Népszabadság, 2015. április (73. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-01 / 77. szám
2015. április 1., szerda • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Brókerbotrány Egy FM-cég is helyezhetett ki pénzt, az illetékes munkacsoport viszont nem tud ilyesmiről Százmilliók ragadhattak bent A külügyi tárcán kívül még egy minisztériumnak lehetett olyan vállalata, amely brókercéghez helyezett ki pénzt - legalábbis így tudja egy kormányzati forrásunk. Ám az ennek vizsgálatára felállított munkacsoportot nem tájékoztatták ilyesmiről. Csuhaj Ildikó „Van a brókerügyben még minisztérium, amelyik érintett lehet, de az nem a Quaestornál, hanem egy másik brókercégnél” - ezt egy magas rangú, a miniszterelnökhöz is közel álló politikus mondta tegnap munkatársunknak. Azt nem árulta el, melyik tárca lehet érintett. A Népszabadságnak kormányzati források biztosra mondták, hogy nem a Miniszterelnökségről, a Nemzetgazdasági Minisztériumról vagy az Emmiről van szó. Egyetlen kormányközeli forrás tudja úgy, hogy a Fazekas Sándor által vezetett földművelésügyi tárca egyik cége lehet „érintett”, és nem a Quaestornál, hanem egy másik brókercégnél szorult be több százmillió forintja. Informátorunk utalt arra, hogy a már megbukott Buda-Cash Brókerház Zrt. vagy a Hungária Értékpapír Zrt. a szóban forgó cég. (Az információt más kormányzati forrás nem erősítette meg.) Ugyanakkor tegnap délutánig egyetlen minisztérium sem küldött olyan választ a Tállai András nemzetgazdasági államtitkár által vezetett, a Buda-Cash-botrány után felállt kormányzati munkabizottságnak, hogy „érintett” lenne brókerügyben - tájékoztatták a Népszabadságot MNB-közeli források. E szerint egyik tárcának sem volt semmilyen kihelyezése brókercégeknél. A munkabizottság a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Magyar Államkincstár delegáltjaival alakult meg február 27-én, és az a legfontosabb feladata, hogy felmérje, a brókercégek bedőlése okozott-e, és milyen nagyságrendben vagyon- és pénzvesztést állami szervezeteknél. A munkabizottság tegnap is tanácskozott, és az egyik delegált tájékoztatása szerint minden minisztériumtól kapott visszajelzést. Lapunkat úgy tájékoztatták, voltak olyan minisztériumok, melyek azonnal válaszoltak, és voltak olyanok, amelyek csak március 9-e, a Quaestor (ál)csődbejentése után. Forrásunk úgy emlékszik, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről sem adtak pozitív választ a Tállai vezette munkabizottságnak. (Ám ezt lehet azzal magyarázni, hogy Szijjártó Péter március elején már elrendelte a 3,8 milliárd értékű állampapír-kivonást a Quaestortól, és utána küldték el a levelet.) Az viszont biztos: a kormánykommunikáció zűrzavaros. Most már szinte minden, az üggyel kapcsolatos dátum „mozog”. Mindenesetre tegnap a parlament 157 kormánypárti, szocialista és jobbikos képviselő támogatásával, 12 ellenszavazattal elfogadta a brókertörvényt. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a „brókerek barátainak” nevezte azokat a képviselőket, akik nem szavazták meg a javaslatot. Nem csak kisbefektetők futnak a pénzük után fotó: móricz-sabján simon Princz-modell Láttunk már olyan üzenetet, amilyet Tarsoly Csaba küldött a miniszterelnöknek: 1998-ban hasonlóval állt Orbán Viktor elé Princz Gábor. A Postabank akkori vezére ugyan nem levélben közölte, hogy állami konszolidációra szorul az általa vezetett bank, és erre igényt is tart, de az üzenet ugyanaz volt. Hogy akkor mi hangzott el a felek között, azt nem tudni, mindenesetre Tarsoly Csaba, levelének tanúsága szerint, feltette