Népszabadság, 2010. április (68. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-01 / 76. szám
2010. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország WWW.NOL.HU Feljelentéskiegészítés keretében, párhuzamosan vizsgálja a BRFK annak az interneten látható videónak a tartalmát és készítésének körülményeit, amelyen a Dega Ingatlanforgalmazó Kft. egyik alkalmazottja, Rónai Attila korrupcióval vádolta meg Kósa Lajost, Debrecen fideszes polgármesterét. Rónai a rendőrségen is megismételte állításait, tanúként azonban már azt mondta, hogy kényszer hatása alatt valótlanságokat mondott a felvételen. Fekete Gy. Attila Feljelentéskiegészítést rendelt el a BRFK a Kósa Lajost, Debrecen fideszes polgármesterét korrupcióval vádló, a YouTube videomegosztón közzétett felvétel ügyében. A rendőrségnek kétszer 15 napon belül kell eldöntenie, elrendelte a nyomozást, vagy elutasítja a feljelentést. Információink szerint a nyomozó hatóság egy eljárás keretében vizsgálja a felvétel tartalmát (jelesül azt, hogy a Dega Ingatlanforgalmazó Kft. a Debreceni Vagyonkezelő Kft.-nek és személyesen Kósa Lajosnak több tízmillió forintot juttatott volna azért, hogy számukra kedvezően minősítsenek át milliárdos értékű földterületeket), illetve készítésének körülményeit. A felvételen megszólaló Rónai Attila azt állította: több alkalommal személyesen vitt 50, illetve 75 millió forintot a címzetteknek. Kósa visszautasította Rónai állításait, és azt közölte lapunkkal: büntetőfeljelentést tesz. A rendőrség azt követően kezdett foglalkozni az üggyel, hogy Rónai bejelentést tett, amelyben a lényeget tekintve megismételte a YouTubeon elmondottakat. Majd amikor a nyomozók a részletekről immár tanúként akarták kihallgatni, módosította korábbi nyilatkozatát. Közölte, hogy kényszer hatására beszélt a videofelvételen, amely egy sor valótlanságot tartalmazott. Portik Tamás, a 90-es évek legnagyobb olajügyének, az Energol-ügynek az egyik főszereplője mutatta be neki azt a két nemzetbiztonsági tisztet, akik erre rávették. Portikot, bár évekig körözték, a rendőrség soha nem tudta elfogni, így meggyanúsítani sem. Külföldön élt, amíg ügye itthon el nem évült. Hazaérkezése után vállalkozásokba kezdett, a nyilvánosságot kerüli. A Népszabadság rendőrségi forrásokból úgy értesült, hogy az Energol-ügyben nyomozó rendőrök annak idején Rónai szerepét is vizsgálták. Felvetődött a gyanú, hogy az olajügyben érintett (részben bűnöző, részben fehérgalléros) csoportok között bizonyos készpénzes kifizetéseket ő bonyolított, ő volt a futár, aki a bőröndnyi pénzeket célba juttatta. A rendőrség azonban soha nem gyanúsította meg semmivel. Az ügy számos furcsaságának egyike, hogy a YouTubeon látható felvétel több mint két éve készült, de csak most tette fel valaki a világhálóra. Egyelőre nem tudni, kicsoda. Mindenesetre a rendőrség sok más mellett arra is kíváncsi, hogy két és fél évig miért nem zavarta Rónait, hogy valótlan tartalmú nyilatkozat megtételére kényszerítették. Tisztázandó az is, hogy a nyilatkozatában elmondottakat, az akkor ismertetett beruházásokat honnan ismerte ilyen mélységben. S ami a legtalányosabb: miért ismételte meg bejelentőként a youtube-os nyilatkozatát, majd tanúvallomásában miért „lépett vissza” arra hivatkozva, hogy azt kényszer hatása alatt tette, és csupa valótlanságot tartalmaz? Kontrát Károly (Fidesz) tegnap sajtótájékoztatón közölte: