Népszabadság, 2011. április (69. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-01 / 76. szám
www.nol.hu Pécs most a közlekedési cégét foglalta vissza Ungár Tamás Pécs Újból visszafoglalta egy cégét Pécs önkormányzata. Emlékezetes, hogy 2009 októberében a vízművet vette vissza a város testőrök segítségével, tegnap délután pedig - hasonló eszközökkel - a Pécsi Közlekedési Zrt.-t (PK) vette saját kezébe az önkormányzat. A város 2008 őszén - amikor Pécset még az MSZP irányította - eladta a PK 49,98 százalékát a Mecsekbusz Kft.-nek. A volt Ikarus-szakemberek által létrehozott kft. 1 milliárd 562 milliót fizetett a részvénycsomagért, cserébe megkapta a jogot a cég irányítására. Pécs azt remélte (és a Mecsekbusz azt ígérte), hogy az addigiaknál hatékonyabban, kevesebb városi támogatással működteti majd a PK-t, s lecseréli a cég elöregedett buszparkját. A két tulajdonos között 2009 nyarán megromlott a viszony, miután kiderült, hogy a PK Zrt. fél évvel korábban (a pécsi közgyűlés beleegyezése nélkül) 2,2 milliárd forintért eladta teljes járműparkját egy a Mecsekbusz tulajdonosi köréhez tartozó cégnek, a Busrent Kft.nek. A PK attól kezdve évi 2,2 milliárdért visszabérelte volt buszait. Keczer László, a PK vezérigazgatója azzal magyarázta az üzletet, hogy a Busrent cseréli majd le új buszokra a régi járműveket, s ez a megoldás anyagilag előnyös a városnak. Mikor ez kipattant, már a Fidesz irányította Pécset, s az új városvezetés úgy látta, hogy az üzlettel a PK valójában elkótyavetyélte vagyona nagy részét. Ezért Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett a rendőrségen a buszeladás miatt. Az ügy bírósági szakba jutott, a tárgyalás április 21-én kezdődik a vádlott Keczer László. A vezérigazgató bejelentését követően a PK két tulajdonosa képtelen volt az együttműködésre, ezért a Mecsekbusz 2010 szeptemberében jelezte, hogy felbontja a szindikátusi szerződését a várossal. Pécs vezetői ezt örömmel fogadták, és októberben arról értesítették a Mecsekbuszt, hogy vissza kívánják vásárolni a zrt. kisebbségi részvénycsomagját. A visszavásárlást hosszas számolgatás előzte meg, s a kalkuláció március végére befejeződött. Csütörtökön Páva Zsolt bejelentette, hogy a város megvásárolt a Mecsekbusztól 562 millió forint névértékű részvényt, s így Pécsnek immár 66 százalékos tulajdonrésze van a PK-ban. A részvénycsomagért a város mindössze 381 ezer forintot utalt el a Mecsekbusznak. A város irányítói szerint azért csak ennyit értek a megvásárolt részvények, mert a PK súlyos adósságokat halmozott fel, amit utóbb majd az önkormányzatnak kell állnia. Pécs - miután a pénzt átutalta - csütörtökön összehívta a PK közgyűlését, és kétharmados tulajdoni hányadára hivatkozva felmentette Keczer Lászlót. A vezérigazgatói tisztséget Bata Lászlóra, az addigi forgalmi igazgatóhelyettesre ruházta. Ezt követően a város őrző-védőkkel elfoglalta a PK székházát, s Keczer Lászlót kivezették a házból. A volt vezérigazgató és a Mecsekbusz vezetője, Jahn Péter törvénytelennek tartja mind a közgyűlést, mind a cég elfoglalását, de ennél többet egyelőre nem kívántak mondani. Szabó Iván ügyvéd, aki fontos szerepet vállalt a PK visszaszerzésének jogi megalapozásában, tudósítónknak elmondta: a város vezetése fel van készülve arra, hogy hosszas pereskedés kezdődik majd Pécs és a Mecsekbusz között a részvények áráról. A történethez