Népszabadság, 2016. október (74. évfolyam, 231-237. szám)
2016-10-01 / 231. szám
NÉPSZAVAZÁS 2016 TUDTA? ▼ Szabadon migránsozhatnak az önkormányzatok Bátran kampányolhat az összes helyhatóság a kvótareferendumon való részvétel, de akár a nem szavazat mellett is a Kúria csütörtöki döntése szerint. A legfőbb bírói fórum álláspontja szerint nincs elvi alapja annak, hogy kimondják: miközben szinte mindenki - a kormány, a civil szervezetek, az egyházak, a parlamenti és nem parlamenti pártok - részt vehet a kampányban, a helyi önkormányzatok nem. Nincs tehát olyan ok, amelyre hivatkozva megtilthatnák a helyhatóságoknak - derül ki a végzésből -, hogy állást foglaljanak a kormány népszavazási kezdeményezéséről, annak támogatásáról vagy elutasításáról. L. K. Kampány lett a benzináremelésből is Körülbelül ugyanannyiba, mintegy tízmilliárd forintba kerül a kormányzati migránskvótakampány, mint amennyi költségvetési többletbevétel várható egy év alatt az Orbán-kormány által ma érvénybe léptetett 6, illetve 13 forintos benzin-, illetve gázolajár adóesésből - közölték szakértők. Burány Sándor MSZP-politikus (képünkön) törvénymódosítás formájában törölné el az adóemelést. Egyszersmind hangsúlyozta: az önmagát a „rezsicsökkentés” kormányának nevező rezsim a csökkenő nemzetközi olajárakat az üzemanyagárakban sem érvényesíti. M. I. Engedélyezték a Szeretem Magyarországot kampányt Nem találta jogsértőnek a Nemzeti Választási Bizottság, hogy társadalmi célú reklámként sugározza a TV2 a kormánynak a kvótareferendumon való részvételre buzdító spotját. A kifogást benyújtó Czeglédy Csaba ügyvéd viszont azt vélelmezte: a kabinet a népszavazás kezdeményezőjeként nem tájékoztató, hanem kampánytevékenységet folytat, amely két pilléren nyugszik: minél többen voksoljanak, s a résztvevők szavazzanak nemmel. L. K. FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Szembemegy a választási bizottság döntésével a PM Megtartja a tiltás ellenére is Párbeszéd Magyarországért (PM) az Állj ki az erőszakmentes Magyarországért! címen meghirdetett akcióját vasárnap a Kossuth téren, noha azt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) választási gyűlésnek minősítette, amit a népszavazás napján tilos tartani. Szombatra az MSZP és az PM közös demonstrációt hirdetett az NVB Alkotmány utcai székháza elé. Ott Molnár Gyula, a szocialisták elnöke, illetve Karácsony Gergely, a PM társelnöke mond beszédet. Munkatársunktól 2016. október 1., szombat | NÉPSZABADSÁG Gyakorlatilag ez egy hitvallás. TARLÓS ISTVÁN Budapest főpolgármestere a kvótareferendumról Orbán érvényessége a tét VOKSOK A friss felmérések szerint is kétséges, érvényes lesz-e a népszavazás. Bár a kormány most már másra helyezné a hangsúlyt, ez az igazi tét. CSUHAJ ILDIKÓ Az országos közhangulatot hiszterizáló, pénzt nem kímélő féléves kormányzati propaganda ellenére arra van nagyobb esély, hogy a kormányoldal által történelminek aposztrofált migráns- és kvótaellenes referendumon Orbán Viktor nem kap dübörgő, Brüsszelig is elhallatszó felhatalmazást az uniós döntéshozatal átrajzolására. A népszavazás tétjét meghatározó kormányzati nyilatkozatok változása legalábbis arra enged következtetni, hogy nagy a baj, már ami a „dübörgést”, azaz az érvényességet illeti. A Hír TV-hez tegnap olyan hírek jutottak el, hogy a Fidesz választmányi ülésén Kósa Lajos frakcióvezető már azzal a blöffel próbálta az ellenzéki részvételi hajlandóságot fokozni, hogy közölte: lemond a kormány, ha az igenek kerülnek többségbe a holnapi referendumon. Azt nyilván nem merték megkockáztatni, hogy Orbán lemond, ha érvénytelen a népszavazás. Való igaz, a referendum Orbán keresztes hadjárata a kötelező kvóta és Brüsszel ellen. A tétet hónapokon keresztül maga a miniszterelnök emelte olyan mondatokkal, hogy Magyarország és a gyermekeink jövőjéről van szó. Orbán tíz nappal ezelőtt még úgy fogalmazott: „itt most el fog dőlni Magyarországnak a sorsa, és talán Európáé is”. Három nappal ezelőtt pedig még mindig arról beszélt, hogy ha eredményes lesz a népszavazás, meggyőző erejű, akkor abból más természetű lépések következnek, „mintha satnyább”. Nyáron a közvélemény-kutatások mérései szerint szárnyaltak a „nemek” a Nézőpont Intézet májusban készült felmérés alapján a „kényszerbetelepítést" a magyarok 77 százaléka már a plakátkampány beindulása előtt elutasította. A Századvég később hasonló elutasítási arányt mért, 82 százalékra taksálva a nemek arányát. Viszont napvilágot láttak olyan feltételezések, hogy a valódi közhangulatot csak a belső Fidesz-kör használatára szánt „VIP- felmérések” jelzik pontosan. Lapunkhoz eljutó információk szerint, a belső mérések a részvételi arányt illetően 38-48 százalékos mezőben „mozognak”. Erre rímel, hogy a Medián a napokban 42 százalékos részvételi hajlandóságot mért. Tegnap