Munkás-Heti-Krónika, 1875 (3. évfolyam, 1–52. sz.)

1875-01-03 / 1. szám

1« szám. iiHű hßAt­ära e ür. III, é vif olyan társadalmi és eazdászaü aéDlac. I "I j! A magyarországi munkások közlönye. Administratió és kiadóhivatal: 3 dob-utcza 67. sz. a hová minden reklaináeziók intézendők. Előfizetési ár: Negyedévre tíO kr. — Szerkesztösagí iroda: háromdob-utcza 67. ez. Kéziratok vissza nem küldetnek. Hirdetmények: legolcsóbban számittatnak és az adininistráczióban elfogadtatnak. = Megjelenik minden vasárnap magyar es német kiadásban. = Budapest, január 3-án 1875. 187ö. évi január 1-től uj előfizetést nyitunk a „Munkás-Heti-Króniká"-ra, melyet elvtársaink figyelmébe ajánlunk. Lapunk, mint eddig, ugy ezentúl is csakis a munkásnép érdekeit fogja képviselni és ebbeli feladatának minden irány­ban eleget teend. Támaszkodva részvétetekre, lapunk nagyobb alakban jelenik meg és a magyar olvasóktól fog függni, hogy a „Munkás-Heti­Krónika* megfelelend-e feladatának. Ha szemügyre veszszük társadalmi álapotainkat okvetlen feli kell ismernünk sajtónk nagy fontosságát. Annyi bizonyos, bogy ez állapotok megküzdéséve) nem a legszebb jövőnek nézünk elébe; fáradságok, csalatkozásoknak ts üldöztetéseknek hiányában nem leszünk; de tar*ózunk ezzel nem csak önmagunknak, de elveinknek is erőnkből kitelbetőleg a szellemi harczot fáradatlanul folytatni. De ebez elv­társaink és barátaink támogatására van szükségünk. Beméljük tehát, hogy elvtársaink legfőbb figyelmüket a „Murk;'s-Heti-Kiónil ára* fogják irányozni és be fogják látni, hogy a közönyösség az egész munkás osztály hátrányára van. Az elhanyagolt és háttérbe szorított munkásosztálynak bainisitlan szellemi tápra van szüksége és ezt csak a munkássajtó utján kaphatják; ez által fogják a mai nyomor szülő okait megismerhetni, ennek következtében a „Munkás-Heti-Krimika* egyetlen műhelyben, egyetlen munkáscsaládnál se hiányozzék. Támaszkodva a magyarhoni munkások bizalmába, a ,,Munkás-Heti-Krónika" újévtől kezdve nagyobb a 1 a b a n jelenik meg és előfizetési ára egy negyedévre csak 60 kr., havonkin t 20 kr., postai szétküldéssel. Az előfizetésnél legczélszerübb és legolcsóbb a postai utalványokat használni. A „Munkás-Heti-Krónika" kiadóhivatala, 3 dob-utcza 67. k­Tömeges munkásgyüiés. Sudapocf, dpn7.f>mhpr 25. Ma az Újvilág helyiségében egy 2500 munkás által látogatott gyűlés tartatott, mely­nek tárgyalását a következőkben adjuk; A bebivók részéről Kovács Károly magyar nyelven, Bayer német nyelven nyitják meg a gyűlést ée felkérik azt, hogy a legnagyobb rendben viselje magát. Közfel­kiáltássál. Ihrliuger Antal elnökké , Ka­czander Gyula magyar, Tittel német jegyzővé választatott. A napirend első pontjához mint első szó­nok Bayer németül szól: Mi az államot tart­juk fenn a közvetlen adók által és semmi jogunk nincs. Törvényes uton nem fogunk m-egsz'ducii azon jogokat követelni, mely ben­nünket megillet. Előhozat: az államban előfor­duló rendezetlenséget iskolai- és más tekinte­tekben. Ha a munkások a törvényt maguk számára megkövetelik, akkor bizonyosan győzni fognak. Szapáry azt mondja, hogy nem vagyunk eléggé képzettek a polgári és poli­tikai jogok. gyakorlására, de Ghyczy eléggé éretteknek tart bennünket az adók megfizetésé­re. Ez ügyben a következő határozati javaslatot terjeszti a gyűlés el : „Tekintetbe v ve, lmgy .ainkásosztály minden polgári és politikai j 'goktét Van zárva, e sze. in semmi része a dykitut drtlaus; ér uz ahol eredő neu, agyi vadság­ban s ennek k<i r . eeeméuyeibeu ..