Népszabadság, 2014. október (72. évfolyam, 230-255. szám)

2014-10-18 / 245. szám

Korrupciós vád Hivatalos személyeket és üzletembereket tiltottak ki Amerikából Lecsap a 7750-es Nyílt konfliktus tört ki az Egyesült Államok és Magyarország kormánya között. Az amerikai külügyminiszté­rium korrupciós váddal kitiltott az USA-ból több magyar személyiséget, köztük valószínűleg kormányhivatal­­nokokat és kormányközeli üzletem­bereket. A névsor titkos. Munkatársainktól Az Egyesült Államok külügyminisz­tériuma eltiltott a beutazástól „tíz­nél kevesebb” magyar állampolgárt. Értesülések szerint köztük van Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, akinek telefonját tegnap este azzal vágták ránk, hogy „rossz szá­mot hívott!”. A nap folyamán az in­terneten elterjedt és lapunk honlap­ján is megjelent találgatásokra vála­szul a Századvég Politikai Iskola Ala­pítvány és a Századvég Gazdaságku­tató Zrt. kommunikációs igazgatója helyreigazítási kérelemben szögez­te le: a két intézmény vezetői nem érintettek az ügyben. Ugyanígy járt el - formailag a megszólalásig ha­sonló helyreigazítási kérelemben - Habony Árpád miniszterelnöki fő­tanácsadó ügyvédje, és cáfolta érin­tettségét Giró-Szász András volt kor­mányszóvivő is. A sztorit a Századvég Gazdaság­­kutató Zrt. tulajdonában álló Napi Gazdaság robbantotta ki, azt állítva első oldalas címében, hogy „Ameri­kai cégek ellen vizsgálódik a NAV”. Az üzleti napilap egyedül a Norvég Ci­vil Alap pénzeit kezelő Ökotárs Ala­pítványt nevezte meg ilyen cégként, és azt vélelmezte, hogy az amerikai szankció válasz a magyar lépésekre. Az USA budapesti nagykövetsé­gének ügyvivője, Andrew Goodfriend tegnap hibásnak nevezte az újság tör­ténetét. Szerinte ők a George W. Bush elnök által 2004 januárjában alá­írt 7750-es számú proklamáció és a 2004. január 12-i kleptokráciaellenes klauzula alapján jártak el. E szerint a beutazás megtagadásával sújthatók azok a külföldi kormányzati vagy üz­leti személyek­­ és ha hasznot húztak a korrupcióból, akkor munkatársaik és családtagjaik­­, akik az amerikai nemzeti érdekeket sértő, korrupciós ügyekbe keveredtek. Lapunknak Washingtonban nyi­latkozó amerikai szakértők szerint a 7750-es proklamációval kapcsolat­ban homályos a gyakorlat: gyanú ese­tén nincsenek meghallgatások, az el­járás alá vont személyekkel csak utó­lag közlik a tilalmat. Nevüket sosem hozzák nyilvánosságra, amit vízum­ügyekben törvény ír elő. A döntés az amerikai külügyminiszter, jelen eset­ben John Kerry kezében van, aki az elnök nemzetbiztonsági apparátusá­nak illetékeseivel összhangban hatá­roz a kitiltandók listájáról. Az érin­tettek utólag megkísérelhetik tisz­tázni magukat és vízumot kérni. A most szóban forgó személyekkel szó­ban, illetve, ha nem jöttek be az ame­rikai konzulátusra, levélben közölték a szankciót. Aki nem kapott ilyen tá­jékoztatást, az értelemszerűen szaba­don utazhat az Egyesült Államokba. Andrew Goodfriend a múlt héten kért sürgős találkozót Magyar Le­vente külgazdasági és külügyi állam­titkártól, akit tájékoztatott a lépés­ről. Hétfőn már a miniszter, Szijjártó Péter kért találkozót a diplomatától, akit tegnap délután újra bekérettek a KKM-be, ahol megint Magyar Le­ventével tekintette át a helyzetet. Az ügyvivő a magyar fél - majd a sajtó - ismételt kérésére sem árulta el, pon­tosan milyen ügyekről van szó. Azt mondta, hogy a magyar hatóságok­nak az egyéb forrásokból rendelkezé­sükre álló információ alapján kell el­járniuk, s utalt például a NAV egyes volt munkatársainak közelmúltbeli nyilatkozataira. Arra a kérdésre, hogy miért éppen most léptek, Goodfriend azt felelte, hogy az eljárás nagyjából egy hónapja folyik, s most sem ők tár­ták a nyilvánosság elé a történteket. A maguk részéről remélik, hogy a ma­gyar kormány fellép