Népszabadság, 2015. november (73. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-02 / 256. szám
21 Politika és Gazdaság Lapszél Halasztást kértek a felcsúti kisvasútra Nem sikerült az előírt határidőre, október 31-re elkészülni a felcsúti kisvasút építésével, ezért a Mészáros Lőrinc vezette beruházó - a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány - halasztást kért az illetékes tárcától a munkálatok befejezésére - tudta meg az RTL Klub. A sietség fő oka, hogy a projekt 857 millió forintos költségéből a 600 millió forint uniós támogatást csak akkor lehet elszámolni, ha a fejlesztés lezárul 2015 végéig. A csúszás okai nem ismertek, sem a polgármester, sem a kivitelező nem válaszolt a csatorna kérdéseire. (Hírösszefoglalónk) Együtt: kapott-e állami hitelt Vajna? Szigetvári Viktor közérdekű adatigényléssel, Szabó Szabolcs pedig írásbeli kérdéssel fordul a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, illetve Szijjártó Péter tárcavezetőhöz, hogy kiderüljön: igazak-e a sajtóhírek, melyek szerint ly Vajna kormánybiztos állami kölcsönnel szerezheti meg a TV2-t. Az Együtt politikusai azt szeretnék elérni, az érintett pénzintézetek tulajdonosi jogait gyakorló külügyi tárca hozza nyilvánosságra, 2015-ben az Eximbank és a MEHIB kivel és mekkora összegben kötött, alapítói határozattal elrendelt kölcsönszerződéseket. (MTI) Napirendre tűzik a Századvég-ügyet Napirendre tűzi a Századvégügyet következő ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága - jelentette be tegnap a testület szocialista elnöke. Molnár Zsolt elmondta: tájékoztatást fognak kérni arról, hogy a Századvég munkatársai közül kik, miért és milyen minősített dokumentumokba tekinthettek bele. Azt a Magyar Liberális Párt jelentette be szombaton, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a párt írásbeli kérdésére azt válaszolta: „a Századvég Politikai Iskola munkatársainak 2013-ig egyáltalán nem volt az állam titkainak kezeléséhez szükséges biztonsági tanúsítványa”. (MTI) ERŐS MONDAT Ha valaki jobbikos, annak most félnie kell. Ha a Jobbik kormányra kerül, ígérem, hogy senkinek sem kell azért félnie, mert fideszes. Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Magyar Nemzetben NÉPSZABADSÁG 2015. november 2., hétfő Interjú Gyurcsány Ferenc a röpiratáról, a baloldalról és a menekültügyről „Szabad használni az erőt” Menekültügyben szembemegy a többséggel, az egykulcsos adót viszont már nem biztos, hogy bolygatná Gyurcsány Ferenc, akit nemrég megjelent röpirata apropóján arról is kérdeztünk, mit tanult Orbán Viktortól. A DK elnöke szerint a baloldal egységesül, vagy lengyel mintára eltűnik. Bita Dániel-Pető Péter Sokat tanult Orbán Viktortól? Arról sokat, hogy mit szabad és kell, illetve mit nem szabad tennie egy politikusnak. Példáil? Szabad a befolyást és az erőt használni. Nem szabad viszont úgy és arra használni, amire ő használja. Nincs az a felhatalmazás, amely megengedné, hogy az ország alapviszonyait bárki egyoldalúan alakítsa át. Röpiratában azt írja, a baloldalon hiányzik az emberi, intellektuális és szervezeti erő. Hogyan szerezhető meg? Egyrészt úgy, hogy olyan próbálkozásokkal, mint a röpiratom, igyekszünk tisztázni álláspontunkat. Akkor is, ha vitapartnereimnek abban igaza van, hogy nem álltam elő új paradigmával. De sok fontos dolgot sikerült tisztázni. Például hogy a baloldaliság, amely sokszor gúzsba köt minket, relatív fogalom. Mindig az elérhető megoldások közül kell a legbaloldalibbat választani. Az érték örök, a megoldás relatív. Figyelembe kell venni, meddig tudok elmenni anélkül, hogy szembemenjek az ország többségével, vagy hogy felborítsam a költségvetési egyensúlyt. Vitáink sokszor abból származnak, hogy miközben a baloldal a jövő politikai mozgalmaként definiálta magát, ma sok tekintetben képtelen