Népszabadság, 2011. január (69. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-03 / 1. szám
2011. JANUÁR 3., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország www.nol.hu így vált kerek egésszé az új médiavilág Bírságok, kötelezettségek, parttalan felhatalmazások Hatályba lépett az új jogszabály Schmitt Pál aláírásával hatályba lépett január elsején az új médiatörvény, így vált - Szalai Annamáriát idézve - „kerek egésszé az új világ”. A médiatörvény története annyiban valóban kerek egészet alkot, hogy úgy is hirdették ki, ahogy kidolgozták: fű alatt. Nyusztay Máté A vaskos, másfél száz oldalnyi törvénycsomagot november végén nyújtották be fideszes önálló képviselői indítványként (nem pedig kormány-előterjesztésként, megspórolva így a társadalmi vitát), majd sürgősséggel tárgyalták, így egy hónap alatt át is passzírozták a parlamenti darálón. Még tapasztalt politikusok és médiajogászok is csak kapkodták a fejüket, a kiszivárgott koncepció, a benyújtott javaslat, majd a kétszáz módosítás és a zárószavazás napján becsődült újabb változtatások láttán. Ezekkel együtt, alighanem minden idők egyik legbonyolultabb törvényét tette a karácsonyi fa alá a Fidesz, és számos szakértő szerint éppen ebben rejlik az egyik legfőbb veszélye is. Hiszen a valamennyi ma ismert médiatípusra - köztük a nyomtatott és az internetes sajtóra, online videotárakra, szerkesztett blogokra is - kiterjedő jogszabály alkalmazása a kritikusok többsége szerint kiszámíthatatlan. A „felturbózott” médiahatóság (és annak immár rendeletalakotási joggal felruházott, kilenc évre kinevezett vezetője, Szalai Annamária) gyakorlatilag bármilyen hivatkozással megbírságolhat mostantól sajtóorgánumokat - legyen az a közerkölcs, az emberi méltóság, avagy bármely többség, kisebbség nyílt vagy burkolt megsértése. A bírságok összege a hetilapok, folyóiratok, netes hírportálok esetében 16 millió, napilapoknál 25, az elektronikus médiánál 50, a legnagyobb tévéknél, rádióknál pedig 200 millió forintig terjedhet. Nagy nehezen sikerült ugyan kiharcolnia a szakmának, hogy legalább a bírósági fellebbezést hagyják meg, azt már a bíróságok fogják egyenként elbírálni, hogy a bírság kifizetését felfüggesztik-e. A sorozatos, súlyos jogsértést elkövető (elektronikus) médiumokat el is hallgattathatják, ráadásul még a médiumok vezetőit is megbírságolhatják, maximum kétmillió forintra. A szankciók és a parttalan felhatalmazások hosszú sorát idézhetnénk a médiatörvényből: az újságírók titkos informátorainak kilétét például nemzetbiztonsági, vagy bűnmegelőzési érdekekre hivatkozva is fel kell majd fedni; a médiahatóság a szerkesztőségi razziák során még üzleti titkokat is megismerhet, jegyzeteket fénymásolhat - s ha valamely médium nem volna hajlandó csillapítani Szalaiék adatéhségét, újabb bírságokra számíthat. Hasonlóan kiszámíthatatlan lesz a rádiófrekvenciák kiosztása is, ebben ugyanis a médiahatóság gyakorlatilag szabad kezet kap - maga állapítja meg a feltételeket - sőt pályáztatás nélkül is adhatnak három évre frekvenciát, „közfeladat ellátására”. A tévénézők, rádióhallgatók az új műsorstruktúrák kialakításakor ismerkedhetnek meg közelebbről az új médiavilággal. Néhány változás, a teljesség igénye nélkül: az RTL Klub és a TV2 reggeli és esti, valamint a Neo FM és a Class FM reggeli hírműsoraiban kevesebb bűnügyi híranyagot lehet majd kö. „Imádom! A világ még mindig fél tőlem” - így válaszolt Ice-T, a világhírű amerikai