Népszava, 1904. április (32. évfolyam, 39–51. sz.)

1904-04-02 / 39. szám

2. oldal. kodás, hanem a valóságos viszonyokból származó szükségszerűség. Ha pedig az elégedetlenségnek talaja van, akkor annak szabad folyást engedni, sőt azt egyenesen ápolni, magának a társadalomnak érdeke. Egyben készséggel elismerjük, hogy a tőkepénzeseknek, agráriusoknak, mágnásoknak, valamint a Tisza-féle fölkapaszkodott üres fejű individuumoknak nem érdeke. Csakhogy mi nem ezeket a csoportokat tekintjük a társadalomnak, hanem azokat a hasznos tényezőket, kik a társadalmat napról-napra újjáteremtik. Az előbb említett urak tisztára élősdiek, melyek ma legföljebb azt a hasznot teszik akaratlanul, hogy megmutatják, a szervezetben hol a betegség. Ők azok a bizonyos férgek, melyek csak a romlandó testrészeken érzik magukat jól. Mihelyt a társadalom megerősödik, egészségessé válik, életre kap, az élősdieket egyetlen mozdulattal lerázza magáról. A beteg társadalom biztos fölépülésinek már megvan a biztos hatású széruma. Ha egyelőre másról nem ismernénk föl hasznosságát, fölismerhetjük arról, hogy a férgek igen kellemetlenül érzik magukat a közelében. Sejtik, hogy ebbe belepusztulnak. Húsvéti pártgyűlésünk majd újra megmutatja, hány mértföldet haladtunk előre a fejlődés útján. De megmutat most is. Megmutatja, hogyan nő fejére a maradi parlamentnek a modern kor népképviselte. Hogyan vész ki a nép felfogásából az a még alig csirát vert tudat, hogy a barlin-pálinkán választott képviselők is valamik. Nem kell a hivatalos képviselet, ám ne adjatok választói jogot, majd teremtünk mi a magunk számára mindent, amire szükségünk van. A polgári államhatatalomnak az általános választási joggal nagyon sietni kellene, ha tekintélyének életét csak valamennyire is meg akarná hosszabítani. Minden elhalasztott óra féltett, tekintélyének egy darabját ragadja magával. De ez nem baj, legalább nekünk van. Nekünk van külön társadalmunk, külön országgyűlésünk s ami mindennél többet ér: van jövőnk . .. Mint annak idején közöltük, a Magyarországi Szakszervezeti Tanács titkársága statisztikai kérdőíveket bocsátott ki, melyekben a szakszervezeti mozgalom állására nézve adatokat kért. Ezek az ívek már visszaérkeztek és most rendelkezésünkre állanak a Szakszervezeti Tanács kötelékéhez tartozó budapesti és vidéki szakegyesületek adatai. Mindenekelőtt a tagforgalomról akarunk beszámolni, mert hiszen az utóbbi évben oly rohamos volt a fejlődés, hogy a nagy alakulás közt nem lehetett megállapítani, hogy hányan vagyunk, illetve mennyit szervezett munkások száma. Kérdőíveket csak gazdasági szervezeteknek küldtünk. Vidéki munkásképző egyesületeket csak akkor vettük föl kimutatásunkba, ha ezek általános jellegűek és az önképzésen kívül a munkások gazdasági érdekeit is védik. Sajnos azonban, hogy az elvtársaknak és különösen a vidékieknek még nincs nagy érzékük a statisztika iránt. Több vidéki önálló szakegyesületet kénytelenek voltunk kihagyni, mert többszöri fölszólítás után vagy egyáltalán nem, vagy csak elkésve küldték be adataikat. A földmivelők egyesületeit szintén kihagytuk a statisztikánkból. És, noha rendkívü fontosnak tartjuk, hogy az,, osztálytudatos földmivelő munkások számáról is ígérjünk adatokat, nem tehettük ezt, mert az osztálytudatos földmivelőknek, szomorú politikai viszonyaink mellett, nincs még megadva az