ismét bebizonyosodott, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Szilvásy György korábbi titokminiszter a szolgálatokat is fel akarta használni politikai ellenfeleik ellen. Szilvásy György válasznyilatkozatában azt valószínűsítette, hogy az akcióval Kósa Lajos akarja elterelni a figyelmet a saját, illetve a Fidesz korrupciós ügyeiről. Abban egyetértettek a szemben álló politikai erők, hogy az ügyet ki kell vizsgálni. Osztja ezt az álláspontot Tarjányi Péter rendőrségi szakértő is, aki elgondolkodtatónak tartja, hogy míg az izraeli légierő Magyarország légterében engedéllyel gyakorlatozó gépei miatt azonnal összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, addig ebben az ügyben ez még fel sem vetődött. Tarjányi szerint ugyanis akár igaz, amit Rónai állít (jelesül az, hogy két titkosszolgálati tiszt kényszerítette hamis nyilatkozatra), akár nem, a helyzet súlyos. Ha valóban a cég emberei voltak, az nem maradhat következmények nélkül. De az sem, ha szélhámosok léptek fel a cég nevében. „Nem szabad hagyni, hogy a titkosszolgálat olyan helyzetbe kerüljön, mint a rendőrség a Zsanett-ügy után, amikor egyedül autózó fiatal nők nem mertek megállni az őket megállásra intő rendőröknek”, mondta Tarjányi. Kérdés, hogy valóban a titkosszolgálat embereivel találkozott-e Rónai. A Nemzetbiztonsági Iroda közleményben utasította vissza a vádakat, s tagadta, hogy bármilyen módon kapcsolatban álltak volna vele. Felröppentek ugyanakkor már olyan hírek is, amelyek szerint a „titkos ügynökök” valójában rendőrök (vagy egykori rendőrök) voltak. Rónai a rendőrségen állítólag azt vallotta, hogy nem látta a két férfi igazolványát, jelvényt sem mutattak neki, csak az utalásaikból, célozgatásaikból következtetett arra, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai lehetnek. Kérdés továbbá, mennyire lehetett „kényszerítve” Rónai, ha a felvétel tanúsága szerint ő maga kapcsolja ki a videokészüléket? A rendőrség - mint megtudtuk - meg kívánja hallgatni az ügyben Portik Tamást, és rajta keresztül megkísérli felkutatni azt a két embert, akit Rónai titkos ügynököknek hitt. (Már ha igaz Rónai vallomásának az a része, amely szerint Portik mutatta be neki a két embert.) Ezzel párhuzamosan vizsgálják azokat a földátminősítéseket, amelyekről Rónai Attila a youtube-os felvételen beszélt. Ha a vizsgálatok felvetik a korrupció vagy bármilyen más bűncselekmény gyanúját, elrendelik a nyomozást, ellenkező esetben viszont Rónainak kell szembenéznie a hamis vád következményeivel. A YouTube-ról a rendőrségre Feljelentéskiegészítés a Kósa Lajos debreceni polgármestert korrupcióval vádló videó ügyében Esküt tettek az OVB új pártdelegáltjai Letette esküjét a házelnök előtt a Civil Mozgalom (CM), a Jobbik, a Lehet Más a Politika (LMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) Országos Választási Bizottságba (OVB) delegált megbízottja szerdán. A testület ezzel 11 tagúra bővült. A CM Stekler Ottót, a Jobbik Hunyadi Gábort, a párt jogsegélyszolgálatának vezetőjét, az LMP Szabó Miklós nyugdíjast, az MDF pedig az OVB-be korábban póttagnak megválasztott Wéber János volt ORTT-tagot (képünkön) delegálta a testületbe. Az OVB-be a parlamenti választáson országos listát állító pártok - listájuk nyilvántartásba vétele után - jogosultak egy-egy tagot delegálni. A testület eddig héttagú volt, a parlament által korábban megválasztott