Népszabadság, 2010. szeptember (68. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-23 / 222. szám
2010. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 14 • Tudomány - Technika Célegyenesbe érhet a „génlazac” Hajlanak az amerikai engedélyező hatóság tanácsadói az első állati eredetű génmódosított élelmiszer jóváhagyására. Környezetvédők és szakemberek szerint viszont nem oszlottak el teljesen a kétségek. Szőcs László Washington Hétfőn az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság, az FDA tanácsadóinak ülése, kedden közmeghallgatás, hamarosan pedig egy környezeti hatástanulmány - felgyorsultak az események az atlanti lazac génmódosított válfaja körül. Egyelőre azonban bizonytalan, hogy mikor dönthetnek az első állati eredetű GMO-élelmiszer engedélyezéséről - talán hónapok múlva, ha egyáltalán. A legújabb fejlemények mindenesetre kedvezőek az AquaBounty Technologies vállalat szempontjából, amely engedélykérelme szerint Kanadában tenyésztené ki a különösen gyorsan három helyett 16-18 hónap alatt megnövő halat, majd Panamában hizlalná és dolgozná fel, mielőtt az amerikai piacra dobná. Az FDA tanácsadó testülete ugyan most nem foglalt állást - ez nem is volt napirenden de egyes tagjainak kifejtett véleményéből úgy tűnik: a fórum nem lát sem különösebb élelmiszer-biztonsági kockázatokat (például az elfogyasztásában rejlő allergiaveszélyt, mint egy tanulmány állítja), sem pedig környezetieket (pl. keveredését a vadon élő állománnyal). Nem találtunk kirívó hiányosságokat. Egyes területeken további információkat kértünk, de arra számítok, az FDA előbb-utóbb jóváhagyja a lazacot - nyilatkozta Gregory Jaffe, a fogyasztóvédő oldal képviselője a bizottságban. Civil szervezetek és egyes szakemberek ugyanakkor aggodalmaikat fejtették ki: egy fogyasztóvédő például 172 ezer ellenző hozzászólást hozott egy dobozban a bizottság ülésére. - A tudomány nem tudja bebizonyítani, hogy ez az új, genetikailag összetákolt lazac hosszú távon biztonságos az emberi fogyasztás szempontjából. Felelőtlenül és feleslegesen veszélyeztetik az emberi egészséget - érvelt Darrell Rogers a Szövetség a Természetes Egészségért (Alliance for Natural Health) részéről. Anne Kapuscinski, a Dartmouth College professzora szerint az AquaBounty beadott információi olyan bizonytalan alapokon állnak, hogy egy rangos szakfolyóirat le sem hozná az érveiket. Ron Stotsh, a cég vezérigazgatója ezt a véleményt alapjában vitatta: a bizonyítás teljessége szerinte józan ésszel belátható bárki számára. Egy további, kapcsolódó engedélyezési kérdés, hogy fel kell-e majd tüntetni az élelmiszeren annak GMO-voltát - erről is döntenek majd. Az AquaBounty 60 millió dollárt és tíz év kutatómunkát áldozott az óriáslazacra, amelynek engedélyezése precedenst teremthet. (Egy kanadai GMO- disznófajta a várólistán van.) A halfaj genomjába az óceáni anyaangolna fagyásgátló génjét is beültették, hogy gyorsabban, azaz nyereségesebben növekedjék. Az atlanti lazac - amelyből az amerikai piacot most főleg Norvégia és Chile látja el - erőltetett tenyésztése miatt eredeti formájában is a Greenpeace feketelistáján szerepel. A génmódosított atlanti lazacba (hátul) a királylazac növekedésihormon-termelődést szabályozó génjét ültették. A transzgenikus hal fele annyi idő - 16-18 hónap - alatt nő meg piacérett nagyságúra, mint a normális atlanti lazac (elöl) Már vagy egytucatnyi génmódosított halat tenyésztettek ki kutatók a világon. Az AquaBounty Technologies vállalat ,,termékei” lehetnek közülük az elsők, amelyeket megízlelhetünk. HIRDETÉS Fogja ki a S milliós forint nyeremény családi kalandot! Naponta y^sSzon ^ -október 3. ./>«a a. iQuSZtuS 30 • ✓ f www.nol.hu Lézeres robothelikopter Szűcs József A katonai vezetők már 80 évvel ezelőtt abban reménykedtek, hogy