alkalom, hogy modern értelemben vett szakegyesületekben szervezkedjenek. A haladás mindamellett föltűnő, de famzéljenek a számok. A magyarországi szakszervezetek tagforgalma. reva. Január 1-től 1603. december 31-ig. A 39 budapesti és 35 vidéki szervezetnek 1903. decz. 31-én összesen 41.138 tagja volt. Mégpedig 39.315 férfi és 1823 nő. 1902. decz. 31-én csak 13.130 férfi és 940 női, összesen 14.070 tagja volt a szervezeteknek. Egy év alatt tehát 27.068 taggal, 1920- al növekedtek szervezeteink. Ez a bámulatos haladás fölülmúl minden képzeletet. Hozzávetőleg számíthatjuk, hogy az adatokat be nem küldött vidéki önálló egyesületek tagjainak száma is meghaladja a 800 at és így a tisztán szakegyesületileg szervezett munkások száma kerek 42.000-re becsülhető. Kimutatásunkban mindenekelőtt föltűnik az országos egyesületek rohamos fejlődése, így például 1902. decz. 1-én az építőmunkások egyesületének csak 206 tagja volt, 1903. decz. 31-én már 7969-re emelkedett a tagok száma. A vas- és fémmunkások szövetsége a mult év felében kezdte működését és magába foglalta a lakatosok, bádogosok, vas- és érezsintők, villanyszerelők, reszelővágók, vasbútormunkások, kovácsok, vízvezetékszerelők és arany- és érczöntők szakegyesületeket. Ezek az egyesületek együttvéve 2400 tagot számláltak. Az év végén, vagyis dec. 31-én a vas- és fémmunkás-szövetségének már 7500 tagja volt. Nagy haladást tudnak még fölmutatni a nyomdászok, könyvkötők, szabómunkások és czipészek. Az országos egyesületek működésének tulajdonítható, hogy az önálló és különösen a vidéken létezett egyesületek száma tetemesen apadt, és örvendetes jelenség, hogy az országos egyesületek behatolnak olyan községekbe is, hol ezelőtt nem létezett önálló egyesület. Említésre méltó, hogy az építőmunkások országos egyesületének 30 vidéki csoportja van 2676 taggal; a vas- és fémmunkások szövetségének 10 budapesti szakosztálya és 37 vidéki csoportja; a czipészeknek 7 budapesti szakosztálya és 48 vidéki csoportja; a könyvnyomdászoknak 49 vidéki csoportja van; a szabómunkásoknak budapesti szakosztálya és 38 vidéki csoportja van. A beérkezett kérdőívek szerint a Budapesten működő országos és helyi egyesületeknek együttvéve 1903. deczember 31-én 36.818 tagja volt. A vidéki önálló egyesületek taglétszáma 4320. Mivel egyesületeink most vannak legjobban elfoglalva az alakulási és csatlakozási teendőkkel, nem lehetett pontosan megállapítani, hogy az országos egyesületeknek hány vidéki és hány budapesti tagja van. Megközelítőleg azonban konstatálható, hogy Budapesten 30 ezer, vidéken pedig 11 ezer szakegyesületileg szervezett munkás van. Érdekes volna megtudni azt is, hogy mennyire erősödtek egyesületeink vagyonilag és mennyi segélyt nyújtottak tagjaiknak. Sajnos azonban, e lapok hasábjai nem alkalmasak arra, hogy részletes statisztikai táblázatokat közöljünk. De oda törekszünk, hogy külön füzetet adhassunk ki, melyben részletesen leszámolunk szakegyesületeink fejlődéséről, működéséről és vagyoni állapotáról. A Szakszervezeti Tanács titkársága. Híd. tagja volt Szervezetek 1902 1902 Isos J. Országos szervezetek: ian d602'31 de01'31" Czipészek 619 627 1704 Czukrászok 32 34 280 Építőmunkások — 206 7969 Grafkai munkások 560 672 794 Kalap- és nemezmunkások, 87 129 329 Kettyűsök 39 60 110 Kőfaragók 530 600 950 Könyvnyomdászok 2509 3118 4768 Könyvkötők 471 565 1025 Szabómunkások 414 492 2071 Vas- és fémmunkások 2400 7500 Vas- és érczesztergályosok . 