Népszabadság, 2016. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-01 / 26. szám

2016. február 1., hétfő • www.nol.hu ß ß NEPSZABADSAG Politika és Gazdaság i 3 Eucharisztikus kongresszus Erdő Péter bíborosnak nagy szerepe lehet a Szentszék választásában Budapestre jön a katolikus világ A Szentszék jelölte ki Budapestet a 2020-as eucharisztikus világ­­kongresszus helyszínéül. A ma­gyar főváros 1938 után másod­szor lesz házigazdája a katolikus egyház életében kiemelkedő je­lentőségű, tömegeket vonzó ese­ménynek. Czene Gábor A Szentszék jelölte ki Budapestet a 2020-as eucharisztikus világ­­kongresszus helyszínéül - tudta meg a Népszabadság. A helyszínt videoüzenetben jelentette be Fe­renc pápa a Fülöp-szigeteken tar­tott mostani világkongresszuson. A keresztény tanítás szerint az eucharisztia (katolikus szóhasz­nálatban: oltáriszentség) Jézus Krisztus jelenléte a kenyér és a bor fizikai valóságában­­ definiál­ta a fogalmat kérdésünkre Máté- Tóth András teológus, valláskuta­tó (kis képünkön). Az első nemzet­közi eucharisztikus kongresszust a XIX. század végén a „szociális pá­pának” nevezett XIII. Leó kezde­ményezésére hívták össze. Kezdet­ben évente, majd négyévente ren­dezték meg. A kongresszus az egy­ház egyik válasza a modern világ kihívásaira. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom­­budapesti érsek ve­zetésével tíztagú kül­döttség utazott a Fü­­löp-szigetekre, a de­legáció tagja volt Sol­tész Miklós, az egyhá­zi kapcsolatokért fele­lős államtitkár is. Tóth János Csaba, az esz­­tergom-budapesti fő­egyházmegye sajtóre­ferense közreműködésével kérdé­seink eljutottak a Fülöp-szigete­ken tartózkodó magyar küldött­séghez. így derült ki az is, hogy nem volt pályáztatás, habár hát­téregyeztetések bizonyára folytak a helyszín kiválasztá­sa előtt. Bár nem zárható ki, automatikusnak sem­miképpen sem tekint­hető a pápa részvé­tele a világkongres­­­szuson - hangsúlyoz­ta a sajtóreferens. Fe­renc pápa például ta­valy ilyenkor ellátoga­tott a Fülöp-szigetek­­re, de a világkongres­­szuson személyesen már nem volt jelen. Az egyházfőt általában pá­pai legátus (megbízott) képviseli a rendezvényen. Annak esélyeit, hogy 2020-ban a pápa Magyarországra jön-e, je­lenleg nehéz megítélni. A magyar katolikus egyház a Szent Márton­­év alkalmából 2016-ra meghívta Ferenc pápát, aki - Veres András, a püspöki kar elnöke korábbi tájé­koztatása szerint - tavaly év végéig ígért választ. Ha elfogadta volna a meghívást, arról minden bizon­­nyal már értesültünk volna. Az el­maradt látogatás azonban növe­li az esélyeit annak, hogy egyfaj­ta kárpótlásként 2020-ban a pá­pa eljön Magyarországra - Máté-Tóth András legalábbis így véle­kedik. Kérdés az is, hogy miért Buda­pestre esett a választás. Erdő Péter a közelmúltban meghatározó sze­repet játszott a vatikáni család­ügyi szinóduson, a bíborosnak ko­moly szerepe lehet abban is, hogy Magyarországon rendezik a világ­­kongresszust. Máté-Tóth András egyenesen úgy fogalmazott, hogy szerinte elsősorban Erdő Péternek köszönhető a helyszínválasztás. Mindegyik világkongresszus­nak van egy aktuális vezértémá­ja - folytatta Máté-Tóth. Ha még 2020-ban is Ferenc lesz a pápa, akkor arra számít, hogy a buda­pesti rendezvényen az eucharisz­tia a „globális igazságtalanságok­kal szemben Isten mindenre ki­terjedő szeretetének szimbóluma­ként” jelenik meg. A világkongresszus csakugyan rangos, tömegeket megmozgató esemény. A Dublinban tartott öt­venedik kongresszuson például 50 ezer küldött regisztráltatta magát. 