Népszabadság, 2010. december (68. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-01 / 279. szám

www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2010. DECEMBER 1., SZERDA Magyarország • 3 MSZP: minősítik a platformokat A párt tagozatait és platform­jait minősítő bizottságot hívott életre az MSZP választmánya, ez a testület dönt majd például a szervezetek országos minősí­téséről. A bizottság dönthet Gyurcsány Ferenc új platform­jának besorolásáról is, amely - miután nem működik még egy éve - soron kívül kaphatja meg a párt politikailag fontos ran­got. Ha megkapja. Szalay Tamás Lajos Múlt szombaton politikai nagygyű­lést tartott az MSZP a Papp Lász­ló Sportarénában, de - némileg ke­vesebb figyelem mellett - ülésezett a párt országos választmánya is. A testület arról is határozott, hogy a szervezeti szabályzatnak megfele­lően hozzákezdenek a tagozatok és platformok tevékenységének érté­keléséhez és minősítéséhez. Ennek érdekében megalakították a Tagoza­tok és Platformok Minősítő Bizott­ságát. Simon Gábor választmányi elnök lapunknak elmondta: a tes­tület létrehozása egy két évvel ez­előtti minősítő folyamat korábban meghatározott folytatása. Emléke­zetes, két évvel ezelőtt történt pél­dául, hogy a választmány megvon­ta az akkori szocialista kormán­­nyal szemben gyakran kritikus han­gon megszólaló társadalompoliti­kai tagozat országos minősítését, ezzel elvéve szavazati jogát és inf­rastrukturális lehetőségeit. A vá­lasztmány akkor azzal érvelt, hogy az átfedések megszüntetéséről van szó, a tagozat ügyvivője szerint vi­szont a tömörülés munkájának kor­látozásáról. Tény, hogy a pártveze­tés azt tanácsolta, a tagozat alakul­jon platformmá, ezt azonban nem lépték meg. Mindenesetre most is az történik, hogy a TPMB tagjai meghatároznak egy olyan dokumentumkört, ame­lyet minden tagozatnak és platform­nak - ha országos minősítést szeret­nének kapni vagy megtartani - be kell nyújtani a testületnek. Többek között pályázatot, tagnyilvántartást, szervezeti és működési szabályza­tot, működési ábrát. Elméletileg csak olyan új tagozat vagy platform kaphat országos minősítést, amely egy éven át bizonyíthatóan és jól működött. Gyurcsány Ferenc új plat­formja tehát elméletileg nem kap­hatna automatikusan országos mi­nősítést, mégis bizonyos, hogy so­ronkívüliséget fog élvezni és meg­kapja a titulust. Az országos minősí­tés egyébként míg korábban anyagi támogatottsággal is járt, manapság leginkább „csak” a politikai érdekér­vényesítés egyik eszköze és fokmé­rője. A platformok politikai támoga­tást és hátteret tudnak adni bizonyos erőcsoportoknak és személyeknek, a kongresszusra viszont csak há­rom-három személyt delegálhatnak. Hogy a TPMB miként dönt majd a régi-új tagozatok és platformok mi­nősítéséről, még nem tudni. Döntést állítólag február-március környékén hoznak csak. Az MSZP-ben jelenleg huszon­hat tagozat és hét platform működik, pontosabban hét és fél, mert Gyur­csány Ferenc tömörülése is megfe­lel a platformi kitételeknek (4300 regisztrált tagja van, ebből 1200 az MSZP párttagja is, a platformalapí­táshoz pedig 300 párttagot kell ös­­­szegyűjteni), de az országos minősí­tést még nem kapta meg. A pártban egyébként a két legrégebbi platform a Kiss Péter nevével fémjelzett Bal­oldali Tömörülés (ennek a szerve­zetnek van állítólag a legtöbb párt­tagja, több mint kétezer), illetve a szintén 1990-ben megalakult, eled­dig Vitányi Iván által vezetett Szo­ciáldemokrata Értékekért Platform. Utóbbi tagsága erősen megfogyat­kozott, miután Vitányi felszólításá­ra átléptek a Gyurcsány által elnö­költ Demokratikus Koalíció Plat­formba. A tömörülések történetéhez tar­tozik még, hogy a kilencvenes évek közepén jött létre a jelenleg Ba­ja Ferenc által vezetett Szocialista Platform, ennek volt tagja korábban például a párttal szakító Szili Kata­lin. A frissebb csoportok közé so­rolható a 2001-es, Mesterházy Atti­la jelenlegi pártelnök által vitt Har­madik Hullám, illetve a 2005-ös és korábban erős kormánykritikákat megfogalmazó Ésszerűség és Fele­lősség