Népszabadság, 2011. július (69. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-16 / 165. szám
6 Népszabadság | 2011. július 16., szombat Magyarország Bánd Az engedély nélkül emelt emlékmű akadályozza a kálvária felújítását Keresztkérdés Cseri Péter VESZPRÉM „Kegyelmi kérvényt” írt a minap az államfőnek a bándi Csordás Endre. Azt kéri Schmitt Páltól, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) döntésével szemben mégis kaphasson szakhatósági engedélyt a bándi Essegvár romjainál található régi kálvária felújítása. Engedély nélkül ugyanis elvész az a 13,5 millió forintos uniós támogatás, amit a helyi Magtárskör Egyesület nyert el a munkálatokra. A középkori Essegvár romja Bánd legfőbb turistacsalogató látványossága. A műemléki terület a helyi önkormányzat tulajdonában van, bármilyen átalakításához, külső megjelenését érintő változtatáshoz az örökségvédelmi hivatal engedélye szükséges, így ahhoz is, hogy a magtárskör felújíthassa az 1933-ban épített bándi keresztutat, amely az elmúlt évtizedekben - egyetlen stáció kivételével - teljesen elpusztult. Schindler László bándi polgármester szerint elsősorban éppen Csordás Endre és az általa vezetett magtárskör a felelősek azért, hogy a keresztút rekonstrukciójára az örökségvédelmi hivatal nem adott engedélyt. A KÖH ugyanis ahhoz a feltételhez kötötte a hozzájárulását, hogy a várromnál 2008-ban engedély nélkül felállított hatalmas kettős keresztet helyezzék át egy másik helyre, a magtárskör azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a szimbólum a jelenlegi helyén maradjon. Schindler László szerint egyértelmű, hogy a dupla kereszt három évvel ezelőtti, engedély nélküli felállítása Csordás Endréhez köthető, ő azonban kérdésünkre azt mondta: a középkori Szent György kápolna helyére került kettős kereszt egy alkalmi közösség akaratából, több településen élők összefogásával jött létre. Azt viszont Csordás is elismeri: a felszentelt emlékmű megmaradásáért a magtárskörrel együtt hajlandó minden követ megmozgatni. A bándi dupla kereszt története az elmúlt három évben bonyolult üggyé vált. Az örökségvédelmi hivatal - miután tudomást szerzett róla - kötelezte az önkormányzatot, hogy távolítsa el a várdombról az engedély nélkül odaépített emlékművet, és helyezze azt egy másik, „méltó helyszínre”. Az indoklás szerint „a kettős kereszt -míves kivitele ellenére - anyagában, megformálásában, jelenkori építészeti megfogalmazásában látványban idegen elem a műemléki együttesben”. A határozat egymillió forintos bírság kiszabását helyezte kilátásba, amennyiben a bándi önkormányzat nem helyezi át a dupla keresztet a várdombról. A fellebbezést a KÖH másodfokon elutasította, az ügy végül bíróságra került. A Veszprém Megyei Bíróság az idén áprilisban jóváhagyta az örökségvédelmi hivatal határozatát. Az önkormányzat azonban ezek után sem nyúlt a kereszthez. Egy katolikus faluban óriási felháborodást keltene, ha az önkormányzat erőszakkal távolíttatna el egy felszentelt keresztet a helyéről - érvel Schindler László. - Nem tehetünk mást, megpróbáljuk meggyőzni a magtárskört, hogy saját maguk vigyék át egy másik helyre a kettős keresztet. Akadnak a faluban máshol is szép fekvésű önkormányzati ingatlanok. Az általunk megkérdezett bándiakat megosztja a keresztügy. Azt mindenki elismeri, hogy a dupla kereszt igen míves kidolgozású, ám azt többen is megjegyezték: a jogszabályokat a jó szándékú civileknek is be kellene tartaniuk. Többen is erélytelennek tartják az önkormányzatot, amely még az egymillió forintos büntetést is hajlandó lenne bevállalni, csak hogy elkerülje a konfliktust a keresztállítókkal. Csordás Endre - aki a Magtárskör Egyesület nevében védelmére kelt a kettős keresztnek - egészen más nézőpontból közelíti meg az ügyet. Szerinte az „igazság fontosabb a törvénynél”, a kettős kereszt hatósági eltávolíttatása „lehet, hogy törvényes, de etikátlan”. Schindler László szerint ez az érvelés a jogállamiság alapjait kérdőjelezi meg, hiszen így a vélt