• .csca ; tekintetbe véve, hog.y a munkások jogos követeléseinek nemcsak hogy nem feleltetett meg, de illetékes oldalon nem is vétetett tekintetbe; tekintetbe véve továbbá, bogy ily orszá­gos válságok mindenkor és mindfia időben csakis az általánosság állal sfcüntettet­3, mint ezt a népek ti rténelme tanusitja. De ennek ellenében épen az állam­kompetenczia működik, mely az összes nép részvételét a törvényhozásban nem hogy nem mozditja elő, de az uj választótörvényuen ezen minden állampolgár részéről teljesítendő jogkötelességét korlátolta, illetőleg meg­rövidité: — a ma, deczember 25-én az Újvilágban ülésező munkás nép tömeges gyűlése, a min­den jogoktól kizárt hivatkozást esztelennek nyilvánítja s ennek következtében Ghyczy pénzügyminiszter adójavaslatait a minden jogaitól kizárt néposztály megadóztatását ille­tőleg jelen fogalmazványaiban mindaddig jogtalannak és rákényszeritettnek tekinti, mig a munkásnépnek nem biztosíttatik a törvény­hozásba és községekbe való politikai részvé­telének joga.* Lukácsy: A munkásokra csak a kötelességeket rójja, de a jogokról nincs szó. Ellenségeink híznak vérünkön, ők rakják zsebre véres verejtékkel keresett pénzünket. Ajanlja elfogadásra a határozati javas­latot. Felsberg: Mióta a nagypolgárság uralkodásra jutott, behozták ezzel a közvetlen adót is, s ezen közvetlen adót más nem fizeti ínég, mint a lakosságnak legnagyobb része: a munkásosztály, és mindezért semmi jogban nem részesül. Az államháztartás rendezeftleu­ségére térve, azt mondja., hogy egészen más í kép volna, ha minden néposztály fenne a tör­vényhozásban képviselve. Kórüi, hegy ki pa­naszkodik uj adók ellen, nem nrus mini a tőkével birók. Minden ember egyenlő lévén, kell is, hogy minden tekintet­ben egyenlő jogokat és kötelességeket is él­vezzen. Főfeladatunk legyen a ránk szórt szemrehányásokat elodázni magunktól. Kürschner: Az Utóbbi uj adók a czélra hozatnak, hogy a szegény népre minél. több kötelességeket rójjanak. A közvetlen adók terményei árát oly magasra fokozták, hogy a szegény ember inár jóformán ni m is ertcn. Híí áll am lakoesógának nagyobb ré­szére kötelességeket rónak, megilleti azt a jog is. Óvást teszünk mindazon igazságtalansá­gok ellen, melyek ellenünk elkövettetnek. A munkás hivatva vasi állampolgári kötelességek teljesúésére, követelnie kell tehát a jo­gokat is. Pachner furcsának tartja, hogy ina még jogokra! és kötelességekről vitatkoznak. Ma mindenkinek kellene azon tudattal birni. hogy jogai és kötelességei vaunak. De nem ugy van; mert van a mai államban egy a tár | sadalamtól kitagadott osztály, mely a leg­1 nagyobb részét képezi minden államnak t melyre^az uralkodó rendszer a legnagyob! 1 kövességeket rójja. "A munkásoktól etvoé ' krajczarokból építenek polatákai <-s élne! tulságban és kényelemben belőle, a muuká ! pedig sanyarog. A vita vége indítványoz tátik; azt a gyű­lés egyhangúlag elfogadja. Kom a felolvasott határozati javask' bél azt értette meg, hogy részt akarunk ; n. ' a törvényhozásban. Ha a mai törvényhozást szemügyre veszszük, azt tapasztaluk; hogj ennek csakugyan máskénen kellene szervezve • lenni. A választótól-vény r -z, merj a szerint j csak a kiváltságosak \f- Vitnak, nem pe­dig í .-államnak ene m/ Végül meg­jegyzi, hogy nem sz-j> ' • unt A ogyetieu párt­tal" s magunkra vagyunk utalva törvényes uton jogainkat követelni. Ha egyesülten le­pünk fel, az illetékesek kényszerítve leendaek velünk számolni. Ajánlja a határozati javas­latot. A határozati j'njWat még egyszer felöl­: vastajvlt és egyhangúlag el fogadtatik. ..

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék