Népszabadság, 2011. április (69. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-01 / 76. szám

www.nol.hu Pécs most a közlekedési cégét foglalta vissza Ungár Tamás Pécs Újból visszafoglalta egy cégét Pécs önkormányzata. Emlékezetes, hogy 2009 októberében a vízművet vet­te vissza a város testőrök segítségé­vel, tegnap délután pedig - hasonló eszközökkel - a Pécsi Közlekedési Zrt.-t (PK) vette saját kezébe az ön­­kormányzat. A város 2008 őszén - amikor Pé­cset még az MSZP irányította - elad­ta a PK 49,98 százalékát a Mecsek­­busz Kft.-nek. A volt Ikarus-szak­­emberek által létrehozott kft. 1 mil­liárd 562 milliót fizetett a részvény­­csomagért, cserébe megkapta a jo­got a cég irányítására. Pécs azt re­mélte (és a Mecsekbusz azt ígérte), hogy az addigiaknál hatékonyab­ban, kevesebb városi támogatással működteti majd a PK-t, s lecseréli a cég elöregedett buszparkját. A két tulajdonos között 2009 nyarán megromlott a viszony, mi­után kiderült, hogy a PK Zrt. fél év­vel korábban (a pécsi közgyűlés be­leegyezése nélkül) 2,2 milliárd fo­rintért eladta teljes járműparkját egy a Mecsekbusz tulajdonosi köré­hez tartozó cégnek, a Busrent Kft.­­nek. A PK attól kezdve évi 2,2 mil­liárdért visszabérelte volt buszait. Keczer László, a PK vezérigazgatója azzal magyarázta az üzletet, hogy a Busrent cseréli majd le új buszokra a régi járműveket, s ez a megoldás anyagilag előnyös a városnak. Mi­kor ez kipattant, már a Fidesz irá­nyította Pécset, s az új városveze­tés úgy látta, hogy az üzlettel a PK valójában elkótyavetyélte vagyona nagy részét. Ezért Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere hűtlen ke­zelés gyanújával feljelentést tett a rendőrségen a buszeladás miatt. Az ügy bírósági szakba jutott, a tárgya­lás április 21-én kezdődik­ a­ vádlott Keczer László. A vezérigazgató bej­elentését kö­vetően a PK két tulajdonosa képte­len volt az együttműködésre, ezért a Mecsekbusz 2010 szeptemberé­ben jelezte, hogy felbontja a szin­dikátusi szerződését a várossal. Pécs vezetői ezt örömmel fogad­ták, és októberben arról értesítet­ték a Mecsekbuszt, hogy vissza kí­vánják vásárolni a zrt. kisebbsé­gi részvénycsomagját. A visszavá­sárlást hosszas számolgatás előzte meg, s a kalkuláció március végé­re befejeződött. Csütörtökön Pá­va Zsolt bejelentette, hogy a város megvásárolt a Mecsekbusztól 562 millió forint névértékű részvényt, s így Pécsnek immár 66 százalékos tulajdonrésze van a PK-ban. A rész­vénycsomagért a város mindössze 381 ezer forintot utalt el a Mecsek­­busznak. A város irányítói szerint azért csak ennyit értek a megvásá­rolt részvények, mert a PK súlyos adósságokat halmozott fel, amit utóbb majd az önkormányzatnak kell állnia. Pécs - miután a pénzt átutalta - csütörtökön összehívta a PK közgyűlését, és kétharmados tulajdoni hányadára hivatkozva felmentette Keczer Lászlót. A ve­zérigazgatói tisztséget Bata Lász­lóra, az addigi forgalmi igazgató­­helyettesre ruházta. Ezt követően a város őrző-védőkkel elfoglalta a PK székházát, s Keczer Lászlót ki­vezették a házból. A volt vezérigazgató és a Me­csekbusz vezetője, Jahn Péter tör­vénytelennek tartja mind a közgyű­lést, mind a cég elfoglalását, de en­nél többet egyelőre nem kívántak mondani. Szabó Iván ügyvéd, aki fontos szerepet vállalt a PK visszaszerzésé­nek jogi megalapozásában, tudósí­tónknak elmondta: a város vezetése fel van készülve arra, hogy hosszas pereskedés kezdődik majd Pécs és a