rapper, színész a Twitteren arra a hírre, hogy Magyarországon letiltották a Warning/ It’s on (Figyelmeztetés/Kezdődik) című számát. A Tilos Rádió este hat órakor adta le a gengszterrap atyjaként jegyzett Ice egyik kéziszelnt; a rádióknak legalább 35 százalékban magyar zenét kell játszaniuk. A tévé- és rádióműsorok többségét kategorizálni kell: a törvény - a korhatárra tekintet nélkül megtekinthetőktől az egyáltalán nem közölhető műsorszámokig - hat kategóriát állapít meg, rögzítve, hogy az egyes kategóriákba tartozó műsorok milyen idősávban sugározhatók. A televíziókban és a rádiókban a reklámok óránkénti időtartama nem haladhatja meg a 12, a közmédiában pedig a 8 percet. Viszont eltűnnek mértén trágár számát, ezért eljárást indított ellene a médiahatóság. A médiahatóság gunyoros hangvételű közleménye szerint talán az Internet (sic!) bátor, gyakran névtelen szabadságharcosai is belátják, hogy azért Ice-T még messze van Kossuth Lajostól, a sajtószabadság igazi hősétől, a túl hangos reklámok, legálissá válik a termékelhelyezés. Fontos változás, hogy a 2012 végére tervezett digitális átállást legfeljebb két évvel elhalasztják, így a széles sávú mobilinternetre is várni kell még. A négy közszolgálati médiumot (MTV, Duna TV, Magyar Rádió, MTI) érintő legfontosabb változás, hogy munkatársaik többsége, a vagyonuk, archívumaik, de még a költségvetési támogatásuk is a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz kerül, maguk a részvénytársaságok csak megrendelőkként működhetnek tovább. A hírműsorok gyártása és a médiumok hírportáljának működtetése az MTI feladata lesz. Az átalakítás legalább ezerfős leépítéssel járhat. A médiatörvény sorsa a hatálybalépéssel még nem dőlt el - bár a kormányzat több alkalommal értésre adta, hogy eszük ágában sincs változtatni rajta. Ennek kikényszerítését most többen az Alkotmánybíróságtól várják: az LMP már megtámadta az AB-nél a jogszabályt, és hasonló szándékát jelezte többek között az MSZP, a Jobbik, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Népszabadság is. Folytatódnak a civil nyomásgyakorlási akciók is: a decemberi demonstráció szervezői január 14-én a Parlament előtt követelik a „cenzúratörvény” visszavonását. A Kossuth téri demonstrációt este 6 órától tartják. A kezdeményezés az Egymillióan a sajtószabadságért elnevezésű (egyelőre ötvenezer tagot számláló) Facebook-csoportot elindító egyetemistáktól jön, a tüntetésre eddig másfél ezren jelezték részvételüket. Az elmúlt napokban láncszerűen terjedt egy telefonos üzenet: „Mély fájdalommal búcsúzunk a sajtó- és szólásszabadságtól. Élt 21 évet. Biztosak vagyunk a feltámadásában! Küldd tovább!” Schmitt Pál és Orbán Viktor Fotó: Móricz Simon Philip az m1, Süveges az m2 élén Rákay Philipet és Süveges Gergőt nevezte ki Medveczky Balázs vezérigazgató az MTV m1 és m2 intendánsává. Az m1 szeptembertől általános információs és szórakoztató csatornaként, az m2 gyerektévéként működik. Rákay Philip évekig a Fidesz rendezvényeinek bemondója volt, nevéhez fűződik a „kétmilliós” tömegbecslés a Fidesz 2002-es demonstrációján. Kinevezése ellen az MSZP-s Lendvai Ildikó tiltakozott, mondván „nyilván nincs alkalmasabb ember a közszolgálat pártsemlegességének biztosítására, mint Rákay Philip, aki szakmai tapasztalatait párthaknikon szerezte, és senki nem tud majd pontosabban elszámolni a közpénzekkel, mint ő, aki annak idején a Kossuth téren is 2 millió embert számolt meg". Süveges Gergő pályáját a