Népszava, 1956 (5. évfolyam, 3-5. szám)
1956-01-19 / 3. (112.) szám
-2 Levi Eskol pénzügyminiszter a hisztadrut végrehajtóbizottságában tartott felszólalása során kijelentette ,hogy szándékában van a drágasági pótlék jelenlegi negyedévi megállapításáról a félévenkénti mgállapítás rendszerére áttérni, ami azt jelenti,hogy a dolgozó ezután nem három, hanem hathavi késéssel kapja meg a drágasági pótlékot. Vagyis az árak emelkednek, a drágaság tombol, s a munkásnak hat hónapig kell majd várni arra,hogy a drágaság emelkedésével szemben némi kárpótlást kapjon. Azonkívül, mint ismeretes, a jelenlegi rendszer szerint, a drágasági pótlék emelkedik akkor, ha az index legalább három ponttal emelkedik. A pénzügyminiszter meg akarja változtatni ezt rendszert oly formán, hogy a drágasági pótlék csak az esetben emelkedjen, ha az index legalább 3 SZÁZALÉKKaL emelkedik,ami a jelenlegi 237 pontos index mellett, 7,8 pontos emelkedést tesz szükségessé .Végeredményben: a hisztadrát végrehajtó bizottságában, a mapaj- többség által hozott határozat kiterjeszti a bérrögzítés politikáját az 1956. évre is. Azáltal pedig, hogy kisarányú béremelés mellett megnyirbálja a drágasági pótlékot, a határozat tulajdonképpen a bér leszállítását jelenti. A végrehajtó bizottság ülésén kiderült az is, hogy az a sok vita, amely a mapai vezetőségben a bérpolitika körül folyt, csak azt volt hivatva eldönteni,hogy a bérrögzítés politikáját nyílt formában, vagy burkolt formában hajtsák-e végre. mapaj-többség bérlerontó politikája nyílt szakadást jelent a mapaj-vezetőség és a munkásság között és a munkásság e tömegébe beletartoznak a mapaj mögött álló munkások is. A bérpolitika kérdése ugyanis az egész munkásság ügye. a végrehajtó bizottság határozata. Bizonyítja azt is,hogy a mapaj-vezetőség nem az izraeli dolgozók érdekeit, hanem az amerikai finánctőke és az izraeli nagyburzsoázia érdekeit tartja szem előtt.Ugyanezen érdekek szolgálatában militarizálja a mapaj-vezetőség az ország gazdaságát és fasizálja az országot. A mapan és az addutavoda pártok javaslatai a hisztadrut végrehajtó bizottságában annyiban tértek el a mapaj javaslattól,hogy nem hanem 10 százalékos béremelést követeltek. Javaslatuk indokolása azonban nagyon is hasonlított a mapaj javaslatához: szerintük ugyanis, háborús-soviniszta álláspontjukból eredően, a "rendkívüli állapotok" ra való hivatkozással nem jár most a munkásnak nagyobb béremelés! A mapam és addutavoda pártok feladata az,hogy visszatartsák a radikálisan gondolkozó munkásságot a munkásság forrdalami pártjához való csatlakozástól: a hisztadrut végrehajtó bizottságában tett javaslatukkal bebizonyították azt, hogy a mapaj mindig nyugodtan számíthat az ő "forradalmi" álláspontjukra. A hisztadrut végrehajtóbizottságában a mapastöbbség határozatot hozott ugyan, de a bérpolitika kérdésében a döntés a dolgozók kezében van. Gyárakban, más munkahelyeken, a munkások, hivatalnokok, tanítók, orvosok, mérnökök, és mind a többi bérért dolgozók, vegyék saját kezükbe a béremelés kérdésének megoldását és annyira fogja siker koronázni a béremelésért folytatott küzdelmüket, amennyire egységben és kitartással küzdenek jogos követeléseik teljesítéséért. Izraeli Kommunista Párt képviselete a hisztadrut végrehajtóbizottságában a munkásság, az egész dolgozó nép követelését fejezte ki. Követelte az I.K.P. képviselete a bér 70 százalékkal való emelését, a dolgozó értelmiség részére már jóváhagyott fizetésemelés végrehajtását, a szükségmunkabér beszüntetését-elméletben is, gyakorlatban is,a bérvisszatartás rendszerének betiltását.