Népszabadság, 2011. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-15 / 216. szám
14 Népszabadság 2011. szeptember 15., csütörtök Kultúra A jubileumi évad Az első bemutató az Eredeti helyszín című vígjáték lesz, a Csurka István-darabot utoljára a Vígszínházban játszották 1976-ban, pedig politika ide vagy oda, Csurka színdarabjainak helye van a repertoáron - állítja Karinthy. Most Egri Márta, Zsurzs Kati, Mertz Tibor, Sághy Tamás és Báliké Tamás adja a főbb szereplőket, akiket Böhm György rendez. Fodor Lászlótól A templom egere következik, ebben Kovács Patrícia, Bartsch Kata, Mihályi Győző és Schruff Milán játszik. Mikszáth Kálmántól a Szent Péter esernyőjének még csak formálódik a szereposztása, akárcsak a Szegény Dániel című klasszikus kriminek. Színház Csurkával nyit a kelenföldi Karinthy A legöregebb magánszínház Szemere Katalin Ez a színház és az én múltam is - mutat a falra Karinthy Márton. Az idén harmincéves Karinthy Színház előtere tele régi plakáttal, hol itteni bemutatókról, hol a rendező korábbi munkáiról. Bejárjuk a háború utáni első magyar magánszínház szinte összes terét, öltözőjét, forgószínpadát. Megsimítja a bordó kárpitot a székeken, a Budapesti Operettszínház felújítása után kapták a lecserélt függönyökkel együtt. Ezek még látták Honthy Hannát, hordozzák Karinthy Márton gyerekkorát. A hely hajdanában amúgy a Haladás mozi volt, és az évek során csatlakozott hozzá három lakás, egy elárvult üzlet és egy sor raktárhelyiség. Jóban van a direktor a színházat körülvevő ház lakóival, és mikor a szomszédban megürült egy lakás, bolt, azonnal szóltak nekik. így lett része a színháznak a szomszédos papírüzlet, amelynek tulajdonosa közölte: ha nem veszik meg a helyet, kínai büfé vagy koporsókészítő lesz a szomszédjuk. Ezen azért elmorfondírozott Karinthy. Ha csak a nézők nem röhögik halálra magukat a színházban, temetkezési vállalkozóra nincs szükség a közelben. Ezért kölcsönből megvásárolta a ma előtérként funkcionáló helyiséget, így jutott a felső lakáshoz is, amely most nyílt meg, próbateremként, stúdió- és szobaszínpadként szolgál majd. Még alig száradt meg rajta a festék, azt latolgatja az igazgató, hogyan lehetne a két új helyet összenyitni. Persze ez is pénzkérdés, ki kell gazdálkodni, mint minden mást. Harminc éve kérdezik tőle, hogyan kell magánszínházat vinni. A válasz nem túl bonyolult: minden egyes napnak ismerni kell a mérlegét, egzaktul a bevétel- és a kiadásoldalt. Szerinte egyébként az is várható volt, hogy az állam előbbutóbb ki akar majd szállni jó pár színház finanszírozásából, és akkor kikerülnek a piacra. A direktor tapasztalatból tudja, ez sok kudarccal kezdődik, és bármennyire isteni vívmány is a társulati lét, dupla annyiba kerül, mint ha produkcióra állna össze a csapat. Aztán arról beszélgetünk, hogy a háború előtt a Nemzeti Színházon és az Operán kívül csupa magánteátrum volt, még a nagy Vígszínház is. A háború utáni három csodálatos konszolidációs év múltával kezdődött az államosítás, amely 1949. szeptember 1-jén ért el a színházakig. Ezen a napon született Karinthy Márton. Talán ezért volt törvényszerű, hogy ő hozza létre az első magánszínházat Magyarországon - harminckét évvel később. Úgy érzi, 1982-ben lelt rá a saját útjára. Az azt megelőző tíz évben ugyanis különböző állami színházaknál rendezett, és nem érezte magát se a helyén, se túl sikeresnek. Osztálytársai közül Ascher Tamás, Szőke István vagy Valló Péter üstökösszerűen indult, neki viszont nem termett elegendő babér. Túl gyermekinek, éretlennek tartották. Tulajdonképpen a pánik szülte a magánszínházat, amely a nagypapa drámakötete