arcára a legvastagabb bőrt. Azt írja: „a kialakuló pánik és a hatóságok felelősségét kereső közvéleményben egyébként is felmerül az állami felelősség és helytállás kérdése”. E mondatával egyszerre fenyegeti meg a miniszterelnököt a politikai kockázatokkal, egyszersmind elismeri, hogy valakik biztosan megtévesztették a kötvényeket jegyző állampolgárokat, akik, mivel nincsenek tisztában azzal, hogy ez egy kockázatos termék, bizonyosan az államon keresik majd a pénzüket. Tarsoly, aki saját felelősségét is elismeri a levélben, lényegében azt ajánlja az államnak, hogy fizessen a cége helyett. A konstrukció így nézett ki Tarsoly fejében: hitelt, vagy ha másképp nézzük, tőkét kér az államtól, az adófizetők pénzéből, amiből aztán államkötvényeket vesz. Mindezt úgy beállítva, hogy a pénz lényegében visszamegy a költségvetésbe. Ezt követően a csődvédelembe menekülő cége becserélné az értéktelen Quaestor-kötvényeket az állami garanciás kötvényekre, amivel jól járna az ügyfél, de a cég helyett végső soron, ha kicsit később is, az állam fizetett volna. Ezt hívják konszolidációnak, s nem kérdéses, hogy Tarsoly Csa ^ QUAESTOR QUAESTOR Csoport H-1132 Budapest. Váci út 30 | levelezési cinv H.1439 Budapest. Pf 601 Telefon: (»36 1)299 9999 | Fax: (»36 1) 299 9990 www.quaestor.hu Részlet a miniszterelnöknek címzett, Kormany.hu-n közzétett levélből ha megoldásában az állam állta volna a számlát, cserébe a politikai károk elmaradásáért. A levél meglehetősen kínos helyzetbe hozta a miniszterelnököt: ha megmenti a céget - legalábbis egy időre - felvetődhetett volna vele szemben a hűtlen kezelés gyanúja, hiszen az adófizetők pénzét tette volna egy csőd szélén táncoló, kétes vállalkozásba, így, hogy nem tette, sok károsult szemében ő is részese lett a Quaestor beborulásának, és mindannak, ami ezzel jár. Ezért hibáztatni őt azonban méltánytalan. Az, hogy Tarsoly 300 milliárdos vagyont ajánlott fel fedezetként, csupán szemfényvesztés. Ő maga is írja, hogy a vagyon jövőértéken ilyen nagyságú. Valójában: mit kezdene az állam koros szállodákkal, ingatlanokkal? Maximum a stadion lehetett a miniszterelnök kedvére való a portfolióból. Varga G. Gábor Piramisjáték Aligha sikerül kifizetni a követeléseket, vannak eladhatatlan tételek Újra Tarsoly Csaba a Quaestor-vezér F. Szabó Emese Minden Quaestor-leányvállalat vagyona zár alá került: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala március 26-án rendelte el az intézkedéseket. A vagyonzár így érvényes a Quaestor Zrt.-re mint anyacégre, a jegybanki felügyelet alatt álló Értékpapír-kereskedelmi Nyrt.-re, a kötvénykibocsátó Hrurira Kft.-re és egyebek mellett a Quaestor Invest Kft.-re. Utóbbi a főtulajdonosa az ETO Park Kft.-nek, egy golfklubnak, szállodáknak és majd 42 százalékban a győri futballcsapatnak is. E szerint a megalapozott gyanú közlése után huszonnégy óra alatt harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és több nagy értékű ingóságot foglalt le a rendőrség. Ezt megfejelte Ibolya Tibor fővárosi főügyész azzal, hogy kijelentette: nem akar olyan országban élni, ahol egy feljelentés után egy nappal bárkit le lehet tartóztatni. A Quaestor Hrurira neve mellett még mindig nem szerepel a csődeljárás megindítása, így valószínűleg ezt Tarsoly Csaba máig nem intézte el. A cégbíróságon ezzel szemben bizonyosan járt, mert március 26-tól ismét ő a Quaestor Zrt. vezérigazgatója, sőt a Quaestor Invest Kft. ügyvezetését is átvette Orgován Bélától. Utóbbi cégben a felesége volt az ügyvezető, helyette érkezett Orgován március 9-én, amikor Tarsolyék bejelentették: ideiglenesen nem tudják a kötvényeket visszafizetni. Vagyis Orgován csak egy hétig élvezhette a céges Audi nyújtotta kényelmet. Arról ellentmondó információk keringenek, ki akarta visszacsinálni az egészet: a Bors szerint Orgovánnak lett elege a cirkuszból, Tarsoly azonban arról beszélt, ő akarta vállalni a felelősséget. Ha e dilemma nem is tisztázott, az biztos: Orgovánt mindenképp felelősség terheli azért, ami az anyacégben március 16. és 26. között történt. Nagy kérdés, mit ér a lefoglalt vagyon. Az ingatlanok az anyacégben több mint 40 milliárd forintot érnek, e mellé jön még a stadion, több szálloda, ezek egyenként is milliárdos tételek. Összességében hatalmas vagyonról van szó, ám az ingatlanok valószínűleg forgalomképtelenek. Ki akarna egy stadiont megvenni? Vagyis ezekből a kötvényesek követeléseit aligha lehet kifizetni. A kijelölt zárgondnok felel majd a működtetésért, az hozhat is bevételt, de az egész portfoliót egyhamar nem lehet majd eladni. A hozzáférhető mérlegek alapján a nagyobb cégekben hozzávetőleg 50 milliárd forint mozgatható és pénzzé tehető vagyon lehet - már ha a mérleg köszönő viszonyban van a valósággal. Idetartoznak a műszaki eszközök, értékpapírok, bankbetétek és egyéb pénzügyi eszközök, tartalékok. Aligha lesz pénz a kapcsolt vállalkozással szembeni követelésből vagy az ottani részesedésekből, ezek csak papíron jelenthetnek milliárdokat. Egyetlen cég van, amelynél nem tudott vagyonzárat elrendelni a rendőrség: ez a még mindig a Quaestor Zrt. tulajdonosai között szereplő liechtensteini offshore cég. Jóllehet részesedése már nem éri el a 95 százalékot, még jelentős részt képviselhet. Az átalakításások révén a Quaestor Hrurira lett a vállalatban a többségi tulajdonos, ám részesedése nem ad minősített többséget. Nem tudni, mi van a liechtensteini cégben, az látszik, hogy az anyacégben Tarsolytól és feleségétől együttesen 213 ezer szavazatelsőbbségi részvényt foglaltak le. Összesen 1,5 millió darab ilyen papír van, vagy volt a cégben. Összességében nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy a 210 milliárd forintra tehető ügyfélkövetelés tetemes része nem lesz kifizethető a Quaestor-csoport vagyonából. Az a Tarsoly Orbánnak küldött levelében álló szöveg így erősen kétségbe vonható, hogy a vállalat 300 milliárd forint értékű vagyonnal rendelkezik. Tarsoly Csaba fotó: mirkó István Magyarország i 3 Kutatás Oda a bizalom Megingott az általános pénzügyi bizalom a Bankmonitor.hu felmérése szerint. A weboldal 1100 - az átlagosnál iskolázottabb és módosabb - embert kérdezett meg a brókerbotrány hatásairól, kétharmaduk felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 85 százaléknak van megtakarítása. A válaszadók 42 százaléka azt mondta: erősen megingott a bizalma a bankokban és a pénzügyi szolgáltatókban, míg 18 százalék a brókercégekbe vetett bizalmát vesztette el, de a bankoknak hisz. Mindössze 14 százalék válaszolta azt, hogy csak a rosszul működő brókercégek mentek tönkre, a jó szolgáltatók továbbra is stabilak. És csak 26 százalék látja úgy: a befektetőknek kellett volna körültekintőbbnek lenniük abban, hová fektetik a pénzüket. Igaz, mindebből keveseknél következett azonnali cselekvés: csak 8 százalék váltott pénzügyi szolgáltatót a botrány miatt. Egyharmaduk brókercégtől bankhoz vitte a pénzét, egyötödük még a bankból is kivette. Egyre inkább felértékelődnek a külföldi bankok. A megkérdezettek 56 százaléka bízik a nagy, külföldi tulajdonú pénzintézetekben, 43 százalékuk pedig a külföldi bankokban. (Munkatársunktól)