Népszabadság, 2016. augusztus (74. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-01 / 179. szám

2 POLITIKA ÉS GAZDASÁG LAPSZÉL Kikérték az ügyészségtől Vizoviczki levelét A Jobbik felszólította az ügyészsé­get, hogy hozza nyilvánosságra azt a tízoldalas levelet, amelyet a költ­ségvetési csalással, vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádolt Vizoviczki László írt a Fidesz alelnö­­kének, Kubatov Gábornak. Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-he­lyettese közölte: ha a hatóság nem tesz eleget felszólításuknak, akkor az azt jelenti, hogy a Fidesz a „nem­zeti együttbűnözés rendszerét" épí­tette ki. A Jobbik képviselője emlé­keztetett: az már bebizonyosodott, hogy Vizoviczki László és Kubatov Gábor találkozott egymással, de azt még nem lehet tudni, hogy Vizo­viczki milyen kampánytámogatás­ról ír levelében. MTI Navracsics Tibor a nemzeti és az uniós identitásról A Huxit, azaz Magyarország kilépé­se az unióból is szóba került szom­baton Felsőtárkányban az Ökopo­lisz Alapítvány nyári akadémiáján, a Magyarország és az EU jövőjéről rendezett pódiumbeszélgetésen. Szél Bernadett, az LMP társelnöke hangsúlyozta: Magyarország unió­ból történő kilépésének még a lehe­tősége is tragikus lenne. Úgy vélte, a kilépés felvetése is óriási felelőtlen­ség ezekben az időkben, a kvótare­ferendumot pedig cinkelt politikai merényletnek nevezte. Navracsics Tibor, az EU kulturális, oktatási, if­júságpolitikai és sportügyi biztosa (képünkön) kijelentette: jó szívvel tudna szavazni az unióban mara­dásra, de nem tartja valószínűnek, hogy ez a kérdés „élesben" felmerül a magyar politikában. Hozzátette: a vitákra szükség van, ám az egyér­telmű, hogy Magyarország helye az EU-ban van. Az uniós biztos szerint a kilépésről tartott brit népszavazá­son két identitás jelent meg. „Ki le­hetett játszani egymással szemben a nemzeti és az uniós identitástuda­tot” - mutatott rá. MTI FOTÓ: VERES VIKTOR LMP-s képviselők interpelláltak a legtöbbször A Lehet Más a Politika (LMP) frak­ciójának három tagja volt a legak­tívabban interpelláló képviselő az Országgyűlés tavaszi ülésszakán. A legtöbb interpellációt pedig Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez címezték. A három legtöbbet interpelláló képviselő kö­zül Szél Bernadett kilencszer, Sallai R. Benedek nyolcszor, Schmuck Er­zsébet pedig hat alkalommal fordult a miniszterekhez. Az első fél évről készült, a parlament honlapjára fel­került részletes statisztika szerint a képviselők tavasszal összesen 451 interpellációt nyújtottak be, a kor­mányoldal 130-at, az ellenzék pedig 321-et jegyez. MTI Fidesz-mintára levelező Jobbik POSTALÁDA Beindul a Jobbik ősszel, a már korábban meghirdetett „valódi nemzeti konzultációt” kiszélesítve, kérdőívet küld az összes háztartásba. CZENE GÁBOR Az utóbbi időben nem bontanak pezsgőt a Jobbikban, ha kijön egy új közvélemény-kutatási adat: a párt támogatottsága egy helyben vesz­tegel, vagy éppen csökken. - Mások­tól eltérően a Tárki azt mérte, hogy a biztos pártválasztók körében erő­södtünk - említ ellenpéldát Volner János, a Jobbik parlamenti képvi­selője, a frakcióvezetői poszt váro­mányosa. Összességében azonban nem vitatja, hogy mostanában stag­nál a Jobbik népszerűsége. „Pánikra semmi ok, ősztől belehúzunk” - je­lentette ki lapunknak. A megtorpanás szerinte nem a belső konfliktusokkal vagy a nép­­pártosodással függ össze, de még csak nem is a személye ellen indí­tott - ahogyan Volner fogalmaz - „lejárató kampánnyal”. Hanem az­zal, hogy a Jobbik „túl sok dologgal foglalkozik egyszerre", így olyan látszat