Népszabadság, 2015. november (73. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-02 / 256. szám

21 Politika és Gazdaság Lapszél Halasztást kértek a felcsúti kisvasútra Nem sikerült az előírt határidő­re, október 31-re elkészülni a fel­csúti kisvasút építésével, ezért a Mészáros Lőrinc vezette beruhá­zó - a Felcsúti Utánpótlás Neve­léséért Alapítvány - halasztást kért az illetékes tárcától a mun­kálatok befejezésére - tudta meg az RTL Klub. A sietség fő oka, hogy a projekt 857 millió forin­tos költségéből a 600 millió fo­rint uniós támogatást csak akkor lehet elszámolni, ha a fejlesztés lezárul 2015 végéig. A csúszás okai nem ismertek, sem a pol­gármester, sem a kivitelező nem válaszolt a csatorna kérdéseire. (Hírösszefoglalónk) Együtt: kapott-e állami hitelt Vajna? Szigetvári Viktor közérdekű adatigényléssel, Szabó Szabolcs pedig írásbeli kérdéssel fordul a Külgazdasági és Külügyminisz­tériumhoz, illetve Szijjártó Péter tárcavezetőhöz, hogy kiderüljön: igazak-e a sajtóhírek, melyek szerint­ l­­y Vajna kormánybiz­tos állami kölcsönnel szerezheti meg a TV2-t. Az Együtt politiku­sai azt szeretnék elérni, az érin­tett pénzintézetek tulajdonosi jo­gait gyakorló külügyi tárca hoz­za nyilvánosságra, 2015-ben az Eximbank és a MEHIB kivel és mekkora összegben kötött, ala­pítói határozattal elrendelt köl­csönszerződéseket. (MTI) Napirendre tűzik a Századvég-ügyet Napirendre tűzi a Századvég­ügyet következő ülésén az Or­szággyűlés nemzetbiztonsági bi­zottsága - jelentette be tegnap a testület szocialista elnöke. Mol­nár Zsolt elmondta: tájékoz­tatást fognak kérni arról, hogy a Századvég munkatársai kö­zül kik, miért és milyen minő­sített dokumentumokba tekint­hettek bele. Azt a Magyar Libe­rális Párt jelentette be szomba­ton, hogy Pintér Sándor belügy­miniszter a párt írásbeli kérdé­sére azt válaszolta: „a Század­vég Politikai Iskola munkatár­sainak 2013-ig egyáltalán nem volt az állam titkainak kezelésé­hez szükséges biztonsági tanú­sítványa”. (MTI) ERŐS MONDAT Ha valaki jobbikos, annak most félnie kell. Ha a Jobbik kormányra kerül, ígérem, hogy senkinek sem kell azért félnie, mert fid­eszes. Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Magyar Nemzetben NÉPSZABADSÁG 2015. november 2., hétfő Interjú Gyurcsány Ferenc a röpiratáról, a baloldalról és a menekültügyről „Szabad használni az erőt” Menekültügyben szembemegy a többséggel, az egykulcsos adót vi­szont már nem biztos, hogy boly­gatná Gyurcsány Ferenc, akit nem­rég megjelent röpirata apropóján arról is kérdeztünk, mit tanult Or­bán Viktortól. A DK elnöke szerint a baloldal egységesül, vagy lengyel mintára eltűnik. Bita Dániel-Pető Péter Sokat tanult Orbán Viktortól? Arról sokat, hogy mit szabad és kell, illetve mit nem szabad tennie egy politikusnak. Példáil? Szabad a befolyást és az erőt használni. Nem szabad viszont úgy és arra használni, amire ő használ­ja. Nincs az a felhatalmazás, amely megengedné, hogy az ország alap­viszonyait bárki egyoldalúan alakít­sa át. Röpiratában azt írja, a baloldalon hiányzik az emberi, intellektuális és szervezeti erő. Hogyan szerezhető meg? Egyrészt úgy, hogy olyan próbál­kozásokkal, mint a röpiratom, igyek­szünk tisztázni álláspontunkat. Ak­kor is, ha vitapartnereimnek abban igaza van, hogy nem álltam elő új pa­radigmával. De sok fontos dolgot si­került tisztázni. Például hogy a bal­­oldaliság, amely sokszor gúzsba köt minket, relatív fogalom. Mindig az elérhető megoldások közül kell a legbaloldalibbat választani. Az ér­ték örök, a megoldás relatív. Figye­lembe kell venni, meddig tudok el­menni anélkül, hogy szembemenjek az ország többségével, vagy hogy fel­borítsam a költségvetési egyensúlyt. Vitáink sokszor abból származnak, hogy miközben a baloldal a jövő po­litikai mozgalmaként definiálta ma­gát, ma sok tekintetben képtelen ar­ra, hogy 20-30 évvel ezelőtti