Népszabadság, 2011. április (69. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-19 / 91. szám

HITELTÁRGYALÁS Milliárdos mentőöv Portugáliának A pénzügyi mentőövről kezdett Por­tugália tárgyalásokat az Európai Bi­zottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) sza­kértőivel. Görög- és Írország után Portugália az euróövezet harmadik tagállama, amely nemzetközi segít­séget kért - ez várhatóan 80 milliárd euró lesz, három évre elosztva. Az euró gyengült, a találgatásokra, hogy Görögország adóssága átütemezésé­re kényszerülhet. A portugál hitelcso­mag elfogadását bonyolíthatja, hogy a hétvégi finn választásokon jó ered­ményt elérő Igaz Finnek ellenzi Por­tugália megsegítését. (BBC) Carlos Costa, a portugál nemzeti bank elnöke FOTÓ: REUTERS -JOSE MANUEL RIBEIRO SZÍRIA Utcai csaták Homszban Utcai harcok dúltak hétfőn a Szíriai Homszban, ahol a hétvégén éleződött ki a helyzet, miután a hatóságok hol­tan adták át családjának Bader Abu Musza sejket, akit néhány nappal korábban, egy megmozduláson vet­tek őrizetbe. A törzsi vezető temeté­se tüntetésbe torkollott, a biztonsá­gi erők a tömegbe lőttek. A Damasz­­kusztól északra fekvő város ellenzé­ki érzelmeiről ismert - itt él Riad al- Turk, aki 18 évet töltött az előző dik­tátor, Hafez Asszad börtöneiben. Szemtanúk beszámolói szerint Homsz hétfőn forrongott, a civi­lek vonultak az utcákra, a biztonsági erők pedig teherautóikról hidegvér­rel lőttek a tömegre. Beszámolók sze­rint a némely tüntetőnél is volt fegy­ver, többen viszonozták a tüzet. Egy helyi aktivista nyugati hírügynöksé­geknek úgy nyilatkozott, hogy az el­múlt napokban tapasztalt hatósági brutalitás miatt a „törzsek sértve ér­zik magukat, és bosszút akarnak”. A tegnapi tűzharcok áldozatainak számáról eltérőek az adatok. Az al- Dzsazíra hírtelevízió úgy tudja, hogy a katonák legalább 17 tüntetőt öltek meg a városban, a sebesültek száma pedig eléri az ötvenet. Szíriai tüntetők Asszad lemondását követelik fotó: Reuters - muhammad hamed MENNYIT ÉR MA EGY CIGÁNY MAGYARORSZÁGON? Nol-Totó Horváth Aladárral A Nol video-villáminterjújában a roma polgárjogi vezető vá­laszolt 13+1 kérdésünkre. nol.hu NIGÉRIA Elnökválasztás utáni zavargások Zavargások törtek ki Nigéria északi, muzulmán többségű részén, a vesztes elnökjelölt hívei ugyanis nem fogad­ják el a vasárnapi választás eredmé­nyét. A várhatóan lapzártánk után hi­vatalosan is kihirdetett eredmények szerint a győztes ugyanis a jelenlegi elnök, a keresztény délről származó Goodluck Jonathan. A nigériai Vö­röskereszt szerint számos halottja és sérültje is van az északi megmozdu­lásoknak, melynek során katolikus templomokat és mecseteket is fel­gyújtottak. A nemzetközi megfigye­lők szerint ez volt a 150 milliós ország történetében az első tiszta választás, ám annak eredményét a vesztes je­lölt, az északi Muhammadu Buhari nem fogadja el. (Reuters) KABUL Támadás a védelmi minisztériumban Egy, az afgán hadsereg egyenruhá­ját viselő, vélhetően tálib lázadó le­lőtt két katonát, hetet megsebesített, és magával is végzett a kabuli védel­mi minisztérium épületében hétfőn - közölte Zahir Azimi tábornok, a had­sereg szóvivője. A merénylőn robba­nómellény volt, de az nem lépett mű­ködésbe. Más forrás szerint három támadó is bejutott a minisztérium­ba. Állítólag a sebesültek között volt a miniszterhelyettes két munkatársa. A tálibok közlése szerint célpontjuk a Kabulban tartózkodó francia