arra, hogy 20-30 évvel ezelőtti megoldásaitól ellépjen. Belefagy saját történetébe. Ön nem fagyott bele? Mibe? A saját történetébe. A harmadikutas, liberális baloldali politika mára alig látszik Európában. A brit Munkáspárt hátat fordított a Tony Blairkorszaknak, de sorolhatnánk az újbaloldali mozgalmakat is. Nem tudom, melyik megoldásomat lehet most blairistának tekinteni. Bár ha a blairizmus magjának azt tartjuk, hogy a baloldal nem alapozhat a segélyből élés kultúrájára, azt elfogadom. Ám a röpiratot nem tartom blairista szövegnek. Abban igazuk van, hogy a Sziriza, a Podemos és az Öt Csillag Mozgalom hatása jelentős. Felhívják a figyelmet arra, hogy a baloldalnak változnia kell. Arra, hogy van olyan időszak, amikor nem minden a költségvetési egyensúly. Ám az sem igaz, hogy semmi. Azt az utat keresem, amelyen a szociális és a gazdasági felelősségvállalás szinkronba hozható. Jó ideje mondjuk, hogy ki kell erőszakolni a bérek emelését. Lassan, de érzékelhetően, évente tolni kell felfelé a minimálbért. De nem lehet megígérni azt, amit a szocialisták, akik ötvenszázalékos emeléssel kecsegtetnek. Az MSZP felelőtlen? Ennél, kellő politikai bölcsességgel, óvatosabban fogalmaznék. Ez a javaslat nem megalapozott. Kell egy futballcsapat! A Tárki mérése szerint az MSZP 7, a DK 3 százalékon áll a teljes népességben. A társadalom meghatározó része jobboldali. Jobboldalra szavaz. De ha az értékkutatásokat nézzük, azt látjuk, a többség a centrumba helyezi magát. A baloldal legnagyobb problémája az, hogy nem tudja magát kormányzóképes alternatívának láttatni. Hiányzik a hit a választókból, hogy a baloldal képes erős, fegyelmezett kormányzásra. Ön szerint mi kell ahhoz, hogy elhiggyék ezt? Kell közös mondanivaló, nyelv. Kell egy viszonylag egységes politikai szervezet, mert ma nagyon szabdaltak vagyaink. És kell erős vezetés. Úgy látom, van arra hajlam, hogy félreértsék, amikor erről beszélek. Pedig szándékosan nem vezért, hanem vezetést mondok. Miért nem vezérről beszél? A jobboldal mögötti erőnek, amelyre kissé irigykedve, de legalábbis példaként tekint, a kizárólagos forrása Orbán Viktor. Nem így gondolom. Mára felépült egy széles, erős politikai közösség a jobboldalon, Orbán köré. Annak a közösségnek van története Magyarországról, van közös identitása. Orbán a közösség létrehozásának kulcsfigurája, ám ami létrejött, valóságos. A baloldal problémája ezért nem elsősorban fragmentáltsága, hanem annak elfeledése, hogy politikai közösségek küzdenek egymással. Ma a mérkőzést a jobboldal diktálja, megmondva, milyen sportágban játsszunk. Hiába mondjuk, hogy röplabdában mérkőzzünk meg, ha futballoznak. Vagy csinálunk egy labdarúgócsapatot, vagy alulmaradunk. Nem visszás, hogy egyesülésről beszél, miután otthagyta az MSZP-t? A röpiratban is leírtam: az euklideszi geometriában két pont között a legrövidebb út az egyenes, a politikában nem feltétlenül. Tényleg hisz abban, hogy lesz egységes magyar baloldal? Abban hiszek, hogy vagy lesz, vagy meg fogunk szűnni, és a lengyel baloldal sorsára jutunk. Miközben a bal- és a jobboldal megkülönböztetése továbbra is értelmes, a magyar politika fő választóvonala a keleti önkény és a nyugati polgári demokrácia hívei között húzódik. Az MSZP-vel való szakításom fő elvi oka az volt, hogy azt mondtam: csináljunk a szocialista pártból a centrumra is nyitott demokrata pártot, míg az MSZP akkori és mai vezetésének az a vágya, hogy elmenjen a hagyományos baloldal irányába. Olyannyira, hogy azt mondják, végre eltűntek a pártból a liberálisok. Ez silány és hamis címkézés. Polgári balközép párt vagyunk, ilyen politikát képviselünk. Már megint a címkék Akkor támogatná, hogy a felső egy százalék 75 százalékos adót fizessen? Baloldaliként progresszív adópárti vagyok. De érzékelem, hogy az egykulcsos adó