tartozik, hogy az év elején a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) is megintsmillió forint névértékű részvényért 381 ezer forintot utalt el az önkormányzat. várta a buszeladást, és megállapította, hogy a PK-nak a járművek értékesítésekor be kellett volna fizetnie 443 millió forint áfát. Az adóelmaradást 221 milliós bírság és 108 milliós késedelmi pótlékkal megfejelve rótta ki a NAV. Ezt a határozatot a PK megfellebbezte. Ha a NAV határozata jogerőssé válik, akkor a város nyakába szakad a 772 milliós tartozás. Pécs egyébként bíróságon kezdeményezte, hogy a buszeladást nyilvánítsák semmissé, mivel az a többségi tulajdonos engedélye nélkül történt. Ha a bíróság semmissé tenné az üzletet, akkor - Szabó Iván szerint - nem kellene áfát és bírságot fizetni, hisz meg nem kötött üzletnek nem lehet áfatartama sem. Páva Zsolt, a PK elfoglalását követően a cég kertvárosi végállomásán találkozott a zrt. dolgozóival. A polgármester azzal indokolta a csütörtöki lépést, hogy a városvezetés szeretné biztosítani a cég biztonságos működését. Páva szerint az utóbbi hónapokban - a járatkimaradások és a késések miatt - sok panasz érkezett a PK működésére, s ez összefüggésben volt azzal, hogy a cég irányítása nem volt megfelelő. A polgármester megköszönte a cég dolgozóinak erőfeszítéseit, és azt ígérte, hogy a város minden segítséget megad a PK zavartalan működéséhez. A város őrző védőkkel foglalta el a székházat Fotó: MTI - Kálmándy Ferenc RÖVIDEN • JÓVÁHAGYTA a Fejér Megyei Bíróság a fideszes többségű felcsúti önkormányzat azon határozatát, amellyel összeférhetetlenség miatt megszüntette a település független polgármestere, Varga György megbízatását, így hamarosan időközi polgármester-választás lesz Felcsúton. (Cs.P.) • A NIELSEN adatai szerint Gyurcsány Ferenc szerdai interjúját többen látták az ATV Egyenes beszéd című műsorában, mint Orbán Viktorét hétfőn az MTV Az Este című adásában. A kábelen nézőknél Az Este 6,6, az Egyenes Beszéd 6,8 százalékot ért el. (Munkatársunktól) Még nem ingyenes az MTI A korábbi tervekkel ellentétben mégsem lesz ingyenes mától a Magyar Távirati Iroda hírszolgáltatása! Februárban Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója és helyettese, Szabó László Zsolt is azt mondta, hogy várhatóan április elejétől válik közvetlen hírszolgáltatóvá az MTI és az MTI híreinek mintegy 70 százaléka lesz ingyenes és naponta úgy 50 fotó. A fennmaradó 30 százaléknyi híranyag azonban továbbra is előfizetéses marad, mert például olyan külföldi hírügynökségektől származik, amelyek információit nem lehet ingyenessé tenni. Belénessy azt is mondta, hogy az ingyenessé válás miatt a szerkesztőségektől kieső 700-800 millió forintot az állam pótolhatja. Szabó László, a közmédiumok pénzével gazdálkodó Médiaszolgáltatást támogató Alap kommunikációs igazgatója lapunknak tegnap elmondta, április elsejével nem tudják elindítani az MTI ingyenes hírszolgáltatását, mert ehhez még nem állnak rendelkezésre a szükséges szervezeti és technikai feltételek. Szabó László megerősítette, hogy nem tettek le az ingyenes hírszolgáltatásról, szerinte csak néhány hetet fog csúszni a bevezetése. (B. I.) NÉPSZABADSÁG • 2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Magyarország • 3 Ha a kormány valóban a jövő nemzedékek szempontjait szeretné a családi szavazattal az alkotmányba foglalni, akkor miért