Munkás-Heti-Krónika, 1874 (2. évfolyam, 1–52. sz.)

1874-08-02 / 31. szám

31. szám. (1. jegy) MF* Egyes szám óra 5 II. évifolyam Munkás-Heti­ Krónika Társadalmi és gazdászati néplap. A magyarországi munkások közlönye. A.dxao.liai£-tx&czió­ra kiad­óh­i­vatal : R&koB-árok-utcza 9., ajtószám 24. A hová minden reklamácziók intézendők. Előfizetési ár: Negyedévre . . . . . . • . . . 60 kr. Megjelenik minden Vasárnap magyar és német kiadásban. Szerkesztőségi iroda : Rákos-árok-utcza 9. sz. Kéziratok vissza nem küldetnek. ül E JD E T IsdfE IsT Y E K Buda-Pest, augusztus 2-án 1874 . legolcsóbban számittatnak és az administráczióban Rákossároki Utcza 9. ajtó 24. sz. a. elfogadtatnak. Társadalmi s gazdászati szemle.­ ­ A reakc­ió halad. Hiába igyekezett az ellenzék a választó törvényjavaslatot agyonbe­szélési modorával imponálni, hogy ez idényben az ne tárgyaltassék keresztül és a múlt szá­munkban nyilvánított föltevéseink sem nyertek érvényt. Hogy mily körülmény idézte elő a dolgok ilyetén változtatását, erről egy helybeli lap megbízható forrásból úgy értesül, hogy az ellenzék ily rögtöni engedékenysége a­z augusztus havi napidijak biztosí­t­á­s­a által éretett el. Derék honatyák! — Így kiált fel az említett hírt hozott lap. Mi is azt kiáltjuk: derék honatyák! Eltekintve attól, hogy a munkásosztály ezen famázus törvényjavaslatból kizáratott­, oly szakaszok is fordulnak elő benne, melyek­hez hasonlókat keresni kell a parlamentarizmus történetében. A­mi az absolutizmusnak és az idegen kormánynak nem sikerült, azt az alkotmányos parlamentáris nemzetgyűlés hozta létre. No de ezt is meg fogjuk emészthetni. Tehát nem a nemzetiségiekre vonatkozó ellenvetés volt tehát az oka a minden áron ke­resztül viendő törvényjavaslatnak, hanem — a következő szakaszok büntetés határozatai he­lyettünk beszélnek : „97. §. A­ki nyilvánosan, legyen bár az szóval, vagy iratok terjesztésével a tulajdon sérthetlensége, a nemzetiség, osztály vagy val­lás ellen törvénytelen fellépésekre agitál; a­ki a törvények tiszteletben nem tartására vagy a törvényes elöljáróság ellen izgat, választási jogának három évre való elvesztésével és 1500 frtnyi pénzbírsággal vagy egy évre terjedő fog­sággal büntettetik. 98. §. A ki nyilvánosan, legyen bár ira­tok terjesztésével, a király személyének sért­hetlenségét támadja meg, vagy a ki törvényte­len úton eszközlendő alkotmányváltoztatásra vagy a magyar állam egysége ellen agitál, vá­lasztási jogának három évre való elvesztésén kívül 1—5 évre terjedő fogságra ítéltetik. 99. §. A ki­ferdített tényeket azon tudat­ban, hogy azok ferdék, nyilvánosan, szóval vagy iratokban azon czélból tart fenn és ter­jeszt, hogy az ország alkotmánya el­len gyűlöltséget keltsen, választási jogának három évre való elvesztésén kívül 1500 frtnyi pénzbírsággal vagy egy évig ter­jedhető fogsággal büntettetik.­ Ez tehát a 48-ai törvényjavaslat kiegé­szítője. Szerez-e ez munkaanyagot az állam­ügyésznek ? Csak építsetek kaszárnyákat és fegyházakat, hogy geniális reformtörekvései­tek a haladás terén azok hiányában hajótörést ne szenvedjenek! Mint utólag a napilapokban olvassuk, a Deákpárt legutóbbi konferencziáján Szapáry miniszter indítványára a 99. szakasz elejtetett.­­ Belgrádból írják a „Pester Lloyd"-nak: „E napokban jelent meg egy kommunisztikus lapnak első száma, mely magát „Új Idő"-nek czimezi. Szerkesztője egy bizonyos A­le­ljes úr, úgy látszik, elég bátorsággal bír, hogy a jelenlegi renddel megküzdjön. Mindjárt első számában azon piramidális föltevésre merészel, hogy a vagyon alávalóság, a szegénység pedig a társadalom bűne! Különben e lapnak lesznek elég pártolói, mivel a kommunisztikus eszme nagy tért nyert az országban.­­ A vaskaputól még mindeddig egyetlen egy kövecskét sem törtek le a kereskedelem előmozdítására. De ezt nem is csodáljuk mo­dern nemzetgazdászainktól. Hisz ezek még ak­kor is szükségesnek tartják egy egész város­negyedet lebontani, amidőn a lakásszü­kség legmagasb fokát érte el, csak azért, hogy bul­várdokat aszfalth­ozhassanak a szabadalmazott ingyenélők számára, de a­mely a „Krach” kö­vetkeztében ezek genialitását úgy, mint az egész ország ké­nt hiven visszatükrözi. Így van ez a tervezett közraktárakkal is, amely mai napig csak terv maradt, meg nem gondolva azt, hogy emiatt az egész kereskedelem Bécs felé húzódik, a­hol a közraktárak építését már elkezdték. A főváros szépítése miatt a nyers terményüzlet régi helyéről elszoríttatott, a­mely ennek következtében szintén pang. Ennek lett volna értelme akkor, ha már fel lettek volna építve a közraktárak. De hisz ezzel nem igen törődnek az irányadó geniek !