a korrupció el­len, s ők ebben készek közreműköd­ni. A KKM közleménye szerint mind Magyarország, mind az Egyesült Ál­lamok érdeke az, hogy a vizsgálatokat alaposan, átláthatóan és a törvények­nek megfelelően folytassák le. A két­oldalú tárgyalások a jövő héten Wa­shingtonban folytatódhatnak, ahol az október 23-i megemlékezések kap­csán ott tartózkodó Szijjártó Péter kí­sérletet tehet a helyzet tisztázására. Washingtoni forrásaink szerint Amerika két-három hónapja kezdett ismét élénkebben figyelni térségünk­re. Az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországgal szemben életbe lépte­tett szankciókat bíráló országok közül nem véletlenül Magyarországon sta­tuálnak példát: a kormánynak kivéte­lesen rossz a híre, és fogynak európai pártfogói is. Vannak olyan vélemé­nyek, Washington valójában meg akarja akadályozni, hogy Budapest példáját követve Pozsony és Prága is a nyugati egység megbontójává váljon. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének épülete fotó: teknős miklós A szén-monoxid veszélyét jelző riasztók többsége megbízhatatlan A magyar piacon lévő szén­­monoxid-riasztók zöme akkor sem jelez, ha már a lakásban terjeng a gyilkos gáz, pedig a behozott eszközök zömének hatástalansága ismert. ^6 A kormány alaposan rászedte a vagyonőröket a rezsióradíjjal Bár a kabinet a tavaszi kam­pányidőszakban nagy hord­erejű kérdésnek tekintette a rendteremtést a vagyonvé­delem piacán, az ígért szabá­lyozás mégis várat magára. a>4 KÖZELEBB KERÜLT A GÁZALKU Képünkön Vlagyimir Putyin orosz elnök Petro Porosenko ukrán államfővel fog kezet Milánóban, ahol Angela Merkel és Francois Hol­lande társaságában tárgyaltak. A gázvita rendezéséhez valame­lyest közelebb kerültek ugyan, de az áttörés még messze van.­­>8 FOTÓ:EPA - DANIEL DALZENNARO ÖTÖDIK HASÁB És akkor... És akkor mi van? így szólt idáig az obligát kérdés, valahányszor arról esett szó, hogy Amerika egyre ingerültebben figyeli, mi folyik itt. Most megtudtuk: akkor az van, hogy előbb udvariasan, aztán nyersebben, végül félre­érthetetlen egyenességgel közlik, mi bajuk. És amikor mindez nem éri el a kívánt hatást, előhúznak a farzsebükből valamit, amivel ártani lehet. A hatás nehezen leírható. Bush elnök hivatkozott, 7750-es számú proklamációja nyomán egyelőre „tíznél kevesebb” ma­gyar hivatalos személlyel és üz­letemberrel közölték, hogy nem utazhat be az Egyesült Államok­ba. Mivel sem az amerikaiak, sem a magyarok nem hozzák nyilvá­nosságra a listát, így egyelőre az egész magyar kormányra és az üzleti világ kormányközeli részére a korrupció árnyéka vetül. Aligha járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, pont ez volt az amerikai szándék. A magyar kormány megint elnézett valamit. Nem vette észre Barack Obama minapi beszédé­nek azt a passzusát, amelyben a civil szervezeteknek az amerikai külpolitika középpontjába állítá­sáról volt szó. Meg azt sem, hogy az Oroszország elleni szankciók nyilvános fúrásával a nagypoliti­ka óceánjára tévedt kicsiny ladik­jával. Azt sem, hogy a tízmilliárd eurós Paks-ügylet csak viszonylag magyar belügy. Legalábbis addig, amíg az Európai Unió finanszí­rozza a magyar gazdaságfejlesz­tést, és az USA biztosítja hatá­raink sérthetetlenségét. A barátok közötti nézetel­térések új szintre emelkedtek. És akkor az van, hogy egyre több olyan konkrétum derül ki, ame­lyet nem fognak tudni kimagya­rázni a bülbülszavú szóvivők. A konfliktusra mind ráfizetünk. Sovány vigasz, hogy ezúttal talán azok is, akik ide juttatták Ma­gyarországot. (A szerk.) Lopják a szőlőt Megyesi Gusztáv két anyá­ról ír: egyikük fia nyelvvizs­ga-bizonyítványt nem látott közelről, a másiké szőlőt. ^9 Putyin szorongatása Aczél Endre arról, hogy valóban akkora bajban van-e Oroszország. ^9 9 770237 377060 14245

Next