1938-ban, a budapesti találko­zót lezáró szentmisén félmillióan vettek részt a Hősök terén. A pá­pai legátus akkor Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa volt. A püspöki kar mostani közleménye érdekességként említi, hogy az 1938-as budapesti kongresszust előzőleg ugyancsak a Fülöp-szige­teken jelentették be. Az eucharisztikus kongresszus résztvevői 1938-ban a Hősök terén. Megint jönnek forrás: fortepan Négy évig tart a felkészülés Erdő Péter bíboros véleménye szerint a Magyar Katolikus Egy­ház számára óriási jelentősége van annak, hogy 2020-ban Buda­pesten rendezik meg az ötvenket­­tedik eucharisztikus világkong­resszust. Az esztergom-budapesti érsek az M1 hírcsatornának tele­fonon nyilatkozva azt hangsú­lyozta, hogy a kongresszus való­jában „bemutatkozás a világ előtt, és nemcsak a világegyház, hanem a civil világ előtt is”. El­mondta továbbá, hogy a négy­éves felkészülési időszak során először meghatározzák a rendez­vény pontos témáját, ezután teológiai bizottságot alakítanak, és vallásos, felkészülő összejöve­teleket szerveznek majd. (Hírös­­­szefoglalónk) Államigazgatás Százezer tisztviselőből nem lehet százötvenezret leépíteni, a teljes közszféra félhet Ha nincs menekült, jó lesz a bürokrata is Lencsés Károly Bár bürokráciacsökkentést emle­get, inkább a teljes közszféra fű­nyíróelvű karcsúsítása lehet a kor­mányzat célja. Legalábbis ha hihe­tünk Csepreghy Nándornak, a Mi­niszterelnökség államtitkárának, aki a minap azt nyilatkozta: a cik­lus végéig akár 100-150 ezerrel is csökkenhet az államigazgatásban dolgozók száma. Bürokratának ugyanis nagyjá­ból 110 ezer ember nevezhető, en­­­nyi közszolga dolgozik közvetlenül az állam-, illetve az önkormány­zati igazgatásban - állítja Katona Tamás, az MSZP szakpolitikusa, a statisztikai hivatal korábbi elnöke. Ráadásul ez utóbbi 35 ezres kör­re a kormánynak nincs is közvet­len befolyása. Az egész közszférá­ban viszont már 700 ezren dolgoz­nak. A többi között a pedagógusok és az egészségügyiek - csak ők jóval több mint háromszázezren vannak -, a szociális, a kulturális és közmű­velődési területen foglalkoztatottak meg a majdnem százezernyi hivatá­sos állományú: rendőrök, katonák, tűzoltók, fegyőrök, titkosszolgák. Ha a kormányban komolyan gondolják, hogy valóban százez­res nagyságrendben lehet leépítést végrehajtani, meg kellene monda­ni, hol látnak ennyi felesleges em­bert - jelentette ki Katona. - Ak­kor árulják el végre, hogy mit akar­nak bezárni: iskolákat, kórházakat, tűzoltóságokat? Mert azokban a háttérintézményekben, amelyeket megszüntetésre vagy beolvadásra ítéltek, csak ötvenezren dolgoznak. Szerinte különben azok na­gyobb részét sem lehet felszámol­ni. Továbbra is szükség lesz példá­ul az egészség- és nyugdíjbiztosí­tóra, a népesség-nyilvántartásra, a bevándorlási hivatalra, az igazság­ügyi szakértői intézetekre, a közle­kedési hatóságra vagy a meteoroló­giai szolgálatra, így a cél csak a ha­tósági feladatokat ellátó közhiva­talok viszonylagos önállóságának megszüntetése lehet, magyarán a központosítás. - A kormány mindent összekever mindennel, ahogyan azt a pillanat­nyi érdeke kívánja - kommentál­ta a bürokráciacsökkentésről szó­ló híreket Földiák András, a köz­szféra érdekképviseleteit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) vezetője. Úgy lát­ja, bedobtak egy értelmezhetetlen fogalmat, miközben annak tény­leges tartalmát senki nem ismeri. Sikerült addig eljutni - mondta -, hogy sokan már a kétségkívül je­lentős állami