Népszabadság, 2015. november (73. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-02 / 256. szám
2015. november 2., hétfő • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Menekültek Százával várnak sorsukra a kiutasítottak - Rejtély számukra, mikor hagyhatják el Magyarországot Mind itt ragadnak a kitoloncoltak • Folytatás az 1. oldalról Különösen a szírek azonosíthatók be könnyen. Az idegenrendészeti hatóságoknak megvan ehhez a módszerük. Mennyire ismeri azt a várost, nevezetes épületeit, útjait, iskoláit, amelyről azt mondja: onnan érkezett. A származás elég jól tisztázható. A nevek körül van probléma - az is inkább elírásból, az idegen hangzású nevek magyar kiejtésének bizonytalanságából fakad. A bíróság eddig minden esetben bűnösnek találta és kiutasította a vádlottakat. Ezért hiába dolgoznak bármilyen lelkiismeretesen a kirendelt védők, akiket rendszerint megérint a vádlottak sorsának megismerése. Mindössze néhány fellebbezés volt, de a másodfok ott is helybenhagyta a kiutasítást. Az ítélet után az érintettek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal idegenrendészeti osztályára kerülnek. A kiutasítást fel kell függeszteni, amíg Szerbia minden egyes személy esetében nem válaszol. A napokban kezdtek érkezni a tömeges elutasító válaszok. A következő lépés, hogy a BÁH megvizsgálja a származási országot. Afganisztán, Irak, Szíria esetében szinte biztos, hogy a származási országba sem lehet visszatoloncolni az elítélteket. Ezért a családoknak kötelező tartózkodási helyet jelölnek ki, az egyedülálló férfiak pedig Nagyfán, Vácon és más helyeken idegenrendészeti őrzött szállásokra kerülnek. A legnagyobb gondjuk, hogy ezek az intézmények nincsenek felkészülve arra, hogy biztosítsák a családtagokkal való kapcsolattartást. A legtöbb családnak élnek már rokonai valamelyik uniós országban, vagy elszakadtak a szűkebb-tágabb családjuktól, és szeretnének velük kapcsolatot tartani. Az internet és a mobiltelefon használata megkönnyíti ezt és nyugtatja őket. Kérdésemre, hogy megismétlődhet-e a nagyfai zendülés, Kovács Tímea azt mondta: ezeknek az embereknek a legnagyobb problémájuk a bizonytalanság. Megértették, hogy kiutasították őket Magyarországról - de nem értik, hogy akkor miért nem hagyhatják el az országot. A szabadságuk korlátozását nem az akadozó végrehajtási eljárásnak, hanem büntetésnek fogják fel. Tény és való: senki sem tudja megmondani nekik, meddig kell a kötelező tartózkodási helyen maradniuk, és hová mehetnek onnan tovább. Ha nem történik semmi, sem Szerbia nem fogadja be őket, sem a származási országukba nem tudnak visszatérni, akkor befogadottként Magyarországon maradnak kijelölt kötelező tartózkodási helyen, de nyitott táborban. Futószalagon születnek az elmarasztaló ítéletek fotó: Reviczky zsolt Berlin Az SDP akasztotta meg Merkel és Seehofer intézkedésterveit Unióban a német jobboldal Szombaton 9313 menekült érkezett Németországba a szövetségi rendőrség adatai alapján. Vagyis semmilyen változás nem állt be, holott Horst Seehofer bajor miniszterelnök a hét elején épp ezt követelte a berlini kormánytól. Az ultimátum szerint a CSU pártelnöke elvárta, hogy a menedékjogot kérelmezők számának csökkentésére Angela Merkel kancellár intézkedéscsomagot vezessen be. Annyit elért, hogy a konzervatív testvérpártok, vagyis Merkel CDU-ja és a bajor CSU összehangolta és írásba foglalta tervezett válaszlépéseit. Vasárnap a két politikus találkozott Sigmar Gabriel szociáldemokrata alkancellárral is, ám ez a megbeszélés a várakozásokkal ellentétben mindössze két óráig tartott, majd csütörtökre halasztották a folytatást - aznap a szövetségi kormány tárgyalóasztalhoz ül a 16 tartomány kormányfőivel. Steffen Seibert kormányszóvivő megfogalmazása szerint a megbeszélésen kiderült, hogy számos tartalmi kérdésben hasonló állásponton van a három politikus, ám van még „néhány tisztázásra váró nyitott pont”. Az uniópártok tranzitzónák bevezetését tartanák jó megoldásnak, ahol különválasztanák a menedékstátusban joggal reménykedőket az arra esélytelenektől. Utóbbiakat azonnal kiutasítanák az országból. Gabriel a hét végén nyilvánosan is a szabad mozgást akadályozó megoldás ellen emelte fel szavát. A szociáldemokrata pártelnök decentralizált beutazási pontokat hozna létre. Vasárnap estére kiderült, Merkelék ragaszkodnak a határra tervezett tranzitzónákhoz, amelyek szerintük összeegyeztethetők a német joggal, hiszen a repülőtéren most is vannak ellenőrzésekre használt elkülönített területek. Felvetették, hogy Afganisztán békésnek nevezhető részeiről ne fogadjanak be menekültet, és bizonyos esetekben két évre fel lehessen függeszteni a családegyesítés intézményét. Vasárnap a német kormány cáfolta, hogy az egy héttel korábbi menekültügyi minicsúcson Merkel azt mondta volna, hogy országa idén egymillió migráns érkezésével számol. Berlinben továbbra is állítják: az év végéig Németországot elérő menekültek számát 800 ezerre becsülik. Tagadták azt is, hogy a kancellár a zárt