Munkás-Heti-Krónika, 1874 (2. évfolyam, 1–52. sz.)
1874-08-02 / 31. szám
31. szám. (1. jegy) MF* Egyes szám óra 5 II. évifolyam Munkás-Heti Krónika Társadalmi és gazdászati néplap. A magyarországi munkások közlönye. A.dxao.liai£-tx&czióra kiadóhivatal : R&koB-árok-utcza 9., ajtószám 24. A hová minden reklamácziók intézendők. Előfizetési ár: Negyedévre . . . . . . • . . . 60 kr. Megjelenik minden Vasárnap magyar és német kiadásban. Szerkesztőségi iroda : Rákos-árok-utcza 9. sz. Kéziratok vissza nem küldetnek. ül E JD E T IsdfE IsT Y E K Buda-Pest, augusztus 2-án 1874 . legolcsóbban számittatnak és az administráczióban Rákossároki Utcza 9. ajtó 24. sz. a. elfogadtatnak. Társadalmi s gazdászati szemle. A reakció halad. Hiába igyekezett az ellenzék a választó törvényjavaslatot agyonbeszélési modorával imponálni, hogy ez idényben az ne tárgyaltassék keresztül és a múlt számunkban nyilvánított föltevéseink sem nyertek érvényt. Hogy mily körülmény idézte elő a dolgok ilyetén változtatását, erről egy helybeli lap megbízható forrásból úgy értesül, hogy az ellenzék ily rögtöni engedékenysége az augusztus havi napidijak biztosítása által éretett el. Derék honatyák! — Így kiált fel az említett hírt hozott lap. Mi is azt kiáltjuk: derék honatyák! Eltekintve attól, hogy a munkásosztály ezen famázus törvényjavaslatból kizáratott, oly szakaszok is fordulnak elő benne, melyekhez hasonlókat keresni kell a parlamentarizmus történetében. Ami az absolutizmusnak és az idegen kormánynak nem sikerült, azt az alkotmányos parlamentáris nemzetgyűlés hozta létre. No de ezt is meg fogjuk emészthetni. Tehát nem a nemzetiségiekre vonatkozó ellenvetés volt tehát az oka a minden áron keresztül viendő törvényjavaslatnak, hanem — a következő szakaszok büntetés határozatai helyettünk beszélnek : „97. §. Aki nyilvánosan, legyen bár az szóval, vagy iratok terjesztésével a tulajdon sérthetlensége, a nemzetiség, osztály vagy vallás ellen törvénytelen fellépésekre agitál; aki a törvények tiszteletben nem tartására vagy a törvényes elöljáróság ellen izgat, választási jogának három évre való elvesztésével és 1500 frtnyi pénzbírsággal vagy egy évre terjedő fogsággal büntettetik. 98. §. A ki nyilvánosan, legyen bár iratok terjesztésével, a király személyének sérthetlenségét támadja meg, vagy a ki törvénytelen úton eszközlendő alkotmányváltoztatásra vagy a magyar állam egysége ellen agitál, választási jogának három évre való elvesztésén kívül 1—5 évre terjedő fogságra ítéltetik. 99. §. A kiferdített tényeket azon tudatban, hogy azok ferdék, nyilvánosan, szóval vagy iratokban azon czélból tart fenn és terjeszt, hogy az ország alkotmánya ellen gyűlöltséget keltsen, választási jogának három évre való elvesztésén kívül 1500 frtnyi pénzbírsággal vagy egy évig terjedhető fogsággal büntettetik. Ez tehát a 48-ai törvényjavaslat kiegészítője. Szerez-e ez munkaanyagot az államügyésznek ? Csak építsetek kaszárnyákat és fegyházakat, hogy geniális reformtörekvéseitek a haladás terén azok hiányában hajótörést ne szenvedjenek! Mint utólag a napilapokban olvassuk, a Deákpárt legutóbbi konferencziáján Szapáry miniszter indítványára a 99. szakasz elejtetett. Belgrádból írják a „Pester Lloyd"-nak: „E napokban jelent meg egy kommunisztikus lapnak első száma, mely magát „Új Idő"-nek czimezi. Szerkesztője egy bizonyos Aleljes úr, úgy látszik, elég bátorsággal bír, hogy a jelenlegi renddel megküzdjön. Mindjárt első számában azon piramidális föltevésre merészel, hogy a vagyon alávalóság, a szegénység pedig a társadalom bűne! Különben e lapnak lesznek elég pártolói, mivel a kommunisztikus eszme nagy tért nyert az országban. A vaskaputól még mindeddig egyetlen egy kövecskét sem törtek le a kereskedelem előmozdítására. De ezt nem is csodáljuk modern nemzetgazdászainktól. Hisz ezek még akkor is szükségesnek tartják egy egész városnegyedet lebontani, amidőn a lakásszükség legmagasb fokát érte el, csak azért, hogy bulvárdokat aszfalthozhassanak a szabadalmazott ingyenélők számára, de amely a „Krach” következtében ezek genialitását úgy, mint az egész ország ként hiven visszatükrözi. Így van ez a tervezett közraktárakkal is, amely mai napig csak terv maradt, meg