Népszabadság, 2016. február (74. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-01 / 26. szám
2016. február 1., hétfő • www.nol.hu ß ß NEPSZABADSAG Politika és Gazdaság i 3 Eucharisztikus kongresszus Erdő Péter bíborosnak nagy szerepe lehet a Szentszék választásában Budapestre jön a katolikus világ A Szentszék jelölte ki Budapestet a 2020-as eucharisztikus világkongresszus helyszínéül. A magyar főváros 1938 után másodszor lesz házigazdája a katolikus egyház életében kiemelkedő jelentőségű, tömegeket vonzó eseménynek. Czene Gábor A Szentszék jelölte ki Budapestet a 2020-as eucharisztikus világkongresszus helyszínéül - tudta meg a Népszabadság. A helyszínt videoüzenetben jelentette be Ferenc pápa a Fülöp-szigeteken tartott mostani világkongresszuson. A keresztény tanítás szerint az eucharisztia (katolikus szóhasználatban: oltáriszentség) Jézus Krisztus jelenléte a kenyér és a bor fizikai valóságában definiálta a fogalmat kérdésünkre Máté- Tóth András teológus, valláskutató (kis képünkön). Az első nemzetközi eucharisztikus kongresszust a XIX. század végén a „szociális pápának” nevezett XIII. Leó kezdeményezésére hívták össze. Kezdetben évente, majd négyévente rendezték meg. A kongresszus az egyház egyik válasza a modern világ kihívásaira. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergombudapesti érsek vezetésével tíztagú küldöttség utazott a Fülöp-szigetekre, a delegáció tagja volt Soltész Miklós, az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár is. Tóth János Csaba, az esztergom-budapesti főegyházmegye sajtóreferense közreműködésével kérdéseink eljutottak a Fülöp-szigeteken tartózkodó magyar küldöttséghez. így derült ki az is, hogy nem volt pályáztatás, habár háttéregyeztetések bizonyára folytak a helyszín kiválasztása előtt. Bár nem zárható ki, automatikusnak semmiképpen sem tekinthető a pápa részvétele a világkongresszuson - hangsúlyozta a sajtóreferens. Ferenc pápa például tavaly ilyenkor ellátogatott a Fülöp-szigetekre, de a világkongresszuson személyesen már nem volt jelen. Az egyházfőt általában pápai legátus (megbízott) képviseli a rendezvényen. Annak esélyeit, hogy 2020-ban a pápa Magyarországra jön-e, jelenleg nehéz megítélni. A magyar katolikus egyház a Szent Mártonév alkalmából 2016-ra meghívta Ferenc pápát, aki - Veres András, a püspöki kar elnöke korábbi tájékoztatása szerint - tavaly év végéig ígért választ. Ha elfogadta volna a meghívást, arról minden bizonnyal már értesültünk volna. Az elmaradt látogatás azonban növeli az esélyeit annak, hogy egyfajta kárpótlásként 2020-ban a pápa eljön Magyarországra - Máté-Tóth András legalábbis így vélekedik. Kérdés az is, hogy miért Budapestre esett a választás. Erdő Péter a közelmúltban meghatározó szerepet játszott a vatikáni családügyi szinóduson, a bíborosnak komoly szerepe lehet abban is, hogy Magyarországon rendezik a világkongresszust. Máté-Tóth András egyenesen úgy fogalmazott, hogy szerinte elsősorban Erdő Péternek köszönhető a helyszínválasztás. Mindegyik világkongresszusnak van egy aktuális vezértémája - folytatta Máté-Tóth. Ha még 2020-ban is Ferenc lesz a pápa, akkor arra számít, hogy a budapesti rendezvényen az eucharisztia a „globális igazságtalanságokkal szemben Isten mindenre kiterjedő szeretetének szimbólumaként” jelenik meg. A világkongresszus csakugyan rangos, tömegeket megmozgató esemény. A Dublinban tartott ötvenedik kongresszuson például 50 ezer küldött regisztráltatta magát. 1938-ban, a budapesti találkozót lezáró szentmisén félmillióan vettek részt a Hősök terén. A pápai legátus akkor Pacelli bíboros, a későbbi XII. Pius pápa volt. A püspöki kar mostani közleménye érdekességként említi, hogy az 1938-as budapesti kongresszust előzőleg ugyancsak a Fülöp-szigeteken jelentették be. Az eucharisztikus kongresszus résztvevői 1938-ban a Hősök terén. Megint jönnek forrás: fortepan Négy évig tart a felkészülés Erdő Péter bíboros véleménye szerint a Magyar Katolikus Egyház számára óriási jelentősége van annak, hogy 2020-ban Budapesten rendezik meg az ötvenkettedik eucharisztikus világkongresszust. Az esztergom-budapesti érsek az M1 hírcsatornának telefonon nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy a kongresszus valójában „bemutatkozás a világ előtt, és nemcsak a világegyház, hanem a civil világ előtt is”. Elmondta továbbá, hogy a négyéves felkészülési időszak során először meghatározzák a rendezvény pontos témáját, ezután teológiai bizottságot alakítanak, és vallásos, felkészülő összejöveteleket szerveznek majd. (Hírösszefoglalónk) Államigazgatás Százezer tisztviselőből nem lehet százötvenezret leépíteni, a teljes közszféra félhet Ha nincs menekült, jó lesz a bürokrata is Lencsés Károly Bár bürokráciacsökkentést emleget, inkább a teljes közszféra fűnyíróelvű karcsúsítása lehet a kormányzat célja. Legalábbis ha hihetünk Csepreghy Nándornak, a Miniszterelnökség államtitkárának, aki a minap azt nyilatkozta: a ciklus végéig akár 100-150 ezerrel is csökkenhet az államigazgatásban dolgozók száma. Bürokratának ugyanis nagyjából 110 ezer ember nevezhető, ennyi közszolga dolgozik közvetlenül az állam-, illetve az önkormányzati igazgatásban - állítja Katona Tamás, az MSZP szakpolitikusa, a statisztikai hivatal korábbi elnöke. Ráadásul ez utóbbi 35 ezres körre a kormánynak nincs is közvetlen befolyása. Az egész közszférában viszont már 700 ezren dolgoznak. A többi között a pedagógusok és az egészségügyiek - csak ők jóval több mint háromszázezren vannak -, a szociális, a kulturális és közművelődési területen foglalkoztatottak meg a majdnem százezernyi hivatásos állományú: rendőrök, katonák, tűzoltók, fegyőrök, titkosszolgák. Ha a kormányban komolyan gondolják, hogy valóban százezres nagyságrendben lehet leépítést végrehajtani, meg kellene mondani, hol látnak ennyi felesleges embert - jelentette ki Katona. - Akkor árulják el végre, hogy mit akarnak bezárni: iskolákat, kórházakat, tűzoltóságokat? Mert azokban a háttérintézményekben, amelyeket megszüntetésre vagy beolvadásra ítéltek, csak ötvenezren dolgoznak. Szerinte különben azok nagyobb részét sem lehet felszámolni. Továbbra is szükség lesz például az egészség- és nyugdíjbiztosítóra, a népesség-nyilvántartásra, a bevándorlási hivatalra, az igazságügyi szakértői intézetekre, a közlekedési hatóságra vagy a meteorológiai szolgálatra, így a cél csak a hatósági feladatokat ellátó közhivatalok viszonylagos önállóságának megszüntetése lehet, magyarán a központosítás. - A kormány mindent összekever mindennel, ahogyan azt a pillanatnyi érdeke kívánja - kommentálta a bürokráciacsökkentésről szóló híreket Földiák András, a közszféra érdekképviseleteit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) vezetője. Úgy látja, bedobtak egy értelmezhetetlen fogalmat, miközben annak tényleges tartalmát senki nem ismeri. Sikerült addig eljutni - mondta -, hogy sokan már