nyomán a Hököm Színpad Kulturális Kisszövetkezet nevet kapta. Azt jósolták, annyira éretlen, hogy Marcika bele fog bukni. Az első komolyabb bukás a második előadásuk volt a magyar futballról, Végh Antal írta, és a Sportcsarnokban játszották. Az első valódi nagy siker pedig tíz évvel később, a mássággal foglalkozó Fiúk a csapatból című darab lett, már a Bartók Béla úton, Karinthy Színház név alatt. Hogy ez a Karinthy név kire utalt, a nagyapára, az apára vagy önmagára, nem árulja el. Tény viszont, hogy a XI. kerület mindannyiuk életében fontos szerepet játszott, ő most is itt lakik. Először az elegáns Bartók mozi helyére bazírozott, mégis „a kelenföldi pampákon” kötött ki pár villamosmegállóval arrébb. Sokan faggatták, hogy él meg egy színház Budán, hiszen a Várszínházon - ma Nemzeti Táncszínházon - kívül nem sikerült tanyát vernie itt egynek sem. - Egyszer egy hétig volt Budán színház, a háború utolsó napjaiban - mondja Karinthy. A József Attila Gimnáziumban, ahol együtt játszott Bajor Gizi, Bessenyei Ferenc és Tímár József. De amint elhallgattak a fegyverek, rohantak vissza a Nemzetibe. Tíz év kellett ahhoz, hogy elterjedjen Budapesten: a Karinthy Színházban a jó röhögések mellett valódi színház is látható. Ma már gyakorlatilag színiiskolájuk is van. Azaz a Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola drámatagozatos osztálya náluk tartja vizsgaelőadásait, az ifjúságnak szóló beavató színházat pedig Vidovszky György vezényli. Valódi irodalmat adnak: játsszák az Árvácskát, A tavasz ébredését, az Aranysárkányt, és most készül az Anna Frank naplója. Bántja-e, hogy a kritikusok nem hozsannáznak a színháza kapcsán? Nem érdekli, csak a közönség jöjjön, főleg a helyiek. Mivel ez Újbuda színháza, sikerült közszolgáltatási szerződést kötni a kerületi önkormányzattal, így az előadó-művészeti törvény által előírt regisztrációs rendszerbe is bekerülhettek. Túl nagy állami támogatást nem remélnek a jövőben sem, pályázatokon jó, ha pár milliót kapnak a struktúrán kívüliek forrásából. Sikeres előadásaiknak kell eltartaniuk a házat, biztosítani az éves működést. Egyensúlyozni népszórakoztatás és színházművészet vékony mezsgyéjén. Irodalom Umberto Eco korrigálta, de nem egyszerűsítette A rózsa nevét Tök vagy cikória? Seres Attila Igazi kacsa a nyári uborkaszezonban - felelte Umberto Eco a római La Repubblica újságírójának kérdésére, hogy valóban „lebutította-e” híres regényét. A nemzetközi sajtót ugyanis bejárta a hír, hogy Eco újraírta A rózsa nevét. A regény 1980-ban jelent meg olaszul, 1986-ban filmet forgattak belőle, majd az elmúlt három évtized során 47 nyelvre fordították le, s legalább 30 millió példányban kelt el világszerte. A párizsi Le Monde a XX. század alapművének nevezte, s minden idők száz legfontosabb regénye közé sorolta - ezért is keltett meglepetést, amikor idén nyáron ugyanez a lap azzal a megdöbbentő hírrel állt elő, hogy Eco az „internetgeneráció” számára újraírja regényét. A spanyol El País pedig úgy fogalmazott, hogy a híres olasz szerző, a bolognai egyetem nyugalmazott szemiotikaprofesszora a „minus habens”, vagyis a történelmi-filozófiai ismeretek nélküli ostobák kedvéért szerkeszti újra a művet. - Szó sincs semmi ilyesmiről - felelte kérdésünkre Barna Imre. Eco magyar fordítója, az Európa Kiadó igazgatója elmondta, hogy az író hetekkel ezelőtt megküldte neki a javított kiadás” szövegét, tehát saját szemével győződhetett meg róla: nem egy „lebutított változatról” van szó. A félreértés abból adódhat, hogy Eco felmagasztalja az internetet, és sajnálkozik amiatt, hogy A rózsa neve megírásának idején még nem