a Republikon Intézet mérése is azt jelezte, hogy referendum érvényessége kérdéses. A Závecz Research közvélemény-kutatása is billegő eredményt mutatott. S hogy miért olyan érdekes az érvényesség a totális mozgósítás után? Mert Orbán szava akkor nagyobb a kvótaháborúban, ha deklarálni tudja: képes volt az egész - de legalább a fél - nemzetet mozgósítani a migránsok Magyarországra áramlását megakadályozandó. A Katolikus Rádiónak csütörtökön adott interjúban a miniszterelnök már csak „érzelmi” kérdésnek nevezte az érvényességet, és noha kilátásba helyezte, hogy 3-án Brüsszelbe indul, inkább népmesei hősnek láttatta magát, tarisznyáról és hamuba sült pogácsáról beszélt. Azt érzékeltette, mindegy mennyien mennek el szavazni, mert akik otthon maradnak, a döntést a voksolókra bízzák. Figyelemre méltó, hogy Rogán Antal, a kampány kommunikációs felelőse is arról beszélt a TV2-nek: akárhányan is járulnak az urnákhoz, a nép akaratát Brüsszelnek el kell fogadni. Szerinte a hárommilliónyi nemleges szavazat éppúgy kötelező, mint ha több lenne. Persze arra a felvetésre, hogy a közvélemény-kutatások szerint nem lesz érvényes a referendum, Rogán úgy válaszolt: ő másféle kutatásokat ismer. Akkor viszont érthetetlenek a részvételi hajlandóságot és a népszavazás érvényességét bagatellizáló fideszes nyilatkozatok. Orbán Viktor kormányfő már igyekszik mellékesnek láttatni a részvételi arányt FOTÓ: móricz-sabján Simon Európai Bíróságra vezethet a kormány útja BRÜSSZEL Ha az alaptörvény esetleges módosítása azt tartalmazza majd, hogy Magyarország nem veti alá magát bizonyos közösségi normáknak, akkor a magyar kormány az Európai Bíróságon fogja találni magát - mondták lapunknak egybehangzóan brüsszeli szakértők. Még nem volt példa arra az Európai Unió történetében, hogy egy tagállam azért módosítsa az alkotmányát, mert nem akar végrehajtani egy még el sem fogadott közösségi jogszabályt - állították. A szakértők ugyanakkor óvatosan nyilatkoztak a magyarországi népszavazás esetleges következményeiről, mivel egyelőre senki sem tudja, hogy mi van a kormány tarsolyában. „A jogi következmény világos: ha a tervezett alkotmánymódosítás szembemegy az uniós joggal, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást fog indítani” - nyilatkozta lapunknak egy nyugalmazott tanácsi diplomata, aki több menekültügyi reform, köztük a dublini rendelet megszületésénél bábáskodott. Szerinte ugyanakkor a menedékkérők EU-n belüli elosztását elutasító közép-európai tagállamok nem fognak magukra maradni. „Az Európai Unió a kompromisszumokról, a megoldásokról szól. Ez sohasem egy gyors vagy egyszerű folyamat, de mindig megállapodás a vége. Az EU soros szlovák elnöksége sokat segíthet abban, hogy megszülessen az egyetértés” - tette hozzá. Pierre Vilmont francia diplomata, az Európai Külügyi Szolgálat volt főtitkára egy friss tanulmányban azt írja: nem kéne erőltetni a kötelező kvótákat, a menekültek elosztása történjen inkább felajánlások alapján, legalábbis egyelőre. A nemzetközi védelemre szoruló emberek befogadását úgy is lehetne ösztönözni, hogy egyes országokba csak olyanokat költöztetnének, akiknek idővel vissza kell térniük a hazájukba. Az Orbán által említett uniós szerződésmódosításra nem sok esélyt látnak a megkérdezett szakértők, akik szerint most nehéz lenne közös nevezőt találni a tagországok között az egyhangú döntéshozatalhoz. Halmai Katalin, Brüsszel Akiknek hiába üzent Orbán Csütörtök estig a választásra jogosult külhoniak 28,6 százaléka küldte el a szavazatát tartalmazó levelet a Nemzeti Választási Irodának. Ez azért is figyelemre méltó, mert 2014-ben a választásokat megelőző harmadik napig a külhoniak 63 százaléka már leadta a voksát. Két évvel ezelőtt rendkívül nagy volt az aktivitásuk. Bár a 2010 és 2014 között kettős állampolgárságot szerzett határon túliaknak csak 38 százaléka kért választójogot is, ők éltek is a jogukkal: 82 százalékuk beküldte a voksát. Azóta tovább nőtt a határon túlról, zömében a szomszédos országokból jelentkező választópolgárok száma - 193 ezerről 275 ezerre -, ami egyben növelte a választópolgárok számát is. Most a határon túliak nemcsak passzívabbak, mint két éve: közülük 8945-en hibásan is töltötték ki a dokumentumokat, így voksuk érvénytelen lesz. A külhoniak szavazata akkor nyom legalább annyit a latban, mint 2014-ben, ha ismét voksol a regisztráltak kétharmada. Akkor még egy 48 százalékos anyaországi aktivitás mellett is eredményes lesz a népszavazás. Ha viszont a hazai felmérések igaznak bizonyulnak, és idehaza 50 százalék körül alakul az érvényesen szavazók aránya, a határon túliaknak viszont csak a 40 százaléka - azaz úgy 100 ezer választó - adja fel levélszavazatát, akkor eredménytelen lesz a referendum. M. László Ferenc Passzívabban tűnnek most a határon túliak FOTÓ: MTI - BÍRÓ ISTVÁN