a kétségkívül jelentős állami támogatással működő MÁV vasutas dolgozóiban is leépítendő bürokratát látnak, hiszen nem kis részben a költségvetésből származik a fizetésük. Földiák felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem tekinthető eltúlzottnak a költségvetési szférában foglalkoztatottak aránya. Ha a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók vagy a rendőrök számát a népességszámhoz viszonyítják, az európai középmezőnyben állunk. Kétségkívül kedvezőtlenebb a helyzet, ha a viszonyítási alap a foglalkoztatottak száma, de a SZEF-elnök szerint erre hivatkozva kockázatos leépítésbe kezdeni, mert az a közszolgáltatások színvonalának gyors romlásához vezethet. A szakszervezetek sem tartják elképzelhetetlennek, hogy sok mindent hatékonyabban lehetne csinálni, s indokolt lehet akár a létszámcsökkentés is. Ehhez azonban Földiák szerint az egyes szakterületeket alaposan át kellene világítani. Most viszont nem folyik érdemi párbeszéd, hanem inkább új ellenségképet kreál a kormány az elnök szerint: ha már nincs menekült, jó lesz a bürokrata is. Kormányablak. A kabinet sokakat kihajítana fotó: Lehoczky Péter Alkotmány Veszélyes játék Hírösszefoglalónk A kormány az ellenzéki bírálatok ellenére nem változtat az alaptörvény módosítását célzó javaslatán - közölte Tuzson Bence kormányzati kommunikációs államtitkár. Azzal érvelt, hogy messze vannak egymástól az álláspontok, ezért a kabinet inkább nem is egyeztet tovább az ellenzékkel, hanem benyújtja a terrorveszélyhelyzetben az alapjogok korlátozását engedélyező indítványt, mondván, annak megfelelő vitafóruma az Országgyűlés. Mindez csak igazolja azt a feltételezést, hogy a kormánynak nem célja a megegyezés, és vele a kivételes helyzetben annál is kivételesebb megoldásokat - így például a határok lezárását, kijárási tilalom bevezetését, az internet és a média korlátozását, a külföldiekkel való kapcsolattartás tiltását - lehetővé tévő szabálygyűjtemény elfogadása. Csak folytatni akarja kommunikációs kampányát, amely szerint az ellenzéki pártok miatt nem lehet megvédeni az országot veszély esetén. Az MSZP szerint a Fidesz az emberek biztonságával játszik, nem a terrorizmus ellen kíván érdemi megoldást adni, csak újabb ízléstelen politikai játszmát indított - vélte Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Szerinte a Fidesz szándékosan olyan javaslatot tett le az asztalra, amelyet egyetlen ellenzéki erő sem támogat. A kormánypárt célja így csak az ellenzék lejáratása lehet amellett, hogy félelemben tartsa, megossza és tovább hergelje az embereket. Hasonló szellemben nyilatkozott Mirkóczki Ádám, a Jobbik politikusa is, aki szerint a Fidesz félrevezette a közvéleményt, mert a valódi célja az, hogy az Országgyűlés elutasítsa a kétharmados többséget igénylő alaptörvény-módosítást. Ez azonban nem ilyen egyszerű. A kormánypártoknak ugyanis csak két szavazat hiányzik a minősített többséghez, és a közelmúltban több szavazás is azt bizonyította, hogy nem lehetetlen azt megszerezni. Nem kétharmados voksolás volt ugyan, de a baloldali összefogás listáján mandátumot szerző, független Kónya Péter például támogatta azt, hogy a kormány forduljon az Európai Unió bíróságához, és kezdeményezze a menekültek kvóták alapján való szétosztásáról szóló uniós jogszabály megsemmisítését. A szintén független Kész Zoltán pedig azzal magyarázta tartózkodását, hogy nem szeretne részese lenni a Fidesz színjátékának.