védelmi miniszter volt, ám Gerard Longuet a támadáskor a bagrami repülőtéren tartózkodott. Franciaország 3850 ka­tonájával vesz részt az afganisztáni NATO-misszióban. Négy napon be­lül ez már a harmadik komolyabb tá­lib támadás volt Kabulban. (AFP) 2011. április 19­, kedd | Népszabadság 3­24 óra Úszó színpad operához Épül a díszlet Umberto Giordano olasz zeneszerző Andre Chenier című operá­jához az ausztriai Constance-tavon Bergenzben. A brit Keith Warner rendezte opera bemutatója július 20-án lesz a bergenzi fesztiválon, amely minden má­sodik évben ad otthont nagyszabású operának. fotó: reuters -mirokuzmanovic LÍBIA: FOGYTÁN A NATO LŐSZERE Ezer halottja is lehet a miszrátai harcoknak A két hónapja ostrom alatt tartott nyu­gat-líbiai Miszrátában az eddigi har­coknak mintegy ezer halálos áldoza­ta és háromezer sebesültje lehet - szá­molt be a helyzetről az AFP helyszíni tudósítója. A halottak többsége polgári lakos. Mint Hálid Abu Falgha, a helyi kórház igazgatója elmondta, hatvan­ágyas kórháza folyamatosan sebesül­tekkel tele. Csak a várost ért vasárna­pi bombatámadásokban 17 ember halt meg, 71 megsebesült. Az orvos igaz­gató hozzátette: az utóbbi napokban olyan sérüléseket fedeztek fel a bete­geken, amelyeket minden bizonnyal fürtös bombák okoztak. A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet és a líbiai felkelők is azzal vádolták meg a Kadhafit, hogy a múlt hét második fe­lében fürtös bombákat vetett be a ci­vil lakossággal szemben Miszrátában. Musza Ibrahim kormányszóvivő ezt visszautasította. A helyiek viszont ál­lítják, csütörtökön három ilyen bom­ba robbant fel miszrátai lakónegyedek felett, egy kilométerre a szembenál­ló felek arcvonalától. Az altöltetek né­melyike a helyi kórháztól alig 300 mé­terre robbant fel. A bombák spanyol gyártmányúak voltak, és korábban jut­hattak Kadhafi birtokába. Madrid el­ső között csatlakozott ugyanis a kazet­tás fegyverek tilalmáról szóló nemzet­közi egyezményhez, amely tavaly vált kötelező érvényűvé az aláírók számá­ra. A fürtös bombák veszélyesebbek a polgári lakosságra, mint a hagyomá­nyos lövedékek, mivel a szóródás miatt nem célzott területeken is pusztíthat­nak, továbbá az altöltetek nem min­dig robbannak fel. A bevetési terüle­tet hosszú évekig az aknamezőkhöz hasonlóan kell kezelni, mert a fel nem robbant töltetek érintésre robbanhat­nak. Eközben a The Washington Post szerint, a NATO fogytán van precíziós bombáknak és az egyéb lőszereknek. A hiány rávilágít Nagy-Britannia, Fran­ciaország és a többi európai ország ka­tonai korlátaira. (Munkatársunktól) Salah Omar Abdullah tábornok ta­gadja a kazettás bombák bevetését FOTÓ: REUTERS - LOUAFI LARBI MEGOLDÓDOTT Szerdán fogyott el az utolsó vacsora Megoldódni látszik az Újszövetség egyik legbonyolultabbnak tartott kér­dése. Nevezetesen az: míg Máté, Márk és Lukács evangéliumában az utolsó vacsora egybeesett a zsidó húsvét, a pészah beköszöntével, azaz csütörtök este volt, addig János apostol szerint - aki evangéliumát is később írta a töb­bieknél - Jézust egy nappal az ünnep előtt ítélték el és feszítették meg. Colin Humphreys, a Cambridge Egyetem professzora csillagásza­ti adatok, a holt-tengeri tekercsek és az ősi zsidó kalendárium elemzé­se alapján készítette el The Mistery of the Last Supper (Az utolsó vacso­ra rejtélye) című könyvét, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy az utolsó vacsora nem csütörtök, ha­nem szerda