támogatással műkö­dő MÁV vasutas dolgozóiban is le­építendő bürokratát látnak, hiszen nem kis részben a költségvetésből származik a fizetésük. Földiák felhívta ugyanakkor a fi­gyelmet arra, hogy nemzetközi ös­­­szehasonlításban egyáltalán nem tekinthető eltúlzottnak a költség­­vetési szférában foglalkoztatot­tak aránya. Ha a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók vagy a rendőrök számát a népességszám­hoz viszonyítják, az európai közép­mezőnyben állunk. Kétségkívül kedvezőtlenebb a helyzet, ha a vi­szonyítási alap a foglalkoztatottak száma, de a SZEF-elnök szerint er­re hivatkozva kockázatos leépítés­be kezdeni, mert az a közszolgálta­tások színvonalának gyors romlá­sához vezethet. A szakszervezetek sem tart­ják elképzelhetetlennek, hogy sok mindent hatékonyabban lehetne csinálni, s indokolt lehet akár a lét­számcsökkentés is. Ehhez azonban Földiák szerint az egyes szakterü­leteket alaposan át kellene világíta­ni. Most viszont nem folyik érdemi párbeszéd, hanem inkább új ellen­ségképet kreál a kormány az elnök szerint: ha már nincs menekült, jó lesz a bürokrata is. Kormányablak. A kabinet sokakat kihajítana fotó: Lehoczky Péter Alkotmány Veszélyes játék Hírösszefoglalónk A kormány az ellenzéki bírálatok ellenére nem változtat az alaptör­vény módosítását célzó javaslatán - közölte Tuzson Bence kormányza­ti kommunikációs államtitkár. Az­zal érvelt, hogy messze vannak egy­mástól az álláspontok, ezért a kabi­net inkább nem is egyeztet tovább az ellenzékkel, hanem benyújtja a terrorveszélyhelyzetben az alapjo­gok korlátozását engedélyező in­dítványt, mondván, annak megfe­lelő vitafóruma az Országgyűlés. Mindez csak igazolja azt a felté­telezést, hogy a kormánynak nem célja a megegyezés, és vele a kivéte­les helyzetben annál is kivételesebb megoldásokat - így például a hatá­rok lezárását, kijárási tilalom beve­zetését, az internet és a média kor­látozását, a külföldiekkel való kap­csolattartás tiltását - lehetővé té­vő szabálygyűjtemény elfogadása. Csak folytatni akarja kommuniká­ciós kampányát, amely szerint az ellenzéki pártok miatt nem lehet megvédeni az országot veszély ese­tén. Az MSZP szerint a Fidesz az em­berek biztonságával játszik, nem a terrorizmus ellen kíván érdemi megoldást adni, csak újabb ízlés­telen politikai játszmát indított - vélte Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Szerinte a Fidesz szándékosan olyan javaslatot tett le az asztalra, amelyet egyetlen ellenzéki erő sem támogat. A kor­mánypárt célja így csak az ellenzék lejáratása lehet amellett, hogy féle­lemben tartsa, megossza és tovább hergelje az embereket. Hasonló szellemben nyilatko­zott Mirkóczki Ádám, a Jobbik po­litikusa is, aki szerint a Fidesz félre­vezette a közvéleményt, mert a va­lódi célja az, hogy az Országgyűlés elutasítsa a kétharmados többséget igénylő alaptörvény-módosítást. Ez azonban nem ilyen egysze­rű. A kormánypártoknak ugyanis csak két szavazat hiányzik a minő­sített többséghez, és a közelmúlt­ban több szavazás is azt bizonyítot­ta, hogy nem lehetetlen azt megsze­rezni. Nem kétharmados voksolás volt ugyan, de a baloldali összefogás lis­táján mandátumot szerző, függet­len Kónya Péter például támogat­ta azt, hogy a kormány forduljon az Európai Unió bíróságához, és kezdeményezze a menekültek kvó­ták alapján való szétosztásáról szó­ló uniós jogszabály megsemmisíté­sét. A szintén független Kész Zol­tán pedig azzal magyarázta tartóz­kodását, hogy nem szeretne részese lenni a Fidesz színjátékának.

Next