Mecsekbusz között a részvé­nyek áráról. A történethez tartozik, hogy az év elején a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) is megints­millió forint névértékű részvényért 381 ezer forintot utalt el az önkormányzat. várta a buszeladást, és megállapítot­ta, hogy a PK-nak a járművek érté­kesítésekor be kellett volna fizetnie 443 millió forint áfát. Az adóelma­radást 221 milliós bírság és 108 mil­liós késedelmi pótlékkal megfejel­ve rótta ki a NAV. Ezt a határoza­tot a PK megfellebbezte. Ha a NAV határozata jogerőssé válik, akkor a város nyakába szakad a 772 milliós tartozás. Pécs egyébként bíróságon kezdeményezte, hogy a buszeladást nyilvánítsák semmissé, mivel az a többségi tulajdonos engedélye nél­kül történt. Ha a bíróság semmissé tenné az üzletet, akkor - Szabó Iván szerint - nem kellene áfát és bírsá­got fizetni, hisz meg nem kötött üz­letnek nem lehet áfatartama sem. Páva Zsolt, a PK elfoglalását kö­vetően a cég kertvárosi végállomá­sán találkozott a zrt. dolgozóival. A polgármester azzal indokolta a csü­törtöki lépést, hogy a városveze­tés szeretné biztosítani a cég biz­tonságos működését. Páva szerint az utóbbi hónapokban - a járatki­maradások és a késések miatt - sok panasz érkezett a PK működésére, s ez összefüggésben volt azzal, hogy a cég irányítása nem volt megfele­lő. A polgármester megköszönte a cég dolgozóinak erőfeszítéseit, és azt ígérte, hogy a város minden se­gítséget megad a PK zavartalan mű­ködéséhez. A város őrző védőkkel foglalta el a székházat Fotó: MTI - Kálmándy Ferenc RÖVIDEN • JÓVÁHAGYTA a Fejér Megyei Bí­róság a fideszes többségű felcsúti önkormányzat azon határozatát, amellyel összeférhetetlenség miatt megszüntette a település független polgármestere, Varga György meg­bízatását, így hamarosan időkö­zi polgármester-választás lesz Fel­­csúton. (Cs.P.) • A NIELSEN adatai szerint Gyur­­csány Ferenc szerdai interjúját töb­ben látták az ATV Egyenes beszéd című műsorában, mint Orbán Vik­torét hétfőn az MTV Az Este című adásában. A kábelen nézőknél Az Este 6,6, az Egyenes Beszéd 6,8 szá­zalékot ért el. (Munkatársunktól) Még nem ingyenes az MTI A korábbi tervekkel ellentétben mégsem lesz ingyenes mától a Magyar Távirati Iroda hírszolgál­tatása! Februárban Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója és helyette­se, Szabó László Zsolt is azt mond­ta, hogy várhatóan április elejétől válik közvetlen hírszolgáltatóvá az MTI és az MTI híreinek mint­egy 70 százaléka lesz ingyenes és naponta úgy 50 fotó. A fennmara­dó 30 százaléknyi híranyag azon­ban továbbra is előfizetéses ma­rad, mert például olyan külföl­di hírügynökségektől származik, amelyek információit nem lehet ingyenessé tenni. Belénessy azt is mondta, hogy az ingyenessé vá­lás miatt a szerkesztőségektől ki­eső 700-800 millió forintot az ál­lam pótolhatja. Szabó László, a közmédiumok pénzével gazdálkodó Médiaszol­­gáltatást­ támogató Alap kommu­nikációs igazgatója lapunknak teg­nap elmondta, április elsejével nem tudják elindítani az MTI in­gyenes hírszolgáltatását, mert eh­hez még nem állnak rendelkezés­re a szükséges szervezeti és tech­nikai feltételek. Szabó László meg­erősítette, hogy nem tettek le az in­gyenes hírszolgáltatásról, szerinte csak néhány hetet fog csúszni a be­vezetése. (B. I.) NÉPSZABADSÁG • 2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Magyarország • 3 Ha a kormány va­lóban a jövő nem­zedékek szem­pontjait szeretné a családi