Népszabadság, 2010. május (68. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-03 / 101. szám

www.nol.hu A parlamenti „kétharmad” az „egyharmad” javaslatára vár Hírösszefoglalónk Mindössze félórás volt pénteken a parlament alakuló üléséről az öt­párti egyeztetés a T. Ház Delegá­­ciós termében. „A nemzeti együtt­működési rendszernek megfelelő kezdeményezéssel éltünk. A par­lamenti kétharmad birtokában várjuk a parlamenti egyharmad kezdeményezéseit” - nyilatkoz­ta a megbeszélést követően Lá­zár János. - Láthatóan ez meglep­te az MSZP képviselőit, nem az együttműködés, hanem a diktató­rikus kormányzás volt eddig rá­juk jellemző a parlament alakulá­sa kapcsán is - állította Hódmező­vásárhely polgármetere, aki a Fi­desz parlamenti frakcióvezető­je lesz. Lázár azt mondta: várják az ellenzéki pártok írásos javasla­tát az alakuló üléssel, a parlamen­ti munkával és a bizottsági struk­túrával kapcsolatosan. Mesterházy Attila MSZP-frak­­cióvezető erre úgy reagált: öröm­mel vették, hogy nem diktátum­ként kell a parlamenti alakuló ülés előkészítését végigcsinálni. Léná­vai Ildikó azt mondta: az MSZP jóhiszeműen feltételezi, hogy az egyeztetés tartalmi kérdésekről szól. „Nem kívánunk beleszólni, hány fanfár legyen az ülésen, és a leendő miniszterelnök hányas ci­pőt hordjon, de tartalmi javasla­tainkat kialakítjuk” - mondta az MSZP elnöke. Lendvai Ildikó arról nem nyilatkozott, hogy őt jelöli-e pártja parlamenti alelnöknek. A Jobbik a maga részéről Bal­­czó Andrást ajánlja parlamenti al­elnöknek. Az LMP szóvivője, Schif­fer András azt mondta, örültek an­nak, hogy a Fidesz meghallgat­ja az ellenzék javaslatait is. Azon viszont meglepődtek, hogy pél­dául az alakuló ülés napirendjéről vagy az ülésrendről nem tudtak ér­demben beszélni. Schiffer szerint ez azért volt így, mert „a Fidesz- KDNP vagy nem készült fel, vagy belül vannak vitáik”. A frakciók közötti egyeztetés szerdán folyta­tódik. A Fidesz delegációja az egyeztetésen­Fotó: Kocsis Zoltán Nem találják a szocialista árulót Belső ember készítette és töltötte fel a botrányos adatbázis-videót Lezárult a belső vizsgálat az MSZP adatbázisát bemutató, botrányos videóval kapcsolat­ban. Azt már tudják, hogy mi­kor és milyen kóddal léptek be, de azt még nem, hogy ki készí­tette a felvételt. Egy lapunkhoz eljuttatott levél a budapesti irodavezetőt hozza összefüg­gésbe az esettel, a feljelentés mögött azonban inkább sze­mélyes érdekellentét húzódik. Szalay Tamás Lajos Felemás eredménnyel zárult az a belső vizsgálat, amely a szocialis­ták adatbázisát leleplezni kívánó videó kapcsán indult - tudta meg a Népszabadság. Információink sze­rint a belső nyomozás megállapí­totta, hogy mikor és milyen kód­dal léptek be a „partizánok”, de azt egyelőre nem tudni, hogy ponto­san kik készítették a botrányos fel­vételt. Emlékeztetőül: a YouTube vi­­deomegosztó oldalra azután került fel egy „lebuktató videó”, hogy ki­robbant a Kubatov-botrány. Utób­bi szintén a pártok vélt vagy va­lós jogszerűtlen adatgyűjtésével kapcsolatos: Kubatov Gábor Fi­­desz-pártigazgató egy kiszivár­gott hangfelvételen arról beszél, hogy a pécsi időközi választáson miként sértették meg tudatosan a kampánycsendet, majd fogták rá az esetet a szocialista jelöltre. Bevall­ja a videón azt is, hogy név szerint ismernek „minden komcsit”, aki nem a Fidesz jelöltjére szavazott. A Fidesz akkor elhárította, de ér­demben nem kommentálta