tanácskozáson ultimátumot adott volna a többi kormányfőnek. (G. M.) Soros György visszaszólt a magyar miniszterelnöknek „A mi elképzeléseink és az, ami a tetteinkben megnyilvánul, hozzájárul az európai értékek védelméhez, míg a magyar miniszterelnök terve aláássa a legfontosabb közös európai értékeket” - olvasható Soros György (képünkön) közleményében. Az amerikai üzletember Orbán Viktor támogatnak, ami gyengíti a nemzeti államokat, és támogatnak mindent, ami megváltoztathatja az európai életformát”. Soros válaszában kifejti: „Az általam létrehozott alapítványhoz hasonlóan Orbán Viktor is hat pontból álló tervet készített a menekültválság kezelésére. Míg Orbán célja a menekültektől megvédeni a nemzeti határokat, a mi célunk megvédeni azokat, akik menekülésre kényszerültek.” (Munkatársunktól) Politika és Gazdaság i 3 Egyre több amatőr fotó készül a magyar-horvát határ mentén felhúzott kerítésbe gabalyodva halálukat lelő állatokról. Horváth Zoltán, a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa a Sonline.hu-nak elmondta: bármilyen építmény, amely megváltoztatja az adott élőhely körülményeit, kárt okoz az állatvilágban. A határzár viszont jóval kártékonyabb, mint például egy villanypásztor. Az állatok valószínűleg megpróbálják átugrani az akadályt, ami nem sikerül nekik. forrás: sonline.hu Diákvízum Ahmad túl gyengén érettségizett Fekete Gy. Attila Faroogi Hudasski Ahmad pakisztáni állampolgár idén jelentkezett a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola kereskedelmi és marketingképzésére. Diákvízum-kérelmét szeptember 29-én továbbította Magyarország iszlámábádi képviselete a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH), amit a szervezet elutasított (dátum nincs a határozaton). Faroogi Hudasski Ahmad a BÁH ügyintézője és felettesei szerint a 2014 októberében kiállított iskolai végbizonyítványa szerint „kifejezetten gyenge eredményekkel érettségizett, különösen azokból a tárgyakból, amelyek az üzleti tanulmányok alapját képezik”. A hivatal a határozatában azt írta, a fentiek alapján nem látja „sem a kérelmező szándékának komolyságát, sem a továbbtanulás sikerének lehetőségét”. Maga a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola sem tartja Faroogi Hudasski Ahmadot maradéktalanul felkészültnek a főiskolai tanulmányok megkezdésére, ezért előírtak számára egy egyéves előkészítő kurzust. Ha azon megfelel, megkezdheti a tanulmányait, ha nem, csomagolhat. Az erről szóló igazolást írta felül a diákvízum elutasításával a BÁH. A főiskolák-egyetemek egy része lényegében bárkit felvesz, ha fizet a hallgató. Az oktatáspiaci versenytársaink is így csinálják. Mi olcsóbban oktatunk, mint például az olaszok vagy az észtek, így többen is jönnének hozzánk, ha a vízumpolitika nem állítana megkerülhetetlen akadályokat egyes (szegényebb) országok jelentkezői elé. Akad olyan felsőoktatási intézmény, ahol a nem uniós országokból származó jelentkezőknek az ötöde nem kezdheti meg a tanulmányait vízumproblémák miatt. A diákvízum-kiadás szabályozása az uniós keretek között nemzeti hatáskörbe tartozik. A külföldi diákokat európai felsőoktatási intézményekbe közvetítő ügynökök szerint a két nagy versenytárs, a drágább egyetemeket működtető Olaszország és a piacon feltörekvő Észtország is könnyebben megadja a tartózkodási engedélyt a diákoknak, mint mi. Faroogi Hudasski Ahmad egyébként nemcsak azért nem kaphatott diákvízumot, mert a BAH túl gyengének ítélte a főiskolai tanulásra, hanem a hivatal nem látta bizonyítottnak a magyarországi tartózkodásának fedezetét sem. Faroogi Hudasski Ahmadnak nincs bankszámlája, sem jövedelme. A szüleit sem veti fel a pénz. Másrészt azonban a fiú nagybátyja, Sultan Ahmed biztosítani tudja a tanulmányaihoz szükséges pénzt. Erről be is csatolták a nagybácsi igazolását, és a pénzintézetét is, ahol a bőkezű rokon négymillió forintnak megfelelő összegű pakisztáni rúpiát helyezett letétbe unokaöccse számára. Csakhogy a magyar jog szerint ez semmit nem ér. A hazai szabályozás szerint kizárólag családtagok fizethetik a harmadik országbeli kérelmező tandíját, márpedig a hazai törvények értelmében a nagybácsi nem számít családtagnak. Nyilván van magyarázat a jogalkotó óvatosságára. Terrorfenyegetettségtől terhes időkben például nem árt tudni, hogy kinek a pénzén tanul nálunk egy pakisztáni fiatal. Nem véletlenül írja elő a jogszabály, hogy a családtagok is csak törvényesen megszerzett jövedelmükből fizethetik a tandíjat. Kérdés: miként ellenőrzik a magyar hatóságok, hogy az itt tanuló, több mint húszezer külföldi hallgató tandíját törvényes forrásból fizették-e be? A BAH szóvivője pénteken érdeklődésünkre csak annyit közölt, hogy a hivatal folyamatban lévő ügyekben nem nyilatkozik. Egyes szakértők szerint bizonyos országok mintha feketelistán lennének a BAH-nál. Úgy vélik, a hatóság gyakorlata egy irányba mutat: nem rajonganak a szegény, rossz közbiztonságú és a terrorizmussal összefüggésben a hírekben gyakran szereplő országok diákjai iránt.