577 386 660 II. Budapesti helyi szervezetek: Ácssegédek 58 80 680 Aranyművesek 93 94 124 Asztalosok 445 445 1550 Bőründösök és szíjgyártók 71 127 170 Czipőfelperészkészilők 318 326 421 Fehérnemű tisztítók 77 89 93 Fazekas és porczellánmunkások 72 88 60 Kádársegédek 193 221 232 Kárpitosok 98 144 246 Keresk. alkalmazottak 120 183 289 Kocsisgyártó-segédek 43 53 85 Kosárfonók — — 28 Kövezőisegédek — — 221 Molnárok és malommunk. .. — — 480 Menyezet- és fehérmunkások 80 89 125 Mintakészitők 87 100 214 Női konfekczió munkások... — 170 342 Női ruha készítők 88 88 91 Napernyősök — — 36 Paszományosok 70 84 66 Pinczérek .. . — 400 Pipakés-ütők — 80 36 Szapanosok 27 23 34 Szobafestők és mázolók 80 120 320 Szobrászok 159 177 500 Sütőmunkáások 900 1140 1500 Teherszállítók és fuvarosok — — 321 111. Vidéki önálló szervezetek : Baranya szabolcsi bánya- és kohómunkások 37 72 48 Budafoki kádárok 32 — 70 Brassói építőmunkások — 14 101 Brassói czipőmunkások 05 20 30 Brassói sütőmunkások 16 16 14 Debreczeni ácssegédek — 90 150 „ famunkások .... — — 130 „ szobafestők — 25 25 Kassai asztalosok 50 60 85 Kolozsvári asztalosok 33 14 33 „ kályhások és fazekasok 22 23 13 Miskolczi általános munkásegylet... 62 125 61 Miskolczi czipészek........ 34 29 71 Nagyváradi ácsok és kőművesek ....„.... s 354 468 762 Nagyváradi famunkások.... — 89 245 czipészek — 100 111 Nagykárolyi ácsok és kőművesek — — 135 Pécsi építőmunkások 54 114 361 „ keramikai munkások. 29 29 21 Pozsonyi asztalosok 39 29 45 „ építőmunkások.... 140 134 435 „ kádársegédek..... — — 58 Szabadkai munkás-szakegys. 88 63 38 Szarvasi ácsok és kőművesek 80 82 88 Szatmári kőművesek és ácsok — 59 52 Szegedi asztalosok — — 124 „ sütőmunkások — 45 25 „ czipész-és csizmadiamunkások 46 46 99 Székesfehérvári ácsok ...... — — 60 Szentesi kőművesek és ácsok 102 86 96 Temesvári asztalosok 50 70 65 Újpesti asztalosok 40 73 188 hajó- és épitőtauuk. . 147 35 36 „ szövő- és fonógyári munkások —• — 111 Zombori általános munkásszakegylet — 219 Zsombolyai általános munkásszakegylet — 75 120 Összesen 9999 14070 41138 NÉPSZAVA 19914. április 2. SZEMLE. Budapest, április 1. Piros tojások. A húsvéti piros tojásosztogatásból mi sem maradunk ki. A bíróságtól kaptunk négyezer kétszáz koronányi pénzbüntetést megfelelő mennyiségű fogházzal együtt — húsvéti ajándékul. A kereskedelmi minisztérium a vasárnapi munkaszünet megnyirbálását helyezte kilátásba — szinte húsvéti ajándékul. Hieronymi Károly miniszter a következő leiratot intézte a kereskedelmi és iparkamarákhoz: „Az ipari munkának vasárnapi szünetelése tárgyában hivatali elődöm által múlt évi június 13-án kibocsátott rendelet módosítása és a vasárnapi munkaszünet újraszabályozása iránt sok oldalról érkezett hozzám felterjesztés, illetve javaslat. Utalva erre — az érdekeltek tájékoztatása czéljából — értesítem a Czímet, miszerint a vasárnapi munkaszünet szabályozásának kérdését beható tárgyalás és újabb megfontolás alá kívánom venni, amelynek rendjén az elém terjesztett összes kérelmekkel, óhajokkal és javaslatokkal a legbehatóbban és a mindkét rendbeli érdekeltség összes figyelembe jöhető érdekeinek mérlegelésével kívánok foglalkozni. Addig azonban, míg ezt tehetném, a kérdésnek kiváló fontosságánál fogva