Népszabadság, 2010. december (68. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-01 / 279. szám
2010. DECEMBER 1., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Sikeresen lobbiztak a Fidesz erős politikusai Debrecen 11,2 milliárdot kap az új stadion építésére, emelkedik az ügyészség és a bíróságok támogatása A kormány döntött a 2011-es költségvetési módosító indítványokról, ám az ellenzéki képviselők által benyújtottak között nem volt olyan, melyet „támogatásra alkalmasnak talált volna”. Az intenzíven lobbizó erős fideszes önkormányzati vezetők viszont jelentős pluszpénzeket tudtak kialkudni. Csuhaj Ildikó A Fidesz-KDNP-képviselők félszáz ponton javasoltak módosítást a 2011-es büdzsétervezetet illetően. Lapunknak a Fidesz egyik ismert politikusa azt mondta: az erős fideszes önkormányzati vezetők „intenzíven lobbiztak”, jelentős forrásokat szerettek volna elnyerni városuknak, választókörzetüknek. „De megbeszélték velük, hogy ez most nem az az időszak, amikor százmilliókat-milliárdokat lehet nyerni” - tette hozzá forrásunk. Valójában ezen önkormányzati vezetőket azzal „szerelték le”, hogy a kormány kezdeményezésére 61 milliárd forinttal emelik az amúgy is rekordmagasságú, 92 milliárd forintos általános tartalékot a 2010-es büdzsében. (A hatvanegymilliárd forint fedezete a távközlési cégek különadója lesz, amit december 20-ig fizetnek be az érintett cégek.) S mivel az általános tartalék felhasználásáról a kormány szabadon dönt, a 60 milliárd „pluszpénz” lehet; ezt egyes költségvetési intézmények „fizetőképesség-fenntartásra” használhatják, azaz a 60 milliárdos tartalék segítséget jelenthet az önkormányzatok számára is. A pluszpénz elköltésére két hete marad a kormánynak decemberben. A költségvetési törvényhez az első körben 389 módosító javaslat érkezett. A fideszes javaslatok általában az adóbevételek látszólagos emelésével teremtenek forrást a kiadás növelésére. A legnagyobb visszhangot kiváltó indítványt - hogy a Kopits György nevével fémjelzett Költségvetési Tanács finanszírozását lenullázzák - először Varga József jegyezte: a fideszes képviselő a 835,5 millió forintból 825,5 millió átcsoportosítását kezdeményezte a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnak. Frakciótársa, Rogán Antal három kapcsolódó módosító indítvánnyal csatlakozott ehhez: a gazdasági bizottság fideszes elnöke roma ösztöndíjprogramokra adna 825,5 millió forintot, a maradék tízmilliót pedig - egy másik indítványa szerint - az Országgyűlés Hivatalának biztosítaná. De a kormány támogatta a fővárosi fideszes képviselők javaslatait is: egymilliárdot szánnak a Római gát finanszírozására, egymilliárdot útkarbantartási célokra, Tarlós István, Pokorni Zoltán és Rogán Antal módosító indítványának megfelelően pedig négymilliárd forintos többlettámogatást adhatnak a fővárosnak a Moszkva tér és környéke rehabilitációjára. A Kósa Lajos által jegyzett indítvány is megkapta a kormány támogatását; e szerint új debreceni stadion építésére kapott tízmilliárd mellé plusz 1,2 milliárd forintot szavazhatnak meg, de az egyik fideszes politikus arra hívta fel a figyelmet: ez valójában az általános forgalmi adó. Bánki Erik fideszes képviselő 2,7 milliárd forinttal emelné az 5,2 milliárdos turisztikai előirányzatot - ez is zöld jelzést kapott. Emelkedik az ügyészség működési támogatása is - a Lázár János frakcióvezető és Rogán Antal által képviselt javaslat közel egymilliárd forinttal, 30,9 milliárd forintra emelné a 2011-es támogatást. Tegnap Navracsics Tibor igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes is megerősítette a Transparency International Magyarország rendezvényén: „hosszú évek hanyatló periódusa után” mind az ügyészség, mind a bíróságok büdzséje növekedni fog. Az ügyészségnek az előző évekhez képest hárommilliárd forinttal emelkedik a költségvetése, a korrupciós nyomozásokra külön csoportot alakítanak, az 55 fős csapat személyi és dologi kiadásait fedezné a plusz egymilliárd. A bíróságok is jelentős többletre számíthatnak, kezdeményeznek ugyanis egy hárommilliárd