az il­legális adatbázis-kezelésre vonat­kozó vádakat. Kubatov azóta nem szerepelt a nyilvánosság előtt. A Kubatov-ügy után előkerült szocialista videón, egy besötétített szobában egy férfi eltorzított han­gon arról beszél, hogy az MSZP- nek is van illegális adatbázisa a vá­lasztókról. Az ismeretlen személy egy monitoron megmutatja a rend­szert, és azt állítja, a szocialisták az utóbbi nyolc év összes választásá­ról rendelkeznek az ajánlószelvé­nyek adataival. Szigetvári Viktor, az MSZP kampányfőnöke a videó megjelenésének másnapján nyilvá­nos tájékoztató keretében mutatta be az úgynevezett CMR-rendszert, bizonyítandó, hogy nincs benne törvénytelen adatkezelés. Az ügyben indított belső vizs­gálat megállapította: a felvételt ké­szítők a VIII. kerületi irodavezető kódjával léptek be április 7-én, haj­nalban. A videó egy nappal később jelent meg a portálon. Úgy tudjuk, az illetőt a belső vizsgálat során meghallgatták, és egyelőre nem bi­zonyított, hogy köze lenne a felvé­telhez. Az irodavezetőt egyébként nemrég vették fel a szervezethez, a Hárs Gábor képviselővel törté­nő szakítás utáni átszervezés ide­jén. Sőt, a felvételből a hozzáértők számára egyértelmű volt, hogy a VIII. kerületi szervezethez közel­álló személyekről lehet szó, a vi­deón ugyanis épp egy józsefvárosi adatbázisrészt mutatnak. A rend­szerben minden „kattintást” nap­lóznak, így vissza tudták követni, hogy mikor és milyen kóddal tör­tént a lekérdezés. Az is bizonyos­sá vált, hogy egy „klónozott” gép­ről léptek be a rendszerbe, vagyis nem a párt számítógépéről. Egy, a Népszabadsághoz a na­pokban eljuttatott levél ennél több vélt vagy valós részlettel szolgált. A levél szerint a CRM-ről készült felvételt az MSZP budapesti iro­davezetőjének közreműködésével készítették, akinek minden belé­pési jogosultsága megvan. A felje­lentő szerint a videó készítésében többen is közreműködtek (őket név szerint említi), a felvételért pedig állítólag félmillió forintot is kaptak egy ismeretlen, de nyilván „Fidesz-közeli” megrendelőtől. Lapunk azonban kiderítette, hogy a levél szerzője (önmagát egyéb­ként hamisan egy II. kerületi, fiatal szocialista politikusnak beállítva) leginkább személyes konfliktus­ban lehet a budapesti irodavezető­vel, és ezért hozza összefüggésbe az esettel. Az azonban mindenkép­pen meglepő, hogy a levél szerző­je meglehetősen bennfentes infor­mációkkal rendelkezik szűk, bel­ső pártügyekről, üzenetében pedig közli azokat a regisztrációs és be­lépési kódokat, amelyekkel feltöl­­tötték a YouTube-ra a szocialista adatbázis-videót. Háromszázmillióval túlköltekezett az MSZP A törvényben előírt április 30-ig az MSZP is feltette pénzügyi összesíté­sét a honlapjára. Eszerint 1,6 milliárd forintot költöttek 2009-ben, bevéte­leik azonban 300 millióval alulma­radtak. Tagdíjakból ötvenmilliót szedtek be, az állami támogatás 953 millió forint volt. A „magánszemé­lyek" között a visszavonult EP-képvi­selő, Kósáné Kovács Magda fizette tavaly a legtöbbet a közösbe: 2,5 millió forintot. Herczog Edit EP-képvi­­selő 665 ezer forintot adott. Az MSZP tavaly csaknem hétszázmilliót költött „politikai tevékenységre” és műkö­désre, ez utóbbit most a szűkülő állami források miatt kénytelen lesz drasztikusan csökkenteni. (Sz. T. L.) NÉPSZABADSÁG • 2010. MÁJUS 3., HÉTFŐ Magyarország • 3 Hát persze, hogy ingyen lesz. Meg a kifli és a zsömle is. Személy szerint akadna még