megol­dásaitól ellépjen. Belefagy saját tör­ténetébe. Ön nem fagyott bele? Mibe? A saját történetébe. A harmadikutas, liberális baloldali politika mára alig látszik Európában. A brit Munkás­párt hátat fordított a Tony Blair­­korszaknak, de sorolhatnánk az új­­baloldali mozgalmakat is. Nem tudom, melyik megoldáso­mat lehet most blairistának tekin­teni. Bár ha a blairizmus magjának azt tartjuk, hogy a baloldal nem ala­pozhat a segélyből élés kultúrájára, azt elfogadom. Ám a röpiratot nem tartom blairista szövegnek. Abban igazuk van, hogy a Sziriza, a Pode­­mos és az Öt Csillag Mozgalom ha­tása jelentős. Felhívják a figyelmet arra, hogy a baloldalnak változnia kell. Arra, hogy van olyan időszak, amikor nem minden a költségveté­si egyensúly. Ám az sem igaz, hogy semmi. Azt az utat keresem, amelyen a szociális és a gazdasági felelősség­­vállalás szinkronba hozható. Jó ide­je mondjuk, hogy ki kell erőszakolni a bérek emelését. Lassan, de érzékel­hetően, évente tolni kell felfelé a mi­nimálbért. De nem lehet megígérni azt, amit a szocialisták, akik ötven­százalékos emeléssel kecsegtetnek. Az MSZP felelőtlen? Ennél, kellő politikai bölcsesség­gel, óvatosabban fogalmaznék. Ez a javaslat nem megalapozott. Kell egy futballcsapat! A Tárki mérése szerint az MSZP 7, a DK 3 százalékon áll a teljes népesség­ben. A társadalom meghatározó ré­sze jobboldali. Jobboldalra szavaz. De ha az ér­tékkutatásokat nézzük, azt látjuk, a többség a centrumba helyezi ma­gát. A baloldal legnagyobb problé­mája az, hogy nem tudja magát kor­mányzóképes alternatívának lát­tatni. Hiányzik a hit a választókból, hogy a baloldal képes erős, fegyel­mezett kormányzásra. Ön szerin­t mi kell ahhoz, hogy el­higgyék ezt? Kell közös mondanivaló, nyelv. Kell egy viszonylag egységes politi­kai szervezet, mert ma nagyon szab­daltak vagyaink. És kell erős vezetés. Úgy látom, van arra hajlam, hogy félreértsék, amikor erről beszélek. Pedig szándékosan nem vezért, ha­nem vezetést mondok. Miért nem vezérről beszél? A jobb­oldal mögötti erőnek, amelyre kissé irigykedve, de legalábbis példaként tekint, a kizárólagos forrása Orbán Viktor. Nem így gondolom. Mára felépült egy széles, erős politikai közösség a jobboldalon, Orbán köré. Annak a közösségnek van törté­nete Magyarországról, van közös identitása. Orbán a közösség létre­hozásának kulcsfigurája, ám ami létrejött, valóságos. A baloldal prob­lémája ezért nem elsősorban frag­­mentáltsága, hanem annak elfele­­dése, hogy politikai közösségek küz­denek egymással. Ma a mérkőzést a jobboldal diktálja, megmondva, mi­lyen sportágban játsszunk. Hiába mondjuk, hogy röplabdában mér­kőzzünk meg, ha futballoznak. Vagy csinálunk egy labdarúgócsapatot, vagy alulmaradunk. Nem visszás, hogy egyesülésről be­szél, miután otthagyta az MSZP-t? A röpiratban is leírtam: az eukli­deszi geometriában két pont között a legrövidebb út az egyenes, a politiká­ban nem feltétlenül. Tényleg hisz abban, hogy lesz egysé­ges magyar baloldal? Abban hiszek, hogy vagy lesz, vagy meg fogunk szűnni, és a len­gyel baloldal sorsára jutunk. Mi­közben a bal- és a jobboldal meg­különböztetése továbbra is értel­mes, a magyar politika fő választó­­vonala a keleti önkény és a nyuga­ti polgári demokrácia hívei között húzódik. Az MSZP-vel való szakí­tásom fő elvi oka az volt, hogy azt mondtam: csináljunk a szocialista pártból a centrumra is nyitott de­mokrata pártot, míg az MSZP ak­kori és mai vezetésének az a vágya, hogy elmenjen a hagyományos bal­oldal irányába. Olyannyira, hogy azt mondják, vég­re eltűntek a pártból a liberálisok. Ez silány és hamis címkézés. Pol­gári balközép párt vagyunk, ilyen politikát képviselünk. Már megint a címkék Akkor támogatná, hogy a felső egy százalék 75 százalékos adót fizessen? Baloldaliként progresszív adó­párti vagyok. De érzékelem, hogy az egykulcsos adó belemászott az em­berek fejébe, azokéba is, akiknek nem kedvez. Az a dilemma, hogy le­­het-e szembemenni a többséggel az igazságosságra hivatkozva. Ma óva­tosabb lennék ebben, mint a tavalyi választási kampányban. Azért, mert úgy látom: a választók többségének a fejében a többkulcsos adó adóeme­lést jelent. Tehát nemcsak a gazdagok extra­­adóját nem támogatná, hanem a progresszív adózást sem? A programunkban azt fogják lát­ni februárban, hogy érzékeljük a köz­hangulat változását. Ezért vitát ja­vaslunk arról, hogy a mai egykulcsos és a progresszív adórendszer között van-e olyan megoldás, amely igazsá­gosabb helyzetet teremt, és a több­ség is el tudja fogadni. Akkor megint jobbra lép el. Te jó isten, már megint a cím­kék! Ha azt értjük baloldaliságon, hogy az igazságosság nevében meg­próbálunk hatalommal kikényszerí­teni olyan megoldásokat, amelyeket tíz éve ugyan baloldalinak tekintet­tünk, de ma a többség nem fogad­ja el, akkor a baloldal betokosodik önmaga régi igazságába, és mehet a süllyesztőbe. Irgalmatlan mondatok Menekültügyben viszont szembe­­m­egy a többséggel. Mert ott nem az élet minőségéről, hanem az élet megvédéséről van szó. Aki elért Magyarországra, már nincs életveszélyben. Mégsem hagyhatom ott a senki földjén. Az irgalom a mi kultúránk­ban egyetemes parancs, ha Jézus ta­nításának van a hívő kereszténysé­gen túlmutató érvényessége, akkor az a szeretet, a befogadás képessége. Orbán Viktor azt­ mondja: a nyuga­ti életszínvonal nem ember jog. Aki menekül, annak védelmet kell adni, mon­djuk, egy törökországi táborban, de nem jár neki a budapesti élet. Az irgalmatlanság mondatai ezek. Törökországban, Jordániában, Liba­nonban tízmillió menekült él. Irgal­­matlanság azt mondani, hogy ehhez nincs közünk, és nem beszélni arról, hogy mik a lehetőségeink. Rázzuk le magunkról a világ bajait, mint kutya a vizet? És ha mind a tízmillióan nekiindul­nak? Nem állítom, hogy nem jöhet el a pillanat, amikor azt kell mondani: nem tudunk többekről gondoskod­ni. De aki azt mondja, hogy a kapa­citásunk nulla, az olyan önző világot akar, amivel én szemben állok. Korrekt, amit mond, de közben mint­ha egyre többen vallanak Európá­ban, amit Orbán. Hogy eljött a pilla­nat, amikor azt kell mondani: állj! Ez legitim vita. Nem igaz, hogy mi mindenkit befogadnánk. Ez a li­berálisozás, kommunistázás szint­je. De a kilencvenes években volt, hogy két hónap alatt 54 ezer bos­­nyák menekült ide. Meg sem érez­tük. Közben persze kell beszélni ar­ról, hogy mi lesz a mi munkanél­küli embereinkkel, a legszegényeb­bekkel. Mit mond arra, hogy ez mégiscsak egy nemzeti közösség? Először a nyomorgó magyarokról kell gon­doskodni. Azt, hogy előbb vagyunk embe­rek, és utána magyarok. Nem lehet úgy feltenni a kérdést, hogy ha Gyur­csány egy éjszakára befogad mene­külteket, akkor miért nem szállásol el tartósan szegényeket. Ez az eleset­tek, a nyomorultak szembefordítása. És ha a társadalmi elit ehhez asszisz­tál, ideértve az újságírókat, azt mé­lyen megvetem. Szépen helyretett minket. Önzőség, háberlerizmus azt mon­dani, hogy csak legyen meg a reggeli párizsis zsemlénk, és egyébként nem érdekel minket a világ. Ha van funda­mentuma a baloldaliságnak, akkor az az emberség. Ha valamit, azt megta­nultam a XX. század történelméből, hogy a tömegek időnként rossz útra is tudnak tévedni. Örömmel gyalogol­tunk bele az első világháborúba, Adyt meg, aki szembement, lehazaárulóz­­ták. Nem hasonlítom magam Ady­­hoz, csak azt mondom: az élet nagy ügyeiben nekem nem mérce az aktu­ális tömeghangulat, ha meggyőződé­sem, hogy történelmi értelemben ne­künk van igazunk. Ha meg rövid tá­von ennek a magatartásnak szavaza­tokban mérhető politikai ára van, azt a pártommal ki fogjuk fizetni. A TELJES INTERJÚ a www.nol.hu-n olvasható A DK elnöke azt mondja, az élet nagy ügyeiben számára nem mérce az aktuális tömeghangulat fotó: teknős Miklós

Next