nem gondolva azt, hogy emiatt az egész kereskedelem Bécs felé húzódik, ahol a közraktárak építését már elkezdték. A főváros szépítése miatt a nyers terményüzlet régi helyéről elszoríttatott, amely ennek következtében szintén pang. Ennek lett volna értelme akkor, ha már fel lettek volna építve a közraktárak. De hisz ezzel nem igen törődnek az irányadó geniek ! A koburgi socziáldemokratikus munkáspárt hatodik kongreszszusa alkalmával jut. 19-én Vahlteich és Geib elnöklete alatt egy nagy számmal látogatott népgyűlés tartatott. A terem alig foglalhatta magában az egybegyűlteket. — Liebknecht jelentést tesz a szocziáldemokratikus munkáspárt jelen állásáról. Az osztályuralom eltörlését óhajtja, ha tehát ellenségképen lépne föl a német birodalom ellen, úgy nem az állam eredete miatt, nem a jogsérelem miatt, melyből keletkezett, hanem mivel osztályállam. Ezzel szemben elvi ellentétben állunk és ez értelemben vagyunk csak forradalmárok, mivel ennek elvi átalakulását óhajtjuk. Ez nálunk a forradalom értelme és senkinek sem áll jogában ennek más értelmet tulajdonítani, mint amilyen ezzel összeköttetésben áll. Nem szükséges, hogy a forradalom erőszakos legyen; az angol reformmozgalomra, a gabnatörvényjavaslatra utal, melyek elvi ellentétük miatt a létezővel szemben forradalminak tekinthető. Hogy az általunk óhajtott átalakulást elérhessük, az átalános szellemet kell előbb forradalmivá tenni, követelésünket a nagy néptömeg követelésévé tenni. Nagyon csalódnak, akik azt gondolják, hogy ezen átalakulást a parlament által lehet elérni, mert ez az átalános szavazatjogon alapul és így az egész népet képviseli. Ez nagyon ferde felfogás. Az általános szavazatjog értéktelen, ha ennek eszközlése a sajtó és a gyűlések elnyomása által meg van akadályozva. A választási mozgalmak alkalmával és emiatt vezéreink legtöbbje el volt fogva. A birodalmi gyűlésnek pedig nincs hatalma, csak a kormány pompázik vele és intézkedéseinek álcrájául használja fel. Még ha elvi kérdéseket tárgyalt is a birodalmi gyűlés, még akkor sem volt bátorsága a szövetségtanács vagy Bismarckkal szemben akaratát érvényre juttatni; egyetlen szó ezektől elég volt a birodalmi gyűlés valamennyi határozatait megsemmisíteni. Alkotmányunk zsarnoki czentralizatió demokratikus formákkal; ez tulajdonképeni lényege azon czezarismusnak, melyet a Napóleonok Francziaországban használtak és melyet Bismarck Németországban behozott. E viszonyok között a választásokat csak agitálási eszköznek tekinthetjük ; a választások által az egész nép mozgalomba helyeztetik ezen mozgalmat pártunk érdekében föl kell használni. Képviselőink óvakodjanak azon gondolatot táplálni, hogy törvényhozókig működhetve ilyképen a népben a birodalmi gyűlés fontosságát érővé tehesse. Több oldalról hangsúlyoztatott, hogy a szocziáldemokráczia legjobban működhetnék, ha a politikától távol tartaná magát, hogy az uralkodóknak így az üldöztetések eszközét kivegyék a kezéből. Ez nagyon téves eszme és a nemzetköziek utolsó kongresszusán elvettetett. Maguk elleneink, azaz valódi ismert elleneink, akiknek a hatalom a kezében van, azok nagyon jól tudják, hogy a szoczialiszmus a mai katonai osztályállamban lehetetlen, és ennek következtében minden szoczialisztikus mozgalom és ez ellen irányul. A politikából való visszavonultság által nem háríthatnék el az ellenünk intézett csapásokat, hanem ezen felül még gyáváknak is tűnnénk fel. Az üldözések nem igen árthatnak, örömmel üdvözöljük és felkiáltunk, mint az egyszeri római nő férjének: „Nem fáj!" Üldözések egy pártot még nem semmisítettek meg. Liebknecht végül következő határozati javaslatát ajánlja elfogadásra: „ A gyűlés elhatározta: A socziáldemokratikus munkáspárt Németország jelenlegi politikai alakjával szemben pártelv parancsolta állást foglal el és a birodalmi gyűlési választásokon részt veend, képviselőik pedig a birodalmi gyűlési tárgyalásoknál az elv ügyében lényegesen működjenek.* Liebknecht után, kinek beszéde nagy tetszéssel fogadtatott, de 11 ezer szólt a birodalmi gyűlés működéséről; ezután a határozat valamennyivel 3 szó ellen elfogadtatott. A napirend második pontját — az ipari és földmunkások mozgalma — York és,?G r i 1-