irtja ki az alaptörvény szövegéből a jövő nemzedékek legfontosabb (környezeti, szociális, oktatási) jogait? Romáktól való félelem Hargitai Miklós hargitaim@nepszabadsag.hu A miniszterelnök szerint a magyar emberek közül azok, akik beszálltak az általuk pontosan még nem ismert, de már a parlament előtt lévő alkotmánytervezet úgynevezett vitájába, azért nem akarják az alaptörvénybe foglalva látni a családoknak járó szavazati jogot, mert „félnek a romáktól”. Hogy honnan tudja ezt a kormányfő, az nem derült ki. Az sejthető, hogy az alkotmányozókat nem a romák, és nem is a gyerekek érdeklik - ez a játék egész másról szól. A romáktól való félelem azért lehetne a családi szavazati jog gátja, mert a roma családokban jellemzően több gyerek születik, így a legnagyobb magyar kisebbség a számarányához képest felülreprezentálttá válhatna a választásokon. Hogy ez miért baj, az a romák párt- és értékpreferenciáinak felvázolása nélkül szintén nem világos (aki legalább felszínesen ismeri a roma kultúrát, az tudja, hogy ott a család és a gyermek - ha másképp is - legalább olyan fontos szerepet játszik, mint a többségi társadalomban, vagyis a roma szavazók aligha kereszteznék a kormány őszinte és diszkriminációmentes családüdvözítő terveit. Hogy mit gondolnak „az emberek” a romákról, az érdekes módon sokkal kevésbé számított egy másik jogkiterjesztő lépés, a határon túliaknak járó szavazatok esetében. Ha a miniszterelnök nem is, államtitkára, Balog Zoltán biztosan tudja: a kárpátaljai, felvidéki és nyugat-romániai romák többsége (!) magyarul beszél, és magyarnak is tartja magát. Ők a saját országukban - magyar anyanyelvű romaként - halmozottan hátrányos helyzetűek, ráadásul sokkal kevésbé kötődnek az anyaországhoz, és sokkal mobilabbak, mint a többség. Jó eséllyel arra lehet számítani, hogy közülük sokan - a létezésükkel, az igényeikkel, a szavazatukkal - előbb-utóbb megjelennek a magyar politikában. Ez azonban - legalábbis a kormányfő, illetve a kormányfői akaratot tükröző alkotmánytervezet szerint - nem zavarja az embereket. A hírrel foglalkozó kommentek tanúsága szerint viszont zavarja őket az alaptörvénykezők furcsa taktikái mögött felsejlő koherenciazavar. Ha a kormány valóban a jövő nemzedékek szempontjait szeretné a családi szavazattal az alkotmányba foglalni, akkor miért irtja ki az alaptörvény szövegéből a jövő nemzedékek legfontosabb (környezeti, szociális, oktatási) jogait? És miért szünteti meg az előbbi jogokat nemzetközi összehasonlításban is unikális módon, kifejezetten hatékonyan garantáló hivatal, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa önállóságát? A készülő alkotmányból kirajzolódó állam nagyon erős lesz például az állampolgárok ellenőrzése vagy az állami gazdasági jogosítványok területén, az egy generációnál hosszabb távú ügyekben azonban minimalistának ígérkezik. Nem a jövő nemzedékek jogait, hanem a kormánypárt szavazatszerző kapacitását igyekszik maximalizálni - most épp a „romáktól való félelemre” apellálva. Ennél is nagyobb baj azonban, hogy az egész romaproblematikát - a társadalom és a politika egyik legnagyobb kihívását - tokkal-vonóval a következő nemzedékre, és annak alkotmányára hárítja. Igaz, a Fidesznél nem ismeretlen fogalom a pókerben bevethető vabank, amikor is mindent egy lapra tesznek föl, de nézzük, mit is rejt az a bizonyos lap? E 2012? Tamás Ervin