Népszava, 1899 (27. évfolyam, 1–124. sz.)
1899-06-20 / 48. szám
1899. KÜLFÖLD. Németország. Tüntetések. A német kormány egy törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházhoz, az úgynevezett fegyházjavaslatot, melyben az egyesülési jogot megszorítja s a sztrájkokat lehetetlenné akarja tenni súlyos büntetések által. Németországban óriási az izgatottság. A javaslatot a tisztességesebb polgári pártok is élesen elítélik, elvtársaink pedig óriási agitácziót fejtenek ki ellene. Németország minden városában tiltakozó gyűléseket tartanak, melyeken a polgárság is nagy számban részt vesz. Eddig már néhány száz gyűlést tartottak. A javaslat tárgyalása csak az ősszel lesz. Munkások kizárása. Berlinben több építési vállalkozónál sztrájk ütött ki. A munkások 40 kr.órabért kértek. A mesterek erre mintegy 3000 munkást kizártak a munkából, hogy a sztrájkólókat ne segélyezhessék. A kőművesek erre azzal felelnek, hogy kimondották, hogy ha egy mester egyik sürgős munkánál megadja a követelést, másik épületnél meg nem, a sürgős munkát végzők kötelesek munkájukat abbanhagyni. Így a mesterek nem zárhatják ki azokat a munkásokat, kik oly épületeken dolgoznak, melyek építése nem sürgős. Az építőmunkások segélyezni fogják a sztrájkoló és a kizárt kőműveseket. Svájcz. Olasz szoczialisták kongresszusa. A svájczi olasz szoczialisták június 10—12-én kongresszust tartottak Bernben. A kongresszuson 38 szervezet 27 küldött által volt képviselve. A kongresszuson elhatározták egy munkás-titkárság alapítását s megválasztották az országos szervező-bizottságot. Francziaország, Néger elvtársak. Guesde elvtárs a mult évi választásoknál a kormány erőszakossága és a tőkepénzesek erőfeszítése folytán megbukott s azóta betegsége miatt nem is vett részt a pártéletben. Most azonban Guadaloupe franczia gyarmatba fog utazni, az ottani elvtársak meghívására, kik Guesde-t képviselőnek akarják megválasztani. Az elvtársak Guadaloupe-ban kizárólag négerek, akik kitűnően vannak szervezve s már választottak is egy szoczialista képviselőt, Legitimus elvtársat, aki szintén néger és Guesdet el fogja kisérni útjában. Bulgária. Választási győzelem. Bulgáriában most voltak a képviselőválasztások, melyeknél testvérpártunk fényes győzelmet aratott. Eddig egy szocziáldemokrata képviselő volt, ezek száma a választásnál hatra szaporodott. Ennél sokkal fontosabb még a szavazatok gyarapodása. Némely kerületben 3—400 százalék a szavazatok gyarapodása s sok kerületben, hol pártunk nem győzhetett, oly sok szavazat esett a szocziáldemokrata jelöltre, hogy a legközelebbi választásra pártunknak szép kilátásai vannak. Dánia. Munkások kizárása. Dániában a munkaadók szövetsége több ezer építő- és famunkást kizárt a munkából, hogy szervezeteiket tönkretegye. A kizárt munkások segélyezésére gyűjtéseket rendeznek s a polgárság is a munkásokat támogatja. Igy például Friedrichsberg város képviselőtestülete elhatározta, hogy a városi munkákat a kizárt munkások által végezteti. Kopenhágában pedig a szabadelvű városi képviselők felszóllították a tanácsot, hogy a kizárt munkásokat segélyezze és a városi munkákat a vállalkozók mellőzésével maga készíttesse el a kizárt munkások által. Amerika: Vasutasok sztrájkja. Clevelandban e hó 14-én a vasúti alkalmazottak sztrájkba léptek. A sztrájkolók több nagy gyűlést tartottak, melyeken a rendőrséggel összeütköztek. A mozgalom vezérei közül többeket elfogtak. Törvény, jog és igazság. Amint már annyiszor elmondtuk, ezen új szentháromság dicsfényével övezve, foglalta el Magyarország ezidőszerinti miniszterelnöke, Széll Kálmán székét. Ennek a törvény, jog és igazságnak eddigelé bizonyítékát — legalább mi — nem láttuk. Hacsak azt nem nevezzük törvény, jog és igazság érvényesülőnek, hogy a számunkra kirendelt" éjjeli ügyész úr fokozott buzgalmat fejt ki abban, hogy egyetlenegy hangosabb vagy mondjuk erősebb szó el ne juthasson