belemászott az emberek fejébe, azokéba is, akiknek nem kedvez. Az a dilemma, hogy lehet-e szembemenni a többséggel az igazságosságra hivatkozva. Ma óvatosabb lennék ebben, mint a tavalyi választási kampányban. Azért, mert úgy látom: a választók többségének a fejében a többkulcsos adó adóemelést jelent. Tehát nemcsak a gazdagok extraadóját nem támogatná, hanem a progresszív adózást sem? A programunkban azt fogják látni februárban, hogy érzékeljük a közhangulat változását. Ezért vitát javaslunk arról, hogy a mai egykulcsos és a progresszív adórendszer között van-e olyan megoldás, amely igazságosabb helyzetet teremt, és a többség is el tudja fogadni. Akkor megint jobbra lép el. Te jó isten, már megint a címkék! Ha azt értjük baloldaliságon, hogy az igazságosság nevében megpróbálunk hatalommal kikényszeríteni olyan megoldásokat, amelyeket tíz éve ugyan baloldalinak tekintettünk, de ma a többség nem fogadja el, akkor a baloldal betokosodik önmaga régi igazságába, és mehet a süllyesztőbe. Irgalmatlan mondatok Menekültügyben viszont szembemegy a többséggel. Mert ott nem az élet minőségéről, hanem az élet megvédéséről van szó. Aki elért Magyarországra, már nincs életveszélyben. Mégsem hagyhatom ott a senki földjén. Az irgalom a mi kultúránkban egyetemes parancs, ha Jézus tanításának van a hívő kereszténységen túlmutató érvényessége, akkor az a szeretet, a befogadás képessége. Orbán Viktor azt mondja: a nyugati életszínvonal nem ember jog. Aki menekül, annak védelmet kell adni, mondjuk, egy törökországi táborban, de nem jár neki a budapesti élet. Az irgalmatlanság mondatai ezek. Törökországban, Jordániában, Libanonban tízmillió menekült él. Irgalmatlanság azt mondani, hogy ehhez nincs közünk, és nem beszélni arról, hogy mik a lehetőségeink. Rázzuk le magunkról a világ bajait, mint kutya a vizet? És ha mind a tízmillióan nekiindulnak? Nem állítom, hogy nem jöhet el a pillanat, amikor azt kell mondani: nem tudunk többekről gondoskodni. De aki azt mondja, hogy a kapacitásunk nulla, az olyan önző világot akar, amivel én szemben állok. Korrekt, amit mond, de közben mintha egyre többen vallanak Európában, amit Orbán. Hogy eljött a pillanat, amikor azt kell mondani: állj! Ez legitim vita. Nem igaz, hogy mi mindenkit befogadnánk. Ez a liberálisozás, kommunistázás szintje. De a kilencvenes években volt, hogy két hónap alatt 54 ezer bosnyák menekült ide. Meg sem éreztük. Közben persze kell beszélni arról, hogy mi lesz a mi munkanélküli embereinkkel, a legszegényebbekkel. Mit mond arra, hogy ez mégiscsak egy nemzeti közösség? Először a nyomorgó magyarokról kell gondoskodni. Azt, hogy előbb vagyunk emberek, és utána magyarok. Nem lehet úgy feltenni a kérdést, hogy ha Gyurcsány egy éjszakára befogad menekülteket, akkor miért nem szállásol el tartósan szegényeket. Ez az elesettek, a nyomorultak szembefordítása. És ha a társadalmi elit ehhez asszisztál, ideértve az újságírókat, azt mélyen megvetem. Szépen helyretett minket. Önzőség, háberlerizmus azt mondani, hogy csak legyen meg a reggeli párizsis zsemlénk, és egyébként nem érdekel minket a világ. Ha van fundamentuma a baloldaliságnak, akkor az az emberség. Ha valamit, azt megtanultam a XX. század történelméből, hogy a tömegek időnként rossz útra is tudnak tévedni. Örömmel gyalogoltunk bele az első világháborúba, Adyt meg, aki szembement, lehazaárulózták. Nem hasonlítom magam Adyhoz, csak azt mondom: az élet nagy ügyeiben nekem nem mérce az aktuális tömeghangulat, ha meggyőződésem, hogy történelmi értelemben nekünk van igazunk. Ha meg rövid távon ennek a magatartásnak szavazatokban mérhető politikai ára van, azt a pártommal ki fogjuk fizetni. A TELJES INTERJÚ a www.nol.hu-n olvasható A DK elnöke azt mondja, az élet nagy ügyeiben számára nem mérce az aktuális tömeghangulat fotó: teknős Miklós