igazára hivatkozva bárki elszabotálhatná a jogerős hatósági határozatokat. Mindenesetre a duplakeresztügynek az lett a következménye, hogy a magtárskör nem kapott engedélyt az örökségvédelmi hivataltól a bándi kálvária felújítására. Az engedélykérelmet a civil szervezet tavaly nyújtotta be, ám azt a KOH első és másodfokon is elutasította. Az indoklás szerint csak abban az esetben állíthatják helyre a kálváriát, ha a dupla keresztet áthelyezik a várdombról, mivel „az engedély nélkül felállított kereszt legitimálása a műemlék ingatlan megjelenésében olyan eszmei zűrzavart jelentene, amely a hely jelentőségéhez nem méltó.” Ez zsarolás - állítja Csordás Endre. - Az elutasítás indoklása szégyen, a hatóságot nem kötelezi a törvény arra, hogy így járjon el, a keresztút független a dupla kereszttől. A „rendhagyó kegyelmi kérvénnyel” az volt a célom, hogy felhívjam a figyelmet arra: a hatóság bosszúja miatt elveszítünk 13,5 millió forintos uniós támogatást. Schindler Lászlónak felvetettük: a kettős kereszt ügyében a KDH a jogerőssé vált határozat alapján nemcsak egymilliós bírsággal sújthatja a falut, de akár kényszerbontást is elrendelhet. A polgármester közölte, még mindig bízik abban, hogy erőszakos megoldás nélkül is le lehet zárni az ügyet. A részleteket nem fejtette ki. Egyházi, világi jelkép A kettős kereszt egyszerre egyházi és világi jelkép. Megjelenik egyebek mellett a Magyar Köztársaság címerében, a keresztény hagyomány szerint Szent István király apostoli királyságának jele, mivel első királyunk az apostolokhoz hasonlóan előzmények nélkül, a Szentszékkel együttműködve teremtette meg Magyarország egyházszervezetét. A bizánci eredetű szimbólum idehaza elsőként III. Béla 1190 körül vert pénzein, majd IV. Béla pecsétjein jelentkezik, használata a középkorban a bizánci császárral való egyenrangúságot jelezte. A legújabb korban inkább világi-politikai szimbólumként használják a kettős keresztet, ami például a Jobbik hivatalos pártlogójának központi szimbóluma. Interjú Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a főigazgató szerint végrehajtója és nem formálója az egészségpolitikának Nincs szükség B tervre Nem fordulhat elő, hogy az eredeti kormányzati tervek ne teljesüljenek, a gyógyszerkasszát tartani fogjuk - nyilatkozta lapunknak Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója. Danó Anna Sok kritika éri? Ha a Széll Kálmán Terv intézkedései által kiváltott visszhangra gondol, igen, sokféle vélemény hangzott el. Az intézkedéscsomagra szükség van, részben azért, hogy finanszírozható maradjon a rendszer, másrészt a hazai gyógyszerár-támogatási szisztéma talán Európa legbonyolultabb és legellentmondásosabb rendszere. A terv kijelölte az irányokat, a mi feladatunk azokat megvalósítani. Teljesíthető a Széll Kálmán Terv? Igen, a gyógyszerkasszát tartani fogjuk. Ez a feltétele, hogy az ellátórendszer más részei hozzájussanak 15 milliárd forint pluszforráshoz. Van B terve is, ha mégsem lenne meg így a kórházak számára a pénz? Nincs rá szükség, nem fordulhat elő, hogy az eredeti kormányzati tervek ne teljesüljenek. A Széll Kálmán Terv mennyivel apasztja a kasszát? A három évre szóló program nyomán - a táppénzkiadásokat érintő intézkedésekkel együtt - 130 milliárd forinttal költhet kevesebbet az egészségbiztosító. De ezt az összeget nem elvonják, az intézkedések célja az EAlap hiányának mérséklése. Ez szükséges. Ez is forráskivonás, miközben a Fidesz épp az ellenkezőjét ígérte a választási kampányban... Az OEP végrehajtója és nem formálója az egészségpolitikának. A helyzet magyarázatához hozzátartozik, hogy a kormány elszánt a támogatási rendszer ésszerűsítésére, és az ismert gazdasági helyzet ezeket a folyamatokat felgyorsította. Most az egészségbiztosítási rendszer kiadásainak a felét az állam finanszírozza, és tartozik azzal a polgárainak, hogy takarékosan bánik a pénzükkel, mielőbb tiszta helyzetet teremt valamennyi közfinanszírozott területen. Ez történik pillanatnyilag az OEP-nél