tip­pem, például a pá­rizsi meg a sajtos tészta is ingyenes lehetne, kifino­mult ízlésűeknek ajánlanám a gar­nélarákot, meg le­het ingyen az in­ternet és a távhő, szegény embernek a fa, és aztán jöhet majd az ingyen­ebéd és az ingyen­munka is. Ja, az mégse. Jelölt, ingyen Tóth Ákos tolna@inepszabadsag.hu Horváth Csaba, az MSZP főpolgármester-jelöltje azt ígéri, hogy 2013-ig ingyenes lesz a budapesti tömegközlekedés mindazok­nak, akik már négy éve bejelentetten Budapesten élnek, továbbá a fővárosban tanuló diákoknak. Ha valakinek nem rémlene, hogy ki is Horváth Csaba, próbálja maga elé idézni azokat a plakáto­kat, ahol egy csillogó szemű, jó svádájú középkorú férfi azt állít­ja, hogy van egy jó híre. Ez lett volna az. Horváth Csabáról még azt is tudni lehet, hogy miután Hagyó Miklós és társai megbuk­tak, azzal kampányolt, ő rendbetette a BKV-t. Rendbe hát. Akár­ki meglássa, aki ül egy buszmegállóban és reménytelenül várja a járatot, amelyről, amint nagy nehezen megérkezett és fölszállt, szinte azzal a mozdulattal le is lépne, mert az ember már csak olyan, hogy nem igazán szeret koszban utazni, még ha úgy talán el is jut valahová. Mit lehet még tudni Horváth Csabáról? Talán azt, hogy a vá­lasztás előtt az MSZP budapesti küldöttértekezlete pajzsra emel­te, és bejelentette, hogy igenis, nekünk ő kell, ő lesz az a főpol­gármester-jelölt, aki majd megállítja a Fideszt Budapesten, coki, Tarlós, és hiába mondogatta néhány országos elnökségi tag, hogy ez nem lesz jó, meg kéne várni a választások végét, és akkor majd kiderül, hogy milyen jelöltre lesz szükségünk, nem foglalkozott velük senki, így hát Horváth maradt, ami­ a jelölt. Mintha azon­ban ő sem lenne annyira biztos magában, nehogy már valaki elfe­lejtse, mi is volt a választások előtt, így hát a tragikus április utáni napokban teleszóratta a várost a plakátjaival, szinte emlékeztetve az MSZP vezetőit arra, hogy van már nekik jelöltjük, majd oda­­állt a maradék MSZP-szimpatizáns elé a Városligetben, és mon­dott egy nagyot, egy közösségit, egy igazi szocialistát: ingyenes lesz a tömegközlekedés. Naná. Hát persze, hogy ingyen lesz. Meg a kifli és a zsömle is. Személy szerint akadna még tippem, például a párizsi meg a sajtos tészta is ingyenes lehetne, kifinomult ízlésűeknek ajánla­nám a garnélarákot, meg lehet ingyen az internet és a távhő, sze­gény embernek a fa, és aztán jöhet majd az ingyenebéd és az in­gyenmunka is. Ja, az mégse. De jó, legyen ingyen a BKV. Legfel­jebb majd a busz nem jön. Ha nem jön a 320 forintos vonaljegyért, mennyivel jobb lesz majd, ha nem jön ingyen sem. És el se jutunk vele sehová. Maradunk, ahol vagyunk. Az MSZP ott is ragad, úgy tűnik, ahol van. Hiszen egyelőre képtelen kezelni a választás utáni helyzetet. Fent hatalmi har­cok folynak, lent pedig előbukkannak régi-új figurák, akik ak­kor, még a választás előtt valahogy, valamilyen csoda folytán lettek valakik, és most, utána, megpróbálják őrizni, amivé vál­tak. Olyanok ők, akik bátran kiállnak többnyire szegény, meg­csalatkozott idős emberek elé, és mondanak egy nagyot, egy olyat, amelyre azt hiszik, hogy ezek a szegény emberek úgy­is rácsettintenek, hogy igen, ez az, erre vártunk, ez az igazi baloldali beszéd. De nem csettint itt már senki, csak legyint­­ve konstatálják, hogy nem történt semmi, csak ezek is hülyé­nek néznek minket. És nincs ember, aki azt mondhatná, hogy nincs igazuk. Nem számít, sike­rül-e