Szigeti Péter elnök, Halmai Gábor elnökhelyettes, valamint Fazekas Marianna, Bordás Vilmos és Szoboszlai György mellé már korábban beülhetett az MSZP által delegált Litresits András ügyvéd és a Fidesz-KDNP megbízottja, Sasvári Róbert ügyvéd. (MTI) Fotó: MTI - Illyés Tibor Fakszimile Tudósítónk hétfőn, március 29- én beszélt először Kása Lajos sajtófőnökével, s mivel ő nem tudott az akkor már napok óta a YouTube-on lévő videó létéről, kérésére elküldte neki. Ezek után Kása kérdésünkre tagadta a Rónai Attila által elmondottakat. Kollégánk telefonon beszélt ezek után, hétfő késő délután Rónaival is, aki tegnap már elérhetetlennek bizonyult. Rónai akkor azt mondta neki, hogy valóban ő van a felvételen, de állításai teljesen valótlanok, mert ez „egy ilyen kényszerítettség alatt történő dolog volt”. Arról, hogy ki és miért kényszerítette, a nyomozás érdekére hivatkozva nem beszélt, úgy fogalmazott, hogy „feljelentést fogok tenni kényszerítés miatt a rendőrségen”. A szerdai Magyar Nemzet és Magyar Hírlap viszont már azzal állt elő, hogy az ügyben felbukkant a titkosszolgálati szál, és részletesen ismertetik Rónai feljelentésének szövegét - a Magyar Hírlap fakszimilében is közli -, miközben ő maga nem szólal meg sem a Magyar Nemzetben, sem a Magyar Hírlapban. Kérdés, hogy miként jutottak hozzá a feljelentéshez, ha őt magát nem érték utol. Hogyan került annak fénymásolata a Magyar Hírlaphoz? Kérdés továbbá, hogy ha Rónai lapunknak hétfő este a birtokunkban lévő hangfelvétel szerint a leghatározottabban jövő időben beszél a feljelentésről, vajon mikor tette azt meg. A Magyar Hírlapból fakszimiléjéből kiderül, hogy már aznap. Viszont az, hogy hétfő este ment volna be bejelentést tenni ebben az ügyben, nem túlságosan életszerű. Doros Judit Szolnok A DEGA Financial Bau Ingatlanforgalmazó és Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság a cégkivonatok szerint több szállal is kötődik a cívisvároshoz: könyvvizsgálója debreceni, s korábban rendelkezett debreceni telephelyekkel. A cég ügyvezetőjét - noha korábban nyilatkozott lapunknak - tegnap nem tudtuk elérni. A kft. honlapján szereplő adatok szerint egyik fő tevékenységük az Airport Debrecen fejlesztési program, amelyben partnereik között tartják számon Debrecen városát, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-t, valamint az Airport Debrecen Kft-t. A DEGA Kft. 1999-től vásárolt fel területeket a város déli részén, s ennek révén nagyjából 350 hektár került tulajdonába. - A felvásárolt területek egyike sem volt önkormányzati tulajdonban - mondta kérdésünkre válaszolva Kósa Lajos polgármester. Több, általunk megkérdezett helyi önkormányzati képviselő azt állította: a kilencvenes évek végén fillérekért lehetett külterületi földeket venni a városban. Ennek oka minden bizonnyal az volt: akkor még nem derült ki a nyilvánosság számára, hogy majdan itt épül a déli iparterület, s itt kezd nagyszabású fejlesztésekbe a repülőtér is. Tény, hogy 2004-ben a DEGA Kft. a felvásárolt területből nyolcvan hektárt értékesített, s ez a telek végül a Debreceni Vagyonkezelő tulajdonába került. A földet első körben a Raiffeisen Ingatlan cégcsoporthoz tartozó SCTO Hajdúság Kft. vásárolta meg kétmilliárd 403 millió forintért, vagyis 2987 forintos négyzetméteráron. Az ingatlanok vételárának kifizetéséhez az SCTO Hajdúság Kft. hitelt vett fel a Raiffeisen Bank Zrt.től, amelynek