Népszabadság, 2016. március (74. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-01 / 51. szám
21 Politika és Gazdaság Lapszél Politika és Gazdaság: Bita Dániel kinevezése Március 1-jétől Bita Dániel vezeti a Népszabadság Politika és Gazdaság rovatát. A 31 éves szakember a távozó Cseri Pétert váltja a legnagyobb példányszámú közéleti napilap politikai karakterét meghatározó rovatának élén. Bita Dániel korábban a 168 Óra, a Zoom és az MTI munkatársa volt, 2014-ben csatlakozott a Népszabadsághoz. A márciusig rovatszerkesztőként tevékenykedő Bita újságíróként számos nagy visszhangot kiváltó cikket készített, az ő nevéhez fűződik - többek közt - a belvárosi ingatlanügyek és az olimpiai pályázat korábban nem ismert részleteinek feltárása. (Munkatársunktól) Vona libidóját emlegette Orbán „Rájöttem, nem a politika érdekli önt, hanem a pénz” - válaszolta Orbán Viktor a parlamentben Vona Gábornak, amikor a Jobbik elnöke a kormányfő környezetének gazdagodását firtatta. „Láttam az elmúlt 26 évben épp elég olyan politikust, akinek a libidóját csak a pénz érintette meg, úgy, mint az önét” - mondta a miniszterelnök, és Vonának szegezte, hogy van olyan jobbikos képviselő, aki az édesanyját fizette ki kampánypénzből, egy autókölcsönző cégnek pedig 18 millió forintot fizetett a párt egy gazdasági tanulmányért. (Cs. I.) Mától folytatódhatnak a kilakoltatások Ma lejár a kilakoltatási moratórium. A végrehajtók mostantól bármikor küldhetik a „kilakoltatási parancsot”, azt a dokumentumot, hogy az adósoknak meddig kell elhagyniuk az ingatlant. Becslések szerint tízezer ember lakhatása kerül veszélybe, főként azoké, akik hosszabb ideje nem törlesztik hitelüket. (Munkatársunktól) FOTÓ: VERES VIKTOR ERŐS MONDAT Akik dolgoztak együtt muszlimokkal, tudják, van bennük egyfajta felsőbbrendűségi tudat, ami, kemény kimondani, de alig különbözik a náci Übermensch eszmétől. Ezért kizárt dolog, hogy egy muszlimnak egy keresztény parancsoljon. Márfi Gyula veszprémi érsek szavai a migrációs válságról szóló nagykanizsai konferencián NÉPSZABADSÁG 2016. március 1., kedd Elemzés Újabb bizonyíték arra: sokan átszavaznak a Fidesz fő kihívójára Megrendült a centrális erőtér Fordulatot mutatnak a salgótarjáni időközi választás adatai: az MSZP-nek olyan választókat is sikerült megszólítania, akiket eddig nem érdekelt a politika. Beszélhetünk-e országos trendfordulóról, vagy csupán a helyi szocialisták aktivitásának köszönhető a siker? M. László Ferenc Míg 2014-ben 50 szavazattal tudott nyerni Salgótarjánban az MSZP-s Dóra Ottó, vasárnap 1802 vokssal kapott többet a szocialista polgármesterjelölt, Fekete Zsolt a fideszes Simon Tibornál. Az MSZP 45 százalékkal több szavazatot kapott, mint két éve, a Fidesz - a nagyobb részvétel miatt - 13 százalékpontos növekményt tud felmutatni. Ez azt jelenti, hogy a szocialisták nagyobb szeletet tudtak kihasítani a bizonytalanok táborából. „A szocik valósággal megszállták a várost” - mondta lapunknak az egyik helyi fideszes potentát, aki szerint az MSZP a 2014-es önkormányzati választáshoz képest is több energiát fektetett a kampányba. Az egész frakció megjelent kampányolni a városban, a pártelnök, Tóbiás József négyszer járta körbe Salgótarjánt. A Fidesz választókerületi elnöke, Becsó Zsolt szerint az MSZP-nek sikerült olyan szavazókat is megnyernie, akik korábban nem vagy csak nagyon ritkán vettek részt a választásokon. A kormánypárt helyi vezetősége úgy látja, olyan szavazókról van szó, akiket az országos, a helyi médiával is nehéz elérni, csakis házról házra járva lehet. A Jobbik 586 szavazattal kapott kevesebbet, mint két éve, ami átszavazásra utal, de ez magában nem adja ki azt a növekményt, amely a baloldal győzelméhez vezetett. A korábbi időközi választásokkal ellentétben Salgótarjánban nem azért nyert az ellenzék, mert a kiábrándult fideszes szavazók otthon maradtak: a kormánypárt ügyesebben mozgósított, mint 2010-ben és 2014-ben. Ha figyelembe vesszük, hogy két év alatt csaknem ötszázzal csökkent a választásra jogosultak száma, ráadásul sok salgótarjáni külföldön dolgozik, akkor elmondható: a hivatalosan mért 49 százaléknál is nagyobb volt a részvétel, miközben 2014-ben alig 41 százalék jelent meg az urnáknál. Vagyis a protesthangulat hozhatta tűzbe a szavazókat. Egy biztos, mindkét párt kiemelten kezelte a salgótarjáni voksolást. A Fidesz bizonyítani akarta, hogy a közvélemény-kutatók mérte fölénye valós, még egy hagyományosan baloldalinak számító városban is tud győzni. Az MSZP veresége igazolta volna: a párt olyan gyenge, hogy Salgótarjánt sem képes hozni, noha 2014 