valahogy a vidéki, leginkább földmivelő nép füléhez, mert abban a véleményben van, hogy ennek a földmivelőnek a nyugalmát épúgy meg kell védeni az izgatók cselekedetei ellen, mint ahogy a jelenleg uralmon lévők nyugalmát védelmezni kell a felizgatott nép cselekedetei ellen. Az osztó igazságnak ezen a téren való érvényesülése érdekében mindent elkövet az éjjeli ügyész úr akkor, amikor a szoczialistákról van szó. Azokról a szoczialistákról, kiknek egyik elvtársát éppen most hívta fel Francziaország elnöke arra, hogy a nemszoczialisták részéről megzavart nyugalmát állítsa helyre. Semmit se tesz azonban akkor, mikor azoknak a szerencsétlen embereknek nyugalmát azok zavarják, sőt izgatják fel, akikről az éjjeli ügyész úr azt hiszi, hogy azért vannak ott, hogy a nyugalomra ügyeljenek. Többszörösen megemlítettük már Seper Kajetán kispesti kiutasított szerkesztő ügyét. Most is felemlítjük. De nem azért, mintha bennünket Seper Kajetán az ő személyében legcsekélyebben is érdekelne, hanem azért, mert az ő személye körül forgó eseményekből folyólag bizonyítékot szolgáltatunk ama állításunk mellett, hogy az éjjeli ügyész úr csak egyoldalúlag teljesíti hivatását a polgárok nyugalmának megóvása érdekében, míg más oldalról nem vesz észre semmit akkor, amidőn a munkások, a „misera plebs contribuens" nyugalma van más oldalról veszélyeztetve. Nemcsak azért említjük ezt fel még egyszer, mintha mi szerepet kívánnánk cserélni az ügyész úrral és közradlóképen mi lépnénk fel, hanem azért, hogy ezen figyelmeztetésünkkel módot nyújtsunk az ügyész úrnak arra, hogy mulasztásait hozza helyre és végre valahára ismerje fel azon fertőzött helyeket, amelyeknek bűzétől annyira idegessé válik az általa óvott nép, hogy már egy kisé erősebb hang is oly állapotba hozza, amelytől nemcsak a nép, hanem az államrend nyugalmát is félti. Ennek a czikknek a keretében az ország első megyéjéről, Pest megyéről, de különösen ama járásáról lesz szó, amely a tavalyi szoczialista üldözések érdekében mint első verte félre a vészharangot és amely megtagadva régi tradícióját, a törvényes állapotok félretételével valóságos irtó háborút követelt a „rendbontó" szoczialisták ellen. Mi nem kívánunk ennyire irgalmatlanok lenni Pest megye kormányzóival szemben, de azt akarjuk, hogy érvényesüljön ott a sokat emlegetett törvény, jog és igazság, érvényesüljön annál is inkább, mert igazán mondjuk, hogy az éjjeli ügyész úr minden körültekintése és szorgos czikk-konfiskálása mellett is, egyszerre csak arra ébred, hogy a budapesti métely ellen annyira óvott nép minden körültekintés daczára is a csendőrszuronyok elé kerül. Amidőn eleve tiltakozunk az ellen, hogy az előre látható lázongásokért a felforgató szocialistákat tegye majd annak idején felelőssé az ügyész úr, rátérünk arra, amire fel kívánjuk hívni az ügyész úr figyelmét. Egy kis füzet fekszik előttünk. Seper Kajetán a szerzője: „Kispesti gazemberek" a czime. Ebben van egy fejezet, mely a következő kedves alczimet viseli: „Ladányi László főszolgabíró és Szegfüné bordélyháza," egy másik, melynek az a czime: „Dorfner és a regalebérlő ezresei" és a harmadik ezen szokatlan czímmel: „A villamos ezresek." Hogy ezekben az alfejezetekben szóról-szóra mi van, azt elolvashatja az ügyész úr a „Kispesti gazemberekéből. Mi csak röviden említjük meg, hogy mi dologról van szó és elmondjuk azt, amiről ezen füzet nem tárgyal. Ladányi László főszolgabíró és Dorfner Antal kispesti jegyző Szegfünének jó pénzért tudtukkal és — amint a füzet állítja — kezdeményezésükre, hamisított iratok alapján bordélyházra iparengedélyt nyert. Dorfner Antal állítólag azért, hogy a regálebérletet Reiner Adolf kezére játszotta, ettől ezer forintot kapott. Dorfner Antal, Ács László községi bíró, Baduj Béla, megyei számvevő, a villamos vasút érdekében nyújtott kedvezmények ára fejében több ezer forintot kaptak. Ami abban a füzetben nincs