egybeolvasz­tani az MNB-t és a PSZÁF-ot. Ez technikai kérdés, szólnak mellette és ellene is érvek. A kérdés az, hogy Simor belefeszül-e a kialakult hely­zetbe, és makacsul kitart, vagy felmé­ri, hogy végső so­ron ennek a konf­liktusnak (is) mi, állampolgárok fogjuk meginni a levét. Pitbullok Baka F. Zoltán bakaz@nepszabadsag.hu Simor Andrásnak mennie kell. Nem feltétlenül azért, mert na­gyon a fideszesek bögyében van. Volt egy pillanat a második for­duló után, amikor azt lehetett hinni, hogy a fiúk megelégszenek a bőséges kétharmaddal, aztán másnap újra egész pályás letáma­dásra vezényelte csapatát a kapitány. Olybá tűnik, minden fontos poszton „másképp kell sütnie a napnak” a múlt hétfő óta, nem számít, kit mennyire védenek a törvények. Pontosítanék: nem is a kit számít, hanem a mit. Nem véletlenül bástyázzák körül erős jogszabályok a kulcsfontosságúnak számító intézmények vezetői pozícióit. Az állam működését lehetetlenítené el, ha a Magyar Nemzeti Bank (vagy a PSZÁF, de lehetne még sorolni) élén álló vezetőt pusztán azért le lehetne váltani, mert nem fekszik jól az aktuális kurzusban. Gyorsan hozzáteszem, ez minden kormány­ra érvényes állítás. Emlékszünk még az egykori felügyeleti elnök, Szász Károly esetére. A magyar jegybank jelenlegi elnöke ellen lassan egy éve fo­lyik hadjárat. Kóstolgatják szakmai és emberi minőségében egya­ránt. Ő eddig állta a rohamokat, de ez nem mehet így sokáig. Nem mintha a kritikák kikezdhetnék a tekintélyét. Azok legalább­is nem, amelyek „offshore lovagnak” minősítik, vagy a „bunkó” jelzőben találják meg szakmai munkájának tökéletes leírását. A legújabb gyöngyszem: Simor szándékosan gyengíti a forintot a választások második fordulója óta - ez már annyira szánalmas, hogy szót sem kellene rá pazarolni. Barlangban élnénk, ha nem lenne tudomásunk arról, hogy az eurózónában, s azon belül is a görögöknél zajló eseményekkel szánkázik együtt a térségünk, ve­le pedig a magyar deviza is. Mindez annyira nyilvánvaló, hogy feltételezhetjük, nem a tá­jékozatlanság számlájára írható az ezzel ellentétes kijelentés. S éppen ez az, ami előrevetíti, itt bizony pitbullok veselkedtek ne­ki, hogy addig marják Simort, amíg el nem érik a távozását. Ki­tartóan fognak harapni, egyre vadabbul. Visszapillantva a két for­duló közti lapjárásra, jól teszi a jegybank elnöke, ha törli magát minden közösségi portálról, mert különben hamarosan az új kor­mányhoz közeli napilapban látjuk viszont az ő magánéleti leve­lezését is. Nem számít, sikerül-e egybeolvasztani az MNB-t és a PSZÁF- ot. Ez technikai kérdés, szólnak mellette és ellene is érvek. A kér­dés az, hogy Simor belefeszül-e a kialakult helyzetbe, kitart-e ma­kacsul, vagy felméri, hogy végső soron ennek a konfliktusnak (is) mi, állampolgárok fogják meginni a levét. Mert uniós segítséggel ugyan pozícióban tarthatja magát, de a támadások ettől csak még dühödtebbek lesznek. Ez a diszharmónia más, mint a korábbi cik­lusokban, a Surányi-Orbán- és Járai-Medgyessy meccsek idején. Most nem válogatnak az eszközökben az MNB elnökével szem­ben állók, a végsőkig elszántak. A befektetők pedig be fogják árazni ezt a bizonytalanságot. Az eredmény: egyre magasabbra szökő állampapírhozamok, gyen­gülő forint, növekvő adósság. Ezen a ponton kell felismernie Si­­mornak, hogy a húr tovább nem feszíthető. Bölcs belátásra lesz szüksége annak felismerésére: jobb, ha megy.

Next