Népszabadság, 2016. április (74. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-08 / 82. szám
21 Politika és Gazdaság Lapszél Hol a pénz? - kérdezi a szegedi MSZP Hol a pénz? - kérdezte szegedi fideszes politikusoktól a párt városi irodája előtt Ménesi Imre MSZP-s képviselő. Gyimesi László volt városi Fidesz-elnök köréhez állt közel az a cég, amelyik a városi vadasparkban egy mintegy 40 millió forint értékű játszótér és tájékoztatórendszer megvalósítására 265 millió forintot vett fel. A pénzt offshore hátterű tanácsadó cégeknek utalták át, majd a nyertes vállalkozást fantomizálták. Az ügyészség három ember ellen emelt vádat az ügyben. (T. I.) Döntött a Kúria: nem titkolózhat az MNB A Kúria csütörtökön kimondta: érvényes a Fővárosi Törvényszék tavalyi határozata, így közzé kell tenni, mire költött a Magyar Nemzeti Bank. Burány Sándor MSZP-s parlamenti képviselő 2014 szeptembere óta nem tudta elérni, hogy a jegybank kiadja az általa kért adatokat. Burány azt szerette volna megtudni, hogy mi van abban az értékbecslésben, amely a bruttó 17 milliárd forintért vásárolt Eiffel Palace nevű irodaház megvételéhez készült, illetve bele akart nézni a növekedési hitel 6 milliárdos kampányáról szóló szerződésekbe. Az MSZP figyelmeztetett: ha Matolcsy György jegybankelnök ismét megtagadja az adatok kiadását, büntető feljelentést tesznek. (Hírösszefoglalónk) Ráfizetünk Orbán és Tarlós csörtéjére Havi félmilliárd forintjába kerül a kormánynak a HÉV működtetése. Fónagy János államtitkár egy írásbeli kérdésre válaszolva közölte az összeget. Arra hivatkozva, hogy nem sikerült megállapodnia a kormánnyal a tömegközlekedés finanszírozásáról, Tarlós István főpolgármester decemberben adta át az agglomerációs közlekedést a kormánynak. A HÉV-et egyelőre a főváros működteti, de az átmeneti időszakban az állam finanszírozza. (Hírösszefoglalónk) Az Eiffel Palace fotó: földi Imre ERŐS MONDAT A kormányfőre az átlagválasztó, szerintem nem alaptalanul, a luxust vagy a rongyrázást kifejezetten kerülő politikusként gondol. Márpedig a vagyonosodás vádjával plebejusokat nem lehet sarokba szorítani. Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet vezetője a Heti Válaszban. NÉPSZABADSÁG 2016. április 8., péntek Fejér megye Ángyán József jelentése szerint Mészáros Lőrinc ismerte a mestertervet Felcsúti felsőház Orbánék már 2011-ben eldöntötték, milyen elvek alapján és kiknek adják az állami földeket - állítja Ángyán József. Az Orbán-kormány volt vidékfejlesztési államtitkára újabb jelentésében a Fejér megyei földeladásokat összegezte. A legnagyobb nyertes, Mészáros Lőrinc már öt éve tudta, hogy az ország legnagyobb földbirtokosai közé emelkedik. Hargitai Miklós Első helyen Mészáros Lőric és rokonsága, másodikon a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. vezérkara és rokonságuk, harmadikon a Mezőföld Kft. társtulajdonosai - így néz ki Fejér megyében a földeladások nyerteseinek toplistája. Mindegyik kör ezer hektárnál több földet szerzett. Ez önmagában is cáfolja azokat az állításokat, hogy az állami birtokok eladására a helyben élő családi gazdálkodók földhöz juttatása érdekében volt szükség. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a legújabb, Ángyán József nevével fémjelzett jelentés szerint az összes eladott földterületnek csak a 20 százalékát szerezték meg olyanok, akik húsz kilométeres távolságon belül élnek, s a földek 80 százaléka olyanokhoz került, akik az érvényben lévő szabályozás szerint nem is indulhattak volna a liciteken, máris kiderül, hogy a földprivatizáció meghirdetett és tényleges céljai között alig van átfedés. A megye állami földjeiből csaknem 300 hektárnyi terület jutott Tiborcz István (Orbán Viktor veje) családjának, illetve L. Simon László államtitkár feleségének is. Jól járt továbbá az Orbán családdal kivételesen jó kapcsolatban lévő Flier família (a Lévai Anikó nevén lévő földek művelője): 201 hektárt vehettek meg a legjobb minőségű földekből kikiáltási áron. Mészáros Lőrinc sikereit különösen részletesen tárgyalja a dokumentum. „Mészáros a helyi közvélekedés szerint részese volt annak az előzetes legfelső szintű háttéralkunak, megállapodásnak, amely a helyi gazdálkodó családok feje fölött már jóval az első állami földbérleti pályázatok kiírása előtt, 2011 legelején dönthetett az állami földek újraosztásáról, előbb bérbe majd eladásáról” - állítja a jelentés, arra utalva, hogy a gázszerelő akkoriban mezőgazdasági céget alapított, széles körben beszélt róla, hogy hamarosan nagy földterületekhez fog jutni, megkezdte olyan állami földek művelését, amelyeket még meg sem pályáztattak, betárcsáztatta az akkori bérlők terményeit, és jelentős beruházásokat hajtott végre olyan területeken, amelyekhez formailag még semmi köze sem volt. Időközben pedig nemcsak szépen gyarapodott - Ángyán számításai szerint a felcsúti polgármester agrárérdekeltségei mára mintegy 2500 hektárnyi földet kezelnek -, hanem viszonozta is a kormányfőtől kapott lehetőséget. „2011 júliusában a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző egyik cége megvette az Alcsútdoboz Hatvan-pusztai majorságot. A 13 hektáros, agrár-műemléki besorolású épületegyüttest is magába foglaló területet Mészáros cége, a 2011-ben alapított Búzakalász 66 Kft. a vásárlást követően azonnal bérbe vette, és - helyi információk szerint - a majorság vételárával megegyező 20 éves bérleti díjat, 155 millió forintot azonnal ki is fizetett az Orbán családnak, amely így gyakorlatilag ingyen jutott a birtokközponthoz.” Fejér megyében a földek átlagosan 1,4 millió forintos átlagáron keltek el, de a száz hektár fölötti nagybirtokok (amelyekből kizárólag a Fidesz földpolitikájának valódi kedvezményezettjei, a nagygazdák vásároltak) jellemzően kikiáltási áron, licit nélkül, a valós piaci értékük töredékéért keltek el. „Feltűnő, hogy e felsőházi körben az árverezéseken nyertes árajánlatok szinte valamennyi birtoktest esetében megegyeztek a kikiáltási árral. Ez - a helyi licitáló kiskirályoktól, politikaközeli földesuraktól való félelmen túl - minden bizonnyal szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy nagy birtoktesteket hirdettek egyben meg.” A volt államtitkár elemzése szerint a saját (vagyis a települést övező) földterületek megtartása gyakorlatilag csak Felcsútnak sikerült. Ott az összes föld helyben maradt. Amúgy százalékos arányban a legtöbb földet, a megye teljes eladott földterületének 9,5 százalékát is felcsútiak szerezték meg. Ugyanakkor van 29 olyan Fejér megyei település, ahol a teljes eladott földmennyiség külső tulajdonosoké lett. Sok Fejér megyei földet vettek meg budapesti vagy veszprémi lakhelyű pályázók, akik semmiképpen sem számítanak helyinek. Egy rózsadombi licitáló Velencén, egy Sas-hegyi Zichyújfaluban, egy zuglói Gárdonyban vásárolt 200 hektárnál nagyobb földbirtokot. Tizenkilenc nyertes pályázó esetében több mint ötven, két esetben pedig több mint száz kilométer a távolság a lakóhely és a megvásárolt föld között, ami ordító szabálytalanság. Büszke magára és milliárdos szerződésállományára a polgármester leendő