halálsugárral tudják majd az ellenséget megsemmisíteni. De csak fél évszázad múltán jutottak odáig, hogy képessé váltak lézersugárral kilyukasztani egy rakéta fémburkolatát. Most viszont a seattle-i LaserMotive vállalat mindössze hét centiméter átmérőjű, infravörös frekvenciához nagyon közeli lézerének energiájával több órán át levegőben tudtak tartani egy mindössze 22 grammos parányi robothelikoptert. A minirobot napelemeire sugárzott lézer energiájának több mint a fele fordítódik a rotort forgató parányi elektromotorok hajtására. A technológia fontos eleme az a célkövető rendszer, ami automatikusan a napelemekre irányítja a lézert. A cég elnöke, Tom Nugent kiemelte, hogy a repülés időtartamát csak a piacon kapható elektromotorok élettartama korlátozza. A társaság mindenesetre már készen áll különféle robotok jelentős távolságból történő lézeres energiaellátására. Levegőben a lézer „emelte” szerkentyű A gyógyászattól tanul az olajipar Nanorészecskék a másodlagos kitermelés szolgálatában A kutak kitermelése után a kőolaj jelentős része - akár a lelőhelyen található összes nyersanyag fele, sőt sok esetben még annál is több - bent marad a kőzetekben, mert a szénhidrogén hozzátapad az anyakőzethez, annak pórusaihoz. Már évtizedek óta folynak erőteljes kutatások a másodlagos, sőt akár harmadlagos kitermelésre is. Legújabban a nanotechnológia módszereivel kísérleteznek a kutatók. Szentgyörgyi Zsuzsa Az elsődleges kitermelés utáni maradék kőolaj némileg hasonlóan viselkedik, mint sütés után a zsíros lerakódás a serpenyőn, vagy a szivacs lyukacskáiban megbúvó vízcseppek a porózus kőzetben. Nagy üzlet, ha ezeket a maradék olajtömegeket sikerül kitermelni. A másodlagos hasznosítás egyik első feladata, hogy a maradványokat tartalmazó helyeket a lehető legpontosabban meghatározzák, ami egyáltalán nem könnyű probléma. Már jelenleg is alkalmazzák a vízsugaras felderítést. James Tour és csapata a texasi Rice Egyetemen azt találta ki, hogy a bejuttatott vizet olyan nanorészecskékkel tölti meg, amelyek behatolnak a feltehetőleg olajat tartalmazó kőzet pórusaiba. A részecskéket szénhidrogénekhez vonzódó bevonattal látják el, és ha ezek olajjal találkoznak, a bevonat „lehámlik” róluk. Már csak a részecskék visszajuttatása marad hátra (ami egyelőre nem is egyszerű, még ugyancsak megoldásra váró feladat), és akkor megvizsgálható, találkoztak-e olajjal, vagy sem. Ez azonban még mindig kevés, mert csak azt árulja el, hogy egyáltalán van-e még olaj a befecskendezett térségben, de a pontos helyét nem tudja lokalizálni. Egyes olajcégek oldószereket adnak az elsődlegesen kitermelt kutakba bepréselt vízhez. Fia olajat tartalmazó pórusokat ér el a sugár, az oldószer az olajjal emulziót alkot, és ez már felszínre hozható, majd itt kémiai módszerekkel kinyerik az emulzióból az olajat. A baj csak az, hogy a módszer eléggé kis hatékonyságú, és nem is olcsó. Jenn-Tai Liang, a Kansasi Egyetem olajmérnöke azt javasolja, hogy - hasonlóan a daganatsejteket ölő, célzott nanorészecskékhez - használjanak oldószerrel töltött nanokapszulákat. Szerinte kettős előnye lehet a módszerének. Egyrészt ezek a kapszulák olyan aprók, hogy a kisebb pórusokba is behatolnak, másrészt csupán akkor bocsátják ki magukból a vegyszert, amikor ténylegesen találkoznak olajjal. Szellemesek és ígéretesnek látszanak a nanotechnológiát alkalmazó eljárások. És mivel az olajipar nem szűkölködik pénzben, feltehetőleg erőteljesen támogatja is a kutatásokat, mert a világ kőolajéhsége aligha csökken, miközben az elsődleges források sorra apadoznak. Azt már a jövő dönti el, hogy melyik másodlagos kitermelési eljárás fog bajnokként befutni, és közéjük tartoznak-e majd a nanorészecskékkel operáló módszerek. A nanorészecskék új életet lehelhetnek a leáldozóban lévő olajkutakba