Platform. A két legfiatalabb a Népi Platform, illetve a 2007 elején intézményesülő és gyurcsányista­­ként aposztrofált Progresszív Plat­form. Utóbbit Gyurcsány egykori kabinetfőnöke, Ficsor Ádám vezeti, s ez az a szervezet, amely nemrég szintén „beolvadt” az exkormányfő tömörülésébe. A múlt szombati nagygyűlésen egy új platform is szárnyat bontott, szórólapokon toboroztak tagokat. Muhari László, az Igazság és Moder­nizáció Platform egyik szervezője (az óbudai MSZP tagja) lapunknak elmondta: még nyáron döntöttek a szervezetalapításról, mert egyik je­lenlegi platformot sem tartják helyi szervezeti szinten működőnek. Sze­rintük a tömörülések néhány veze­tő köré épülnek, s ennek köszönhe­tően a viták nem a politikáról, in­kább a személyekről szólnak. Simor nem távo­zott magától, nem engedett a nyo­másnak. Mi több, mintha minden egyes próbálkozás növelné az el­szántságát, harci kedvét. Egyes elemzők ennek az eltökéltségnek ag­gasztó jeleként ér­tékelik a hétfői 25 bázispontos ka­matemelést. Megelőző csapás Baka F. Zoltán­ nakaz@nepszabad­sag.timi „Simor Andrásnak mennie kell” - írtam május elején. A publicisz­tika kilencvenkilenc százalékát ma is vállalom. Orbánék ugyanis újra meg újra, pitbull módjára nekiveselkednek a jegybankelnök eltávolításának, s ha elakadnak is, a piacok ezt a bizonytalansá­gi tényezőt is beárazzák a magyar államkötvényekbe - magyarul emiatt is többet kell fizetnünk a kamatokra. Egyvalamiben tévedtem májusban. Simor nem távozott magá­tól, nem engedett a nyomásnak. Mi több, mintha minden egyes próbálkozás növelné az elszántságát, harci kedvét. Egyes elemzők ennek az eltökéltségnek aggasztó jeleként értékelik a hétfői 25 bázispontos kamatemelést. Nem egy, nem kettő nyilatkozott úgy, hogy inflációs, illetve árfolyam-­­ vagyis szakmai - alapon nem volt feltétlenül indokolt a monetáris ta­nács lépése. Másra tehát nem tudnak gondolni, mint arra, hogy a döntésre hatással volt a jegybank működésének megváltozta­tására szőtt kormányzati praktika. Legyen szó a tanácstagok je­löléséről (amit megerősített a nemzetgazdasági miniszter) vagy az inflációs cél állítólagos emeléséről (amit viszont senki sem erősített meg), ezek mind egy irányba mutatnak: a kormány be­folyása a jövőben korlátlanul kiterjedne a magyar monetáris po­litikára­­ is. Nagy baj lenne, ha ezek az információk tényleg szerepet ját­szottak volna abban, hogy az MNB kamatot emelt. A kamatszint megállapítása ugyanis nem szolgálhat megelőző csapásként egy még csak formálódó kormányzati intézkedésre vagy egyetlen in­ternetes értesülésre. Az MNB alelnöke lapunkban határozottan cáfolja is, hogy a hétfői döntés során figyelembe vették volna Or­bánék terveit. Akinek ez a közlés nem elég, a tanács üléséről ké­szült, pár hét múlva megjelenő jegyzőkönyvből szerezhet bizo­nyosságot arról, mennyire érintette mélyen a tanácstagokat az újabb kormányzati offenzíva a jegybank bevételére. Mindenesetre e törekvések biztosan foglalkoztatják a jegy­bank vezetőit. Simor András a kamatdöntés után leveleket kül­dött a kormány illetékes tagjainak, melyekben a tervezett intéz­kedések ésszerűsége felőli kétségeit osztotta meg a címzettek­kel. Matolcsy György a monetáris tanács tagjainak jelölése, míg a parlament költségvetési bizottságának elnöke, Nyikos László az MNB felügyelőbizottsági tagjainak váratlan és egyébként Orbá­nék törvényével is ellentétes filozófiájú fizetésemelése miatt ke­rült fel a jegybankelnök levelezőlistájára. Hogy mit ért a hétfői kamatemelés? Ránézve a grafikonokra, nem sokat kell gondolkoznom a válaszon: semmit. A svájci frank már a 220-as szintet ostromolja, nem is oly régről ismerős, na­gyon rossz emlékeket idézve fel az alpesi devizában eladósodot­takban, míg a keddi állampapír-aukción nem tudta eladni a felkí­nált mennyiséget sem az Államadósság-kezelő Központ. Persze mint mindig, most is a külföldi hangulat uralja a piacot, a mi nyű­geink csak tetézik a gondokat. Hogy mit érhetett volna ez a kamatemelés egy kevésbé átpoli­tizált levegőjű monetáris politika esetében? Nem