fedezete a megvásárlásra kerülő két ingatlan volt. Az SCTO Hajdúság Kft. tulajdonosa, a Raiffeisen Ingatlan Vagyonkezelő Kft. később a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-nek 100 millió forintért értékesítette az SCTO Hajdúság Kft. teljes üzletrészét. Az ezzel kapcsolatos, birtokunkban lévő debreceni közgyűlési előterjesztést elfogadta a fideszes vezetésű város önkormányzata, így a jelzáloggal és hitellel terhelt ingatlan a vagyonkezelőhöz került. Kósa Lajos tudósítónknak azt mondta: az önkormányzat a DEGA Kft. részére nem értékesített és nem is vásárolt tőle ingatlant. Információim szerint a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalata, a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Kft. 2007-ben mintegy 26 hektár nagyságú iparterületet vásárolt a DEGA Kft.-től 750 millió forint plusz áfás vételáron - mondta a polgármester. (Ez 2884 forint + áfa négyzetméterenkénti árat jelent - a szerk.) - Az önkormányzat tudva, vagy legalábbis sejtve azt, hogy délen fejleszteni kell majd az ipari övezetet, maga is felvásárolhatta volna a szükséges területeket, s akkor ma nem kellene minden bővítési igénnyel a DEGA Kft.-hez szaladni s több tízmillió forintot fizetni egy-egy hektárért - fogalmazott lapunknak az egyik, névtelenséget kérő debreceni önkormányzati képviselő. Arra a kérdésünkre, miszerint átminősítettek-e mezőgazdasági területeket a déli ipari parkban, s ehhez kellett-e az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal engedélye, Kósa Lajos azt felelte: a DEGA Kft. megbízottja 2008- ban kezdeményezte az ipari parktól délre eső területek bevonását az ipari parkba és azok mezőgazdasági művelésből való kivonását. A kérést az önkormányzat nem támogatta, a területek azóta is termőföldként vannak nyilvántartva. Közölte: semmilyen téren nem volt együttműködés az önkormányzat és a DEGA Kft. között. Hajdúsági üzlet: tízmilliók hektáronként A Jobbikra költötte a rabolt pénzt? Módosította korábbi vallomását Cs. Miklós, akit két hete fogott el a rendőrség. Három év alatt három bankot és két benzinkutat rabolt ki, 16 millió forintot zsákmányolva. A rendőrségen azt mondta, kártyaadósságai törlesztése miatt rabolt. Családja azonban az ATV Egyenes beszéd című műsorában, majd lapunknak is nyilatkozva kétségbe vonta a férfi szavait. Az egyik hozzátartozója már Cs. lebukása után közölte: a férfi soha nem kártyázott. Ellenben szenvedélyes rajongója lett a Jobbiknak. A család azt feltételezte, hogy a rabolt pénzt is a pártnak adta, sőt, hogy lényegében a párt megbízásából, elvárása szerint rabolt. Cs. Miklós hivatalos vallomása úgy szólt, hogy kártyaadósságaira költötte, illetve elkártyázta a rabolt pénzt. Majd meggondolta magát, s mint azt védője, Magyar György ügyvéd is megerősítette, legfrissebb vallomásában már azt mondta: a Jobbikra költötte a pénzt. Termet bérelt a szélsőjobboldali párt nagygyűléséhez, állta tízezer szórólap nyomdaköltségét. Cs. azt azonban nem állította, hogy a Jobbik valamelyik politikusa elvárta volna tőle a bőkezű támogatást, és azt sem, hogy tudtak volna arról, hogy a pénzt rablásból teremtette elő. A BRFK-nál megerősítették: Cs. módosította vallomását, és nem cáfolták, hogy az új vallomásban „hasonló állítások olvashatók”, mint amilyenekről értesültünk. Részleteket a nyomozás érdekében nem árultak el. Közölték, vizsgálják, hogy hová került a pénz. (F. Gy. A.)