo­mása úgy szólt, hogy kártya­adósságaira költötte, illetve el­kártyázta a rabolt pénzt. Majd meggondolta magát, s mint azt védője, Magyar György ügyvéd is megerősítette, legfrissebb vallomásában már azt mond­ta: a Jobbikra költötte a pénzt. Termet bérelt a szélsőjobbolda­li párt nagygyűléséhez, állta tíz­ezer szórólap nyomdaköltségét. Cs. azt azonban nem állította, hogy a Jobbik valamelyik politi­kusa elvárta volna tőle a bőke­zű támogatást, és azt sem, hogy tudtak volna arról, hogy a pénzt rablásból teremtette elő. A BRFK-nál megerősítették: Cs. módosította vallomását, és nem cáfolták, hogy az új vallo­másban „hasonló állítások ol­vashatók”, mint amilyenekről értesültünk. Részleteket a nyo­mozás érdekében nem árultak el. Közölték, vizsgálják, hogy hová került a pénz. (F. Gy. A.)

Next