forintos „gyorsító csomagot” a számukra, amely kimondottan az eljárások gyorsításához szükséges feltételek megteremtését szolgálja. Tarlós István indítványának megfelelően négymilliárd forintos többlettámogatást adhatnak a Moszkva tér rehabilitációjára Fotó: Reviczky Zsolt Semjén-módosítók igen, Harrach-módosítók nem? A kormány által „első körben” támogatott módosítók között szerepel a KDNP-s Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslata, amely az egyházi támogatások tervezett 10,6 milliárd forintját további 5,3 milliárddal növelné. Szintén zöld jelzést kapott az az indítvány, mellyel 300 millió forintot szánnának a költségvetésből az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatására. Oda szerveznék ugyanis az új alkotmány aláírását. Viszont a KDNP parlamenti frakcióvezetőjének egyik módosító indítványát nem támogatta a kormány. A kereszténydemokrata politikus az Apostoli Szentszékkel kötött 1997-es megállapodásra hivatkozva - miszerint az adózó által felajánlható „második egy százalék" keretében legfeljebb egy költségvetési cél támogatható - elhagyni javasolta a parlagfű-mentesítési előirányzatot. Ez ugyanis a második helyen szerepelt a Nemzeti Tehetség Program mellett. Az sem biztos, hogy Harrach Péter egy másik módosító indítványa „átmegy”. A kormány ugyan támogatásáról biztosította, hogy 40 millió helyett 140 milliót biztosítsanak családpolitikai célú pályázatok finanszírozására. Ugyanakkor a gazdasági tárcától „rossz hírek érkeznek” a KDNP-hez; nem biztos, hogy a Harrach-féle százmilliós módosítás rajta lesz a támogatott listán. Nem kizárt, hogy azért büntetik, mert a 98 százalékos különadóról szóló változatlan Lázár-javaslatokra az volt az első reakciója, nem biztos, hogy ezt a KDNP megszavazza. (Cs. I.) RÖVIDEN Elhunyt Székelyhídi Ágoston Hajdúböszörményi otthonában tragikus körülmények között keddre virradóra elhunyt Székelyhídi Ágoston író, irodalomtörténész. A rendkívüli haláleset körülményeit a rendőrség közigazgatási eljárásban vizsgálja. Székelyhídi Ágoston az MDF alapító tagja volt, az Antall-kormány idején a párt országos választmányát vezette. (MTI) Figyelmeztet a MÚOSZ Az új médiatörvénnyel, ha a benyújtott tervezetet megszavazza a parlament, a médiaalkotmányban általános deklarációként megfogalmazott normák konkrét hatósági megítélése és szankcionálása válik lehetővé valamennyi médiaágazatban - figyelmeztet az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságához eljuttatott állásfoglalásában a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Az MSZP szerint a jogszabálytervezettel a Fidesz újabb „szájkosártörvényt” nyújtott be a parlamentnek, ezzel betetőzve a média „gyarmatosítását”. (MTI) Fideszes hiányzás Esztergomban Nem tudta megválasztani az adósságrendezési bizottság képviselőtagját az esztergomi testület, mert a kedd reggel összehívott rendkívüli testületi ülésre a 15 tagból csak öten érkeztek meg, a Fidesz-frakció nem jelent meg. (MTI) Félre kell tenniük a jövő nyugdíjasainak Az öngondoskodás növekedésére számítanak szakértők a kormány magánnyugdíjpénztárakat érintő döntései következtében. Szerintük más választás amúgy sem lesz, enélkül nem akadályozható meg az időskori elszegényedés. Matalin Dóra Egy kis pánikhangulatra, némi bizalmatlanságra, hosszabb távon az öngondoskodás növekedésére számítanak a CIB Bank szakértői a kormány magánnyugdíjpénztárakat érintő döntései következtében. Lamboy Judit, a bank lakossági üzletágának vezetője a válság kirobbanása utáni helyzethez hasonlította a mostani állapotot. Hosszú távon az is arra ösztönözte az embereket, hogy elkezdjenek takarékoskodni. - Sokat változott a megtakarításokhoz, kiadásokhoz fűződő viszony az elmúlt egy-két évben - állítja. Csak ebben az évben ötvenezer új megtakarítási számlát nyitottak a banknál. Ezeken elsősorban az alacsonyabb összegű, rendszeres megtakarításokat gyűjtik, az ügyfelek nagy része havi tízezer forintot. A új számlanyitók fele korábban még soha nem tett félre egy forintot sem. Sok közöttük a fiatal, 25-40 év közötti. A