Duna TV-ben kezdte, az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatalban is dolgozott. „A sajtószabadságért naponta meg kell küzdeni” Gabriel Partos szerint Angliában a törvényes kereteken belül minden témát meg lehet beszélni Gabriel Partos, az Economist Intelligence Unit Kelet-Európára szakosodott elemzője, a BBC Világszolgálat korábbi vezető munkatársa tizennégy évesen került Nagy-Britanniába édesapjával, Pártos Géza neves színházi rendezővel. Meghatározó éveit már a szigetországban töltötte, azaz húsz évvel több tapasztalata van a minap tiltakozók által „Élt 21 évet” feliratú táblákkal búcsúztatott jogból, mint a magyaroknak. R. Hahn Veronika London - Mit jelent az ön számára a sajtószabadság? - Amikor tizennégy évesen megérkeztem Angliába, óriási élményt jelentett a médiában megfogalmazott rengeteg különböző, gyakran a kormányt szidalmazó vélemény, amit azután gyorsan megszoktam. A sajtószabadságnak természetesen vannak bizonyos keretei, szigorúan tilos bármiféle nemi, faji, etnikai vagy egyéb feszültség szítása. Törvényes kereteken belül minden témát meg lehet beszélni, de ezt a vívmányt naponta meg kell védeni. Gyakran előfordul, hogy politikusok hol meglehetősen nyíltan, hol a háttérből, csendesen próbálják befolyásolni a lapok szerkesztőit, vagy negatív módon szeretnének irányítani jelentéseket, megnyilvánulásokat. Nagyvállalatok, szakszervezetek is igyekeznek saját érdekeiket előtérbe állítani és annak alapján szeretnék működtetni a sajtót. Még ha nincsenek is naponta valóban veszélyben, fontos, hogy az ilyen fenyegetéstől való félelem ne állítsa le az újságírókat. - A sajtó szerepét abban látom, hogy a társadalom elé tükröt állítson, bemutassa, elemezze, érthetővé tegye a különböző alternatívákat. A közszolgálati médiumok szigorúan semleges félként vegyenek részt az eszmék, politikák harcában, de ezektől függetlenül szólalhassanak meg a politikai centrumtól jobbra és balra elhelyezkedő hangok is. A nagyon erős jogosítványokkal rendelkező Médiatanács felállításával Magyarországon közös ellenőrzés alá vonják a teljes médiát, a kereskedelmi rádióktól és televízióktól kezdve az írott sajtón át az online tartalmakig. Tudomásom szerint a szigetországban nem működik egyetlen olyan szervezet sem, mely az egész nyomtatott, elektronikus és online sajtót felügyelné. Hogyan ellenőrzik, tartják rendben a különböző típusú orgánumokat? - Anglia sajátságos társadalmi berendezkedésének köszönhetően úttörőként, lépésről lépésre, organikusan vezette be a demokratikus intézményeket, építette ki azt a sajátos demokratikus rendszert, amelyben a királyság ugyanúgy megmaradt, mint a most is változó Lordok Háza. Ez a megközelítés érvényes a média ellenőrzésére is, melynek nincs egy, az egész szisztémát magába foglaló szervezete. A nyomtatott sajtót a Sajtóetikai Bizottság, az elektronikus kereskedelmi médiát az Ofcom felügyeli, míg a BBC kvázi felügyelőbizottsága a korábbi elnökség helyére lépett grémium, a Trust, azaz a kuratórium. A Sajtóetikai Bizottságot a lapok maguk hívták életre és finanszírozzák. Sok bírálatot kap, amiért túlságosan is kesztyűs kézzel bánik a sajtóval, „inkább ugat, mint harap”. Elsősorban a személyiségjogi vonatkozások foglalkoztatják, tisztán politikai ügyekbe nem szól bele. Egy-egy benyújtott panasz kivizsgálása után kiad egy jelentést, amelyben többnyire kifejti, hogy a kifogásolt cikket nem kellett volna abban a formában lehozni. Több lehetőséget