Munkás-Heti-Krónika, 1874 (2. évfolyam, 1–52. sz.)

1874-10-18 / 42. szám

kapitányság ide azon jelentést küldi, hogy szept. 30 -, ugyanott egy a hatóságnál be nem jelen­tett gyűlés tartatott. Ez ugyanis az alapszabá­ly­ileg megengedett közgyűlés volt, melyben csak­is a belügyek rendeléséről volt szó. Nem hiszszük, hogy a fogyasztási egylet ez­által azonnal rábí­zatja magát, a jámbor kívánatnak — az általá­nos munkásegylet eltávolítását siettetni — en­gedni fog, — hanem egész jogszerűen a tekintő főkapitányságot az illető egylethez fogja utalni,­­ m­ely éppen azon gyűlést tartotta, és minthogy ezen egyletnek létezése óta soha sem kelletett egy ily alapszabályilag megengedett gyűlést be­jelenteni, most sem tartotta szükségesnek köz­gyűlésének megtartását a hatóságnál bejelen­teni. De minthogy Ó-Buda a főváros rendszere­zése óta nem független többé, hanem Budapest­nek csak egy közbenső részét képezi, és a ren­dőrség ezentúl nem helybeli és autonomikus, ter­mészetesen a rendőri határozatokat (melyek mi­irántunk, mint a tapasztalás már többször meg­mutatta, különböző természetűek lehetnek) tör­vény hiánya miatt, ezentúl tekintetbe kell venni­. Hogy a tekint, rendőrség ezen rendelet tekintetbe vétele után, nem talál ismét hajszálat, ez aztán már ismét más kérdés Ms tehát a leg­jobbat reméljük. Minden teljese­n mégis csodálatos marad, és az egylet volt tevékenységére iránymutató, hogy Ó-Budának tekintetes, kapitánysága mindaddig nem tudta, hogy falai között egy socziál­politi­kus egyletnek helyet adott, mignent erről a főka­pitányság által tudósíttatott. " Montesquieu és Payer szavai: ,Mennél nagyobbak­­­a városnak házai, anná­l nagyobb a nyomor". E szavak sehol sem találtak illőbb alkal­mazást, mint Budapest hirtelen támadt nagyvá­rosban. A szegény nép ezrei sötét, bűzös pincze­lyukakban vannak öszszenyomva, és daczára hogy a lakáshiánynak már vége szakadt, ezért roppant bért fizetnek. Aradár a városi elöljáró­ságtól már többször hozatott azon határozat, a pinczét lakásul többé nem tűrni, ezen ismét ke­resztülugrottak. Hiszen város­atyáink legtöbb­jei maguk is ily egészségellenes lakásoknak tu­lajdonosai. Ezen határozat nem is az emberek iránti szánalom végett hozatott, hanem az ily minden ventilatiót nélkülözött helyeken támadni­­ szokott betegségek miatti félelem volt az indító ok. E nyáron azon határozat hozatott, hogy a pinczehelyiségeket többé lakni nem szabad és a lakóknak át kell helyeztetniök , minthogy pedig a be nem állott járvány miatti félelem megszűnt, nem gondoltak sokat a dologgal, most azon hír kering, hogy az időviszonyok mostoha volta miatt a hozott határozat kivétele ismét elnapol­tatott, így marad vissza minden, mi a nép javát előmozdítaná. E lakosság halandósága inkább szaporodott, mint kevesbü­k­. De halljuk a kerületi orvosok s­aját szavait: a VII. kerület orvosa Dr. Apatitzky ezen kerü­letben a nyomort azzal illusztrálja, hogy egy al­sóbb néposztálybeli család gyermekét a patká­nyok megharapták, kik egy fakamarában keres­tek menedéket. Dr. Kelen a VIII. kerület orvosa azt mondja, hogy ezen kerületben a nyomor oly nagy, hogy számos pinczehelyiségekben a csu­pasz földön alusznak. Ide még az is járul, hogy valamennyi orvos állítása szerint az ételek és ita­lok hamisítása okozza ezen számtalan betegségi és halál­eseteket. Nem akarunk ma ismét az illető hatósághoz fordulni, mint hogy azt nemrég tettük, figyel­messé tevén őket kötelességükre, utalva a beér­kező tél veszélyeire. De intéseink elhangzottak­­­­ és még máig sem történt semmi a munkás nép nyomorának enyhítését illetőleg. A kizsákmányolás gyorsabban űzetik, mint ezelőtt; az élelmi­szerek hamisítása akadálytala­nul történik. A nép éhezik. A paloták meghízott lakóinak pompás kocsijai tovább robognak a nagyváros aszfaltk­ozott utczáin. Mikor lesznek már az örökségétől megfosztott munkás népnek a kölcsönvett milliók javára? Mikor tesznek már igazságos kívánalmainknak eleget? — — __ — — — — — — —r.­­ A felnőttek oktatását a buda­pesti népoktatási kör az egész városban minde­nütt okt. 15-én fogja megkezdeni s pedig egy­szerre husz helyen u. m. . A Tabánban (Ráczvárosban) a szarvas­téri 631. sz. közs. népiskolában ílók, a templom­téri közs. népiskolában pedig férfiak számára kedden, csütörtökön, szombaton este 6 — 8 óráig. Krisztinavárosban a templom mel­letti közs. népiskolában férfiak, — a gr. Beth­len-féle házban elhelyezett közs. leány­iskolában a nők számára hétfőn, szerdán és pénteken este 6—9 óráig. A felső - o­r­sz­águ­ti közs. népiskolá­ban (a barátok temploma mellett) férfiak számá­ra kedden, csütörtökön és szombaton, — a nők számára hétfőn, szerdán és pénteken este 6—8 óráig. Újlakon a községi népiskolában férfiak és nők számára kedden, szerdán és pénteken, este 6—8 óráig. Ó-B­u­d­á­n a közsa­ftúiskolában férfiak szá­mára szerdán és pénteken,­­ a községi leány­iskolában nők számára kedden és csütörtökön esti 6 — 8 óráig. A belvárosban, a czukorutczai községi iskolában férfiak számára hétfőn, szerdán es­tén-

Next