Munkás-Heti-Krónika, 1873 (1. évfolyam, 1–52. sz.)
1873-04-20 / 16. szám
16. szám. WT Egyes szám étrsz 5 kr. I. évifolyam Munkás-Heti-Kró Társadalmi és euzolásiat. r.ás.: A magyarországi munkáspárt közlönye. Elvtársak! Szüntelen arra törekedjetek, hogy a pártnak tagokat s a lapnak előfizetőket szerezzetek ! Administráczió és Riadófiivatal : Rákos-árok utcza 9., ajtószám 24. • hová minden reklamácziók intézendők. Előfizetési ár : Negyed évre 60 kr. Megjelenik minden Vasárnap magyar és német kiadásban. Buda-Pest, április 20-án 1873. Szerkesztőségi iroda : Rákos-árok utcza 9. sz. Kéziratok vissza nem küldetnek. HIRDETMÉNYEK: legolcsóbban számittatnak és az administráczióban Rákossárokattczai). ajtó 24. sz. a. elfogadtatnak Magyarországi munkáspárt-Határozatok, a központi választmány által. I. A pártválasztmány igazgatása alatt álló k ö 11 y v ny o m d a felelős vezetésével Ihrlinger Antal választmányi tag bizatik meg, s erről neki hitelesitvény fog kiadatni. Egyszersmind felkéretnek a Magyarországon levő minden munkás-szak-, képző- és betegsegélyzőegyletek, valamint az egyes munkások is, hogy nyomtatványaikat a munkáspárt nyomdájában készíttessék s eziránti megrendeléseiket egyenesek a „Munkás-Heti-Krónika" nyomdájának, Pest, Rákos-árok utcza 9. sz. alatt, küldjék be. II. A munkás-egyletek, ipar-szaktársulatok stb. melyek a fővárosban vagy a vidéken megalakultak , felszóllittatnak, hogy rendes tagjaik számának megnevezése mellett alapszabályaik egy példányát a párt titkárának (Külföldi Viktor, Pesten, Lipót utcza 47. sz.) mentül előbb beküldjék. III. Azon ezélből, hogy a különböző munkásegyletek közt, ugy ezek s a párt központi választmánya közt a testvéries és barátságos közlekedés könnyebbittessék, felszólittatnak az összes munkásegyletek és iparszaktársulatok, hogy kebelükből a központi választmánynak ennek titkára által (Pest, Lipót utcza 47. sz.) egy derék férfiút ajánljanak, ki társainak teljes bizalmát birja, s kiért ezek jót állanak, hogy a párt központi választmánya részéről megbízottnak kineveztethessék. Egyúttal minden egylet felszólittatik, egyleti helyiségeinek czímét a párt titkárának mentül előbb beküldeni, hogy azon a párt lapjaiban közzététethessenek. IV. Minden a fővárosban vagy a vidéken létező munkásegyletre, ugy szintén minden egyes munkásra nézve ezennel tudomásul adatik, miszerint tanácsadás, vagy felvilágosítás végett oly kérdésekről, melyek a munkáspártot, vagy ennek törekvéseit és szervezkedését illetik, teljes bizalommal a központi választmány titkárához forduljanak, ki is meg van bízva azzal, hogy a beérkező kérdésekre a pártlapokban „Levelezés" cz.im alatt feleletet adjon, oly kérdéseket pedig, melyek nem általános, hanem csak helybeli érdeknek és terjedelmesebb feleletet igényelnek, levélileg elintézzen. Mely határozatok ezennel a párttagok és érdeklettek számára tudomásvétel és érvényesítés végett közzétételnek A központi választmány nevében Külföldi Viktor. (Pesten, Lipót utcza 47 sz ) Az állam és a termelő társulatok. A statistika által eléggé bizonyított tény, hogy a divatos állami és társadalmi intézmények alatt a gazdagság növekvése a tömegnyomor (pauperismus)-tól kísértetik, sőt sokszorosan túlszárnyaltatok; más szóval, hogy a vagyonosok száma csökken a proletariátus tömegéhez viszonyítva. Ezen jelenségnek általános oka a divatos termelési módban találtatott, mely nagy munka-felosztáson s alaptőkében, nagy előlegeken, nyersanyagon és béralapokon, illetőleg az elő munkaerőnek, mint vásár árunak szabad vételén és eladásán alapul. Annak, hogy a munkaerő mint áru eladatik, az a következménye, hogy