elmondva, azt a következőkben ismertetjük . A vármegye a sürgetésre az igazán botrányosnak látszó Szegfű-féle bordélyház ügyében a vizsgálatot megindította. A vizsgálat folyamán Ladányi László főszolgabíró és a füzetben nem említett dr. Nagy Károly, ki azonban részese volt a megvesztegetésnek, beismerték, hogy ők törvényellenes cselekményeik viszonzásakop bizonyos pénz- és értékbeli jutalmakat kaptak. Dorfner Antal kispesti jegyző tagadásban van. A vizsgálat adatai tehát elég alapos támpontot szolgáltatnak arra, hogy itt bűntény forog fenn. Tudtunkkal bűntények elbírálása a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik és igy Pest megye alispánja köteles lett volna a fegyelmi iratokat a kir. ügyészhez további eljárás végett áttenni. Ez azonban nem történt meg. Megtörtént azonban az a sajátságos dolog, hogy a fegyelmi vizsgálat alapján bűnösnek látszó Ladányi László főszolgabíró kéz alatt fel lett szólítva arra, hogy állásáról mondjon le, a mely felhívásnak Ladányi László megfelelt: — — és a megyei pénztárból nyugdíjat élvez. Dr. Nagy Károly ellen a megyei ügyész hivatalvesztést indítványozott. Erre az indítványra az alispán mindeddig határozatot nem hozott, hanem a határozathozatal helyett arra iparkodik bírni dr. Nagy Károlyt, hogy állásáról mondjon le. Azt hinné mindenki, azt hiszi talán a kir. ügyész is, hogy dr. Nagy Károlyra végre is mindegy, akár önként mond le, akár hivatalvesztésre ítéltetik, így is, úgy is érvényesül a jog és igazság, mert az állását elveszíti. Ha azonban mélyebben vizsgáljuk a dolgot, más képet fogunk nyerni. A lemondásra bírásnak az a czélja, hogy ezáltal a különösen kedvesnek látszó Dorfner Antal kispesti jegyző meneküljön a hínárból. Ha dr. Nagy Károlyt hivatalvesztésre ítélik, akkor meg fog történni az, hogy a kedvezőbb elintézést remélő doktor úr felebbezése folytán az iratok esetleg a belügyminisztériumba kerülnek, hol megtörténhetik az a baleset, hogy melegebben érdeklődnek az iránt, hogy a két beismerő vallomással szemben mi értéke van a ravaszságáról előnyösen ismert Dorfner Antal kispesti jegyző konok tagadásának és megeshetik az is, hogy az ügy kiderítése czéljából a kispestiek megnyugtatására olyan ügyész lesz kiküldve, akiről a hír nem azt fogja mesélni, hogy Dorfner Antalhoz a barátságnak különös kötelékei fűzik. Azt hisszük, hogy eléggé tárgyilagos hangon ismertettük az itt elmondottakat, azt hisszük, hogy az ügyész úr is be fogja látni, hogy annak az izgalomnak, amely az igazán rosszhírű monori járás főszolgabírósága területén uralkodik, nem a mi irmodorunk és nem a mi elveink okozói, hanem azok a tények, melyeknek egy részét itt felsoroltuk. Hiszszük, hogy erről az ügyész urat is meggyőztük. Ezek után legyen szabad azonban a következő kérdéseket az éjjeli ügyész úrhoz intézni: Szándékozik-e azon, ezen czikkben felsorolt izgatók ellen a törvénynek ellenünk alkalmazni szokott teljes szigorával eljárni és kiderittetni, hogy: Igaz-e, hogy Ladányi László, Dorfner Antal és Dr. Nagy Károly bűnösök-e és menynyiben a megvesztegetés ocsmány bűntényében és ezáltal kideríti-e azt, hogy a hivatalos tekintély, a hivatalos hatalom, a hivatalos rendelkezési jog arra való-e, hogy a törvény intézkedései kijátszassanak és ennek örve alatt bűnre csábítsanak és sarcoló hadjáratot indítsanak azok ellen, akiknek vagyonbiztonsága védelmére rendeltettek ki ? Igaz-e, hogy Ladányi László monori volt főszolgabíró, kinek bűnössége nyilvánvaló, a szegény adózó nép filléreiből összegyűlt közpénzekből tetemes összegű nyugdíjat élvez, akkor, amidőn Pest megyében a reggeltől napestig verejtékes munkával foglalkozó nép éhezik és szájától vonja meg a falatot azért, hogy becsületes czélokra szolgáltassa be azokat a filléreket, amelyekből a tisztességet arcul verő, a törvényt, az illendőséget megrugdosó Ladányi László immár nyugodtan munka nélkül él ? NÉPSZAVA 385. oldal.