bank kíváncsi volt rá, hogy miért döntöttek mégis a takarékoskodás mellett: a megkérdezettek 65 százaléka félelemből, egyfajta vésztartalékot szeretne képezni. A szakemberek szerint az öngondoskodáson kívül más választás a magánnyugdíjpénztárakkal történtektől függetlenül sem lesz. A magyar nyugdíjrendszer ugyanis hármas szorításban vergődik. Egyrészt alacsony a járulékot fizetők száma, minden harmadik adózó csak a minimálbér után fizet adót és nyugdíjjárulékot, így tulajdonképpen 2,5 millió úgynevezett elégséges járulékfizető tart el hárommillió nyugdíjast. A másik probléma, hogy az eltartottak száma már most is relatíve magas és nemsokára, ahogy Lamboy Judit fogalmazott, „demográfiai cunami” fenyeget. Tíz év múlva ugyanis nyugdíjba vonul az ötvenes években született, nagy létszámú Ratkó-generáció, ami azt jelenti, hogy 160 ezren érik el a nyugdíjkorhatárt, szemben például a tavalyi 105 ezerrel. Ha csökken a járulékfizetők száma és ezzel párhuzamosan nő a nyugdíjra jogosultaké, akkor változatlan járulékszint és változatlan átlagnyugdíj mellett nem lehet egyensúlyban tartani a rendszert - figyelmeztet. A szakértő szerint az állami nyugdíjak jelenlegi havi 88 ezer forintos átlagértékének jövőbeli alakulása sokakat időskori elszegényedéssel fenyeget. Ez öngondoskodás nélkül nem akadályozható meg. A bank szakértői néhány konkrét példát is felhoztak: egy minimálbérre bejelentett, 30 éves vállalkozó havi 31600 forint nyugdíjra számíthat majd 65 éves korában. Egy magyar viszonylatban jól, havi bruttó 300 ezer forintot kereső, 35 éves alkalmazott 122 ezer forint nyugdíjat kap majd, egy kiemelkedően jól élő, bruttó másfél milliót kereső cégvezető pedig 236 ezer forintot. Vagyis ezek az emberek mindannyian jelentősen leadni kényszerülnek jelenlegi életszínvonalukból. A minimálbér után járó nyugdíjból pedig egyenesen lehetetlen lesz megélni. Ugyanakkor, ha a vállalkozó úgy dönt, hogy havi 10 ezer forintot félretesz bankbetétben, majd később tartós befektetési számlára, ezután önkéntes nyugdíjpénztárba, végül a nyugdíj-előtakarékossági számlára fizeti az összeget, akkor 65 és 80 éves kora között havi 53 ezer forinttal egészítheti ki nyugdíját. Ha valaki azt szeretné, hogy 65 és 80 éves kora között havi 80 ezer forinttal egészüljön ki az állami nyugdíja, akkor 25 éves korától havi 19 500 forintot, 35 éves korától havi 29 500 forintot kellene megtakarítania. Ha csak 45 éves korában kezdi a takarékoskodást, akkor már havi 42 ezer forintot kell megtakarítania. Sokan félelemből takarékoskodnak, egyfajta vésztartalékot szeretnének képezni Fotó: Teknős Miklós www.nol.hu Selmeczi gyanúja A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott szerint felmerül a gyanú, hogy súlyos milliárdok tűntek el a magánnyugdíjpénztárakból, ezért meg kell vizsgálni, mekkora a magánpénztári vagyon, megvan-e, ahogy azt a Stabilitás Pénztárszövetség állítja. Selmeczi Gabriella egy tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: a sajtóban is publikált szakértői elemzések szerint - ezek közül a Századvég gazdaságkutató intézetet, valamint Varga István (az MNB felügyelőbizottságának tagja) és Patrubány Anna tanulmányát emelte ki - a vagyonból legalább 500 milliárd forint hiányzik. „Én már olvastam az egyik tanulmányt, és a kezembe került több elemzés is, amikor a Magyar Nemzetnek nyilatkoztam. Erre alapozva mondtam azt, hogy el lehet képzelni, hogy vagyonvesztés van” - válaszolt lapunk kérdésére a politikus. Arra, hogy miért fogalmazható meg a bűncselekmény gyanúja, Selmeczi úgy reagált: „Ha a működési költségek elviszik a 12 év alatt megtermelődött hozam kétharmadát, természetes, hogy felmerül a bűncselekmény gyanúja, az, hogy valaki manipulálta az adatokat.” A kormánybiztos a sajtótájékoztatón nem tudott pontos választ adni munkatársunk kérdésére: mikor kezdődik a vizsgálat a nyugdíjpénztáraknál, és konkrétan mire terjed ki? „Ez még a jövő feladata. De korrekt módon független szakértőkkel vizsgáljuk meg, konkrétan mekkora is a pénztáraknál a vagyon. Most kezdődik a munka.” (Cs. I.)