ennek birtokosa, a munkás, középszámmal nem ér el magasabb árt árujáért, mint minden más árutulajdonos a sajátjáért, t. i. az előállítási költségek közelit)) értékét. A munkaerő ára, a bér, ennek előállítási költségei, azaz, a munkás legszükségesb életmiszerei által, s ha akarják, a kiegészítési költségek, azaz, a család nélkülözhetlen szükségletei által határoztatik meg. Hogy még a legteljes állami szabadság ezen általános jelenséget lényegesen megváltoztatni nem írja, tatart minket egy tekintet, Észak-Amerika politikai s társadalmi viszonyaira. Általános, egyenlő és egyenes választási jog titkos szavazással és napidíjak fizetése, jogegyenlőség, köztársasági alkotmány, néphadsereg, — mindez nem bírja ott meggátolni, hogy a társadalmi kifejlődés — a proletariátus növekvése— nemcsak egyenlő mértékben, mint Európában, hanem sebesebben halad előre Mindenesetre a megvitázhatlan, miszerint csak a szabadságban s politikai reformokban gondolható a társadalmi kérdés megoldása, de ép úgy biztos, hogy a reformokban — mint formákban — egyedül a megadás önmaga meg nincs adva. Ez fogalmilag, valamint történetileg gyűjtött -tulajdon képzésében fekszik a társulás útján. A társulat a polgári termeléstől veszi eredetét, mely arra szoktatta a munkásokat, hogy közös czélra — egy harmadik czéljára ugyan — munkaerejük egy parancsnokság alá állítsák s egymásnak „kézbe" dolgozzanak. A bourgeois-osztály nemcsak megismertette a munkásokkal az egyesülés hasznát s velük a társuláshozi fegyelmet megszoktatta, hanem egyenesen felbátorította és serkentette hozzá, hogy társulva egyesüljenek. Kétségkívül magával hozná saját czélképzeletét, miszerint a termelő társulat tegye tagjait kizsákmányoltakból kizsákmányolókká, tőkepénzesekké, gyermeteg áláspont, melyen Schulzz-Delitsch Németországban még most társulataival. Hanem ezen czélfogatont összeegyezhetlensége a termelő társulatokban egyesült munkások egész egyéniségével feltételezi az ilyen termelőtársulatok eredménytelenségét. Ha t. i. eredményük van, megváltoztatják a rendes munkás nézletét, az egész osztály megváltására irányult törekvés s a társulatbélit önző részvényessé változtatják. Nevezetesen a Schulzer kilátásai alatt létrejött termelőtársulatokról azt mondhatjuk, hogy somseta sültek el roszabbul, mint azon kevés esetben, mikor ezek sikerülteknek és eredményteljeseknek jelöltettek. Megfordítva, a rosz eredményeknek, melyek— amivel Schulze magát vigasztalhatja — az előrehaladt iparországokban ép oly szabályszerűen bekövetkeztek mint minálunk, legalább az a következménye volt, hogy a munkásokat a társulás igazi, valódi elvéhez vezet-e: elidegeníthetlen gyűjtött-tulajdon termelésére egyenlő haszonélvezési joggal (összekötve öregségbeni gondoskodással). A termelő-társulatok ezen uralkodó alakjának eredményei nevezetesen Francziaország, Belgium és Amerikában vitatlan jelentőségeibek, mint azok, melyek a tőkepénzesek termelésére vannak irányozva. Az a kérdés, hogy tehető a munkások nagy tömegének lehetségessé (a kezdetben kifejtett úgy-nevezett „erez bértörvény szeritt a jelenlegi termelési mód alapját képező vagyontalanságuknál, hogy a termelő társulat nagy előfelté-teleit előteremtsék, mint telkeket, épületeket, gépeket, nyersanyagot, s az első termékek elárusításáig szükséges élelmiszerek, — ezen kérdésre a socialistáktól, azon hatalmas, a polgári együttélésből származott szervezésre való utalással felelnek, melynek — saját eszméje szerint — feladatául ki kell tűznie, miszerint a társadalomban minden rész ellen küzdjön s minden jót támogasson — az államra való *) *) Hisch Károly után.