is. Az idén körülbelül 30 milliárddal költhetünk kevesebbet gyógyszerre és táppénzre, mint tavaly. Az első fél évben a gyógyszerkasszában időarányosan 18 milliárd forinttal több lett a támogatási kiadás, mint lehetne. A jövő évben megtakarítandó 83 milliárd forintra szeptember végéig kell elkészülnie a részletes intézkedési tervnek. Mondana néhány példát, hogy még mi várhat a gyógyszerpiac szereplőire és benne a betegekre? Ilyen lesz az úgynevezett eredményalapú támogatási rendszer bevezetése. Az elmúlt években több olyan gyógyszer is volt a piacon, amely nem hozta a gyártója által ígért és a klinikai vizsgálatok alapján elvárható terápiás eredményeket. Ezért a nagyon drága és ritka betegségek csoportjában kezdeményezzük, hogy az első néhány kezelést a gyártó finanszírozza, és azt a biztosító csak akkor folytatná, ha gyógyul a beteg. Az ezen az elven alapuló másik módszer a meglévő, hosszan tartó betegségek terápiájának felülvizsgálatán alapulna. Ha például a csontritkulásra ható készítményektől azt várjuk, hogy mérsékeljék a csonttörések és az ezzel kapcsolatos kórházi kezelések számát, akkor egy vagy két év után ellenőrizni fogjuk, hogy az ilyen készítményt szedőknél ez hogyan alakult. Ha ez több lesz a tolerálhatónál, akkor az ebből adódó többletköltséget a cégnek kell majd fizetnie. Ennek a rendszernek a működtetését segítheti az betegregiszter. A kórházak ugyanis most is küldenek teljesítményelszámolást, de a finanszírozó ebből most csak azt tudja, hogy hány és milyen ellátást végeztek el. A jövőben viszont ezekben a csoportokban arról is tájékoztatni kell az egészségbiztosítót, hogy az adott beteg pontosan milyen készítményeket kapott, és annak nyomán miként változtak a laboreredményei vagy egyéb paraméterei, így több információhoz juthatunk. Az ésszerűbb finanszírozás mellett ez a betegnek is jó, mert a korábbinál sokkal kontrolláltabb körülmények között gyógyulhat. Hogyan néz ez ki a gyakorlatban? A beteg személyes adatait összekötve vizsgálódhatnak majd a gyógyszercégek saját terápiájukat illetően a kezelési naplókban? Erről szó sincs. A gyógyszercégek a betegszintű adatokhoz semmilyen módon nem juthatnak hozzá. A beteg adatvédelme nem sérülhet. A gyógyszercégek kérésre összesített eredményeket kaphatnak a rendszerből, amiket aztán felhasználhatnak a további kutatásaikhoz. Ma az elszámolásokkal azt kapjuk meg a szolgáltatóktól, hogy volt laborvizsgálat, de azt már nem tudjuk, hogy pontosan milyen paraméterek voltak abban a laborleletben, és annak nyomán változott-e a terápia, így azt sem tudjuk, mennyire volt hatásos, illetve voltak-e mellékhatásai például egy adott gyógyszer alkalmazásának. Hogyan teszik a feladatot vonzóvá az orvosoknak? Igen, valóban ez az egyik legnehezebb kérdés, mert mindezt tényleg úgy kell megoldani, hogy aközben az orvosok adminisztrációja semmiképpen nem növekedhet. A megvalósítás részleteiről most tárgyalunk a szakmai kollégiumok vezetőivel, akik támogatják ezt az elképzelést. Személy szerint abban bízom, hogy az ő segítségükkel a feladat végrehajtható lesz. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az új elszámolási szisztéma zökkenőmentes és a teljes alkalmazásához időre van szükség. Az orvosok nyitottak, tudják, hogy ez a rendszer külföldön is számos országban már hozott jó eredményeket. Abban megegyezhetünk, hogy nem könnyű a feladat, különösen most, amikor a kórházak is mind hangosabbak: a krónikus pénzhiány miatt műtők állnak le, az orvosok tömegesen fogják menekülőre. Ön szerint mennyire kell komolyan venni ezeket a vészjelzéseket? Nagyon, de azt is látni kell, hogy az ellátórendszer pénzügyi gondjait hosszú távon a struktúraátalakítás oldhatja meg... ...a Semmelweis Tervre gondol? Természetesen. Ha az el is kezdődne, az átalakításnak jövőre még biztosan nem lesz megtakarító hatása. A kórházak gazdálkodási gondjainak megoldása szakmapolitikai feladat. Az OEP az elvégzett ellátásokat finanszírozza. Sélleiné Márki Mária FOTÓ: KOCSIS ZOLTÁN