veje Szeretném tisztázni, hogy én ebben a cégben az igazgatóság elnökeként szerepelek, és a vállalat szempontjából nem a magánéletem, hanem az elvégzett munkám a fontos - mondta Pálffy Balázs, a Magyar Építő Zrt. vezetője (képünkön) a Magyar Építők nevű iparági portálnak. Pálffy azokra a sajtóban megjelent állításokra reagált, hogy a Mészáros Lőrinccel kitömött Duna Aszfalt leányvállalata, a Körösaszfalt Zrt. felvásárolta azt. Pálffy visszafogottan, de bírálta a cég előző elnökét, Tolnay Tibort, azt állítva, hogy a vállalat átvételekor a szerződéses állomány lényegében nulla volt. Ez azért is érdekes, mert a cég vezetőségében 1992 óta szerepet vállaló Tolnay tette sikeressé a Magyar Építőt, igaz, 2010 után visszaesett a cég árbevétele. Pálffy szerint amióta ő az elnök, azóta 16 milliárdra nőtt a szerződésállomány. Büszkén számolt be arról, hogy nemrég elnyerték a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kollégiuma, továbbá a jegybank Kálmán Imre utcai ingatlanának és a Lónyai-villának a felújítási munkálatait. (Munkatársunktól) leendő vejeként ült be a 128 éves múltra visszatekintő társaság elnöki székébe. Pálffy tavaly, 28 évesen vette át a cég irányítását, miután az állami megrendelések Ángyán-jelentés Tiszta Dél-Amerika Rab László Feudális vazallusrendszer működik a mezőgazdaságban, a hatalom jóindulatán múlik, hogy mi történik egy-egy vidéki családdal - mondta tegnap Bicskén Ángyán József A nyugalmazott egyetemi tanár a Greenpeace rendezvényén foglalta össze a Fejér megyei földárverések tapasztalatait. Az adatok brutálisak, a helyben lakó gazdákat több ezer hektárra rátenyerelő erőcsoportok kisemmizték. -Amikor kiléptem a kormányból, a földügyek miatt cselekedtem - mondta Ángyán. - A tények azt mutatják, hogy beigazolódott, amitől tartottam. Az állam a spekuláns tőkét támogatja a helyi közösségek ellen a törvényeivel. A földek többsége hét nagy csoport kezébe került, az állam a teljes földterület 70 százalékát fél év alatt kiárusította. Ángyán szerint a mintagazdasági koncepciót Csányi Sándor Bonafarmjára és a több megyére kiterjedő élelmiszer-ipari óriáscégekre írták. A Fejér megyei adatok azt mutatják, hogy az átlagos birtokméret arrafele kétszer akkora (negyven hektár), mint az országos átlag. A helyben lakó gazdák a több mint 17 ezer hektárból mindössze 3419-et tudtak megszerezni. Csak a felcsútiaknak 1625 hektár jutott. Minden harmadik árverező 25 kilométernél távolabbról licitált - mondta Ángyán, megjegyezve, 40 százalékban a saját bérleményüket vették tulajdonba. A helyiek számon tartották, mit nézett ki magának Mészáros Lőrinc vagy Flier család, és nem akartak ujjat húzni az orbánizmus kegyeltjeivel. Beszédes, hogy a Mészáros család 1425 hektárt vitt el, ez az összes megyei földterület 8,3 százaléka. - Ez Dél-Amerika - szögezte le a professzor -, a következmények katasztrofálisak, mert nem lesz a helyieknek munkájuk, karhatalmi eszközökkel pedig a társadalom szétszakadása nem kezelhető. Ángyán szerint a helyi közösségeknek vissza kell szerezniük a föld fölötti rendelkezés jogát, meg kell akadályozni a földvagyon további kiárusítását, az állami vagyonról szóló törvény módosításával pedig a földet a forgalomképtelen kincstári vagyonelemekhez kell csatolni. A maximális birtokméret felett pedig adóztatni kell. - Ha szabadságharc kell, hát legyen szabadságharc - jelentette ki. - A disznóságok előbb-utóbb kiderülnek, muszáj szembefordulni velük, nem tudok mást javasolni. Ángyán József szerint minden disznóság kiderül fotó: teknős Miklós