őszén a megyei jogú városok közül csak ott és Szegeden győzött. Ennek megfelelően mindkét párt országos témákkal kampányolt. A Fidesz azt terjesztette: szocialista győzelem esetén a kormány elfordul a várostól, Salgótarján csődbe megy, az MSZP pedig migránsokat telepítene be. A szocialisták Simon Tibor fejére olvasták, hogy a pedagógusok által gyűlölt Klik főosztályvezetője, Tóbiás győzelmi beszédében máris országos jelentőséget tulajdonított az eredménynek. Ugyanakkor egy vezető szocialista politikus lapunknak elismerte, az országos központban is találgatják, honnan került elő 2014 óta 2464 új MSZP- szavazó, hiszen a belső használatra készül mérések végig kiegyenlített erőviszonyokat mutattak. Több MSZP-s is úgy véli, a Fidesz „túltolta” a negatív kampányt. Becsó szerint nem érdemes túlértékelni a salgótarjáni eredményt, hiszen a városban mindig erős volt az MSZP. A Fidesz 2006-ban a baloldal megosztottságának, 2010-ben a jobboldal országos előretörésének köszönhette győzelmét. Huszár Máté MSZP-s kampányfőnök azt mondta, fontos volt az országos politikusaik feltűnése a városban, de legalább ilyen sokat köszönhetnek a helyiek aktivitásának. Ráadásul sokat nyomott a latban, hogy Dóra Ottó egyéves polgármesteri tevékenységét kedvezően értékelték a helyiek. Azt még a MSZP vezetéséhez tartozó forrásaink is elismerték, a párt országos szervezete továbbra sincs olyan állapotban, hogy 2018- ban a parlamenti választókerületekben megismételjék a mostani eredményt. Viszont a 2014-es ózdi, a 2015-ös veszprémi és tapolcai, illetve a vasárnapi salgótarjáni időközi kirajzol egy országos trendet: megrendült a fideszes centrális erőtér. Azaz a baloldali és a jobbikos választók szívesen átszavaznak arra a politikai erőre, amely elég erősnek látszik a Fidesszel szemben. A Salgótarjánt elárasztó szocialista aktivisták egyike. Kalapos munka fotó: mt - Komka Péter Salgótarján A kormányfő Kubatov Gábort, Kövér László önmagát menti fel a vereség után Nem lesz felelősségre vonás Csuhaj Ildikó Gratulálunk a győztesnek - mondta Orbán Viktor az Országház folyosóján, amikor munkatársunk arra kérte, értékelje a salgótarjáni választás eredményét. Kérdésünkre, hogy „előveszi-e” Kubatov Gábor pártigazgatót, amiért a Fidesz nem mozgósított eléggé, a miniszterelnök úgy válaszolt: „A cipőmet szoktam elővenni, mégpedig minden reggel, nem Kubatov Gábort.” A salgótarjáni Fidesz-vereség a negyedik, időközi választáson elszenvedett kudarc 2014 tavasza óta, ám a kormányfő nem látszott különösebben megrendültnek. Ahogy Kövér László sem. A házelnök a kampányban tett nyilatkozatával olyan polgármestert kell választani, aki képes felelősséggel gazdálkodni, és megtalálja a hangot a kormánnyal botrányt okozott, a választók zsarolásával vádolták. Kövér erre azt mondta munkatársunknak: a salgótarjániakról jobb a véleménye, mint az MSZP-nek, ezért azt gondolja, hogy megnyilvánulása nem befolyásolta a voksolást. Ezért nem is bánta meg az elmondottakat. „Azt a hülyeséget, amit a szocialisták állítottak velem kapcsolatban, szerintem senki sem hitte el Salgótarjánban, azok sem, akik az MSZP-jelöltre voksoltak” - tette hozzá. Kövér szerint a Fidesz kudarca azon múlott, hogy a baloldali választók szemlátomást jobban motiváltak voltak, „ők elmentek voksolni”. A részadatokból az derül ki, hogy a baloldal felé húzó körzetekben nagyobb volt a részvételi arány, mint ahol általában a jobboldalnak szokott esélye lenni. Kövér azt is mondta, „nincs kudarc, az emberek választanak, hol így, hol úgy”. Mindazonáltal megjegyezte: elég kísérteties az egybeesés Gyurcsány Ferenc „2006-os trükkje” és a mostani salgótarjáni eset között. Arra utalt, hogy a nógrádi megyeszékhelynek „minden törvényes kötelezettséget felrúgva” nincs ez évi költségvetése. „Nyilván azért, mert a választás előtt be kellett volna vallani, hogy milyen állapotban van az a város, amelyet mi nullszaldóval adtunk át, most pedig több mint egymilliárdos a hiány. Erről majd valamikor el kell számolni a salgótarjániaknak” - jelentette ki Kövér, hozzátéve, indokolt a számvevőszéki és a kormányhivatali vizsgálat is, mivel „a törvénysértés állapotában van a város”. Arra a felvetésünkre, hogy számvevőszéki vizsgálat esetén nem tart-e attól, hogy bosszúhadjárattal vádolják a Fideszt, a házelnök úgy válaszolt: „A politika ez, interpretáljuk egymás nyilatkozatait. Aztán bízunk benne, hogy az emberek a józan ész szabályai szerint képesek megfejteni azt, amit valójában mondtunk. Főleg, hogyha nem is bonyolult az, amit mondunk.” A kormányfő Salgótarjánban. Nem rendült meg fotó: mti - Komka Péter