este volt. Ha elmélete beigazolódik - írja a BBC -, egyben arra is választ kapunk, miként lehe­tett ennyi eseményt - Jézus elfogá­sa, kihallgatása, elítélése és kereszt­re feszítése - összesűríteni a csütör­tök esti vacsora és a péntek déli ki­végzés közé. Úgy, hogy minderre fél helyett másfél nap állt rendelkezés­re - állítja a brit tudós. (Munkatár­sunktól) JAPÁN Új miniszterelnököt akarnak Japánban a megkérdezettek több mint kétharmada azt szeretné, ha a földrengés és cunami utáni újjáépí­tést egy másik kormányfő irányíta­ná. Az ellenzék után a közvélemény is vágja a fát Kan Naoto miniszterelnök alatt. A Nikkei üzleti napilap felmé­rése szerint 70 százalék szorgalmazza a kormányfő távozását, és ugyanen­­­nyien állítják azt is, hogy a kormány válasza „elfogadhatatlan” volt arra a katasztrófahelyzetre, amelybe a Fu­­kusima-1 atomerőmű került. A miniszterelnököt a parlament­ben az ellenzéki Liberális Demok­rata Párt (LDP) is támadta. Többek közt azért, mert egy újságírói kérdés­re azt válaszolta: nem emlékszik arra a kísérletre, amely egy fukusimaihoz hasonló nukleáris balesetet szimulált tavaly. (Munkatársunktól) CSAK PUTYIN DÖNT Egy emberé a kétharmad A kormányfő dönt, a párt pedig elfo­gadja - jelentette ki a parlament két­harmadát birtokló Egységes Oroszor­szág (JeR) nevében Borisz Grizlov. A párt második embere ezzel egyértel­művé tette: egyedül Vlagyimir Putyiné a döntő szó abban, ki lesz a párt elnök­jelöltje a jövő tavaszi választáson. A pártelnök-kormányfő továbbra is le­begteti az indulás lehetőségét, miként a támogatásával négy éve hatalomra jutó Dmitrij Medvegyev is. A rendszer alapjává tett bizonyta­lanságban - amelyhez hasonló intri­kák előzték meg Medvegyev 2008-as indítását - mindenki a „tandem” állás­­foglalására vár. A JeR elnökségi tagja, Oleg Morozov kijelentette: ha Putyin nem indul, Medvegyevet is készek tá­mogatni. Az új elnök az alkotmánymó­dosítás nyomán négy helyett már hat évre kap mandátumot, a parlament pedig öt évre. (Interfax) OROSZORSZÁG Kötelező iskolai drogtesztek? Tizenhárom éves kortól kötelezővé tenné a drogtesztek iskolai alkalmazá­sát az orosz elnök. Dmitrij Medvegyev a kezdeményezést a felsőoktatásra is kiterjesztené. A bűncselekményeket el­követő kábítószer-fogyasztókat kény­szergyógykezelésre is vihetnék. Ám az igazságügyi miniszter Alekszandr Konovalov szerint a jelenlegi önkéntes rendszer elfogadott, különösen, hogy a pozitív teszteknek sincs jogi következ­ményük. Oroszországban évi 70 tonna - főként afganisztáni eredetű - kábí­tószert fogyaszt el becslések szerint 1,8 millió ember. Köztük a HIV-pozitívak aránya egyes régiókban a 60 százalé­kot is eléri. (Ria Novosztyi) PÉNZÜGYI POFON Az S & P leminősítheti az amerikai hiteleket Mélyütésként érte a globális pénzügyi piacokat a Standard & Poor’s (S & P) bejelentése, amely szerint az Egyesült Államok hiteleinek minősítését stabil­ról negatív kilátásúra vette. A hírek kö­vetkeztében számottevően­­ több mint két százalékkal - esett a frankfurti és a londoni tőzsde, s már a nyitásban azonnal zuhanni kezdett New Yorkban a Dow Jones is. Az S & P pofonját a magyar tőzsde sem úszta meg, zárásra több mint 3,7 százalékot esett a BUX. A hitelminősítő lépését azzal magya­rázta, hogy hatalmas az államháztar­tási hiány, s az ország döntéshozói kép­telenek egyezségre jutni abban, milyen módon kezeljék hosszú távon az ország deficites költségvetését. (A. A.)

Next