­­ A koburgi socziáldemokratikus mun­káspárt hatodik kongreszszusa alkalmával jut. 19-én Vahlteich és Geib elnöklete alatt egy nagy számmal látogatott népgyűlés tartatott. A terem alig foglalhatta magában az egybe­gyűlteket. — Liebknecht jelentést tesz a szo­cziáldemokratikus munkáspárt jelen állásáról. Az osztályuralom eltörlését óhajtja, ha tehát ellenségképen lépne föl a német birodalom el­len, úgy nem az állam eredete miatt, nem a jogsérelem miatt, melyből keletkezett, hanem mivel osztályállam. Ezzel szemben elvi ellen­tétben állunk és ez értelemben vagyunk csak forradalmárok, mivel ennek elvi átalakulását óhajtjuk. Ez nálunk­ a forradalom értelme és senkinek sem áll jogában ennek más értelmet tulajdonítani, mint a­milyen ezzel összekötte­tésben áll. Nem szükséges, hogy a forradalom erőszakos legyen; az angol reformmozgalomra, a gabnatörvényjavaslatra utal, melyek elvi el­lentétük miatt a létezővel szemben forradalmi­nak tekinthető. Hogy az általunk óhajtott átalakulást el­érhessük, az átalános szellemet kell előbb for­radalmivá tenni, követelésünket a nagy nép­tömeg követelésévé tenni. Nagyon csalódnak, a­kik azt gondolják, hogy ezen átalakulást a parlament által lehet elérni, mert ez az átalá­nos szavazatjogon alapul és így az egész né­pet képviseli. Ez nagyon ferde felfogás. Az általános szavazatjog értéktelen, ha ennek esz­közlése a sajtó és a gyűlések elnyomása által meg van akadályozva. A választási mozgal­mak alkalmával és emiatt vezéreink legtöbbje el volt fogva. A birodalmi gyűlésnek pedig nincs ha­­­talma, csak a kormány pompázik vele és intéz­kedéseinek álcrájául használja fel. Még ha elvi kérdéseket tárgyalt is a birodalmi gyűlés, még akkor sem volt bátorsága a szövetségtanács vagy Bismarckkal szemben akaratát érvényre juttatni; egyetlen szó ezektől elég volt a biro­dalmi gyűlés valamennyi határozatait megsem­misíteni. Alkotmányunk zsarnoki czentralizatió demokratikus formákkal; ez tulajdonképeni lényege azon czezarismusnak, melyet a Napó­leonok Francziaországban használtak és melyet Bismarck Németországban behozott. E viszonyok között a választásokat csak agitálási eszköznek tekinthetjük ; a választá­sok által az egész nép mozgalomba helyeztetik ezen mozgalmat pártunk érdekében föl kell használni. Képviselőink óvakodjanak azon gon­dolatot táplálni, hogy törvényhozókig működ­hetve ilyképen a népben a birodalmi gyűlés fontosságát érővé tehesse. Több oldalról hangsúlyoztatott, hogy a szocziáldemokráczia legjobban működhetnék, ha a politikától távol tartaná magát, hogy az uralkodóknak így az üldöztetések eszközét ki­vegyék a kezéből. Ez nagyon téves eszme és a nemzetköziek utolsó kongresszusán elvettetett. Maguk elleneink, azaz valódi ismert elleneink, a­kiknek a hatalom a kezében van, azok nagyon jól tudják, hogy a szoczialiszmus a mai katonai osztályállamban lehetetlen, és ennek követ­keztében minden szoczialisztikus mozgalom és ez ellen irányul. A politikából való visszavo­nultság által nem háríthatnék el az ellenünk intézett csapásokat, hanem ezen felül még gyá­váknak is tűnnénk fel. Az üldözések nem igen árthatnak, örömmel üdvözöljük és felkiáltunk, mint az egyszeri római nő férjének: „Nem fáj!" Üldözések egy pártot még nem semmi­sítettek meg. Liebknecht végül következő határo­zati javaslatát ajánlja elfogadásra: „ A gyűlés elhatározta: A socziáldemo­kratikus munkáspárt Németország jelenlegi po­litikai alakjával szemben pártelv parancsolta ál­lást foglal el és a birodalmi gyűlési választáso­kon részt veend, képviselőik pedig a birodalmi gyűlési tárgyalásoknál az elv ügyében lénye­gesen működjenek.* Liebknecht után, kinek beszéde nagy tetszéssel fogadtatott, d­e 11 e­z­e­r szólt a biro­dalmi gyűlés működéséről; ezután a határozat valamennyivel 3 szó ellen elfogadtatott. A napirend második pontját — az ipari és földmunkások mozgalma — York és,?G r i 1-

Next