keletkezhet - magyaráz­ta -, mintha a pártnak fontos kér­désekben nem lenne érdemi mon­danivalója. A Jobbik helyzetét ne­hezíti, hogy kevés médiafelületet kap: ha nem szűkíti a megjeleníte­ni szánt témák körét, akkor szétap­rózódhat. A Fidesz ebben egyelőre sikere­sebb. Képes egyszerű és közérthető, egy-két ügyre fókuszáló üzeneteket eljuttatni a választókhoz. „Ha mást nem is, ezt a technikát érdemes el­tanulnunk Orbán Viktortól” - álla­pította meg Volner János. A Jobbik a közeljövőben az egész­ségügyre, az oktatásra és a korrup­ció elleni küzdelemre fog koncent­rálni. Az egészségügy és az oktatás közvetve vagy közvetlenül minden­kit érint, de a harmadik tétel akár meglepő is lehet. Politikai elemzők azt szokták mondani, hogy a nagy felháborodást keltő esetek ellené­re a korrupciót - legalábbis a fide­szes kormány regnálása idején - a választók nem sorolják a legfonto­sabb problémák közé. Volner szerint mára döntően megváltozott a közhangulat. Erről tanúskodik a HVG megbízásából készült friss Medián-kutatás, amely megállapítja, hogy a korrupció a la­kosságot leginkább foglalkoztató kérdések egyikévé nőtte ki magát. Az úgynevezett „valódi nemze­ti konzultáció” keretében a Jobbik­­ az említett három témában: egész­ségügy, oktatás, korrupció - kérdő­ívet küld valamennyi háztartásba. Volner nem árulta el, hogy a papí­rokon pontosan milyen kérdések szerepelnek. Csak annyit mondott, hogy az ívek már a nyomdában van­nak, és várhatóan ősz elején kerül­nek a postaládákba. Kérdésünkre hozzátette: a „mig­­ránsügy” azért maradt ki, mert erről nem lett volna értelme megkérdez­ni a lakosságot. Egyértelmű ugyan­is, hogy a nagy többség „hevesen el­lenzi bevándorlók betelepítését”. Az íveket a Magyar Posta terjesz­ti majd, a költségekről Volner Já­nos egyelőre nem tudott nyilatkoz­ni. Elmondása szerint egészen biz­tos, hogy a töredékébe kerül annak, amit a kormány költött „nemzeti konzultációra”. A későbbiekben - ígérte - a teljes elszámolást nyilvá­nosságra hozzák. Volner János sze­rint nincs ok pánik­ra a párt stagnáló népszerűsége miatt „Beállt a Jobbik népszerűsége" A Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül 2015 elején volt a legmagasabb, akkoriban 18-19 száza­lékot is mértek a pártnak - emlékez­tetett Mikecz Dániel, a Republikon In­tézet kutatója. Azóta csökkent, 10-12 százalék körül stabilizálódott a radiká­lisok támogatottsága, de ez az arány még mindig magasabb, mint a 2014-es választások előtt volt. A Jobbik tehát képes bővíteni sza­vazótáborát - hangsúlyozta Mikecz, aki szerint nem bizonyított, hogy létezne olyan üvegplafon, amely fölé ne tud­nának kerülni. A szavazótábor bővülé­sét az is segítheti, hogy csökkent a párt elutasítottsága. Kiugró emelkedésre azonban valóban nem volt példa, 2016 óta „beállt" a Jobbik népszerűsége. A Jobbik stagnálását, támogatottsá­gának némi csökkenését a kormány me­nekültellenes politikájával szokás ma­gyarázni, amely érthetően elnyeri a radi­kális beállítottságú szavazó tetszését (és a Fidesz irányába tereli őket). Mikecz Dániel azonban lényegesebbnek tartja, hogy Orbán Viktor a magyar belpolitikát kinyitotta és következetesen európai di­menzióba helyezte. Erre a szintre nehe­zen tud felkapaszkodni egy olyan ellen­zéki párt, amelyik kevéssé remélhet szö­vetségeseket nemzetközi téren, és még kormányzati tapasztalatnak is híján van. Láthatóan a Jobbik igyekszik ledol­gozni a hátrányát azzal, hogy párbeszé­det remél a német és az amerikai kül­képviseletekkel, polgármestereket tesz alelnöki pozícióba. A Jobbik aktívabb a korrupciós ügyekben is, a