Népszava, 1956 (5. évfolyam, 3-5. szám)

1956-01-19 / 3. (112.) szám

-2­ Levi Eskol pénzügyminiszter a hisztadrut végrehajtóbizottságában tartott felszólalása során kijelentette ,hogy szándékában van a drá­gasági pótlék jelenlegi negyedévi megállapításáró­l a félévenkénti m­gállapítás rendszerére áttérni, ami azt jelenti,hogy a dolgozó ez­után nem három, hanem hathavi késéssel kapja meg a drágasági pótlé­kot. Vagyis az árak emelkednek, a drágaság tombol, s a munkásnak hat hónapig kell­ majd várni arra,hogy a drágaság emelkedésével szem­ben némi kárpótlást kapjon. Azonkívül, mint ismeretes, a jelenlegi rendszer szerint, a drágasági pótlék emelkedik akkor, ha az index legalább három ponttal emelkedik. A pénzügyminiszter meg akarja vál­toztatni ezt rendszert oly for­mán, hogy a drágasági pótlék csak az esetben emelkedjen, ha az index legalább 3 SZÁZALÉKKaL emelkedik,ami a jelenlegi 237 pontos index mellett, 7,8 pontos emelkedést tesz szük­ségessé .­Végeredményben: a hisztadrát végrehajtó bizottságában, a mapaj-­ többség által hozott határozat kiterjeszti a bérrögzítés politikáját az 1956. évre is. Azáltal pedig, hogy kisarányú béremelés mellett megnyirbálja a drágasági pótlékot, a határozat tulajdonképpen a bér leszállítását jelenti. A végrehajtó bizottság ülésén kiderült az is, hogy az a sok vita, amely a mapai­ vezet­őségben a bérpolitika körül folyt, csak azt volt hivatva eldönteni,hogy a bérrögzítés politiká­ját nyílt formában, vagy burkolt formában hajtsák-e végre. mapaj-többség bér­lerontó politikája nyílt szakadást jelent a mapaj-vezetőség és a munkásság között­ és a munkásság e tömegébe be­letartoznak a mapaj mögött álló munkások is. A bérpolitika kérdése ugyanis az egész munkásság ügye. a végrehajtó bizottság határozata. Bizonyítja azt is,hogy a mapaj-vezetőség nem az izraeli dolgozók ér­dekeit, hanem az amerikai finánctőke és az izraeli nagyburzsoázia ér­dekeit tartja szem előtt.Ugyanezen érdekek szolgálatában militarizál­­ja a mapaj-vezetőség az ország gazdaságát és fasizálja az országot. A mapan és az ad­dut­avoda pártok javaslatai a hisztadrut végre­­hajt­ó bizottságában annyiban tértek el a mapaj­ javaslattól,hogy nem hanem 10 százalékos béremelést követeltek. Javaslatuk indokolása azonban nagyon is hasonlított a mapaj javaslatához: szerintük ugyanis, háborús-soviniszta álláspontjukból eredően, a "rendkívüli állapotok­" ra való hivatkozással nem jár most a munkásnak nagyobb béremelés! A mapam és ad­dut­avoda pártok feladata az,hogy visszatartsák a radiká­­­lisan gondolkozó munkásságot a munkásság forrdalami pártjához való csatlakozástól: a hisztadrut végrehajtó bizottságában tett javaslatuk­kal bebizonyították azt, hogy a mapaj mindig nyugodtan számíthat az ő "forradalmi" álláspontjukra. A hisztadrut végrehajtóbizottságában a mapastöbbség határozatot hozott ugyan, de a bérpolitika kérdésében a döntés a dolgozók kezében van. Gyárakban, más munkahelyeken, a munkások, hivatalnokok, tanítók, orvosok, mérnökök, és mind a többi bérért dolgozók,­ vegyék saját ke­zükbe a béremelés kérdésének megoldását és annyira fogja siker koro­názni a béremelésért folytatott küzdelmüket, amennyire egységben és kitartással küzdenek jogos követeléseik teljesítéséért. Izraeli Kommunista Párt képviselete a hisztadrut végrehajtó­­bizottságában a munkásság, az egész dolgozó nép követelését fejezte ki. Követelte az I.K.P. képviselete a bér 7­0 százalékkal való emelé­sét, a dolgozó értelmiség részére már jóváhagyott fizetésemelés vég­rehajtását, a szükségmunkabér be­szüntetésé­t-e­lmé­let­ben is, gyakor­latban is,­a bérvisszatartás rendszerének betiltását.

Next