tudható, hiszen akkor talán el sem kellett volna jutni idáig. A két legnagyobb platform vezetője Kiss Péter és Gyurcsány Ferenc Fotó: Móricz Simon SZÓCSKA-LÁTOGATÁS A Népszabadság vendége volt kedden Szócska Miklós (középen), a kormány egészségpo­litikáért felelős államtitkára, a szerkesztőség tagjaival az egészségügy helyzetéről beszélgetett Fotó: Teknős Miklós Ha a földvásárlási moratóriumot nem sikerül meg­hosszabbítani, májustól agrárgaz­daságunkra „rá­szabadul” Európa: olyan versenytár­sak jelenhetnek meg, amelyekkel még a legnagyobb hazai cégek is csak nehezen állhatják a versenyt, a ki­csik pedig sehogy. Akkor lesz itt elégedetlenség! Jobb elébe menni az ilyesminek. Akár az agrárka­marával. Kötőfék Tamás Gábor gabtamas@gmail.com Az ország közvéleményét foglalkoztató forradalmi ügyek taka­rásában napokon belül miniszteri biztost kap a Magyar Agrárka­mara. Ha közvetlen intézkedési joga nem is, de jogosultsága sok lesz. Minden kifizetésről, személyi intézkedésről tájékoztatni kell, adott esetben vétót emelhet, bármely köztestületi helyiségbe elő­zetes értesítés nélkül beléphet. Az agrárkamara ellát bizonyos kor­mányzati feladatokat is - például szaktanácsadói hálózatot működ­tet­­, ehhez költségvetési forrásokat is felhasznál, tehát ellenőrzé­se nemhogy elfogadható, egyenesen kívánatos. Ezért az összes er­re hivatott szervezet (köztük a számvevőszék) folyamatosan vizs­gálja is. Komolyabb hibát eddig nem találtak. Akkor minek a kü­lön biztos? Meglehet, hogy a közeli jövőben elkészülő új kamarai törvén­­nyel összefüggésben: a biztos esetleg arra kell, hogy a testületi va­gyonnal addig nehogy történjen valami. Az is tény, hogy a me­gyei kirendeltségeket, hivatalszerű hálózatot működtető, komoly nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező szervezetre szüksége lehet a kormányzatnak is. A bizottsági vitában elejtett mellékmondatok­ból nagyszabású terv körvonalai sejlenek fel. A hatékony képvise­let nélküli kis- és középgazdálkodói réteg állami segítséggel kapna „érdemi érdekérvényesítésre képes szerveződési lehetőséget”. És itt nyithatjuk szélesebbre optikánkat. A magyar kisparasztnál kiszolgáltatottabb szereplője nincs ugyanis a hazai piacgazdaság­nak. Ez az óvatos becslések szerint is legalább félmilliós tömeg za­jos politikai aktivitásra is képes. A Horn-kormányzat bukásához az 1997-es „földvédő” tüntetéssorozat is hozzájárult, majd a Gyur­­csány-kormányt támadva adtak segítséget a gazdák az akkori ellen­zéknek - a mostani hatalomnak. Az e tömeget hivatalosan képvise­lő gazdakörök vezetői azóta magas pozíciókba kerültek, de a soka­ság még csak várja a választások előtt ígért kedvezményeket. Fő­ként a birtokbővítéshez adott állami segítséget, a termelőkkel pac­kázó felvásárló óriáscégek, illetve az import elleni védelmet. Eddig azonban mindössze két intézkedés ért el hozzá: terményét közvet­lenül eladhatja a helyi közintézményeknek és szabadon főzhet ott­hon pálinkát. Nem sok. Ha viszont a földvásárlási moratóriumot nem sikerül meghosszabbítani, májustól agrárgazdaságunkra „rá­szabadul” Európa: olyan versenytársak jelenhetnek meg, amelyek­kel még a legnagyobb hazai cégek is csak nehezen állhatják a ver­senyt, a kicsik pedig sehogy. Akkor lesz itt elégedetlenség! Jobb elébe menni az ilyesminek. Akár az agrárkamarával. A tagság aligha lesz kötelező, de néhány célszerű szabállyal könnyen százezresre növelhető. Olyan szervezetté, amely a kor­mányzatnak nemcsak „természetes”, de tőle függő szövetségese le­het. Például azért, mert tagjai a kedvezményeket - támogatásokat, előnyöket a földbirtok-politikai intézkedésekben, netán állami ga­ranciális hátteret a zűrzavaros felvásárlási gyakorlatban - a nagy társas gazdaságoknál nagyobb eséllyel vehetik igénybe. Olyan, el­sősorban kistermelőket, családi gazdálkodókat felölelő, kiterjedt hálózattal működő szervezetről beszélünk, amely nem része ugyan a jobboldali kormányzatnak, mint az egykori kisgazdapárt, de an­nál inkább kézben tartható. Szükség lehet majd erre a kötőfékre.

Next