szavazat­tal az alkotmány­ba foglalni, akkor miért irtja ki az alaptörvény szö­vegéből a jövő nemzedékek leg­fontosabb (kör­nyezeti, szociális, oktatási) jogait? Romáktól való félelem Hargitai Miklós hargitaim@nepszabadsag.hu A miniszterelnök szerint a magyar emberek közül azok, akik be­szálltak az általuk pontosan még nem ismert, de már a parlament előtt lévő alkotmánytervezet úgynevezett vitájába, azért nem akarják az alaptörvénybe foglalva látni a családoknak járó szava­zati jogot, mert „félnek a romáktól”. Hogy honnan tudja ezt a kor­mányfő, az nem derült ki. Az sejthető, hogy az alkotmányozókat nem a romák, és nem is a gyerekek érdeklik - ez a játék egész másról szól. A romáktól való félelem azért lehetne a családi szavazati jog gátja, mert a roma családokban jellemzően több gyerek születik, így a legnagyobb magyar kisebbség a számarányához képest felül­reprezentálttá válhatna a választásokon. Hogy ez miért baj, az a ro­mák párt- és értékpreferenciáinak felvázolása nélkül szintén nem világos (aki legalább felszínesen ismeri a roma kultúrát, az tudja, hogy ott a család és a gyermek - ha másképp is - legalább olyan fontos szerepet játszik, mint a többségi társadalomban, vagyis a ro­ma szavazók aligha kereszteznék a kormány őszinte és diszkrimi­nációmentes családüdvözítő terveit­. Hogy mit gondolnak „az emberek” a romákról, az érdekes mó­don sokkal kevésbé számított egy másik jogkiterjesztő lépés, a ha­táron túliaknak járó szavazatok esetében. Ha a miniszterelnök nem is, államtitkára, Balog Zoltán biztosan tudja: a kárpátaljai, felvidé­ki és nyugat-romániai romák többsége (!) magyarul beszél, és ma­gyarnak is tartja magát. Ők a saját országukban - magyar anyanyel­vű romaként - halmozottan hátrányos helyzetűek, ráadásul sokkal kevésbé kötődnek az anyaországhoz, és sokkal mobilabbak, mint a többség. Jó eséllyel arra lehet számítani, hogy közülük sokan - a létezésükkel, az igényeikkel, a szavazatukkal - előbb-utóbb megje­lennek a magyar politikában. Ez azonban - legalábbis a kormányfő, illetve a kormányfői akaratot tükröző alkotmánytervezet szerint - nem zavarja az embereket. A hírrel foglalkozó kommentek tanúsága szerint viszont zavarja őket az alaptörvénykezők furcsa taktikái mögött felsejlő koheren­ciazavar. Ha a kormány valóban a jövő nemzedékek szempontja­it szeretné a családi szavazattal az alkotmányba foglalni, akkor mi­ért irtja ki az alaptörvény szövegéből a jövő nemzedékek legfonto­sabb (környezeti, szociális, oktatási) jogait? És miért szünteti meg az előbbi jogokat nemzetközi összehasonlításban is unikális mó­don, kifejezetten hatékonyan garantáló hivatal, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa önállóságát? A készülő alkotmányból kirajzolódó állam nagyon erős lesz pél­dául az állampolgárok ellenőrzése vagy az állami gazdasági jogo­sítványok területén, az egy generációnál hosszabb távú ügyekben azonban minimalistának ígérkezik. Nem a jövő nemzedékek jogait, hanem a kormánypárt szavazatszerző kapacitását igyekszik maxi­malizálni - most épp a „romáktól való félelemre” apellálva. Ennél is nagyobb baj azonban, hogy az egész romaproblematikát - a tár­sadalom és a politika egyik legnagyobb kihívását - tokkal-vonóval a következő nemzedékre, és annak alkotmányára hárítja. Igaz, a Fidesznél nem ismeretlen fogalom a póker­ben bevethető va­­bank, amikor is mindent egy lapra tesznek föl, de nézzük, mit is rejt az a bizonyos lap? E 2012? Tamás Ervin tamase@nepszabadsag.hu Előbb volt a prezidenciális rendszer bevezetése, mostanában egy előre hozott választásról szóló elemzői esélylatolgatás van műso­ron, de a Fidesz szempontjából ennek sem látom túl sok értelmét. Nem azért, mert szóvivőjük a fejtegetéseket megmosolyogja, hi­szen mi mást tehetne velük? Egy ilyen forgatókönyv azonban - sze­rintem - jóval több kockázattal jár a Fidesz számára, mint előnnyel. Ráadásul az első számú haszna, az hogy a kormányzó erők mandá­tuma nagy valószínűséggel két évvel meghosszabbodna, nem biz­tosít nagyobb levegőt azokhoz a jelentős, az államháztartást, nem pedig a hatalmi berendezkedést érintő változtatásokhoz, amelyek realizálását a kabinet hónapok óta tolja maga előtt. Lehet, hogy az új alkotmány bevezetésével el lehetne magya­rázni a cezúra szükségességét, meggyőzni a híveket az Ország­­gyűlés feloszlatásának erkölcsnemesítő bátorságáról. Elképzelhe­tő, hogy a népes frakció érdeke is ezt kívánná, például akkor, ha így halasztódna a kisebb létszámú parlament fölállítása is, de végül is, miért érné ez meg a Fidesznek? Igaz, nem ismeretlen fogalom szá­mukra a pókerben bevethető vabank, amikor is mindent egy lapra tesznek föl, de nézzük: mit rejt az a bizonyos lap? 2012-ben, akár a kétharmaddal újrarajzolják a választói körzete­ket, akár nem, a győzelem borítékolható - a tét csak a kétharmad. Ez utóbbi elvesztése azonban akkor is valószínű, ha ismét nagyot üthetnek a még sebektől, saját bajaiktól szenvedő szocialistákon, ha nem térne addig magához a Jobbik, s éppen hogy frakcióhoz jutna az LMP. Az a teória, hogy a Fidesz-KDNP hatalmi berendez­kedésének pillérei máris állnak, 2012-től tehát nincs akkora politi­kai kamat a kétharmadon, mint a 2016-ig meghosszabbított man­dátumon - szintén kétséges erejű, már csak azért is, mert az új al­kotmányból sok „vágyat” engedtek át a sarkalatos törvények közé. Azokat még „be kell váltani”. Különben is, a kétharmad az kéthar­mad, nem csupán erőben, argumentációban, hanem előre nem kal­kulálható parlamenti szituációkban is. Váratlan események pedig egyrészt mindig vannak, másrészt, ahogyan a világ, Európa, a ré­gió, valamint az ország helyzete sejteti - kis túlzással - mások se lesznek. Szóval, a kétharmad erejétől nem könnyű megválni akkor sem, ha az ezzel járó „siker” zömét elkönyvelték már. Maga a szó azért került idézőjelbe, mert a kormányt övező ro­­konszenv lassú apadása, majd megugró csökkenése részben ennek a sikernek és e sikert kísérő stílusnak tudható be. Ahogyan 2002- ben, úgy jelenleg is riasztó jelenségek sokasága kelt visszatetszést. Ráadásul a „kenyér helyett cirkusz” kommunikációs technikája új­ra és újra ütközik a valósággal (például a munkanélküliség, a ben­zin- és élelmiszerárak számaival). És a jövőben aknák sorát kéne közömbösíteni, vagy kikerülni ahhoz, hogy a nagy ívű és merész tervekből 2014-re érzékeljenek is valamit az emberek. Szóval érde­mi lehetne az ellenérv, hogy 2014-re akár el is porladhat az a be­ton, amelyet a koalíció a kétharmaddal kikevert magának, egy elő­re hozott választás viszont újabb adag kötőanyaggal frissíthetné. Ám, amikor még kontúrjaiban sem látszik ütőképes ellenzék, le­het ugyan félni attól, hogy a gazdátlan voksok előbb-utóbb gazdá­ra lelnek, de ilyen alapon egy kampány instabilitásával tetézni egy gazdaságilag amúgy sem stabil, de hatalmi értelemben kőkemény helyzetet - az nem vabank lenne. Hiba. v

Next