párthoz kötő­dő internetes tévé rendszeresen szivá­rogtat ügyészségi információkat a Vizo­­viczki-ügyről. A korrupciós ügyek miatt mégsem vándorolnak a Jobbik felé az egykori Fidesz-szavazók és a bizonyta­lanok. Mikecz Dániel szerint ennek az az oka, hogy a szavazókat inkább demo­­bilizálja a korrupció, hiszen azt gyakran az egész politikai rendszerrel, osztállyal azonosítják. A párt aktív korrup­ciós ügyek feltárá­sában, mégsem profitál ebből - véli Mikecz Dániel Civilek a korrupció ellen ALÁÍRÁSGYŰJTÉS Több civil szervezet összefogva „nekimegy” az intézményesített korrupció­nak: vasárnap késő délután sajtó­­tájékoztatón jelentették be, hogy két kérdésben aláírásgyűjtő akci­ót kezdeményeznek. Újhelyi Sán­dor, a Civil Ellenzéki Kerekasztal (CEKA) képviselője kérdésünkre el­mondta, hogy már ma országjárás­ba kezdenek, és elsőként Győrött, majd Szombathelyen, utána Buda­pesten, s azt követően Pécsett tele­pülnek ki az utcákra. A CEKA három témában jelentett be júniusban népszavazási kezde­ményezést, ám a Nemzeti Választá­si Bizottság egyiket sem engedte át. Azt szerették volna elérni, hogy az állami tulajdon értékesítésére vo­natkozó dokumentumok legyenek nyilvánosak, a nemzeti vagyon ter­hére elkövetett visszaélések ne évül­jenek el, s a parlament alkosson tör­vényt a közpénzek felhasználásáról szóló szerződések teljes nyilvános­ságáról. A választási bizottság eluta­sító határozatai ellen a CEKA jogor­voslati kérelmet nyújtott be, de mi­vel Újhelyi szerint nem remélhető kedvező ítélet, nem várnak tovább, hanem az első két ügyben megkez­dik az aláírásgyűjtést. Arra a kérdé­sünkre, hogy kik állnak az akció mö­gött, elmondta: egyelőre a Demok­ratikus Ellenállás, az Európa Face­­book-csoport, a Demokratikus Ma­gyarországért Mozgalom és egy ke­véssé ismert segélyszervezet támo­gatása biztos. Lencsés Károly ® Kétszázezer alá­írást próbál össze­gyűjteni Újhelyi Sándor és negyven­­ aktivista társa Megint pert vesztett az MNB NYILVÁNOSSÁG Jogerősen pert nyert az MNB-vel szemben a Trans­parency International Magyaror­szág egy olyan tenderrel kapcsolat­ban, amelyet a Századvég nyert meg meglehetősen sajátos eljárásban - adta hírül a Napi.hu. Ennek eredmé­nyeként a jegybanknak most nyilvá­nosságra kell hoznia a Századvég mintatanulmányát, és a pályázat el­bírálásának dokumentumait. A történet előzménye: az MNB tavaly február elején közbeszerzési felhívást tett közzé. A márciusi be­nyújtási határidőig ketten jelent­keztek, a kormányközeli Századvég Politikai Iskola Alapítvány, valamint a Kopint-Tárki és a Tárki alkotta kon­zorcium. A jegybank április 30-án a Századvéget hirdette ki győztesnek, amely három évre 1,8 milliárd forint értékű megbízást nyert. Ezt követően a Kopint-Tárki irat­­betekintést kért az MNB-től, és en­nek alapján megállapította, hogy a Századvég mintatanulmánya sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg a kiíró által a tender­dokumentációban előírt feltételek­nek. Ami azért is érdekes, mert a Ko­pint-Tárki és a Tárki közösen 1,2 mil­liárdos - tehát harmadával olcsóbb­­ ajánlatot tett. A konzorcium előzetes vitaren­dezési eljárásra vonatkozó kérel­met nyújtott be az MNB-nek, amely­ben kitért a szakmai értékelés szem­pontjaira is. Formai szempontból pedig azt a kérdést tette fel, hogyan adhatott maximális pontszámot az MNB a Századvég dolgozatára, ha abban egyetlen, a megadott időszak­ban megjelent forrást sem használ­tak fel, holott ez előírás volt. A jegybank nem adott érdemi vá­laszt, s ezt követte a Transparency által kezdeményezett per, amit az MNB elbukott. L. K.

Next