létezett a kommunikációnak ez a zseniális eszköze. Ellenkező esetben nem sorolta volna a középkori európai növények közé a tököt mert összekeverte a cikóriával amely a paprikával és a burgonyával együtt csak később kelt át az Atlanti-óceánon, Amerikából indulva. Ugyancsak korrekcióra szorult a másodperc fogalmának használata, a percet ugyanis a középkorban még nem darabolták kisebb időegységekre. Ma ilyen hibákat aligha ejtene a szerző - mondja Eco magyar fordítója már csak azért sem, mert az író szinte nyers kéziratként küldi el regényeit fordítóinak, s megjegyzéseiket, korrekciós javaslataikat bedolgozza a műbe. A másik félreértés - miszerint Eco a műveletlen internetes generáció miatt a regényben szereplő latin idézetek egy részét kihagyta vagy lefordította volna - alighanem abból származik, hogy már annak idején, a regény amerikai kiadása előtt felmerült: az amerikai olvasó számára a latin nyelv olyan, mintha magyar lenne. Ne feledjük, a latin a katolikus kultúra révén átitatta az európai műveltséget, de a protestáns Amerikában ez nem így történt. Eco ugyan erre azt mondta, hogy a könyvben valóban bőségesen szereplő latin citátumokat nem kell feltétlenül érteni, azok inkább a hangulatfestést szolgálják. De úgy látszik, ez a megjegyzés mégis megragadhatott az íróban, s most valamelyest visszavett a latinból, vagy úgy módosította a szöveget, hogy jelentésük valamilyen módon az előző mondatokból kiderüljön. Mint Barna Imre - aki gőzerővel dolgozik Eco új regénye, az Il cimitero di Praga (A prágai temető) fordításán - elmondta, a javított kiadás számukra nem jelent sürgető feladatot. A rózsa neve - minthogy már alig lehetett kapni - a közelmúltban újabb magyar kiadást ért meg, persze még a régi változatban. Ha majd ez elfogy, a regényt újra kiadják, s akkor már beledolgozzák a javításokat is. HIRDETÉS ÉLET ÉS IRODALOM IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Kedvezményes előfizetési díj 1 évre 15 500 Ft Megrendelhető a szerkesztőségben (1089 Bp., Rezső tér 15.) Telefon: 210-5149, 210-5159 Fax: 303-9241 e-mail: es@es.hu Az e heti szám tartalmából: Simonovits András: Alapnyugdíj, arányos nyugdíj, nyugdíjreform * Felcsuti Péter: Az írástudók antikapitalizmusa * Hubai Péter: Az Una Sancta és a bizniszegyházak (egy theológus dilemmái) * Schilling Árpád: Kultúra eladó! - a jövő generációjának érdekében Megjelenik minden pénteken! Rendelje meg, vagy keresse a hírlapárusoknál! Javított kiadás A közelmúltban Spiró György keltett nagy feltűnést azzal, hogy „javított, bővített” kiadást tett közzé egy korábbi regényéből. A Messiások címen újraírt A jövevény korábban nem ismert levéltári forrásokra támaszkodik, és lényegében teljesen új műnek tekinthető. Hasonló változtatást hajtott végre Ottlik Géza is a Továbbélők című regényen, amelyet alapjaiban dolgozott át, hogy aztán Iskola a határon címmel váljék kultikus művé. Az eredeti Továbbélők végül kilenc évvel a szerző halála után jelent meg. Kisebb arányú, de irodalomtörténeti jelentőségű változtatás, amelyet József Jolánnak az öccséről írott életrajzán hajtottak végre 1950-ben. A város peremén egy, a korban elvárt József Attila-képet sugallt. Gelléri Andor Endre Egy önérzet története című önéletrajzából viszont - a városi legenda szerint - az özvegye húzott ki néhány, túl frivolnak minősített oldalt, s a teljes változat csak fél évszázad késéssel jelenhetett meg. Előfordul ugyanakkor az is, hogy a mélységes tisztelet vezet egy-egy regény alapos átírásához. Móricz Zsigmond például népszerűsítési céllal fogalmazta át Kemény Zsigmond Rajongók és Tolnai Lajos A nemes vér című művét.