kellett volna biztosítani, hogy a sértett megszólaljon. Inkább megrovó bizonyítványról van szó, mégis presztízs- és anyagi vonatkozásai egyaránt lehetnek, például, hogy olvasók elpártolnak a laptól. A szigetországban nem érvényes a helyreigazítási válaszjog, a „Right of reply”, viszont nagyon szigorúak a becsületsértéssel kapcsolatos törvények. Ebben némi „import biznisz” is van, a magukra adó celebek Angliába jönnek perelni, mert az akár csak az interneten megjelent, Amerikában olvasható sérelmeket is lehet itteni bíróság elé vinni. A jog a sértettet védi, a bíróság elé citált vétkesnek kell bizonyítania, hogy ami megjelent, megfelel a valóságnak, illetve közérdeknek minősül. Mindennek nincs köze a cenzúrához, jogi-törvényi kérdés.Az elmúlt két évben a The Daily Telegraph két cikksorozattal is belpolitikai vihart kavart. Előbb a parlamenti képviselők költségtérítési manipulációinak leleplezésével, majd karácsony előtt komoly feszültséget okozott a kormánykoalícióban Vince Cable és más liberális demokrata vezetők tory-ellenes, sőt Rupert Murdoch-kal szembeni személyes, elfogult érzelmeinek közzétételével. Ezek az esetek nem tartoztak például abba a kategóriába, amit egy kormányzati cenzúra nem hagyna megtorlás nélkül? - A konzervatív beállítottságú lap, a Telegraph az utóbbi időben tényfeltáró specialistává nőtte ki magát. A képviselők pénzügyi visszaélései hivatalos csatornákon keresztül is napvilágra kerültek volna, bár talán nem olyan részletesen, mint ahogy a Telegraph ezt közzétette. Viszont a „nagybani” nyilvánosságra hozatallal sok embert besároztak, és nem minden esetben maradt idő a minden körülményre kiterjedő vizsgálat elvégzésére. Az azóta bevezetett új rendszer kétségtelenül tisztább, átláthatóbb, kevésbé teszi lehetővé, hogy visszaéljenek a privilégiumokkal. A lap bátor, pozitív hozzáállása és természetesen a képviselők pénzügyi manipulációi sajnos aláásták a politikai-parlamenti rendszer iránti bizalmat. A liberális demokrata miniszterek átejtését viszont elfogadhatatlannak tartom. Ez a megoldás csak akkor indokolt, ha valaki komoly bűnügyet tár fel, és másképp nem jut célhoz, mint hogy másnak adja ki magát. Az újságírói szakma egyik alapszabályát, a nyíltságot sértette meg, illetve a képviselők és állampolgárok közötti bizalmat rendítette meg, ahogy a magukat egyszerű választópolgároknak kiadó újságírónők tapintatlanságokat szedtek ki a politikusokból. Amikor ezt a gyakorlatot bírálom, nem a cenzúra mellett török lándzsát, hanem az anyagi érdeket, a példányszámot növelő szenzációhajhászást ítélem el. - Hosszú éveket töltött a BBC-nél, még ha a világszolgálatnál is, nem a belföldi programokat gyártó szerkesztőségek egyikében. Mi az, amitől a BBC világszerte közszolgálati modellnek számít? - Huszonhét évet töltöttem a BBC-nél, túlnyomó részét újságíróként, rádiós elemzőként, kommentátorként, riporterként és műsorvezetőként. Csakis a legpozitívabbat tudom elmondani a hírszerkesztőség pártatlanságával, kiegyensúlyozottságával kapcsolatban. Voltak nézeteltérések, hogy milyen témákról számoljunk be, milyen terjedelemben, hogyan súlyozzunk. A viták a munkatársak között zajlottak, sem külső beavatkozást nem tapasztaltam, sem annak reflekcióját a főnökség vagy menedzsment részéről. Magasabb szinten előfordult, hogy politikusok csendben odaszóltak a vezérigazgatóhoz, főszerkesztő- - Milyen szerepet játszik vagy kellene játszania a sajtónak a demokratikus társadalomban?