Népszava, 1901 (29. évfolyam, 1–151. sz.)
1901-01-15 / 6. szám
6. szám. Budapest, 1901. kedd, január 16. XXIX. évfolyam. NÉPSZAVA A magyarországi mezei és ipari munkásság érdekeit képviselő politikai lap. ELŐFIZETÉSI DIJ: a keddi csütörtöki és szombati kiadásra: Egész évv« 14.60 K., '/a évre 7.20 X., '/« évre 3.60 X., 1 kör» 1.20 K. Csupán a csütörtöki kiadásra : Egész évre 4.80 X., félévre 2.40 X., Új évre 1.20 K., 1 köre 40 I. A magyarországi szocieldemokrata párt központi közlönye. Megjelen minden kedden, csütörtökön és szombaton. Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII., Erzsébet körút 16. sz., a kapuval szemben, ahová mindennemű levelezések és egyéb küldemények Intézendők. Szerkesztővel értekezni lehet minden hétfőn, szerdán és szombaton este 6—8-ig. NC csoügyész úr/ Mi lesz a sajtóperrel ? TMI Munkanélküliek figyeljetek! Kedden, folyó hó 15-én délután 3 órakor a Huber-féle vendéglőben (Külső Váczi út 13. szám alatt) nagygyűlés tartanak. Napirend: A fővárosi közgyűlés és a munkanélküliek. Nyomorgó munkások! A főváros törvényhatósága foglalkozott a ti nyomortokkal s ahelyett, hogy gyors és erélyes módon segítségtekre sietett volna, nevetés és gúnyolódás között utasított vissza mindent azzal, hogy: „nincs pénz!" A ti számotokra nincs pénz, mert már elsápolták, elkótyavetyélték mind! Jertek el e gyűlésre mindanynyian; megjelenésiek legyen tiltakozás a fővárosi rablógazdálkodás és azok ellen, akik e rablógazdálkodás révén korlátlan hatalomra és befolyásra tettek szert, melyet most ellenetek fordítanak, ellenetek, kiket e rablógazdálkodás vég nélkül kizsákmányolt, kiszipolyozott s végül az éhhalálnak kiszolgáltatott páriákká tett! Nyomorgók jöttek el mindannyian ! A pártvezetőség. Mi lesz a sajtópörrel? Ez volt a napirendjén annak a gyűlésnek, melyet Budapest munkássága pénteken este tartott. Mi lesz a sajtópörrel ? Ezt a kérdést intézték az egybegyűltek a budapesti kir. főügyészhez. Hová lett az a nagy ügybuzgalom, az a mesés sietség, amelylyel az ügyész urak hozzáfogtak ennek az ügynek a kiaknázásához? Olyan nagy erővel indult meg a per, hogy azt hittük, mire ránk köszönt az uj-század — régi fényében fog ragyogni ismét a képviselőház becsülete. És ime, az uj-század beköszöntött, de a képviselőház becsületén még mindig ott a folt. Ott van és senki el nem tüntetheti, mert hiszen az ügyészség, sőt maga a parlament is konstatálta, hogy sértés esett becsületén, melyért a törvény előtt kell keresni megtorlást ! És ime a földi igazságszolgáltatás lesújtó karja, csak sehogysem akar mozgásba jönni. Nem, még annyira sem, hogy tollat ragadna és vádlevelet írna ellenünk, bűnösök ellen. Az ügyész urak nadrágok zsebébe bújtatják a „lesujtásra" hivatott kezet, s ott — fügét mutatva az egész országnak — pihentetik e meg nem indított sajtóper első öt napjának fáradalmaitól. Igazán különös. Míg a képviselőház nem mondta ki, hogy becsületében sértve érzi magát, addig az ügyész urak bámulatos tevékenységet fejtettek ki, hogy meggyőzzék az egész országot, miszerint szörnyű sérelem esett Magyarország törvényhozó testületén. De midőn maga a törvényhozó testület kijelentette, hogy sértve érzi magát, azonnal ellankadt a nagy buzgalom és az ügyész úr már nem érzi szükségét annak, hogy a képviselőház becsületét megmentse! . . . Az ügyészségnek ez a gyáva taktikázása pártünk fényes erkölcsi győzelmét jelenti! Félnek megindítani a pert. És ők tudják, hogy miért félnek ! Nos hát, mi nem fogunk megszűnni figyelmeztetni az ügyészséget arra, hogy kötelessége a parlament megbántott becsületét védelmébe vonni. És nem fogunk megszűnni figyelmeztetni az országot, hogy olyan parlamentje van, amelynek becsületéért a királyi ügyészség nem mer helyt állani! Az ország népének joga van követelni; az ügyészségnek kötelességében áll a leggyorsabb eljárás ebben az országos fontosságú ügyben. Ezért mi nem szűnünk meg követelni: ide a sajtóperrel! * A Dembinszky- és Hernád-utczák sarkán levő vendéglő helyiség már sokkal a gyűlés megkezdése ellőtt megtelt zsúfolásig a minden oldalról özönlő munkások tömegével. A gyűlést Kocsi Sándor elvtárs nyitotta meg és elnöknek Bokányi Dezső, jegyzőnek Pelczéder Ágoston elvtársakat ajánlotta, amit a gyűlés egyhangúlag el is fogadott. Első szónoknak Groszmann Miksa elvtárs szóllalt fel. Elmondotta, hogy a rendőrség közbenjárása folytán a Vigutczai szokott gyűlés helyiséget a vendéglős megtagadta s az elvtársak kénytelenek voltak más helyiséget keresni. A rendőrség még sem érte el azt, amit akart, nem sikerült megakadályoznia, hogy bemutassuk a munkásoknak, a parlamentben uralgó állapotokat. Amit a parlamentről állítottunk, bizonyítani is tudjuk. Mi nem félünk a pertől, sőt követeljük! Önök tudják, hogy Széll Kálmán miniszterelnök ellen is összeférhetlenséget jelentettünk be, mert a Jelzálog és a Leszámítoló banknál húzza a tantiémeket. Beck Miksa és Beck Nándor bankigazgatók nyilatkoztak a polgári lapokban, hogy Széll Kálmán miniszterelnökségének ideje óta a vezetésük alatt álló banktól egy krajczárt se kapott. De arról hallgattak, hogy Széll 3 évre előre kapta ki fizetését. Ezt nem cáfolták meg! A kormány nem akarja, hogy mindezen vádakat az esküdtszék előtt bebizonyítsuk, ezért az ügyészség vagy meg sem indítja a pert, vagy elhalasztja a választás utánra! Nem akarja, hogy a választók előtt az ő szennyesüket bemutassuk. De ha az esküdtszék előtt nem engednek bizonyítani, bizonyítani fogunk a választók előtt! Ilyen választási mozgalom még Magyarországon nem volt, mint a legközelebbi lesz. Mindenütt, ahol csak mód és alkalom nyílik, jelölteket fogunk felállítani, akik meg fogják ismertetni a néppel, milyenek azok, akik őket „képviselik". Széll Kálmán bejelentésével az akczió nem ért véget. Be fogjuk jelenteni gróf Széchenyi Gyula minisztertől kezdve mindazon előkelő államférfiakat, akik bankok és részvénytársaságok igazgatóságaiban ülnek s húzzák a fizetést azért, hogy megbízóiknak az állam pénzéből jogosulatlan hasznot szerezzenek. Nem fogunk nyugodni! Gyűlést gyűlés után hívunk egybe mindaddig, míg a sajtópert meg nem indítják. Kényszeríteni fogjuk erre a kormányt s ha nem tenné meg, lesz gondunk arra, hogy a külföld is megtudja, milyenek itt a közállapotok ! Mert attól félnek legjobban, hogy a külföld előtt leleplezzük a magyarországi komipeziót s ott is meglátják, milyenek az állapotok Magyarországon. Nagy figyelemmel hallgatott beszéde végén felhangzott lelkes éljenzés bizonyította, hogy a jelenvoltak egytől egyig egyet értenek a szónokkal. Az éljenzés csillapultával Bokányi Dezső elvtárs emelt szót. Kifejti, hogy a pártvezetőség csakis úgy képes eredményt elérni, ha a munkások nagy tömegei támogatják. Lelkes szavakban szólítja fel a jelenlevőket, hogy ha ezen tárgyban ismét gyűlést hívunk egybe, jelenjenek meg mindannyian. Lelkes éljenzéssel fogadták ezt meg mindannyian, mire Groszmann elvtárs felhívja a jelenlevőket, hogy csendben oszoljanak szét s ne engedjék magukat a rendőrség által provokáltatni. Groszmann elvtárs a gyűlést ezután feloszlatta s a jelenlevők az alkalom komolyságához illően a legnagyobb csendben szétoszlottak. A gyűlés lelkes hangulatát nem sikerült megzavarni Tóth Lajos kapitánynak sem, ki Groszmann elvtársat beszéde közben több izben indokolatlanul félbeszakította. SZEMLE. A képviselőház már eleget „pihent." Ma, hétfőn, újra nekikezd a munkának! Hogy e „munka" miből fog állani, azt egyelőre a legvérmesebb fantáziával sem lehet elképzelni. A belügyi tárca költségvetésével fogják el