tamase@nepszabadsag.hu Előbb volt a prezidenciális rendszer bevezetése, mostanában egy előre hozott választásról szóló elemzői esélylatolgatás van műsoron, de a Fidesz szempontjából ennek sem látom túl sok értelmét. Nem azért, mert szóvivőjük a fejtegetéseket megmosolyogja, hiszen mi mást tehetne velük? Egy ilyen forgatókönyv azonban - szerintem - jóval több kockázattal jár a Fidesz számára, mint előnnyel. Ráadásul az első számú haszna, az hogy a kormányzó erők mandátuma nagy valószínűséggel két évvel meghosszabbodna, nem biztosít nagyobb levegőt azokhoz a jelentős, az államháztartást, nem pedig a hatalmi berendezkedést érintő változtatásokhoz, amelyek realizálását a kabinet hónapok óta tolja maga előtt. Lehet, hogy az új alkotmány bevezetésével el lehetne magyarázni a cezúra szükségességét, meggyőzni a híveket az Országgyűlés feloszlatásának erkölcsnemesítő bátorságáról. Elképzelhető, hogy a népes frakció érdeke is ezt kívánná, például akkor, ha így halasztódna a kisebb létszámú parlament fölállítása is, de végül is, miért érné ez meg a Fidesznek? Igaz, nem ismeretlen fogalom számukra a pókerben bevethető vabank, amikor is mindent egy lapra tesznek föl, de nézzük: mit rejt az a bizonyos lap? 2012-ben, akár a kétharmaddal újrarajzolják a választói körzeteket, akár nem, a győzelem borítékolható - a tét csak a kétharmad. Ez utóbbi elvesztése azonban akkor is valószínű, ha ismét nagyot üthetnek a még sebektől, saját bajaiktól szenvedő szocialistákon, ha nem térne addig magához a Jobbik, s éppen hogy frakcióhoz jutna az LMP. Az a teória, hogy a Fidesz-KDNP hatalmi berendezkedésének pillérei máris állnak, 2012-től tehát nincs akkora politikai kamat a kétharmadon, mint a 2016-ig meghosszabbított mandátumon - szintén kétséges erejű, már csak azért is, mert az új alkotmányból sok „vágyat” engedtek át a sarkalatos törvények közé. Azokat még „be kell váltani”. Különben is, a kétharmad az kétharmad, nem csupán erőben, argumentációban, hanem előre nem kalkulálható parlamenti szituációkban is. Váratlan események pedig egyrészt mindig vannak, másrészt, ahogyan a világ, Európa, a régió, valamint az ország helyzete sejteti - kis túlzással - mások se lesznek. Szóval, a kétharmad erejétől nem könnyű megválni akkor sem, ha az ezzel járó „siker” zömét elkönyvelték már. Maga a szó azért került idézőjelbe, mert a kormányt övező rokonszenv lassú apadása, majd megugró csökkenése részben ennek a sikernek és e sikert kísérő stílusnak tudható be. Ahogyan 2002- ben, úgy jelenleg is riasztó jelenségek sokasága kelt visszatetszést. Ráadásul a „kenyér helyett cirkusz” kommunikációs technikája újra és újra ütközik a valósággal (például a munkanélküliség, a benzin- és élelmiszerárak számaival). És a jövőben aknák sorát kéne közömbösíteni, vagy kikerülni ahhoz, hogy a nagy ívű és merész tervekből 2014-re érzékeljenek is valamit az emberek. Szóval érdemi lehetne az ellenérv, hogy 2014-re akár el is porladhat az a beton, amelyet a koalíció a kétharmaddal kikevert magának, egy előre hozott választás viszont újabb adag kötőanyaggal frissíthetné. Ám, amikor még kontúrjaiban sem látszik ütőképes ellenzék, lehet ugyan félni attól, hogy a gazdátlan voksok előbb-utóbb gazdára lelnek, de ilyen alapon egy kampány instabilitásával tetézni egy gazdaságilag amúgy sem stabil, de hatalmi értelemben kőkemény helyzetet - az nem vabank lenne. Hiba. v